Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-20 / 221. szám

Nemzetközi gyermek művészeti pályázat Apáti-Tóth Sándor képei elé Ha valaki a balassagyar- vább lépünk. Pusztai kútágas, ezek a falra akasztott képek, mati Palóc Múzeum felé jár, fehérbe vesző lovakkal. Fe- Ezek már nem a művész ké- ezakítson időt a belépésre, a detlen fejű öregember, mö- pei, hanem a mieink. A mie- szemlélődésre. S ha most nem götte a házfalon sarló. Igen, ink, mert ahogy a terem kö- a palóc vidék népművészeti ezzel talán füvet vágtak vala- zepén állva belénk olvadnak tárgyainak gyönyörűségére hí7 mikor, gondoljuk. Búzát mór- Apáti-Tóth Sándor képmon- vom föl a figyelmet, azt azért zsoló, ráncos kézpár, meg datai, úgy leszünk , részesei tesze..., mert — bevallom — agyagedényt formázó kéz. Mi- is ennek a világnak. Már is­elfogult vagyok. Egy kicsiny csoda gyönyörű rím, képrím, merni véljük őt magát is. És teremben néhány fotográfia s lám, már benne is vagyunk ekkor, ezekben a pillanatok- lóg a fehér falak előtt —Apá- a hétköznapi csodában. A fo- ban döbbenünk csak rá, hogy ti-Tóth Sándor képei. Húsz tográfiák ismert tárgyai túl- magunkra is ismertünk. Ezt esztendeje nézem Apáti-Tóth nőttek magukon! Gondolatok- tudja Apáti-Tóth Sándor, ezt Sándor képeit. Tőle tanultam ká formálódtak a fejünkben tudja a fotómasina, ezt tud- meg. hogy a fényképezőgépet észrevétlenül. Az a fedetlen ják tenni ezek a képek. Nem bárki elkattinthatja. Bárki. De fejű öregember az én nagy- tagadható, hogy a magunkra a fényérzékeny celluloid sza- apám is lehetett volna, tuda- ismerés pillanatainak megte- Jagon csak tárgyak, vagy em- tosul talán bennünk, paraszt- remtósében segítőtársat is kap- berek lesznek, a valóság re- őseink világába varázsolt ben- tunk. Csemniszky Zoltán, a produkciói, önmaguk mon- nünket egy könnyű kis masi- kiállítás (és már hány, meg dandói. Semmi több. Ezeket a na. Masina? Hiszen az csak hány kiváló kiállítás) rende- csodálatos masinákat azonban eszköz. Az ember! Az ember, zője a kis terem padlóját ho- másként is el lehet kattinta- aki elkattintotta ennek a kis mokkái szórta föl. S akár á ni. Például úgy, ahogy Apáti- masinának a zárszerkezetét, tengerbe nyúló móló, úgy ve- Tóth Sándor teszi. Az ismert világ ismert dolgai- zebnek a homoktengeren ke­A szociofotók, a fotógrafi- ra. És mégsem az ismert vi- resztül, a galéria közepére, a Icák és egyebek világában tő- lág ismert dolgait látjuk ma- padlóra, fektetett, barnára fes- le gondosan megszerkesztett- gunk előtt, hanem a magányt, tett falapok. Nem léphetünk tervezett látványt kapunk, a teremtő kezet, a ceglédi ho- le róluk, mert nyomot hagy- Először. Fekete, koromfekete mokvilág — az alföldi város nánk a homokban, mint aho- négyszögben egy hófehér vá- polgára Apáti-Tóth Sándor — gyan nem léphetünk ki a ké- lyogtanva. Az elborító fekete- csupasz csontokat mutogató pék gondolataiból sem. A te- ség jobb sarkában meghúzód- halott világát. Teremtés-élet- rém közepén állunk, körülöt- va. árván, egyedül, de hófe- halál, tisztelet az ősöknek, az tünk a látvány kimondatlan héren. Ez a látvány Szép, előttünk járóknak... Mennyi mondatai. Igen, itt itthon va- mondjuk magunknak és to- mindent elmesélnek nekünk gyünk. H. Z. Meghalt Italo Calvino Hatvankét éves korában csütörtökön az olaszországi Sienában elhunyt Italio Cal­vino világhírű olasz író. Cal­vino két héttel ezelőtt kapott először agyvérzést. Állapotát kedden újabb agyvérzés sú­lyosbította. Calvino 1923-ban született a kubai Santiago de las Vegas­ban. Első reményének megje­lenésekor 24 éves volt. A ,.Pók­fészek ösvénye” az antifasisz­ta ellenállásról szól. Calvino maga is részt vett az ellenál­lási mozgalomban. A háború után Torinóban telepedett le; előbb az Enaudi könyvkiadó­nál dolgozott, majd megalapí­totta az egyik legszínvonala­sabb olasz irodalmi lapot, a Menabot. Élete utolsó éveiben Párizsban. Rómában és Sie­nában élt. Calvino hírnevét egy há­romrészes fantasztikus regény alapozta meg, az „Eleink”. E műfajhoz élete végéig hű maradt: ilyen hangvételű a „Szavazatszedő egy napja”, vagy a „Ha egy téli éjszakán egy utas” című regénye. Vol- taire-i, deíoe-i hagyományo­kat elevenít fel a „Marcoval- do”. Utolsó regényét, az ön­életrajzi elemekkel átszőtt „Palomar”-t 1983-ban írta. Calvino írásai hazánkban is népszerűek. Az, „Eleink” több kiadást megért. Lefordították a „Pókfészek ösvényét” és a „Szavazgtszedő egy napját” is. Magyar gyermekek munká­it is várják arra a nemzet­közi gyermekművészeti pályá­zatra, amelyet — megalakulá­sának 20. évfordulója alkal­mából — a római Nemzetközi Gyermekművészet) Központ hirdetett meg. A pályázat cél­ja a gyermeki alkotótevékeny­ség kibontakoztatása, a gyere­kek kifejezőkészségének, alko­tókedvének fokozása, az öt vi­lágrész kulturális tradíciói­nak bemutatása. A pályázaton részt vehet minden 3—15 éves korú gyer­mek, szabadon választott mé­retben és technikával készí­tett rajzokkal, grafikákkal, festményekkel, szobrokkal, mo­dellekkel, fotókkal és texti­lekkel. Az alkotásokhoz' csatolni kell angol nyelven a mű cí­mét. a beküldő nevét, születési évét. nemét, pontos lakcímét, iskolája vagy óvodája címét, és írásos tanári, illetve intéz­ményi igazolást arról, hogy a gyermek a munkát önállóan készítette. Az alkotásokat 1985. októ- be" 15-ig várják az Országos Pedagógiai Intézet esztétikai osztályára. A hazai zsűri által elbírált munkákat Rómában nemzetközi zsűri értékeli majd, amelynek elnöke Henry Moo­re szobrászművész lesz. Az elfogadott alkotásokat kiállí­táson mutatják be. amelyet 11 országban, köztük hazánkban is láthat majd a közönség. A kiállításokból befolyt összeget egy csecsemővédelmi. vala­mint a természeti csapások ál­tal sújtott területek lakosait megsegítő pénzügyi alap tá­mogatására kívánják fordíta­ni. (MTI) Tári ásatások < A XIV. század végén és a XV. század elején a Tari család építette udvarház feltárását végezték a nyáron Taron. Az ásatásoknál Juan Alberto Cabello vezetésével egyetemisták és öt nyugdíjas dolgozott. A téglalap alakú udvarház 245 négyzetméter alapterületű, kétszintes és alápincézett épület volt. A feltárás során előkerült szőlöprés-alapozás intenzív szőlőművelési kultúrát tételez fel. Az udvarház a XVI. szá­zad második felében elpusztult. Első képünkön: Előkerültek a faimaradványok. Második felvételen: Az ásatás kémény kubikusmunkát igényel. fotók: Bencze Péter FTIMJEGYZET RAGTIME „Ezt a darabot ne játszd gyorsan. Mert a ragtime-ot sose szabad gyorsan...” Edgar Laurende Doctorcw ezzel a Scott Joplin idézettel ajánlja a nyájas olvasó figy-inaeb* Ragtime című regényét. A regény felhasználásával készült filmet pedig ugyan mi mással ajánlhatnánk, mint a rendező nevével és eddigi alkotásaival. Milos Formánról van szó, a Csehszlovákiából 1968-ban New Yorkban áttelepedett és ma már nemzetközi hírnévnek örvendő 53 éves rendezőről. Néhány a legsike­resebb filmjeiből: Fekete Péter, Egy szöszi szerelme, Tűz van babám, Száll a kakukk fészkére, Hair és ami már a Ragtime (1981) után készült, a több Oscart nyert Amadeus (1984). Mi tagadás, ez sem rassz ajánlás, noha az igazán frappáns az lett volna, ha magától Doctorowtól idézhet­nénk. A hírek szerint azonban ő inkább fanyalgott és tiltakozott a film láttán. Könnyen tehette, hiszen egymillió dollárt kapott a megfilmesítés jogáért és mégcsak nem is ő adaptálta forgatókönyvre. Ezzel együtt tény, hogy világ­hírű, bestsellerlistán szereplő regényről van szó, amely ugyan némiképpen a nosztalgiadivat jegyében is szüle­tett, de művészi kvalitásai el vita ihatatlanok. Ugyanakkor az is tény, hogy az írásmű és a film kö­zött nagy az eltérés. A regényben fontos hangulatteremtő szereplők és események emitt meg sem jelennek. vagy ha mégis, akkor más hangsúllyal. Ennél többet az össze­hasonlításról nem érdemes beszélni, hiszen ahány ember, annyi olvasata van egv írásnak. Vagyis Milos Formánnak is megvan a maga Ragtime-képe és ennek alapján készítet­te a filmet. Mi olvasó-nézők egyet tehetünk: összevetjük a magunk képzeletét a filmben megjelentekkel. Illetve még úgy is közelíthetünk a filmhez, hogy csupán önmagához viszonyítjuk. A továbbiakban célravezetőbbnek látszik ért tenni, noha mostanra már szinte minden jót és minden rosszat megírtak erről a filmről. A kritikusok egyemberként egyetértenek abban, hogy Milos Forman azúttal olyan engedményeket tett a holly­woodi közönségcentrikus, szálkamentes módszer javára, ami egyszerűen méltatlan hozzá. Az 1900-as évek Ameri­káját egy család néhány éves történetén és két korabeli szenzációs, esemény segítségével bemutató .történet való­ban sok lehetőséget kínál arra, hogy a rendező ne csupán a felszínen maradjon. Mert Forman ugyan meglehetősen széles területen mozog, ám csak laza könnyedséggel merít és kiskanállal a mélyebb régiókból. Ügy festi meg a maga „békebeli” Amerika-képét. ahogyan ízig-vérig európai te­heti. Persze, különös gondot fordít ő a korhű keretek ki­alakítására és a minél hitelesebb környezetre. Gondoljunk csak arra. hogy a mulató ének- és táncszámát hónapokig próbálták, vagy arra az utcajelenetre, ahol mindén jel­lemző hangulat, figura és tárgy megjelenik. (Szinte olyan zsúfoltságban, hogy a néző alig képes minden részletét felfogni.) Felvonultatja az 1900-as években kezdődő gaz­dasági prosperitás előjeleit a Ford T-modelleket, a film- készítést. a nők emanipációra törekvését és így tovább A lényeg azonban nem igazán ez. Csupán Forman enged­ménye ez a látvány, ami néha mintha elnyomná azt a tartalmat, amit Coáihouse Walker képvisel. Mégpedig mint affélé húszadik századi Kohlhaas Mihály, avagy az egyén és a társadalom egymáshoz, nem éppen ideális viszonya. Az emberi önérzet és a társadalom értelmetlen agressziója összecsapásáról és az egyén törvényszerű alulmaradásáról van itt szó. Törvényszerű. de elkeserítő és cselekvésre késztető ez a bukás. Forman ezen a ponton szerencsére képtelen európai mivoltát megtagadni. A Ragtime ezzel együtt nem válhatott életművében meghatározó vagy kiugró alkotássá. Talán inkább úgy summázhatnánk, hogy egy tökéletes szakmai biztonsággal elkészített film, amelyre óhatatlanul rányomja bélyegét egy rendkívül, tehetséges művész érzésvilága. Élvezzük a mesterek jellemzően biztos „vonalvezetését”, a komoly, bennünket nézőket is figyelembe vevő tempóját és ne fe­ledjük Scott Joplin szavait: „a ragtimte-ot sose szabad gyorsan.. Bodnár Mihály KOSSUTH RADIO: 8.20: PAF-műsor 8.50: Szebenyi János fuvolázik 0.14: Katonadalok 9.33: Száll az ének 9.53: Lottósorsolás 10.05: Közel-távol. Gulyás Pál versel 10.10: „Vár egy új világ . . .” 10.40: Bartók-muzsika — gyere­keknek 11.00: Opera részletek 11.40: Nóták 12.30: K1 nyer ma — Nádudva­ron ? 12.45: Palotai Boris: KI Ismer engem? 12.55: Lemezmúzeum 14.10: Mi a titka? 15.00: Erről beszéltünk 15.30: Hétszinvlrág. Gyermekzenei magazin 16.05: A félszárnyú tündérek völgye 17.00: Váltás. Riport 17.25: Részletek Legrand' Cher­burgi esernyők című film­zenéjéből 17.40: A magyar opera nyomában XVIII/18. (befejező) rész 19.15: Rádiószínház: A Tündér­laki .ányok 20.23: ,.A csend” Zsoldos Imrére emlékezik Tamássy Zdenkó 21.23: Kocsár Miklós: Legény­búcsú 21.31: Rendszert a rendszerbe... 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: rgen is. nem is 23.00: Wilhelm Furtwängler vezé­nyel 0.15: Éjfél után PETŐFI RADIO: 8.05: Opérettrészletek 8.50: Tíz oero külpolitika 4 NÓGRAD - 1985. szeptember 20., péntek 3.05: Napközben. Zenés délelőtt 12.10: A Budapesti koncert fúvószenekar játszik 12.25: Édes anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 13.05: Pophullám 14.00: Lehár operettjeiből 15.05: Péntektől péntekig 15.30: Könyvről könyvért 15.40: Péntektől péntekig 17.30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 19.50: Egészségünkért 20.00: Régi nóta. híres nóta 21.05: Senki többet? — Harmad­szor! 22.15: Humorforgácsok 24.00: Arnold Malcolm: Rézfúvós­ötös •.15: Éjfél után MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Péntek este Észak- Magyarországon. (A tartalomból: Gyümölcsszedő túrák a hárem megyében — Illemszabályok — A tüzelőanyag-ellátásról — Mag­nóátjátszás — Programok a hét­végére. Szerkesztő: Jakab Mária.) 18.00: Észak-magyarországi kró­nika. 18.25—1)8.30: Lap- es mű- sorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.25: Tv-torna. (Ism.) 9.30: Iskolatévé: Pszichológiai csapdák IV. 10.00: Zenés ajándékkosár 10.40: Raliye-bajnokok 11.10: Operált operák. 11.20: Képújság 15.35: Iskolatévé: Műhelytitkok. 16.10: Hírek 16.20: Képek Tolbuchinból 16.40: Három nap tévéműsora 16.45: Pulzus 17.35: Képújság 17.40: Vezetés ősszel 17.50: Reklám 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: Finom kis korlátolt felelősségű társaság. NSZK-tévéfilm 21.45: Podium. Mensáros László műsora a ,,Nyugat” folyóiratról 22.25: A nevem: Szentes Varga Ferenc 22.30: Ez a Maxim 22.55: Tv-hiradó 3. 23.05: Himnusz 2. MŰSOR: 15.50: Képújság 15.55: Kicsi a bors. . . 1. rész: A nevenincs őrs. (Ism.) 16.15: Emberrablók. XIII/l. rész: Ebenezer bácsi. (Ism.) 16.40: Sakk-matt 17.00: Európai biztonsági és együttműködési értekezlet 17.25: Elektromos—Veszprémi Építők bajnoki férfi- kézilabda mérkőzés 18.45: A csodálatos arhat­ábrázolások temploma 19.00: Ablak 19.30: Ejtőernyősök. Szovjet rövidfilm 19.35: j. s. Bach: 1. F-dúr brandenburgi verseny, 20.00: Gondolkodó. Tudományos magazin 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Szegedi beszélgetések a tanyáról 21.50: A császárság jegyesei. VI/5. rész: A titkos átjáró 22.50: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 20.00: Zavarban a szakács 20.55: Marie Rottrova és vendégei. (Ism.) 21.35: A Duna-dij 1985. 21.50: Tüzes nők. Tv-komédia. 23.05: Hírek 23.15: Az ötletesebb nyer 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.00: Ecsettel és tollai 21.30: időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: A Saragossa Band NSZK- együttes koncertje MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Rag­time. I—IT. (14) Színes, szinkro­nizált USA-film. 3-tól: Ulzana. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: Fehér toll Színes NDK- indiánfilm. Háromnegyed 6 és 8-tól: Fantom az éjszakában. (16). Színes, szinkronizált USA bűnügyi film. — Pásztói Mátra: Törekvő tanerő. Színes szinkro­nizált francia film. — Szécsényi Rákóczi: Anna Pavlova. I—II. Színes, szinkronizált angol- szovjet film. — Rétsági Sando- kan. Színes, romantikus olasz— francia—NSZK kalandfilm — Érsekvadkert: Tekinetek és mo­solyok. (14) Szinkronizált ansol film. — Nagylóc: Sárkányölő. (14) Színes, szinkronizált USA- mesehorror. í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom