Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-28 / 228. szám

fl Szwjetmrifi tegfelsSItö Tanácsa Elnökségének ülése Nyikolaj Rizskov a Szovjetunió Minisztertanácsának új elnöke Tyiiionov nyugállományba vonult Pénteken a moszkvai Kreml­ben Andrej Gromiko elnökle­tével ülést tartott a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége. Gromiko az ülésen felolvas­ta azt a levelet, amelyet Nyi­kolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke intézett az SZKP Központi Bizottságához. Ebben Tyiho­nov kérte, hogy az utóbbi idő­ben megromlott egészségi ál­lapotára való tekintettel, va­lamint orvosai tanácsára aktív tevékenységét befejezve nyug­állományba vonulhasson. Tyi­honov biztosította a párt Központi Bizottságát, a Po­litikai Bizottságot és személy szerint Mihail Gorbacsovot, az SZKP KB főtitkárát, hogy erejétől telhetőén a jövőben is kész végrehajtani minden feladatot, amivel megbízzák. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, miu­tán megvitatta a levelet, meg­állapította: Nyikolaj Tyihonov jelen­tősen hozzájárult az ország gazdasági, társadalmi és kul­turális fejlesztésének irányí­tásához, nagy érdemekét szer­zett a párt és az állam előtt. A testület úgy döntött, hogy eleget tesz Nyikolaj Tyihonov kérelmének, és felmenti a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének tisztségéből. Az elnökség ezután áttért a miniszterelnök kinevezésének kérdésére. Az ezzel kapcsola­tos javaslatot Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnök­ségének tagja terjesztette elő. Az SZKP KB Politikai Bi­zottságának megbízásából ja­vasolta, hogy Nyikolaj Hizs- kovot nevezzék ki a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnö­kévé. Az elnökség egyöntetűen támogatta az SZKP KB ja­vaslatát, és úgy döntött, hogy Nyikolaj Rizskovot nevezzék ki a Szovjetunió Miniszter- tanácsa elnökévé. A tanácskozáson Nyikolaj Rizskov köszönetét mondott az SZKP Központi Bizottsá­gának és a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek a megtiszteltetésért, és ki­jelentette, hogy minden ere­jével és tudásával igazolni kívánja a párt és a nép bi­zalmát. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a to­vábbiakban egyéb ügyeket tárgyalt. Nyikolaj Rizskov életrajza Nyikolaj Rizskov. a Szov­jetunió Minisztertanácsa pén­teken kinevezett új elnöke 1929-ben született. Orosz nem­zetiségű. A Szovjetunió Kom­munista Pártjának 1956 óta tagja. A Kirov uráli műszaki fő­iskola elvégzése után a Szer- go Ordzsonikidze uráli nehéz­ipari üzemben kezdett dolgoz­ni. Előbb munkavezető, rész­legvezető, vezető hegesztő, igazgatóhelyettes, s 1965-től főmérnök, öt évvel később, 1970-ben Nyikolaj Rizskovot ugyanennek az üzemnek az igazgatójává nevezték ki, majd ő lett az Uralmas ipari termelési egyesülés vezérigaz­gatója. 1975-ben Nyikolaj Rizs­kovot a nehézgépipari és közlekedési gépgyár­tási miniszter első helyettesé­vé. 1979-ben pedig az állami tervbizottság elnökének első helyettesévé nevezték ki. Az SZKP Központi Bizott­sága 1982. novemberi plénu­mán Nyikolaj Rizskovot a Központi Bizottság titkárává választották, s egyúttal betöl­tötte a KB gazdasági osztá- !"■: vezetőjének tisztét is. A párt Központi Bizottsá­gának Nyikolaj Rizskov 1981- től tagja. Az SZKP KB ez év áprilisi plénumán megválasz­tották a Politikai Bizottság tagjává. Az utóbbi három választási időszakban a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának és az Oroszországi SZSZSZK Leg­felsőbb Tanácsának küldöttjé­vé választották. Munkája elismeréseként Nyikolaj Rizskovnak kétszer ítélték oda a Szovjetunió Ál­lami Díját. Két alkalommal kapta meg a Lenin-rendet és a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét, birtokosa az Októberi Forra­dalom Érdemrendnek és több más kitüntetésnek. Losonczi Pál Anaolában Washingtonban tárgyal Edu­ard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere. Tegnap dél. előtt a Fehér Házban Reagan amerikai elnök fogadta meg. beszélésen. Ezt követően munkaebéden látta vendégül e szovjet külügyminisztert. Sevardnadze délelőtt, helyi Idő szerint tízkor érkezett a Fehér Házba. A bejáratnál amerikai kollégája, George Shultz köszöntötte. A terv szerint a szovjet diplomata pénteken délután még egy al. kálómmal találkozott Shultz amerikai külügyminiszterrel is. A két miniszter a szerdai első találkozó alkalmával négy órán át tárgyalt. A Reagan elnökkel folyta­tott tárgyalást, mint azt előző­leg mindkét részről közölték, a novemberben sorra kerülő szovjet—amerikai esúcstalál. kozó előkészítésének szánták, azon olyan kérdéseket vitat­tak meg, amelyekről majd Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára tanácskozik Genfben Reagan elnökkel. ☆ Washingtonban pénteken befejeződött Reagan ameri­kai elnök és Sevardnadze szovjet külügyminiszter ta­lálkozója. A miniszter, akit Reagan személyesen kísért ki a Fehér Házból, távozóban nem nyilatkozott az újság­íróknak. A szovjet politikus mint­egy két órán át tárgyalt Reagan elnökkel és tanács­adóival, s ezt követően az el­nök, csaknem másfél órás munkaebédet adott Sevard­nadze , tiszteletére. II Ünnepségek (Folytatás az 1. oldalról) Ünnepi csapatgyűlésre ke­rült sor a BM Határőrség ba­lassagyarmati kerületparancs­nokságán. Innét a személyi állomány tagjai, a város dol­gozói, a Lenin-lakóteiepi ta­nácsköztársasági emlékmű­höz vonultak, ahol az emlék­mű talapzatára a kegyelet és a hála virágait helyezték el. Délután a városi tanács nagytermében dr. Győri Sán­dor, a Balassagyarmati Váro­si Tanács elnöke emlékezett dicső történelmi hőseink, ha­zánk szabadságáért folytatott küzdelmére. A Munkásőrség Nőgrád Megyei Parancsnokságán több kitüntetés átadására ke­rült sor. A Haza Szolgálatá­ért Érdemérem arany roko- zatát vehette át Kiss János, a pásztói Gubis Ferenc mun- kásőregység szakaszparancs­noka, és Klement József, a bátonyterenyei Nógrádi Sán­dor munkásőregység mun­kásőre. A kitüntetés ezüst fokozatát ketten, a bronz fo­kozatát egy fő vehette át. Az együttműködő és a munkás­őrséget segítők közül hatan munkásőr-emlékjelvény el­ismerésben részesültek. A fegyveres erők napja tisz­teletére ünnepséget rendez­tek az MHSZ megyei vezető­sége székházában is. Itt Andó József, a pártalapszervezet tit­kára mondott ünnepi beszédet. Az ünnepségen harmincketten részesültek soron kívüli elő­léptetésben. Az MHSZ-nél végzett kiemelkedő munka elismeréséül szolgálati ér­demérem, honvédelmi ér­demérem és más elismerésben részesültek. Bensőséges ünnepségre ke­rült sor tegnap délután a Nóg- rád Megvei Hadkiegészítő és Területvédelmi Parancsnok­ságon. Radies János ezre­des, parancsnok elismerése­ket kitüntetéseket, előlépteté­seket nyújtott át hivatásosé? tartalékos tiszteknek. A Haza Szolgálatáért Érdemérem aranv fokozatát nvújtotta át Viczián Sándorné pataki. Vincze Lászlónk diósienői. és Cseszték Ká-o'vné háton v- terenvei anyának, akik hét gvermeket adtak a haza szol­gáltára. A fegyveres erők napi ün­nepségsorozat délután Salgó­tarjánban. a tanácsköztársa­sági emlékmű koszorúzásá­val ért véget Szerényi Sándor köszöntése Szerényt Sándort, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának tagját 80. születésnap­ja alkalmából az MSZMP Központi Bizottsága és Köz­ponti Ellenőrző Bizottsága nevében Kádár János, a párt főtitkára és Gyenes András, a KEB elnöke pén­teken, a Központi Bizottság székhazában köszöntötték. Kádár János átadta a Központi Bizottság és a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság üdvözlő levelét. A köszöntésen jelen volt Somogyi Imre, a Központi Ellenőrző Bizottság titkára. ☆ 1905. szeptember 29-én született Szerényi Sándor, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a Ma­gyar Sakkszövetség elnöke. 1919-ben a KIMSZ, majd 1921-ben a KMP tagja lett. 1920—1922. között a kommu­nista faipari ifjúmunkások vezetője volt. 1922-ben emigrációba kényszerült: Bécsben és Párizsban részt vett az ottani szakszervezeti és pártmunkában. 1926-ban il­legális pártmunkára hazatért, de nem egészen egy év múlva letartóztatták és két évet töltött börtönben. Ki- szabadulása után. 1929-ben a KMP KB titkárságának tagja, majd vezetője lett. 1931-től a Szovjetunióban élt. 1933-ban koholt vádak alapján bebörtönözték, 1947-ben tért haza: egy évtizeden át a közgazdasági egyetem könyvtárában dolgozott. 1958-tól 1961-ig az MSZMP KB tudományos és kulturális osztályának helyettes veze­tője. 1961-től 1966-ig, nyugdíjazásáig az MSZMP KB pártfőiskolájának igazgatója volt. 1959—1966. között az MSZMP KB, 1970-től az MSZMP Központi Ellenőrző Bi­zottságának tagja. lÁz európai kulturális fórum magyar nemzeti bizottságának ülése Az Európai Kulturális Fó­rum magyar nemzeti bizott­sága pénteken ülést tartott a Parlamentben. Köpec/.i Béla művelődési miniszter, a bi­zottság elnöke ismertette a fórumon részt vevő magyar küldöttség összetételét és te­vékenységének irányelveit. Többek között hangsúlyoz­ta; az előkészítő bizottság széles körű nemzetközi és hazai szervezőmunkát vég­zett, hogy hazánk kettős — házigazda és résztvevő — funkciójának jól megfeleljen. A kulturális fórumon érin­tett országok majd mindegyi­kével kétoldalú, magas szintű tárgyalásokat folytattunk, amelyek során nagy súlyt fektettünk a rendezvény tar­talmi és szakmai részére. Magyarország főként olyan témák megvitatását szorgal­mazza, amelyekben várható­an konszenzus érhető eí. A különböző munkacsoportok számos javaslatot dolgoztak ki, például a kevésbé elter­jedt nyelveken alkotott mű­vek terjesztésének, a kis né­pek és etnikumok irodalma megismertetésének témájá­ban. A további elképzelések: európai írók és művészek ta­lálkozói, együttműködés a művészképzésben és a kép­zőművészetek terén, a népi alkotó művészet értékeinek megismertetése. Javasoljuk majd a videózással kapcsola­tos kérdések megvitatását, a filmművészettel és a nemzet­közi szerzői joggal összefüggő témák napirendre tűzését, va­lamint a gyermekek és a fiatalok irodalmi-művészeti nevelési feladatainak áttekin­tését is. Űgv tűnik — mutatott rá Köpeczi Béla, hogy e javas­latok találkoznak a szocialis­ta országok és számos nyu­gati ország elképzeléseivel is. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az alkotés-terjesztés-együtt- működés bonyolult kérdései­nek megvitatása során lesznek nézetkülönbségek, a vitát azonban a fórum jellegé­ből következően természetes­nek tartjuk. Házigazdái sze­repünkből következik, hogy felelősök vagyunk a konfe­rencia sikeres lebonyolításá­ért. Mint résztvevőknek fel­adatunk, hogy elképzelésein­ket a plenáris üléseken és a munkacsoportok megbeszé­lésein ismertessük. Az ide­érkező delegátusok érdeklő­désének megfelelően meg kell mutatnunk a mai Magyaror­szágot is. Saját értékeink megismertetése mellett szá­mos jó példát mutathatunk arra. hogy országunk nvitott a világ kulturális értékeinek befogadására — mondotta vé­gül Köpeczi Béla. Horn Gyula külügyminisz- tériumi államtitkár, a bizott­ság aleinöke a fórum előké­szítéséről, Nádor György, a bizottság titkára pedig kísé­rő rendezvényekről adott tá­jékoztatást. Az európai kul­turális fórumon a magyar küldöttséget Köpeczi Béla ve­zeti: helyettesei Bényi Jó­zsef külügymir.iszter-helvet- tes és Rátkai Ferenc műve­lődési miniszterhelyettes, A delegáció tagjai között helyet kapott kulturális, szellemi életünk számos kiemel'-edó személyisége. (MTI) A hét 2 kérdése 1. Hogyan alakult a kelet— nyugati diplomácia, 50 nap­pal a csúcsértekezlet előtt? Az ENSZ közgyűlésein ki­alakult hagyományok közé tartozik a több héten át tar­tó, szinte alaphangot adó ál­talános vita. Ennek során a tagállamok küldöttségvezetői — az ENSZ-palota előtt immár 159 lobogót lenget a szél — áttekintik a nemzet­közi politika legfontosabb te­rületeit, kifejtik véleményü­ket e problémákkal kapcsola­tosan. Az első felszólaló, s ez is tradicionális lehet, mindig Brazília, még azokból az idők­ből. amikor a csupán ötven- tagú világszervezetben a dél- amerikai ország állt az ábécé élén. Ugyancsak az első na­pon hangzik el az Egyesült Államok delegációvezetőjé­nek, s a második napon a szovjet küldöttnek beszéde. Az idei esztendő általános vitájában azonban sok rend­kívüli elem is jelentkezik. Eőreláthatólag, mintegy száz országot állam- és kormány­főié képvisel, ezzel is hang­súlyozva az ENSZ-jubileum, a negyvenedik évforduló fon­tosságát. A Biztonsági Tanács közben külügyminiszteri szin­ten rendkívüli ülést tartott, s ezúttal nem egy konkrét vál­ságról folytattak megbeszélést, hanem az ENSZ és a BT le­hetőségeit, felelősségét mérle­gelték a békéltető, konfliktus­megelőző és konfliktusfelol­dó tevékenységben. A másik különleges ténye­zője az idei ülésszaknak, hogy a általános vita a novembe­ri genfi szovjet—amerikai csúcsértekezlet előtt zailik. s ebből a szempontból érthető­en megkülönböztetett figyelem kísérte mind Shultz. mind Sevardnadze állásfoglalását. Salnos. az amerikai külügy­miniszter beszédében ezúttal is túlságosan nagv hangsúlyt kaptak a kedveződen retori­kai elemek, a szovjetellenes támadások és vádak. A koráb­bi moszkvai javaslatokkal kapcsolatosan viszont annál szűkszavúbb volt az amerikai diplomácia vezetője. Sevard­nadze, amennvire ez lehetsé­ges volt, kerülte a szócsaták élezését, s elsősorban a konk­rét indítványokat összegezte, a nukleáris fegyverzet szint­jének lehetséges csökkentésé­től egészen az ismert morató­riumbejelentésekig. Ezzel ér­zékeltette, mennyi mindenről lehetne tárgyalni, s milyen területeken lehetne kompro­misszumos alapokon meg­egyezni, ha az amerikai olda­lon lenne ehhez megfelelő po­litikai szándék és akarat. Mindenkéooen kitűnt az a szovjet kívánság, hogy a csúcstalálkozón a kölcsönös biztonsági érdekek szemmel tartásával haladást kellene elérni a fegyverzetkorláto­zásban és fegvverzetcsökken- tésben. A földön és a világ­űrben egvaránt: a kozmoszra vonatkozó követelmény nyil­vánvalóan az űrfegyverkezés megakadályozása. A jelentős beszédek mellett az ÉNSZ-palota és környéke más értelemben is diplomáciai nagyüzemmé válhatott. Talál­kozók százai zajlanak, állam- és kormányfők, valamint kül­ügyminiszterek részvételével. (Csak kiragadott példák: a szovjet—brit külügyminiszte­ri találkozó különös jelentő­ségét az adta, hogy a minap, a kölcsönös kiutasítások kö­vetkeztében, feszültségek ke­letkeztek London és Moszkva között; a szovjet—kínai kül­ügyminiszteri megbeszéléseken pedig kölcsönös meghíváso­kat adtak át egymásnak moszkvai és pekingi látoga­tásra.) A találkozók találko­zója természetesen a szovjet— amerikai volt. A Sevardnadze —Shultz eszmecserén, amely több mint négy órán át tar­tott, a csúcs előtti helyzet, s a felkészülés vójt a fő .téma. A rhindlcét részről használt jelzők (nyílt és hasznos be­szélgetés) jelezték: nem kevés még a vita, de szükség van az ellentétes nézetek tisztá­zásának folyamatára. Ezt kö­vetően a szovjet külügymi­niszter a Fehér Ház vendége, maid a jövő héten várható­lag újabb külügyminiszteri összejövetelre kerül sor. Tehát a csúcs előtt intenzív előkészületek folynak, elegen­dő utalni a törvényhozók kölcsönös látogatására, a Ti­me hasáblain megjelent Gor- bacsov-interjúra, az amerikai mezőgazdaság-ügyi miniszter moszkvai útjára, a két ország olimpiai megállapodására, gazdasági tárgyalásokra. és folytathatnék a sort. Ugyan­akkor —, s ez is a realitá­sokhoz tartozik — amerikai részről nem hagytak fel a készhelyzetek kialakításának s őzzel együtt a csúcsot meg­előző időszak súlyos terhelé­sének politikájával. A mű- hoidromboló eszközökkel és lézerágyúkkal végzett kísérle­tek, a vegyi fegyverkezésre tett lépések . melleti ezen a héten. Colorado Soringsben demonstratívan létrehozták az egyesített amerikai katonai űrparancsnokságot. Aligha képzelhető, hogy e lépés cél­ja az űrfegyverkezés megaka­dályozása. ☆ A nemzetközi helyzetről is szó esett Kádár János és Mi­hail Gorbacsov moszkvai megbeszélésein. A teljes né­zetazonosság jegyében zajló tárgyalásokon magyar részről ismét kifejezésre juthatott, hogy támogatjuk a Szovjet­unió békekezdeményezéseit: Budapest és Moszkva egy­aránt abban érdekelt, hogy a terméketlen feszültség helyett úira az enyhülés erősödjék a világpolitikában Ez a törekvés vezeti a ma­gvar diplomáciai munkái is. amelynek híreivel az elmúlt napokban gyakran találkozha­tott az újságolvasó. Elég em­lékeztetni miniszterelnökünk Japánban tett látogatására, a szingapúri külügyminiszter budapesti megbeszéléseire, Lo­sonczi Pál folyamatban levő afrikai kőrútjára, s arra a be­jelentésre, hogy Kádár János nemsokára Csehszlovákiába utazik. Jóllehet nem hivata­los formában, de fővárosunk­ban járt Sinowatz osztrák kancellár, s ez módot nyúj­tott a két ország kormányfői­nek eszmecseréjére is, a ma­gyar külügyminiszter pedig kétoldalú találkozók egész so­rát bonyolította le az ENSZ- közgyűlést ülésszak alkalmá­ból. S, csupán két hét, hogy újabb jelentős esemény vár­ható. a budapesti kulturális fórum, a helsinki folyamat következő állomása. Ha, tehát érezhető a kora őszi diplomá­ciai élénkség, ebből lehetősé­geihez és eszközeihez képest, a magyar külpolitika is ki­veszi részét. 2. MI történik a Közel-Ke­leten? Az elmúlt hetekben mintha csendesebbnek tűntek volna a közel-keleti frontok, legalább­is a többi válsággócokból ér­kező jelentésekhez viszonyít­va. Azután hamar kiderülhe­tett, hogv legfeljebb optikai csalódásról van szó: Bejrút- ban újra meg úira kiújultak a fegyveres összeütközések, az észak-libanoni Trinoliban pe­dig szabályos csata folvik, egv hét alatt kétszáz halálos és hatszáz sebesült áldozattal. Libanonban ismét csak ki­tűnt, hogv a megfelelő ala­pok nélkül megintrsak össze­omlik az épület. A legújabb harcok még csak nem is a rő fronton. — keresztény—muzul­mán vonatkozásban — zailanak la vallási burok közismerten bonyolultabb ellenteteket ta­kar), hao°m az isz'ám Irányza­tok csaptak össze, köztük olva- n '. is, amelvek korábban szö­vetségesnek nyilvánították ma­gukat. Karami miniszterelnök (maga is Tripoli szülötte, sa harcokban főszereplő szunni­ták képviselője) Damaszkusz- ban iárt. de a szíriai közre­működés sem lehetett eddig ereotenves. Ami a szélesebb értelemben vett közel-keleti válságot ille­ti; Mubarak és Hussz°;n ENsiZ-beli felszólalása, vala­mint pz a ie’eptés. hosv T m- ftenhan fogadnának egv :nr- • dániai—t»’észt in küldött- -"»t (az Arafat vezette PFC7- szárnv képviteteinek teszvó- telével) újabb mozgást te­lén thetnek egv további köjön- aiku. a „iordániai megoldás” cél iából. Izraeli részről azon­ban ezt a lehetőséget is elve­tik. s ebből a szempontból kmóra lőhetett palesztin szé’- sősésesek merénylete a cipru­si Tamarában egv izraeli jacht utasai ellen. (Atemotea szokásos ellenterror. ngieszf-r, létesftnteovek bombázást kö­vette Ke'et-TJbanonban.í A harcok és a terrorese’ek- ménvek nagvon is iól érzékel­hetőek a Közel-Keleten, a din’nmáeiai mozgás azonban továbbra is csak helvbenjá- rást jelenthet... Réti Ervin * l Losonczi Pál, az MSZMP PB tagja, az Elnöki Tanács elnöke és az általa vezetett magyar párt- és állami kül­döttség pénteken hivatalos, baráti látogatásra Angolába érkezett. A delegáció Jósé Eduardo dos Santosnak, az MPLA-Munkapárt és az An­golai Népi Köztársaság elnö­ke meghívásának tesz ele­get. (MTI) Reagan fogadta Sevardnadzét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom