Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-06 / 209. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NOGRÁD megyei bizottsága és a MEGYEI TANÁCS lapja Házépítők b»ltja Kisterenyén Szolgáltatásokat is nyújtanak XLI. ÉVF., 209. SZÁM ARA: 1.80 FORÍNT 1985. SZEPTEMBER 6., PÉNTEK íszaNMgfanraji telt ratöi tanácsinál Pasztán Véleménycsere Egy évvel ezelőtt országos visszhangot keltett az új városok képviselőinek pásztói tanácskozása, a dinamikusan féjíodő település pedig ezúttal is figyelemre méltó rendezvénynek ad otthont. A Magyar Urbanisztikai Társaság kezdeményezésére tanácsi . és pártvezetők, népfrontbizottságok tisztségviselői jöttek el Pásztora, hogy két nap alatt véleményt cseréljenek a " települések időszerű teendőiről. A pásztói diákotthonban zajló rendezvénysorozaton a Nóg- rád megyei városok és városi jogú nagyközségek képviselői mellett jelen vannak több mint egy .tucat északmagyarországi város vezetői. A tanácskozássorozatot Barna Gábor, a Magyar Urbanisztikai Társaság főtitkára nyitotta meg, aki mindenekelőtt felidézte: immár hagyomány, hogy találkozóra hívják az egyes tájegységek vezetőit. Az észak-magyarországi városok vezetőinek tapasztalatcseréjére azonban első alkalommal kerül sor, ezért külön is figyelemre méltó a pásztói rendezvény. A Magyar Urbanisztikai Társaság regionális rendezvényeit mindig az aktualitások jellemezték, nincs ez másképpen Pásztón sem. Az eszmecsere középpontjában ezúttal a VII. ötéves tervre való felkészülés áll, a tanácskozás- sorozaton kiemelten foglalkoznak a tervkészítés új vonásaival, kiterjed a figyelem a lakosság és a helyi' tanácsok változó kapcsolatára és véleményt mondanak a település- csoportokhoz tartozó központok és más községek együttműködéséről. Az időszerűségre való törekvést jól érzékeltette a pásztói tanácskozás első előadása is. Zsebedics János, az Építésgazdasági és Szervezési Intézet tudományos osztályának vezetője a helyi tanácsok VII. ötéves tervi előkészítő munkával összefüggő feladatait vette sorra. Mint mondotta, a terv előkészítése már eljutott olyan stádiumba. hogy van elegendő tapasztalat néhány tanulság összegzésére. Az átalakuló gazdasággal, a tervezőmunkával kapcsolatban az előadó részletesen is elemzett néhány olyan folyamatot, amelyek hosszú időn keresztül hatnak. A továbbiakban a fejlesztés forrásairól, a tanácsi gazdálkodás feltárható lehetőségeiről szólt, maid ezt hangoztatta: a tanácsi gazdálkodásban is következetesen érvényre kell juttatni azt a követelményt, hogy a településfejlesztés célkitűzései csak akkor teljesíthetők, ha a sokszínű forráslehetőség a közös érdekeltség alapján létrejön. Zsebedics János utalt az új gazdálkodási rendre való áttérésre, a fejlesztés forrásaiban megnyilvánuló tanácsi felelősségre, a gazdálkodási szemlélet igényére. A tervkészítés során visszaszorultak a központi beavatkozások. az eddigi tapasztalatok alapján azonban vegyes a kép. Minden a megyék gyakorlatán múlik ugyanis, arra is van példa, amikor a megyei szabályozás a korábbi központi irányítástól is merevebb. A vitaindító előadás után Sára János, a Nógrád Megyei Tanács tervosztályának vezetője a tervelőkészítés nógrádi tapasztalatait foglalta össze. A helyi tanácsok terv- koncepciót tárgyaló üléseinek befejezése után összesített tapasztalatok is rendelkezésre állnak. Ennek alapján elmondható, hogy összhang van a megyei, illetve a helyi elképzelések között. A rendelkezésre álló pénzalap./18,1 milliárd forint Nógrádiján, s ebből 3,4 milliárd szolgálhatja a fejlesztést. Az utóbbihoz még hozzászámítható nyolc- százmillió forint a helyi érdekeltségi bevételekből. Sára János új és előre mutató elemként szólt a fejkvótáról, ennek összege 1.4 milliárd forint Nógrádban. Mint említette, a fejkvóta visszatükrözi a differenciálás felvállalását, az elosztásnak ezt a módját a települések ellátásában betöltött szerepe szerint kellett alkalmazni. A megyei tapasztalatok alapján elemezte a megyei tanács tervosztályának vezetője azt is, hogy a céltámogatások kialakítása során mennyire lehetett figyelembe a központilag meghatározott prioritásokat, illetve milyen helyi teendőket kellett előtérbe állítani. Végezetül megemlékezett Sára János az érdekeltségi források körébe tartozó településfejlesztési hozzájárulás előkészítéséről, s úgy fogalmazott, hogy Nógrádban ez is szoros összhangban van a tervkoncepcióval. A csütörtöiki program részeként Paksy Gábor, a VÁTI általános igazgatóhelyettese a településcsoportok fejlesztési rendezési tervezéséről tartott előadást, dr. Vadász György, a BUVÄTI építésze, Pásztó építészi-tanácsadója pedig a tapasztalatokról szólt. A tapasztalatcserét kiegészítette technikai bemutató is. A diákotthonban ízelítőt adtak abból, hogy a Nógrád Megyei Tanács mikroszámítógépei hogyan segítik a települések gazdaságszervező munkáját. Az észak-magyarországi városok vezetőinek pásztói tanácskozása ma folytatja munkáját. ß svájci külügyminiszter Budapesten Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására csütörtökön délben hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Pierre A u bért, a Svájci Államszövetség külügyminisztere. A svájci diplomácia vezetőjét a Ferihegyi repülőtéren vendéglátója fogadta. Jelen volt Szőke György, hazánk berni és Paul Wipfli, a Svájci Államszövetség budapesti nagykövete. Pierre Aubert megérkezését követően, délután a Külügyminisztériumban megkezdődtek a hivatalos magyar— svájci külügyminiszteri tárgyalások. Először a két ország diplomáciájának vezetője, Várkonyi Péter és Pierre Aubert szűk; körben megbeszélést tartott. Ezután a külügyminiszterek vezetésével a tárgyalócsoportok áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, valamint hazánk és a Svájci Államszövetség kapcsolatainak alakulását. A tárgyalásokon jelen volt Szőke György és Paul Wipfli., Várkonyi Péter este díszvacsorát adott Pierre Aubert tiszteletére a Külügyminisztérium vendégházában. 3680 négyzetméternyi wshad tárolótéren kínálják ay építő anyagokat, a bolti eladótér 1G0 négyzetmétert tesz ki. _ ^épek: kulcsár — A Nógrád Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat az Építőipari Termelőeszköz-kereskedelmi Vállalattal közös üzemeltetésben házépítők boltját nyitott tegnap Bátonyte- renyén. a kisterenye: körzetben. Részt vett az avatáson Devcsios Miklós, a megyei tanács elnöke és Czene József, a bálonyterenyei városi, jogú nagyközségi pártbizottság első titkára is. A városi jogú nagyközség kistarenyei részén az utóbbi három esztendőben számos változás útján kísérhető nyomon a fejlődés. Beruházásra, illetve fejlesztésre több mint 28 millió forintot, fordítottak: bővült az ivóvíz-, szennyvíz-, út. és energiahálózat, felújították az egészségházat, az öregek napközijét, a művelődési házat, a házasságkötő termet, korszerűbbé vált a kereskedelmi hálózat. Nagyobb területen, jobb értékesítési körülmények között fogadja vevőit a vas_műszaki-vegyes iparcikk bőit. vegyes ruházati és könyvesbolt létesült, s igazodott a mai kor követelményeihez a bútorüzlet. Mindezek után is hiányt pótol a tegnáp megnyílt házépítők boltja. A VI. ötéves tervben megépül a számításba vett több mint hétezer lakás, zömmel magánerős építkezés segítségével. A lakáshoz jutás fő formája a jövőben is a személyi tulajdonú otthonok építése lesz: a VII. ötéves tervidőszakban várhatóan megépülő 5200 lakás csaknem nyolcvan százaléka e formában készül el. A házépítők boltja abban segít a fészekrak óknak, hogy a hozzávaló anyagokat, szerelvénye, két egy helyen, számos szolgáltatással kiegészítve kínálja. Az új létesítményt Csegöl- di Sándor, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagja adta át rendeltetésének. Megnyitó szavaiban többek közt felhívta a figyelmet arra, hogy az üzlet létrejötte szép példája az együttműködésnek. Az összesen mintegy nyolcmillió forintba kerülő bolthoz a Belkereskedelmi Mi, nisztérium hárommillió forint kölcsönnel, a megyei tanács kétmillió forint juttatással, a Bátonyterenyei Városi Jogú Nagyközségi Tanács a volt költségvetési üzem épületének és a területnek ingyenes átadásával járult hozzá. A Nógrád Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat a hárommillió forintos saját forrást lakossági kötvény kibo-, csátásával teremtette elő. Az összefogás eredményeként most 760 négyzetméter bolti aJapterületen és 3600 négyzetméter szabad tárolótéren összesen 17 millió forint értékű készletet kínálnak az építkező lakosságnak. Az árualapok bővítésére a továbbiakban a megyei építőanyag-ipari vállalatokkal ■ is együttműködnek az üzemeltetők. EISÖtiSfflfäEB-förunri eaz lOCJS^ munhagnrol Növekvő utazási kedv, korszerű szolgáltatások Vendégszerető ország vagyunk, de mi magunk is szívesen vendégeskedünk távoli tájakon, ismeretlen országokban. Az utazás amúgy is világdivat lett az utóbbi évtizedekben. Hangúlatunkat, jó vagy rossz tapasztalatainkat nagyban befolyásolja az utazás alapos előkészítése, szervezettsége. Ha leírjuk azt, hogy IBUSZ, a legtöbb embernek azonnal rengeteg élmény, emlékkép jut az eszébe. Igen, az IBUSZ az, amely egyéni és csoportos utazásokra invitál, szervez, lebonyolít, új lehetőségeket csillant meg előttünk. Nem véletlen tehát, hogy a NÓGRAD.-fórum vendégeként tegnap szferkesztősé- günkben Kálovits Gézát, az IBUSZ megyei igazgatóját fogtuk vallatóra és kértük arra, tekinthessünk a kulisz- szák mögé, hadd ismertethessük meg olvasóinkkal az IBUSZ tevékenységét. Helyzetünk annál is inkább könnyű volt, mert az újság munkatársainak kérdésein túl — az előzetes „beharangozó” alapján — olvasóinktól, a megye lakosságától is sok-sok utazással, idegenforgalommal kapcsolatos kérdés érkezett. Hogy mennyire kedveljük az utazást, a világjárást, az Kálovits Géza tájékoztatójából azonnal kiderült. Míg 1979-ben 160 millió forint volt, addig ebben az esztendőben 410 millió forint az iroda bevétele. Tavaly hatvanmillió forintért váltottak szocialista valutát a megye lakói. Természetesen nem csak mi megyünk, hozzánk is jönnek. Parassapusztán például évente négy-öt millió külföldi lépi át a határt, a Somoskőújfalui határátkelőhely forgalma ebben az esztendőben duplája a tavalyinál. Azonnal felvetődik a kérdés, hová utazik legszívesebben a nógrádi ember, milyen fogadtatásban tudjuk részesíteni az ide látogatókat? Az IBUSZ megyei igazgatója elmondta, hogy tavaly a Szovjetunió vezetett a listán, de sokan látogattak Csehszlovákiába. Bulgáriába is. Ezek mellett az idén Ausztria a legnépszerűbb, de a török utakra is változatlanul sok a jelentkező. Ami az imént feltett kérdés másik részét illeti —. hogy tudniillik mi mit tudunk nyújtani —, nos, az igazgató ez ügyben nem volt teljességgel optimista. Mert vannak ugyan csodálatos természeti adottságaink, kulturált vendéglátó helyeink, ám igen kevés a „vendégmarasztaló”, hiányzik a tájjelleg, alig vannak helyi specialitások, otthonos fogadók. A belföldi és ezen belül a megyei turizmus fellendítése az elkövetkezendő időszak feladata. Talán siokan nem tudják: az IBUSZ szolgáltatásaihoz tartozik — egyéni vagy csoportos kérésre — országjáró-utak, kirándulások, találkozók, színházlátogatások megszervezése is. az utaztatástól, a színházjegyvásárláson keresztül a szálláshely, lefoglalásáig, hogy csak néhányat említsünk. Az utazáshoz pénz kell, a valutaigényeket az IBUSZ elégíti ki, a címleteknek — egyéni, társas, meghívásos út — megfelelően. Megyénkben évente 2000—2500 ember vészi igénybe az egyéni valutakeretet, a nyári hónapokban az irodában átlagban kétezer ember fordul meg. A tájékoztatóban elhangzott: még erre az évre tervezik, hogy a határátkelő- helyeken a valutavétel mellett valutaeladás is legyen. Ami az IBUSZ megyei irodáját illeti: kinőtte magát, szűkösnek, kicsinek bizonyul a megnövekedett forgalomhoz. A gyors, pontos ügyintézés megkívánja a bővítést, a korszerűsítést. Az olvasóinktól kapott kér- désekite a válaszokat a jövő héttől folyamatosan közöljük. A kiviteli tervek igényes elkészítése a SALGÖTERV Gazdasági Munkaközösséget és a Kereskedelmi Tervező Vállalatot dicséri. A tervek megvalósítása az Egri Közúti Építő Vállalat, valamint idős és ifjú Bata Béla kőműves kisiparos nevéhez fűződik: a vállalt határidőre és a tervezett költségeken belül adták át az épületet. A házépítők boltjának 15 fős kollektívája várhatóan havi 5—6 millió forintos forgalmat bonyolít majd le. Az áruk értékesítésén túl, bőséges szolgáltatással áll az építkezők rendelkezésére: mixelj betont, sódert, homokot, követ, értékesít, méretre vágja az üveget, előrendelésre egyedi méretben árusítja a síküveggyár! üvegeket, darabolja a vasárut, építőipari gépeket kölcsönöz, házhoz szállít,1 típusterveket értékesít és építési szaktanácsadással szolgál,' \
