Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-21 / 222. szám
Az ezüsttükrös kávéházak leghíresebb énekese Nyolcvanöt éves Kalmár Pál. a rádió első mikro'onsztárja fiz ókortól napiamtól Csehszlovák játéktörténefi A nosztalgia hullámhosz- azán gyakran idézik a régvolt világ szép, vagy szépnek vélt emlékeit. Azokat az időket is emlegetik, amikor még Pesten és Budán esténként ezer ezüsttükrös kávéházban gyúltak ki a csillárok ragyogó fényei. Történetünk 1928- ban kezdődik. Indulás a h rnev felé Muzsikaszó árad a Rákóczi úton, az Uránia mozgókép- színházzal szemben levő Ostende kávéházból. A bejárati ajtón aranybetűs tábla: Esténként Kalmár Pál énekel. Annak idején volt néhány énekes cigányprímás, mint Varjas Tóni és Horváth Gyula A kávéházi énekesek sorát az az ismeretlen fiatalember nyitja meg. aki mo cigánybanda élén áll a nagyérdemű közönség elé. A jóképű, jó kiállású, elegáns énekes szírílakadémiát végzeH színész. A Fővárosi Operettszínházban, amikor a Fedák Sári játszotta a híres Fali- operettet, a Pompád úr főszerepét, Kalmár énekes szerepet kapott. A véletlen és nem mindennapi hangja hozza a szerencsét, majd a nagy karriert. A Columbia hanglemezgyár igazgatója fedezi fel. és ‘íz magyar nóta éneklésére szer ződteti. A rádiózás még gyerekcipőben jár. Amikor az új hanglemez megjelenik: szívesen sugározzák. A rádió elhatározza, hogy gyakrabban közvetít olyan szórakozóhelyekről muzsikát, ahol jónevű zenekarok lépnek fel. Dr. Sándor Jenő, az ismert zeneszerző erről beszélget Grosz Ödönnel, a népszerű Ostende kávéház tulajdonosával: — Színesebb lenne a műsor — mondotta —, ha jó hangú énekes is fellépne cigányban- dájával. Ismerek egy fiatal színészt. Kalmár Pált. Snej- dig, fess fiú és szép ltrm tenorja van. Hallgassa meg. Grosz úr másnap meghívta a kezdő bonvivánt. A próbaéneklés sikerüK. A gázsi: esténként 2# pengő, és étlap szerinti vacsora. Akkortájt 3—400 pengő havi fizetést kaptak a színészek... Az e!so „helyszíni”... A rádió közvetlen vonalat épített, és az Ostende kávéházból kezdődött meg a helyszíni közvetítések sora. Toll Árpád cigányzenekara kíséKalmár Pál portréja rétével magyar nótákat, műdalokat ad elő Kalmár Pál. A közönség és a rádióhallgatók is szívesen fogadják az újdonságot. Sokan azért mennek el, mert látni akarják, amikor leereszkedik a mikrofon és a művész énekelni kezd— — Az újságok is hírt adtak arról, hogy a kávéházi pódiumon lépek fel. Nem kapa- tott el a közönség tapsa, és az emelkedő gázsi. Továbbképeztem a hangomat, és tanultam. Hamarosan változatosabb lett a műsorom. A ei- gánybandán kívül, már szalonzenekar, később jazz-band kíséretével sanzonokat, slágereket, táncdalokat és jazz- számokat adtam e+ő — emlékezik vissza a kezdet eveire Kalmár Pál. A fiatal énekes áj wtat keresett és talált az új idők új dalainak bemutatására. Érzelmes slágereket is énekelt —, de nem érzelgősen. Tiszteli, vigyázza, híven tolmácsolja a könnyűzene dallam- kincseit. Visszaadja a nóták, táncdalok hangulatát. Kialakítja sajátos előadóstílusát. A kávéház ajtajára gyakran kerül a „megtelt" tábla. A portás kéri a ktvülmara- dottakat. hogy később jöjjenek vissza, fél éra múlva „Érdemes — teszi hozzá —, mert áj műsort ad Kalmár Pali.” A harmincas években — áh. ti régi erkölcsök — asszonyok, lányok nem járhattak kávéházba férfikísérő nélkül. Az Ostende kitalált valamit. Kalmár uzsonnahangverse- nvére hívta meg a kedves hölgyközönséget. Üjabb nagy siker. Asszonyok, lányok az énekes fényképeit is gyűjtögették... Elmondható, hogy vele új fejezet kezdődött a könnyű- műfaj hazai történetében. Megszületett a mikrofon- éneklés sztárja és a daléne- keskultusz. Nemcsak itthon, de külföldön is kirobbanó a siker. Legnevezetesebb útja a londoni. Az angol fővárosban hónapokon át énekel a híres Rajkó cigányzenekar élén. Nehéz lenne felsorolni a zeneszerzőket, akik az Ostende, majd az EMKE kávéház, a felszabadulás után pedig a Márványmenyasszony étterem kedvelt énekesének ajánlották bemutatásra új szerzeményeiket. Ányos Lacival kezdhetnénk és Zerkoviez Bélával fejezhetnénk be a névsort. Mégis jegyezzünk fel néhány szerzőt. Balázs Árpád, Buday Dénes, Eisemann Mihály, Hetényi-Hei'delberg Albert, Kóla József. Erdélyi Mihály, Lajtai Lajos, Márkus Alfréd, Sally Géza tartozik a legismertebbek közé. Kalmár Pali — már csak így emlegetik — szívélyes kapcsolatban van a zeneszerzőkkel, szövegírókkal és daL énekes társaival, köztük van Cselényi József, Fekete Pál, Harmonikas Gizi, Kalmár Tibor, László Imre, Sebő Miklós, Sztáray Mihály. Néni felejtenék el Budapest, Bécs, Berlin. Pú- rizs és London hanglemez- stúdiói ben gyakori szereplő a pesti énekes. Elsőként énekelte lemezre Jávor László és Seress Rezső világhírűvé vált dalát, a Szomorú vasárnapot. Pályakezdésétől napjainkig több mint ezer lemeze jelent meg. Sági István igazgató és csepeli Kovács József gyűjtötte össze Kalmár Pál legtöbb hanglemezét. Nyolcvanötödik születésnapját is új kiadás üdvözli. Megjelent az Emlékszik meg kislány című nagylemeze. Egy vallomás. Én mindig csak adtam, Nagyságos asszonyom. Mar megettem a kenyerem javát k ntás híres nóták, slágerek idézik a régi énekes ki vételét anű vészeiét. — Mindig a zene alázatos szolgája voltam Az is maradtam — mondja a 85 esztendős. ma is jó erőben levő híres dalénekes. — Örülök, hogy negvven esztendőn át énekelhettem pódiumon. és még ma is sok hanglemezem készül, s a rádió is közvetíti dalaimat. Köszönöm, hogy a közönség nem felejtett el! Ritter Aladár kiállítás Csillogóbbnál csillogóbb játékok töltik meg az üzleteket, a gyári termékek ára már-már az eget ostromolja. Ennek ellenére bevett szokás minálunk, hogy drága, akár több ezer forintos ajándék nélkül nem karácsony a karácsony, és igazi születésnap sem lehet enélkül. A szülő inkább mélyen a pénztárcájába nyúl, különmunkát vállal. tán még nélkülözik is, csakhogy teljen mondjuk a legújabb külföldi gyártmányú elemes építőkészletre. Vasinak gyerekek és nem is kevesen, akik „megkapják” ugyan a legújabb táv- irányításos repülőt, autót, robotot vagv bármilyen más szuperjátékot, néha talán még játszhatnak is vele. ha a mama, a papa nem rakja a legfelső polcra, dísznek. De ők azok, akik talán soha sem ismerik meg a szülővel való együttjátszás, a fafaragás, a babakészítés örömét, a papa készítette bábszínház végtelen világát, a sárkánv- eregetés esínját-bínját, gesztenye, a toboz, a papír, a textil formázhatóságát, szí- nezhetőségét. Talán mindezekre már a szülők sem emlékeznek. Elfelejtettek játszani. Ha így van, emlékeztetőül figyelmükbe ajánljuk a Budapesten, a Csehszlovák Kultúra Házában megnyílt játéktörténeti kiállítást. Minden bizonnyal érdekesnek találják a prágai nemzeti múzeum anyagából válogatott bemutatót. Az ókortól napjainkig áttekinhetjük a játék ma. radandóságát és változását. Megtudhatjuk, hogy az időszámítás előtti első évezredben már ismerték a csörgőt, igaz. akkor ágyáéból készült. A vaskorszak jellegzetességeként a játékkockákat teszik elénk a tárlatrendezők. A középkorban a baba volt a lányok kedvenc játéka, századunk elején viszont a csúzli, az fj, a faragott síp vagy csak néhány szép üveggolyó, kavics volt az általános játékszer. A mát viszont az elemes építőjátékok jelképezik. A játéktörténeti kiállítás nemcsak hogy megidézi szá- snunkra a múltat, hanem meditációra is késztet bennünket a felnőtt és a gyermek játékos kapcsolatáról. H. T. MEZEI ANDRÁS: Tol íf | • fukrozodni Ügy tenni, mintha ott se volna a jelöltség az arcodon. Viselni Isten vésetét is, mint a szobor — alakodon. Tükröződni a holt anyagban, de mintha lennél láthatatlan, úgy menni át a varoson: mint aki útján el sem indult és máris hazaérkezett, mint aki nyilát ki se lőtte, de a célban már ott rezeg — Ellenséged, ha sose is volt, szivedben mégis ott a seb, a dobbanásnyi eaönd a vérben e küldetés a küldetésben: viselni Isten vésetét is, mint a szobor — alakodon. Ügv tenni, minta ott se -nirta a tpiöltsée az arcodon. * Élete szerepjátszás volt Száz éve született Stroheim Erich von Stroheim ^ A nagy ábránd. A név hallatán szinte mindenkinek ez a filmcím jut eszébe. Annál is inkább, mert Stroheim filmjei közül valószínűleg ezt látták a legtöbben. Pedig a művész —, aki most száz éve született, nagy életművet tudhatott a magáénak. És szokványosnak egyáltalán nem mondható életet. ö maga azt állította, és életrajzírói is megerősitették, hogy apja magas rangú katonatiszt volt, ő megjárta a katonaiskolákat egészen a hadi- akadémiáig, majd egy baleset miatt kénytelen volt elhagyni a pályát. Más kutatások szerint lengyel zsidó és cseh szülőktől született, közkatonaként szolgált a monarchia hadseregében, majd dezertált, és Amerikába emigrált. Karesai Kulcsár István szerint „így vált eggyé — fantasztikus legendáját mindhalálig. sőt azon túl is őrizve — színész és szerep. Mert Stroheim élete mindvégig szerepjátszás volt, magas fokon.” Amerikában a legkülönfélébb kenyérkereső foglalkozá8 NOCRAO - 1985. szop tóm bor 2U ttomba* sokkal próbálkozott. Csomagolt egy áruházban, fellépett zenés mulatókban, dolgozott egy német folyóirat szerkesztőségében. volt vasutas, kereskedelmi utazó, telefonkezelő. szállodaalkalmazott. 1914- ben kezdett színészkedni, majd a nagy rendező, Griffith mellé került mint rendező- asszisztens, színész és katonai tanácsadó. Folyt az első világháború. és mivel Strohei- met megjelenése erre predesztinálta. éveken át brutális német katonákat alakított. De már 1919-ben elkészítette első önálló filmjét, amelynek nemcsak rendezője, hanem forgatókönyvírója és díszlet- tervezője is volt. 1933-ig kilenc filmet forgatott, állandó harcban állva a hollywoodi producerekkel. Hogy miért? Erre ad feleletet az Űj Filmlexikon : „Igényesség, meg nem alkuvás jellemezte. Realista társadalombíráló, a felső tízezer életmódját leplezte le olykor naturalista eszközökkel”. Példák rá a Körhinta. a Víg özvegy, a Nászinduló, a Nászút, a Kelly királynő. Filmjeit rendszeresen megvágta a cenzúra, és mivel a csonkítások ellen tiltakozott, feketelistára került, és a harmincas evektől már nem rendezhetett. René Clair írta róla Megölte az emberi butaság huszonöt évvel a halála előtt”. Mindenesetre Gyilkos arany című filmje bekerült a nevezetes brüsszeli tizenkettő — minden idők 12 legjobb filmje — közé. A rendezéstől eltiltott Stroheim az USA-ban és Fran- eiaorszagban dolgozott mint színész. Nevéhez kiváló alakítások sora fűződik. „Olyan hős volt, akit szívesen gyűlölt a közönség” — idézi a Der Spiegel az egykori szlogent, amellyel Stroheimet reklámozták. Szék a gyűlöletes hősök cinikus K. u. K.- tisztek, szélhámosok, csábítók, gátlástalan gazemberek, álgrófok voltak. A legemlékezetesebb közülük talán a már említett A nagy ábránd Von Raufenstein lovagja, a beteg gerincű porosz tiszt. Néhány cím legismertebb filmjei közül: Fiúk az intézetben, Haláltánc, öt lépés Kairó felé, Alkony sugárút. Halála évében megkapta a francia Becsületrendet. néhány héttel később, 1957 május 12-én hunyt el a Párizs melletti Maurepas-ban. Szeptember 22-én, születésének 100. évfordulóján emlékezzünk rá! Kaééa Mérte A Humboldt egyetem főbejárata Egy nagy múltú intézmény A Wilhelm von Humboldt által alapított berlini egyetem az idén ősszel ünnepli megalapításának 175. évfordulóját. Az elmúlt egy és háromnegyed évszázad alatt számtalan nagy hírű tudós tanult és dolgozott az egyetem falai között. A leghíresebb hallgató Marx Károlv volt. 1836-tól 1841-ig. 1841. és 1843. között Engels Frigyes volt az intézmény vendég- hallgatója. Az egyetem sok tanára és diákja tüntette ki magát a társadalmi haladás és a béke ügyében kifejtett tevékenységével. 1933. és 1945. között az egyetem munkatársai és diákjai közül sokan életük kockáztatásával tanúsítottak ellenállást a fasiszta diktatúrával szemben. A nácik uralmuk idején lábbal tiporták az egyetem humanista tradícióit, az oktatás és a kutatás eredményeit világuralmi céljaik szolgálatába állították. A második világháborúban az épület súlyos károkat szenvedett, megsemmisült számos értékes kutatási és oktatási eszköz, ám 1946 januárjában szovjet segítséggel már megnyithatta kapuit. Hat egyetem és 47 főiskola működik Az NDK-ban a Humboldton kívül még hat egyetem, valamint 47 főiskola működik. A Humboldt abban különbözik a többi felsőoktatási intézménytől, hogy ott egy fedél alatt talált otthonra a természet-, a társadalom-, az, agrár- és az orvostudomány, az elektrotechnika és az élelmiszer-technológia. A több szakterületet érintő tudományos kutatás nagyban elősegíti a bonyolult problémák meglodását. Jelenleg például fontos mikroelektronikai fejlesztési feladatok megoldásában működnek együtt az egyetem fizikusai, matematikusai, vegyészeti és elektronikai szakemberei, karöltve ipari partnereikkel. Társadalomtudósaik kutatási témáinak egyike a szocialista életmód alakulása. A 29 szekciónak és az orvosi fakultásnak 13 500 nappali tagozatos és levelező hallgatója van. A hallgatók 60 százaléka nő. 1949 óta több mint 100 ezer végzős hallgató hagyta el az egyetemet és foglalta el helyét a szocialista építőmunka különböző területein. .Jelenleg a diákok több mint 50 százaléka vesz részt a kutatómunkában: 1984-ben 39 találmányt a hallgatók nyújtottak be. Újszerű, hasznos kooperációs kapcsolat alakult ki az egyetem és számos termelőüzem között. A televízióelektronv- kai gyárral például közös kutatórészleget hoztak létre. Ennek munkatársai eddig 7 új alkatrészt fejlesztettek ki, megteremtve a gyártási feltételeket is. Porosz herceg palotája volt Az egyetem főépülete, az Unter den Lindenen, eredetileg egy porosz herceg palotája volt. Az egyetemnek 7 diákotthona van. amelyekben helyet teremtettek a diákházaspárok és a kisgyermekes egyetemista családok részére is. A diákotthonokban önkormányzati rendszer működik, ugyanez érvényes a diákklubokra is. A sportolni vágyók bekapcsolódhatnak az egyetemi sportszakosztályok munkájába. A nagy létszámú kórus és a Capella Academica szimfonikus zenekar a zenekedvelők igényét igyekszik kielégíteni. Az utóbbi években arra törekszenek, hogy az egyetem kapui az egész lakosság előtt megnyiljanak. A havonta egyszer megrendezésre kerülő „vasárnapi előadások” már szinte hagyománynak számítanak. Ugyanez érvényes a „Nyugdíjasok egyeteme” cimű előadássorozatra is. Hetente egyszer esti előadásokat tartanak aktuális tudományos kérdésekről, a legfontosabb eredményekről. Ezeket a rendezvényeket bárki látogathatja. (g. U Leendő fizikusok a leaerspc ktrométami
