Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-27 / 227. szám
y'Cf cYF'7; / \ * A / ^ Á-.S lA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MOGRAD A? MSZMP NÓGRÁD MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLI ÉVF., 227. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1985. SZEPTEMBER 27., PÉNTEK Nagy teljesítményű Class dominátorokkal takarítják be a napraforgót a Magyarnándo- ri Állami Gazdaságban. A szügyi kerületben mintegy 110 hektárnyi területen, Sándor József és munkatársai hat kombájnnal gyűjtik a termést, fokozottan ügyelve a minél kisebb szemveszteségre. — kulcsár — Megjelent a Tanúságtevck sorozat nyolcad k kötete Találkozó a TIT-ben a Párttcrténeli Intézet képviselőivel NEB-üiés Balassagyarmaton Jobban kell szervezni a zöldség- és gyümölcsellátást Vendégeink ellátogattak a pásztói Kemerovo-lakótelepre is. A föltárt hibák kijavítására a MESZÖV-nek javasolják, hogy teremtse meg az érdekelt szervek koordinációs és információs .szervezetét a bolti zöldség-gyümölcs forgalom egészére. A megyei élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatot az áíészekkel egyetemben felvásárló, raktározó, elosztó szerepének erősítésére kérte, mert ezzel a magánszektor árait befolyásolhatják. Az áfészeket külön is felszólították arra, hogy forgalmuk döntő hányadára kössenek szerződést, továbbá, hogy a szerződéses termelőknek olcsóbb, a talajadottságoknak jobban megfelelő vetőmagot kínáljanak. Magyar szakszervezeti küldöttség utazott Svédországba A Svéd Munkásszövetség mának, továbbá a nemzetközi (LO) meghívására Gáspár szakszervezeti mozgalomnak Sándornak a SZOT elnöké- a kérdéseit és a kapcsolatok nek vezetésével csütörtökön továbbfejlesztésének lehetőmagyar szakszervezeti kül- ségeit beszélik meg. A küldöttség utazott Stockholm- döttséget a Ferihegyi repülö- ba. A svéd munkásszerveze- téren Baranyai Tibor. a tekkel kialakult hagyományo- SZOT főtitkára búcsúztatta, san jó kapcsolatok keretében Jelen volt Vidar I-fellners, a jelenlegi találkozón a két Svédország budapesti nagyország szakszervezeti mozgal- követe is. (MTI) Kádár János Csehszlovákéba utazik Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára Gustáv Husáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja A közelmúltban látott napvilágot a Tanúságtevők című sorozat nyolcadik, úgynevezett IV/c kötete, ' amely e magyarországi munkás- mozgalomban résztvevők egy részének visszaemlékezéseit tartalmazza az 1941—1944-es esztendőkre vonatkozóan. A sorozatról tegnap Salgótarjánban, a TIT-székhazban ankétot szervezett az MSZMP Nógrád Megyei Bízőttsága. A találkozóra meghívták a megyei pártszervek, állami és társadalmi intézmények vezető képviselőit, propagandistáit, a múzeumi szervezet tudományos munkatársait, több oktatási intézmény történelemtanárait, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni intézetének . néhány diákjait. A Párttönéneti Intézet neves személyiségeivel való találkozás lehetőséget teremtett a tudományos műhelyben folyó alkotómunka eredményeivel, gondjaival é? teendőivel való alaposabb megismerkedésre, a Tanúság- tevők című sorozat szerkesztési elveibe és gyakorlatába történő bepillantásra. Az ankétot Goröos -János, b megyei pártbizottság titkára nyitotta meg. Üdvözlő bevezető szavai után Erényi Tibor, a történettudomány doktora, a Párttörténeti Inté zet igazgatóhelyettese adott áttekintést az intézeti tevékenységről. a munkásmozgalom-kutatás helyzetéről, feladatairól. Többek között elmondotta: folytatják a lexikális munkásmozgalmi kiadványok és monográfiák sorát, várható például — a MADISZ-könyv után — a KIMSZ, az OIB, a SZIM történetének közreadása. A következő ötéves tervidőszak elképzelései között szerepel egy több kötetes párt- történeti monográfia és egy részletes magyar életrajzi iéxikon megjelentetése. Az intézet továbbra is segítséget és ösztönzést ad a helytörténeti kutatóknak, és rendkívül fontosnak tartja a hely- történeti munkák tudományos színvonalának emelését. Petrák Katalin kandidátus, a Tanúságtevők sorozat IV/c kötetének szerkesztője természetesen elsősorban magáról a sorozatról beszélt. Jellege szerint egyedülálló a testvérpártok történetében, még egyetlen testvérintézet sem adott ki hasonló visz- szaémiékezés-gyűjteményt. Az első kötet 'az 1974-es könyv- napra jelent meg. A következő kötetek hazánk felszabadulás utáni időszakát tárgyalják, s egészen 1962-ig, a‘ szocializmus alapjainak a lerakásáig vezetik el az olvasót' Mondandója között jegyezte meg: nem tartják kielégítőnek a sorozat általános propagandáját, országos terjesztését, valamint az állami és pártoktatásban való gyakorlati felhasználását. Szabó Ágnes kandidátus — mint mások is — a hozzá intézett kérdések alapján Karolyi Mihály és Kun Béla arcképét villantotta fel a tudományos ismeretek jelenlegi állása alapján. Válaszolt a Horthy-rtendszer jellegét tudakoló kérdésre, hangsúlyozva a meghatározás érvényességét: fasiszta jellegű, ellenforradalmi rendszer volt. Pintér István, a történettudomány doktora, tudományos tanácsadó Horthy Miklós politikai szerepét, az ezzel kapcsolatos v-itatott kérdéseket világította meg, illetve szólt a Komintern és a KMP harmincas évekbeli politikájáról, az új irányvonal elfogadtatása körüli ellentétekről. Molnár János, a történelemtudomány doktora, a Párttörténeti Intézet igazgatóhelyettese a felszabadulás utáni időszakról adott képet. Beszélt a kommunista párt párizsi békeszerződésekkel kapcsolatos álláspontjáról, az ötvenes évek megítéléséről, Vas Zoltán érdekes. tragikus életútjá- ról, a Kun Béla-centenárium- ra való felkészülésről. A Párttörténeti Intézet képviselői az ankét előtt a megyei pártbizottságon Gordos János tájékoztatóját hallgatták meg Nógrád megye politikai, gazdasági és kulturális életéről, délután pedig városnézésén vettek részt, látogatást tettek a Nógrádi Sándor Mú_ zeumban. A megyénkben tartózkodó négyfős kemerovói mezőgazdasági delegáció tegnap a pásztói Mátraaljai Állami Gazdaság munkáját tanulmányozta. Szakmai programjukon elkísérte a vendégeket Szabó István, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője. A kemerovói mezőgazdasági szakembereket az állami gazdaságban Juscsák György, az MSZMP KB ragja, az állami gazdaság igazgatója és Füssy József, az MSZMP Pásztói Városi Bizottságának első titkára fogadta. Az állami gazdaság fejlődéséről, eredményeiről és nehézségeiről Juscsák György adott tájékoztatási. Az alapításának 35. évfordulójába az idén lépett gazdaság 5300 hektáros területen 1200 dolgozóval, köztük csaknem száz felsőfokú végzettségű szakemberrel gazdálkodik. Idei' termelési értéke várhatóan 700 millió forint lesz, noha öt esztendővel ezelőtt még csak 200 millió forint volt a gazdaság évi teljesítménye. A számokkal mérhető fejlődés igen látványos. A dinamikus előrehaladás azonban roppant erőfeszítést, számtalan próbálkozást, kísérletet takar. A gazdaság szüntelen keresi a nyereségtermelő képesség erősítésének hatásos módszereit, formáit. Egyik jó ötletének bizonyult, hogy a növénytermesztést a kalászosok és a napraforgó mellett a gyógy- és fűszernövények termesztésével bővítette. E hár A Mátraaljai Állami Gazdaságban a kemerovói delegáció Központi Bizottsága főtitkárá nak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének meghívására a közeli napokban baráti munkalátogatásra CsehJ Szlovákiába utazik. (Mfl) il kormány tárgyalta üüienetetet lcöBttsö«gM©t«!si alapfuttatäsröl A Minisztertanács csütörtöki ülésen Lázár György a kormány elnöke tájékoztatást adott a japán kormány meghívására tett hivatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatási tudomásul vette. Ugyancsak jóváhagyólag tudomásul vette az 1986—1990. évi magyar—csehszlovák tervegyeztetés lezárásáról szóló jelentést, továbbá megerősítette az Állami Tervbizottság határozatát az Eötvös Loránd Tudományegyetem folyamatban lévő rekonstrukciójáról és a gödöllői mezőgazdasági biotechnológiai oktatási és kutatóbázis kialakításáról. A kormány elfogadta a Központi Népi El' mőrzési Bizottság elnökének jelentését a gepek és berendezések üzem- képességéről folytatott vizsgalat tapasztalatairól, és megbízást adott azok hasznosításának megszervezésére. A Minisztertanács rendeletet hozott a központi és a vállalati beruházások megvalósításához folyósítható költség- vetési alapjuttatás feltételeiről. rom esztendeje bevezetett tevékenység az idén már 200 millió forintos forgalmat hoz, melyből 100 millió forint a tőkésexport. A gyógy- és fűszernövények termesztésében nagy perspektívát lát az állami gazdaság. A kemerovói vendégeket mindenekelőtt a sertéstenyésztés érdekelte. A gazdaság tapasztalataival Tóth László, a sertéságazat vezetője ismertette meg őket. A gazdaság sertéstelepe 1969-ben létesült, az indúló nyolcezer darabbal szemben, ma 23 ezer sertést tart, az állomány csaknem felét háztáji gazdaságokban nevelik. A delegáció tagjai számos kérdést tettek fel a fajták keresztezését és a tartási körülményeket illetően. Ezután megtekintették Pásztó Kemerovo-lakótelepét, melyen a korszerű csoportos és az egyéni családi házak harmonikus összképe bontakozik ki. A küldöttség útja innen a pásztói tejüzembe vezetett, ahol dr. Ispán Károly igazgató tájékoztatása után a technológiai folyamatokkal, az üzem berendezéseivel ismerkedtek. Ezt követően a palotáshalmi termelőszövetkezetbe látogattak, ahol Csató Sándor t_z-elnök adott betekintést a tsz munkájába, s mutatta meg a szarvasgedei szarvasmarhatelepet. A kemerovói küldöttség ma a főváros nevezetességeivel ismerkedik. Csordás Pál elnök vezetésével tegnap délután a Balassagyarmati Népi Ellenőrzési Bizottság a sokakat foglalkoztató ügyben lefolytatott vizsgálat összefoglaló jelentését vitatta meg: milyen a zöldség és gyümölcs termelése, felvásárlása. Indokolttá a vizsgálatot az tette, hogy a korábban olajozottan működő ZÖLDÉRT megszűnt és a lakosság zöldség-gyümölcs ellátását az áfészek. a megyei élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat és a magánkereskedők vették át. Az áfészek — így a vizsgált balassagyarmati, szécsé- nvi és érsekvadkerti is — az árualap biztosítására termeltetési szerződéseket kötnek termelőszövetkezetekkel, kistermeloKKel, sza'KcsoportoK- kal, kertbarátkörökkel, ám ezek a szerződések egyik fél részére sem szentírások. Az is előfordult, hogy Balassagyarmat környékén 'többlet mutatkozott salátából, míg Érsekvadkerten nem tudtak vásárolni: jobban kell koordinálni a termeltetést. Ám a termelők kedvét erősen befolyásolja az a tény, hogy a termelői és a fogyasztói ár között aránytalanul nagy a különbség. Az árakat a magánkereskedelem határozza meg. Rugalmasabb árubeszerzéssel a kereslethez gyorsan alkalmazkodva és összefogással ezt meg is teheti, míg az áfészek között nincs együttműködés a beszerzésben sem. S ami szintén a vásárlók pénztárcáját érinti: sok magánkereskedő, állami eladó, de áfészboltos is becsapja a vevőket. Mindent egybevetve, a területen kiegyensúlyozott volt az elmúlt években a zöldséggyümölcs ellátás, s ez elsősorban a magánkereskedőknek köszönhető — állapította meg a népi ellenőrzési bizottság. Az is kiderült a vizsgálat során, hogy az állami és szövetkezeti szektor velük nem versenyképes, boltjaik ritkák, választékuk szegényes. Rossz gyakorlat, hogy az áfészek többféle és nagy mennyiségű zöldárut vásárolnak föl, mint amennyit forgalmaznak a lakosság felé.
