Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-24 / 224. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEIT1 AZ MSZ-ft/IP NÓG RÁ Dv MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLI. ÉVF., 224. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985. SZEPTEMBER 24.. KEDD Szeirjef p^rEamenti küldöttség érkezett hazánkba Megbeszélés a Parlamentben — Losonczi Pál fogadta a delegációt Az Országgyűlés elnökének meghívására hétfőn hivatalos baráti látogatásra Magyar- országra érkezett a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsá­nak küldöttségé Viktor Nyi- konovnak, az SZKP KB tit­kárának, a Legfelsőbb Tanács nemzetiségi tanácsa agrár-ipari komplexumokkal foglalkozó bizottsága elnökhelyettesé­nek vezetésével. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, az Országgyűlés elnöke fogadta. Jelen volt Ivan Aboimov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. A nap folyamán Sarlós Ist­ván és Viktor Nyikonov veze­tésével a magyar Országgyű­lés tárgyalócsoportja, illet­ve a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának küldöttsége megbe­szélést folytatott a Parlament­ben. Tájékoztatták egymást a két ország gazdasági, po­litikai helyzetéről, az idősze­rű feladatokról. Ismertették törvényhozó testületeik tevé­kenységét. A két delegáció véleménycserét folytatott az időszerű nemzetközi kérdé­sekről is. A megbeszélést követően Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke az Országház Nándorfehérv ár-termében fo­gadta a Viktor Nyikonov ve­zette szovjet parlamenti kül­döttséget. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésén részt vett Sarlós István. A tárgyaláson, s a foga­dáson jelen volt Ivan Aboi- mov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. MSZBT-küldöttség utazott Moszkvába Hétfőn Apró Antalnak, a társaság elnökének ’“vezetésé­vel Moszkvába utazott a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság küldöttsége. A delegáció a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége vendégeként részt vesz azokon a nemzetközi rendezvényeken, amelyekre a Kulturális Kapcsolatok össz- szövetségi Társasága (VOKSZ) megalakulásának 60. évfordu­lója alkalmából kerül sor. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren Bíró Gyula főtitkár búcsúztatta. Ott volt Ivan Ba- gyul, az SZBTSZ magyaror­szági képviselője (MTI) Ülést tartott a Nógrád megyei képviselőcsoport Az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja hétfőn Salgótarjánban, a Hazafias Népfront megyei bizott­ságának székhazában tartotta ülését. A tanácskozáson részt vett Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság eíső titkára és I.etovai Ildik« megyei népfronttitkár is. Dr. Hütter Csaba, a me­gyei képviselőcsoport veze­tője nyitotta meg a tanács­kozást, ezt követően megvi­tatták és elfogadták a kép­viselőcsoport második fél­évi munkatarvét. Eszerint a megyei képviselők a közel­jövőben tájékoztatót hallgat­nak meg Nógrád VII. ötéves település- és tanácsi gazdá- ságfejlesztésének koncepció­járól. a kidolgozás tapaszta­latairól. A tegnapi döntés szerint érré a tanácskozásra a megyei tanácson kerül majd sor. A munkaterv kitér arra is. hogy a parlamenti ülés­szakokat követően a képvi­selők saját választókerüle­tükben rendezvényeken, fó­rumokon, rétegtalálkozókon A savas esők hatásairól, vala­mint hazánk néhány térségé­nek légszennyezödési gondjai­ról tárgyalt a Hazafias Nép­front Országos Elnökségé kör­nyezetvédelmi munkabizott­ságának hétfőn, Budapesten tartott ülésén. A savasodás következmé­nyeinek vizsgálata az utóbbi években világszerte a tudomá­nyos érdeklődés középpontjá­ba került. Számos tanulmány foglalkozott a kérdéssel, amely napjainkban Európa egyes térségeiben már súlyos gon­dokat okoz. A Német Szövet­ségi Köztársaságban és Cseh­szlovákiában például a savas esők máris nagy károkat okoztak az erdőkben. Néhány figyelmeztető jel Magyaror­szágon is arra utal, hogy na­gyobb figyelmet keli fordítani erre a problémára. Az utóbbi évek vizsgálati tapasztalatai arra utalnak, hogy például a Mátrában húsz esztendő alatt kimutatható károsodás tör­tént. Más adatok szerint ha­zánkban 1979 óta a kipusz­tult tölgyfák érteke több mint számolnak be választóiknak az országgyűlés munkájáról. A képviselőcsoport a mun­katerv elfogadása után az országgyűlés őszi ülésszaká­nak előkészítésévei össze­függő feladatokat vitatott meg, majd dr. Hütter Csaba tájékoztatót tartott az ország- gyűlés szerveinek munkájá­ról. A képviselőcsoport ülésén felszólalt Géczi János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára is. Mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy a politikai célok megértetésében, s az ezen alapuló megvalósítás­ban sokoldalú lehetőség áll a képviselők előtt. Géczi Já­nos tájékoztatást adott a egymilliárd forintra tehető. Az anyagi veszteségen túl, azon­ban a legaggasztóbb az, hogy fontos élő szervezetek esnek ki a biológiai láncból. A bizottsági ülésen a véde­kezés lehetőségeinek számba­vételekor többen is hangsú­lyozták a különböző ökológiai kutatások összehangolásának, a mérő- és információs rend­szer kiépítésének sürgető fon­tosságát. Intézkedéseket kelle­ne tenni a levegőbe jutó és .savasodást okozó szennyező anyagok mennyiségének csök­kentésére is, és be kell kap­csolódni az ez irányú nemzet­közi kutatórhunkába — mon­dották. A munkabizottsági ülés fog­lalkozott — az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal előterjesztése alapján — hazánk néhány, erősen ve­szélyeztetett térségének lég­szennyeződést problémáival is. A közelmúltban az Állami Tervbizottság ágazatközi ak­cióprogram kidolgozását írta elő ezekre a területekre. Bu­dapest és környéke, a Sajó gazdasági élet időszerű kér­déseiről, hangsúlyozva a mi­nőségi követelmények fontos­ságát, a jövedelemtermelő képesség iránti fokozottabb igényt. A megyei pártbizott­ság első titkára a mtezögazda- ság kapcsán arra is utalt, hogy az elkövetkezendő idő­ben jól szervezett betakarí­tásra, ésszerű takarékosság­ra van szükség, s a gazdasá­got élénkítheti a szellemi erőforrások, tartalékok gyor­sabb kihasználása. Megem­lítette a megyei pártbizottság első titkára a népfront-, il­letve a szakszervezeti válasz­tásokat, a vállalati tanácsok alakulását is. Ezek az esemé­nyek is jó alkalmat teremtenek a korábban megélénkült esz­mecsere folytatására. Vissza léhet igazolni a korábbi ja­vaslatok valóra váltását, és jó lehetőség kínálkozik az igények és lehetőségek fele­lősségteljes összevetésére. Mindebben igen fontos szere­pet vállalhatnak-a közélet ég. a gazdasági élet fórumain részt vevő képviselők is. völgye, Tata, Tatabánya tér­sége a közép-dunántú'li ipar­vidék, Pécs és Komló vidéke a különösen szennyezett leve­gőjű területekhez tartozik. Az adatok azt mutatják, hogy mindenütt az ipar a legfőbb szennyeződéskibocsátó, a nagyvárosokban pedig a köz­lekedés és a fűtés további környezeti terhelést okoz. A hetedik ötéves, tervben a környezetvédelmi célok között első helyen szerepel a súlyo­san veszélyeztetett térségek levegőjének javítása. Az ak­cióprogram 56 vállalat lég- szennyezésének mérséklését irányozza elő. A cél: a jelen­legi helyzet ne romoljon to­vább, illetve egyes, kritikus helyzetben levő települések levegője váljék tisztábbá. Az ehhez szükséges beruházási költségek, több mint 15 .milli­árd forintra tehetők. A válla­latok jó részének azonban vár­hatóan elégtelenek lesznek a saját beruházási forrásai a légtisztasággal kapcsolatos feladatok megoldásához — mutattak rá a tanácskozáson. berni niezipzbági Éfeeg Nógrád mepEn Négytagú kemerovói mező- gazdasági delegáció érkezett tegnap Salgótarjánba, hogy tanulmányozza az állatte­nyésztés, ezen belül elsősor­ban a sertéstenyésztés nógrá­di tapasztalatait, eredménye­it. A küldöttség tagjai: Koz­lov Viktor Alexandrovics, a kérületi pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályának fő­előadója, Babuskrn Alexander Jakovlev,ics, a sertéste­nyésztő egyesület vezetője, Dobunya Amatolij Fjödoro- vics, a sertéstenyésztő üzem igazgatója és Glebov Alexan­der Alexandrovics, az állami gazdaság igazgatója. Négyna­pos itt-tartózkodásuk alatt a kemerovói vendégek megte­kintik többek között a Ma- gyarnándori Állami gazdasá­got, az érsekvadkertd ter­melőszövetkezetet, ellátogat­nak a karancslapujtőd ter­melőszövetkezetbe és a pász­tói állami gazdaságba. Felke­resik a megyei pártbizottsá­got és a megyei tanácsot, va­lamint a termelőszövetkeze­tek területi szövetségét. Megnyitották az országos iKdelnii lappokat Hétfőn megkezdődött a III. országos honvédelmi könyv­napok rendezvénysorozata. A megnyitóünnepségeket Buda­pesten, a Magyar Néphadse­reg Művelődési Házában tar­tották. Kárpáti Ferenc altábornagy, a Magyar Néphadsereg poli­tikai főcsoportfőnöke, honvé­delmi miniszterhelyettes meg­nyitó beszédében kiemelte: a rendezvény fő célja a szocia­lista honvédelemmel foglal­kozó új irodalmi, illetve szak­mai, politikai alkotások nép­szerűsítése. A könyvnapok listáján az idén csaknem fél­száz könyv szerepel, ezek tíz kiadó gondozásában jelentek meg. Ez a kiadói politika egyértelműen jelzi, hogy a honvédelmi témájú irodalom az egész magyar könyvkiadás közös ügye, s az olvasók min­den rétege találhat magának érdekességet, újdonságot a művek között. A HNF környezetvédelmi munkabizottsága tárgyalta Á savas esők hatásairól és a légszennyeződésről A Nógrádi Szénbányák Ménkes-bányaüzeménél hat éve folyamatosan működik a diszpécserközpont korszerű gép­parkja, melyhez nagymértékben hozzájárult a Szotlár György vezette műszerészcsoport. A fiatal gárda lelkiisme­retes munkával „ápolgatja” a nagy értékű berendezéseket, újításokkal, ügyes ötletekkel kiegészítve a jól bevált rend­szert. Munkájuk során javítják a bányai készülékeket. így a képen látható ComEx-típusó szalagvezérlő automatika egységeit. A hibakeresés két mestere Ruszin László es Bartha Endre. Tevékenységüknek köszönhető, hogy ma már a bánya szinte minden térségével „hangos” kapcsolat tart­ható. a frontokon folyamatos metánmérö működik és egy sor gépi folyamat követhető a diszpécserszobában elhelye­zett megjelenítő táblán. Fotó: Bábel László Pásztói népi ellenőrök vizsgálata Kevesebb a szarvasmarha és a juh A Pásztói Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülésén a szarvasmarha- és juhtenyész­tés helyzetéről, gazdaságossá­gáról és fejlesztési lehetősé­geiről készült jelentést vitat­ta meg. A népi ellenőrök az említett témában a hatodik ötéves terv eddig eltelt idő­szakára vonatkozóan Pásztó város környékének hét terme­lőszövetkezetében és egy álla­mi gazdaságában végeztek helyszíni vizsgálatot; július és augusztus hónapokban. Vizs­gálatuk alapján megállapítot­ták, hogy a hatodik ötéves terv célkitűzései csak részben valósultak meg a mezőgazda- sági üzemekben, s időközben az eredeti elképzelések meg­változtak, módosultak. A szarvasmarha és juh lét­száma a vizsgált üzemekben összességében 1981. évtől 1985. év végére fokozatosan csök­kent. A gazdálkodó egységek vezetőinek álláspontja szerint az állatlétszám csökkenésének oka a kialakult érdekeltségi rendszer jelenlegi formája, az ösztönzés hiánya és a növek­vő veszteség. A tejtermelés ugyan minden termelőszövet­kezetnél növekedett, azonoan az üzemek között jelentős dif­ferenciálódás tapasztalható. Jelentős a csökkenés a ju­hászaiban. Míg 1981-ben 108 tonna juhhúst értékesítettek a Pásztó környéki mezőgazdasá­gi üzemek, ebben az évben már csak 54 tonna értékesíté­se várható. A gyapjú eseté­ben az öt évvel ezelőtti 29 topna, most ÍO tonnára csök­kent. Ennek oka, hogy egyes üzemek teljesen felszámolták a juhászatot, a juh ászát tál foglalkozó egységeknél pedig, a termelési színvonal az el­várásoknál lényegesen alacso­nyabb. Az előző terv ciklushoz ké­pest nincs előrelépés a ta­karmánygazdálkodásban — ál­lapította meg a népi ellenőrök jelentése. A gazdálkodást az alacsony hozamok, a maga* önköltség, a nem kielégítő minőség jellemzi. Emellett a' takarmányok betakarítását, kiosztását szolgáló gépek mi­nősége és mennyisége sem fe­lel meg a mad igényeknek.—• Más ágazatokhoz képest, az állattenyésztési ágazatban je­lentősek a munkaerőgondok is. Az ágazat gazdaságosságára vonatkozóan megállapították, hogy azt üzemen belüli és üzemen kívüli tényezők együt­tesen befolyásolják. És a kü­lönböző mértékben biztosított árkiegészítések és -támogatá­sok ugyan kismértékben elő­segítik a veszteségek csökken­tését. de nem teszik nyeresé­gessé az ágazatot. A pásztói népi ellenőrök úgy vélik, hogy csak a külső segítség növelésével valósítható meg a fejlesztés és a korszerűsítés kívánt szintre történő, emelé­se. A várható központi intéz­kedésekkel párhuzamosan azonban szükséges az is, hogy a mezőgazdasági üzemekben olyan intézkedésekre kerüljön sor. amelyek lehetőséget te­remtenék az állattenyésztést ágazat hatékonyságának, ered­ményességének. javítására. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom