Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-18 / 219. szám
Prognózis a világűrből fl pontosabb meteorológiai előrejelzésért ■— Az űrkutatást — negyedszázados múltja ellenére — még ma is sokan valamiféle földi dolgoktól elrugaszkodott, magasztos tudománynak tartják. Különösen a kozmosz kutatásának kezdeti szakaszában elképzelni is nehéz volt, hogy mindezek az eredmények a hétköznapi embernek is hasznára lehetnek. A felhasználók sorában elsőként jelentkeztek a meteorológusok — mondja Kozák Béla, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnökhelyettese. — A közelmúltban egy olyan hazai vevőállomás megépítéséről született döntés, amelynek segítségével a korábbiaknál jóval több információt kaphatnak a világűrből a meteorológusok, s rajtuk keresztül az egész népgazdaság. Kérem, vázolja röviden azt az utat, amely idáig vezetett. — Már az űrkutatás kezdete előtt is jól kiépített megfigyelőhálózat állt a világ időjárás-kutatóinak rendelkezésére, ám ezen hálózaton nagy lyukak is voltak. A tengereken például nem lehe_ tett rendszeres megfigyeléseket, méréseket végezni, pedig köztudott, hogy a kontinensek időjárása szempontjából legfontosabb légköri események zöme az óceánok térségében játszódik le. 1960-ban állították pályára az első olyan mesterséges holdat, amely meteorológiai adatokat szolgáltatott, akkor még főleg a feihőborítottság- ról. Kétségtelenül nagy technikai bravúr volt, de az így nyert adatok kissé idegenek voltak a hagyományos földi eszközökkel nyert adatok között. Gyakorlatilag csak a két űrkutatási nagyhatalom vette érdemi hasznát. Kutatási célokra természetesen bármely ország hozzájuthatott a felvételekhez, de ezek csak esettanulmányok voltak egy olyan gyorsan változó rendszer szempontjából, mint az időjárás. Igazi változást az hozott, amikor a hatvanas évek derekán működni kezdtek az automatikus képtovábbító rendszerek, amelyeknek az adásához — nyílt adásról lévén szó —, bármely ország hozzáférhetett. Nálunk 1967 novemberében készült el az a vevőállomás, amelynek segítségével ezeket n képeket venni lehetett. Időközben kiderült, hogy a műholdakról nyerhető információk tartalmát lényegesen ki lehet szélesíteni. Bármilyen csodálatos műszer az emberi szem, a meteorológia szempontjából nem mindig a leglényegesebbet látja. Megjelentek a közeli, majd a távoli infravörös tartományban felvételeket készítő kamerák. Az is kiderült, hogy a meteorológusok által használt 137 MHZ-es hullámhosszon nagy felbontású felvételeket nem lehet tóvábbítani. A hagyományos felvétel nyolcszáz sorból áll, soronként nyolcszáz képelemet tartalmaz. Az információtovábbítás növelésének igénye hívta életre a hetvenes évek közepén azt a berendezést, amellyel négyezer képelemet lehet soronként továbbítani. Ilyen adattömeg azonban vizuálisan már feldolgozhatatlan, fogadásukhoz számítógép szükséges. A két technika közötti különbséget talán a hagyományos és a digitális hanglemezek közötti különbséghez tudnám hasonlítani. A műholdról továbbított adatok az új eljárás szerint nem analóg módon, hanem számszerű értékek formájában, digitális úton érkeznek a földre. Ehhez szükséges a szóban forgó vevőállomás. — Mennyibe kerül az országnak az, hogy hozzájussunk ezekhez az adatokhoz? — Egyelőre semmibe. Az űrkutatási nagynatalmak, amelyek a műholdakat felbocsátják. nem fizettetik meg a felhasználókkal a ráfordítások tetemes részét kitevő hordozórakéták, fedélzeti berendezések árát. Nekünk csupán a vevőállomást kell felépítenünk. Ez az új berendezés esetében kb. 70 millió forintos költséget, igényel, amelyre az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság nyújtott fedezetet. — Megéri ez nekünk? — Alaposan elemeztük, hogyan térülnek meg az egyes gazdasági ágazatok számára nyújtott meteorológiai szolgáltatások. Meg kell jegyezni, hogy ez a haszon nem riálünk, a szolgálatnál, hanem országos szinten jelentkezik elsősorban. Végül is úgy ítéltük meg, hogy az új vevőállomás 2—4 éven belül megtermeli az árát. A hazai szellemi kapacitás képes az előállítására. A fő vállalkozók a Számítástechnikai Koordinációs Intézet, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem. Az elsődleges felhasználók a meteorológusok, de természetesen nem öncélúan, hiszen az általunk feldolgozott és továbbított adatoknak nagyon sok haszon- élvezője van. — Mekkora a népgazdasági igény az önök szolgáltatásaira? — Megvizsgáltuk az egyes gazdasági ágazatok időjárástól való függőségét. A legjobban a mezőgazdaság, a légi- és a közúti közlekedés van ráutalva a szolgáltatásainkra. Hogy csak egy példát mondjak: közismert, hogy mennyi kárt okoznak nálupk a korai fagyok, s hogy az új fajta, magas termést hozó vetőmagok milyen érzékenyek a talajhőmérsékletre. Az ország 6 millió hektáros vetés- területén nem lehet mindenütt talajhőmérőket kihelyezni. A műholdak felvételei alapján felhőmentes időben 0,5 C-fo- kos pontossággal meg tehet állapítani a felszín hőmérsékletét, s ebből több évtizedes adatsorok alapján a szakemberek már azt is tudják, mennyi a hőmérséklet 5 cm mélyen. De hasonló információkkal szolgálhatunk a talaj- nedvességről, vagy például a repülőknek, autósoknak, a vasútnak a ködviszonyokról, a távfűtőműveknek. a nyaralni indulóknak a várható hőmérsékletről stb. — Mivel az időjárás gyorsan változó rendszer, ezeknek az információknak akkor van igazán értékük, ha minél gyorsabban továbbítani lehet a felhasználókhoz. Ezt, hogyan képzelik el? Gondolom, nem telefonon. — Az új vevőállomás azt is lehetővé teszi, hogy az akár félóránként érkező adatokat azonnal feldolgozzuk, és rögtön továbbítsunk is. Most tárgyalunk a televíziós Képújsággal, amelynek segítségével a leggyorsabban és á legolcsóbban továbbíthatnánk bárki számára. — Mikor és hol épül meg az állomás? — A Központi Előrejelző Intézetbe telepítjük, az év végére fog elkészülni. Ez a berendezés egy jó évtizedig biztosítja a helyünket a fejtett meteorológiai szolgáltatásokat nyújtó országok sorában. Németh Géza Földpól a Mecsekből Több függöny. színes terítő A korábbiaknál több konfekcionált függöny készül a győri Gardénia Csipkefüg- gonygvárban. A magasabb feldolgozottsági fokú, úgynevezett „ablakkész” termékek arányának növelésére a piaci Igények késztették a vállalatot. A vásárlók jobban kedvelik a beszegett, szélein díszített függönyt, amellyel nincs egyéb tennivaló, csupán • karnisra kell akasztani. A vásárlói igények módosulása a gyár másik termékcsoportját, az asztalterítők körét is érinti. Ahogy a függönynél. ugyanúgy a térítőknél is mindinkább a kész termékeket keresik a vevők. A vállalat rugalmasságát, a piaci változásokhoz való alkalmazkodóképességét jelzi, hogy ezen a területen is megteremtették a konfekcionálás feltételeit. A dohányzó-, illetve a kisebb-nagyobb ebédlőasztalokra való terítősorozatokat ez évtől már nemcsak fehér kelméből készítik. Különféle színes, sőt még fekete fonalat is használnak a terítőanyagok előállításánál, amely a napjainkban kedveli pasztell szürke színhatást kölcsönzi a terméknek. A színes térítők érdekessége, hogy a kelme alapanyaga sötétebb árnyalatú, mint a mintázata, fér a stilizált virág- és növé- rrvi minták, geometrikus motívumok jól érvényesülnek a felületükön. Hasonló jellegzetességei vannak azoknak a pasztellszínű függönyöknek is. »melyek szintén a gvár ezévi iWonsá«n?nak számát gyarapítsák. (MTiJ Importot pótló kerámia- és üvegipari alapanyagot termel a Pannolit Dunántúli Kóbá- nyavállalat pécsváradi üzeme. A mecseki homokbánya anyagáról ugyanis bebizonyosodott, hogy hazánkban egye. dülállóan magas — harminc- százalékos — a földpattartal- ma, s ezt az ásványt eddig csak külföldről tudták: beszerezni a felhasználó ipari üzemek. A pécsváradi bányában a homokot osztályozó gépsor korszerűsítésével megteremtették a termelésének feltételeit. Nagyobb szállítmányt először a hazai üvegipar orosházi gyára rendelt a mecseki földpátos homokból. Hogy igényét kielégíthessék, három műszakban fejtik s dolgozzák fel a Mecsek pannon kori homokkincsét. A fölöpátta! az alumínium-oxi- dot viszik be az üvegbe, amely úgy könnyebben formálható, s lágvításához kevesebb energia felhasználására van szükség. inden munkanap ugyanúgy kezdődik az osztályunkon: Jeronyin, a technológus körbehordozza tekintetét a szobán, aztán panaszkodik nekem: — Látja, Szergej Nyikolá- jevics, ez a Szerjábkin mar megint hiányzik. — Szerjábkin? De hol van, amikor épp a negyedévi ösz- szesítőt kellene készítenie? — Nem tudom — ránt vállat Jeronyin. — Talán társadalmi munkában van. Ha akarja, megkereshetem. — Keresse — mondom, s a munkámba mélyedek. Öt perc múlva Gnyilenlcő, a könyvelő szólal meg: — Szerjábkin hiányzik, s nincs a helyén Jeronyin sem — morogja tüskés hangon az ablakpárkányon viruló kaktusznak. — Megkeressem őket, Szergej Nyikolajevics? — Keresse — egyezek bele. Üjabb öt perc múltán elém ugrik Makarissev., ’ a ~ tervező: Oleg Nazarov Furcsa emberek — Szergej Nyikolajevics, ez már mégis csak arcátlanság! Ha akarja, fölkutatom és előállítom őket akar élve, akar halva! — Talán inkább élve — jegyzem meg hidegvérűen. Ez a Makarissev mindig olyan forrófejű, jobb az elején lehűteni. Makarissev tehát kiviharzik a szobából, s így már csak ketten maradunk. Jómagam, az osztályunk büszkesége, a szerény, laboráns beosztású Ahmed. Végül már ő sem bírja tovább. — Szergej Nyikólájevöcs, én öt perc múlva előállítom ökeU ’ Maga ismer engem! Minden harangok legnagyobbika Kínában már kétezer évvel ezelőtt használták a harangot a vallási szertartásokon. A keresztény egyház a 6. században alkalmazta először a bronzból öntött harangokat Észak- Afrjka templomaiban. A nyugati keresztény világban a 8—9. században terjedt el; a görögkeletieknél a X. században, 1300 körül kezdődött Olaszországban a művészi harangöntés. E mesterséget mindig is nagy titokzatosság övezte. Ahhoz, hogy az 1100 Celsius-fokra felhevített rézötvözet szép formájú, jó csengésű haranggá váljék, a mestereknek alapos matematikai és fizikai ismeretekre volt szükségük. A moszkvai Kreml egyik érdekessége, a „harangok cárja”, a világ legnagyobb harangja, amely azonban soha nem szolalt meg. Az óriásharang 6,14 méter magas, 6,60 méter átmérőjű; súlya több mint 200 tonna. Sok mende-monda kering arról, hogy miképp tört le róla egy 11,5 tonna súlyú darab. Az eset hiteles története az alábbi. A már elkészült harang egy nagy gödörben, gerendákra alapozott vasrácson feküdt. E gödör fölé akarták építeni a harangtornyot, melyet oszlopsoros folyosó kötött volna össze a Nagy Iván nevű harangtoronnyal. Közben azonban tűz ütött ki. Lángot fogtak az állványzatok és a szomszédos épületek is. Attól tartottak, hogy a harang nem bírja ki a nagy hőmérsékletet és megolvad, ezért vízzel öntözték. Egyszerre ha talmas csattan ás hallatszott, és a tűz elmúltával látták, hogy a harangból egy darab letörött. Sok tervet dolgoztak ki a sérült harang kiemelésére, de attól félve, hogy a harang még jobban széttöredezik, ezek közül egyik sem valósult meg. Csak száz évvel később, 1836 májusában fogtak hozzá a harang kiemeléséhez egy francia építész tervei alapján. A gödör fölé állványzatot építettek, s erős kötelekkel. csörlőkkel 42 perc alatt kiemelték évszázados nyughelyéről a harangóriást. A gödröt azonnal betemették és ge- rendautat építettek: ezen szállították a „harangok cárját” a már előre elkészített talapzatra, ahol azóta is áll. Igen, ismerem. Ahmed tehát eltávozik. Az ablakhoz megyek, hadd látom az üteg lüktetését. De csak azt látom, hogy a szemközti Appeninek söröző kirakata mögötti tüllföggöny sem tudja elrejteni kedves munkatársaimat: Jegorint, Szerjab- kirit, Gnyilenkót és Makaris- sevot. Egy perc múltán Ahmed is az asztalukhoz iil — az imént rohanvást ügetett át az út őri. Nos, nagyot sóhajtok, a hűtőkamrához lépek. Meg idejében megcsináltattam az intézet nagytatarozásakor. Két üveg sört teszek magam elé, óraláncommal fölnyitom az egyiket, s megtöltök egy jókora poharat. amilyen furcsa emberek vannak! — gondolom közben, fotelomban hátradőlve, behunyt szemmel. — Hogyan lehet jobban szeretni a csapolt sört, mint az üvegest? Ferencz Győző fordítása Perek és vállalatok Vállalati vezetőkkel beszélgetve a legritkábban esik szó a cég peres ügyeiről. Még akkor is hallgatnak az irányítók, ha történetesen saját igazuk védelmében kérték a bíróság segítségét. S ha mégis felbukkan egy-eg.v eset, a neveket általában elhallgatják. Igaz. az óvatosság sohasem árt. Míg egy-egy eljárás befejeződik. hónapok, esetleg évek telnek el, s az ítéletet akkor lehet a végső döntésként elfogadni, amikor már jogerőre emelkedett. Fizetési késedelmek A statisztikák szerint pedig akadna jócskán mesélnjvaló. Ebben az évben eddig több mint tízezerszer kérték a bíróságot a vállalatok arra. bogy vitatott ügyeikben döntést hozzon. A legtöbbször a fizetési késedelmekkel függ össze az eljárás. Évek óta tapasztalható a fizetési fegyelem rosszabbodása: a banknál mind több eég áll sorban a pénzéért hi- áfoal Sajnos ezt a jelenséget bírói ítélettel nem lehet megszüntetni, miután alapvető oka a gazdaságban rejlik. Néhány nagyvállalat fizetési gondjai végig gyűrűznek a vállalati szférán, tehát a megoldást gazdálkodásuk átalakításától, likviditásuk, fizetőképességük helyreállításától várhatjuk. A vállalatok közötti perek másik és szintén növekvő része az építőiparral kapcsolatos. A hibás kivitelezés miatt a megrendelők egyre többször fordulnak a bírósághoz kártérítésért. Ebből azt a következtetést is levonhatnánk, hogy romlik az építőipar színvonala es egyre rosszabb minőségű épületek és lakások készülnek. Pedig egészen máshol kell keresnünk a növekvő perek okát. Miután évről évre drasztikusan-emelkednek a lakásárak, ezért az új lakók mind alaposabban megnézik, mit is kaptak a pénzükért: helyére került-e a csempe, maszatos-e a tapéta stb. S nem véletlen, hogy eav-egy perhez beadott hibajegyzék manapság már gyakran tízezer tételt is tartalmaz. Szabálysértői, árdrágítók A gazdasági perek másik részét a főhatóságok, illetve a legfőbb ügyész által indított. gazdasági bírság kiszabását kérő eljárások alkotják. A szabályok kirívó megsértését szokták ily módon szamon- kerni. Elmarasztaló ítetet esetén az okozott kár értékénél általában magasabb bírságot szabnak ki, emellett a vevők is kérhetik az őket ért kár megtérítését. Az idén még nem érte el a húszat ezeknek a? indítványoknak a száma és többségében ítélet sem várható. Meglepő módon akad köztük néhány kis értékű per is. az ügyekben nmndösz- sze néhány százezer forinttal csapta be az eladó a vevőt. De nem az összeg nagysága a lényeges, hanem a szabálysértés módja — ebben az esetben a valós értéknek éppen dupláját akarták a jóhiszemű vevőn behajtani. Ez már semmiképpen sem felel meg az üzleti tisztesség szabályainak, és akaratlan hibának sem számíthat. Gyenge minőségű szeszes > ital forgalmazása miatt is indult eljárás, ahogy az árdrágítás szintén szerepel, a perek között. Ilyenkor az árai nem a szabályoknak megfelelően állapították meg, hanem a minőségéhez képest túlságoson drágán árulták az adott terméket, s így .jogtalan előnyhöz jutott a vállalat. Az árhatóságok az antiinflációs gazdaságpolitika jegyében rendkívül szigorúan ellenőrzik, vajon mi fogyasztók valóban a megfelelő árut kapjuk-e pénzünkért, s kirívó szabály- sértés esetén javasolják a gazdasági bírság kiszabásait. Visszaélés a mottopoliieWIcl Az idei eljárások közül egy példátlan eset: Monopolhelyzettel való visszaélés miatt indul per egy nagyvállalat elten. Ez a cég. annak ellenere, hogy gyakorlatilag egyeduralkodó bizonyos termékek piacán, megrendelőivel meglehetősen mostohán bánt: a megrendelésekre vagy nem válaszolt, vagy előjegyzésbe vette azokat. De miután nem kötött szerződést a szállításra, a késésért, egyéb hibáért semmiféle felelősség nem terhelte és a vevők sem tudták, hogy hokzájutnak-e időben a kért cikkekhez. Akármilyen ítélettel is záródjék az ügy, mindenkeppen figyelmeztetésül szolgál a helyzetükkel visszaélő cégeknek. Az ellenőrzés nemcsak az árdrágítást bünteti szigorúan, hanem mind jobban őrködik a piaci verseny tisztasága fölött. A figyelmeztetés egyik, de nem kizárólagos eszköze a gazdasági bírság. Lakatos Mária Alex is versenyzett Nógrádi résztvevője is volt az országos rendőrnyomozó- kutya-versenynek Szombathelyen. A hat napig tartó, ösz- szetett feladatokból álló versengés vasárnap ért véget, nagy szabású bemutatóval. A közönség munka közben láthatta az okos állatokat, amint égő házból mentettek ki „cm. bért”, menekülő bűnözőt üldöztek. A bemutató után a tombolatulajdonosok között két németjuhász kölyökkutyát sorsoltak ki. A nógrádi színekben versenyző tízesztendős Alex és vezetője, Hegedűs Péter őrmester a tisztes középmezőnyben végzett. Kutyakiállításra készülünk...
