Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-15 / 191. szám

Gerelyes Endre emlékezete A korán eltávozott Gere­lyes Endre születésének öt­venedik évfordulóját ün­nepeljük ezekben a napok­ban. 1935-ben született. Hu­szonhat évéé volt, amikor látszólag váratlanul, szen­zációként az irodalmi ér­deklődés középpontjába ke­rült Kövek között című első novelláskötetével. De a nevéhez fűződő történet már huszonhárom érzés kora óta kísérte- 1958-ban látott napvilágot Kilenc perc című novellá­ja, amelynek ökölvívóhő­se — a sportoló Gerelyes mása — szándékosan el­veszít egy mérkőzést, mert társával szemben így tart­ja erkölcsösnek. Szokatlan viselkedés. Ma is. A többi írás is jellemző erővel mu­tatta, hogy a realista, fe­szültséggel teli élethelyze­tekben . egy társadalmi fe­lelősséget vállaló, ellent- ,mondásait egy tisztább ta­nulság érdekében megol­dani is tudó szocialista el­kötelezettségű humanista gondolkodású hős cselek­szik. Erről az időszakáról me­sélte egyszer, hogy a no­vella kinyomtatása után felkérte a fiatalokat párt­fogoló könyvkiadó, vinné be összes eddigi írásait, kö­tetet fognak készíteni belő­lük. „Nekem pedig nem volt több novellám!” Nos, ilyen volt Gerelyes Endre. Nagyon figyelt akkor a társadalom az írókra, a magatartásformákra. Ter­mészetesen voltak írásai, s még születtek. Ezek olvas­hatók az első könyvben. Akik személyesen ismerték Gerelyest, már akkor von­zódtak hozzá, amikor még csak a nem irodalmi ma­gatartás. hanem maga Ge­relyes, emberi mivoltában volt jelen Egyénisége fi­gyelmet, szellemi mozgást váltott ki. Első novelláinak cselek­vő hőse ő maga volt. ké­sőbb a szellemi területen keletkező konfliktusokat elemezte. Intellektualizáló- dott, mint mondta. Talán inkább mélyebben, össze­tettebben kezdett gondol­kodva Töprengés az éjsza­káról (1963.), ez volt má­sodik könyvének címe. Va­kokról írt. Szuggesztíven. Hamarosan eljutott annak vizsgálatáig is. hogy nem elég az egyéniség erkölcsi­leg biztos viselkedése, ne­héz helyzetben van az is, aki megítéli ezt. A ki vagy te? Ábel (1967.) című újabb kötete rejti ezt a tanítást. Ha a győztes, az életben maradó — a bibliai törté­net szerint — Ábelnek vall­ja magát, van-e módunk ellenőrizni, hogy valóban Ábel? Vagy Káin, aki a bűnt elkövette, ám hazu­dik? Gerelyes belülről építke­zett: a közös ügyhöz tar­tozók táborát gyarapította, mindvégig. A szocializmus j értelmiségi csapatát. Nem tagadna a szenvedést. Stí­lusa élő, átütőerejű, meg­győző, a magatartás pedig követésre hív. A „Gerelyes-legenda” Az isten veleg. Lancelot (1973.) című kötetben már teljes vértezetben állt az olvasó elé. Öt. az írót kell a kel­ta lovag Személyébe kép­zelni. S. ez nagyon köny- nyű. Nem tagadhatná le most sem, hogy ő ismerte a tiszta viselkedés törvé­nyét. aszerint élt. A könyv megjelenésének évében halt meg baleset következtében, harmincnyolc évesen. Poszthumusz kötete A tig­ris (1975.). Elő személye olyan név­sorból köszöntött ránk, amelynek jelesei Bertha Bulcsú, Fejes Endre, Csur- ka István, Kamondy László, Lázár Ervin, Moldova György, Rákosy Gergely, Szakonyi Károly. Szász Imre... Ezeket az írókat, pályakezdő éveikben, az irodalmárok útkeresőknek, az új társadalmi jelensé­gekre érzékenyeknek, ma­gas eszmei igényűeknek, közösségi-etikai következ­mények vállalóinak mond­ták. Egyre nyilvánimlóbb az is, hogy Gerelyes Endre kezdettől fogva jól tudta az utat. ' Azon járt, azon járni hív mindnyájunkat. K. J. BÁNKI PILLANATKÉP Hajkóék Martinból r Bánkii gyermekparadicsom. Huszonnégy faháznyi boldog­ság. Negyedik esztendeje annaik. hogy jelentős társa­dalmi összefogással' fölépítet- tiek a banki úttörőtábort, amely egy-egy turnusban csaknem száz főt fogad. Amikor ott jártunk, meg­lehetősen fura szavakat, ért­hetetlen kifejezéseket hallot­tunk. A magyarázat egysze­rű: tíz napra a közép-szlová­kiai Martin város gyei'mekei lakták a faházakat. — Két évvel ezelőtt vet­tük fel a kapcsolatot a mar. tini akkal — említi Holman Ferenc, a Rétság városi jogú nagyközség úttörőelnöke. — Számunkra kettős haszna is •ran az együttműködésnek: egyfelől' kiváló sízési lehető­séget nyújtanak a nagyiátrai hegyek, másrészt pedig a szlovák nemzetiségi gyere­kek nyelvgyakorlására, isme­reteik: elmélyítésére nyílik ■nőd. Ugyanis, — teszi hoz- 7té — vonzáskörzetünkben tíz nemzetiségi község van, s a velük való törődésnek szer­ves részét jelenti a határon tú Irakkal való kapcsolattar­tás. Miera Midziaková. Dana Rajkóvá, s Iván Hajkó taná­rok vezetik a csoportot, ám mielőtt erről szólnának, ar­ra kérjük őket, mulassák be röviden Martint. Mint el­mondják, 55 ezer lelket szá­mod ez a munkásváros, amely Közép-Szlovákia egyik fon­tos ipari települése. 1300 mé­teres a tengerszint feletti mai gassága. ennélfogva télen sí­elők ezrei keresik föl. Iván Hajkó, a táborvezető, aki biológiát és testnevelést tanít, sok-sok kiránduláson járt már gyerekeivel. — Nálunk komoly rangja van a testnevelésnek! — hangsúlyozza az atlétaterme­tű. barnára sült. közép korú férfi, s tényekkel is igyek­szik ezt bizonyítani. — Több sportág. így a sízés, az úszás megtanulása kötelező, gya­koriak a bemutatók, s a ki­rándulások. — ön, mint említette, egy 860 fős intézményben tanít. Ebben az ,iskolában hány di­ák kapott felmentést testne­velésből ? — Összesen talán, ha har­mincán... ők is kifejezetten egészségügyi problémáik mi­att. Egyébként, nem divat nálunk a testnevelésórákról való lógás, sőt a gyerekek na­gyon is kedvelik a foglalkozá­sokat. Persze, nálunk is a foci a sláger! — S miért éppen Bánikra esett a választás? Kissé egy­szerűbben fogalmazva: mi a hasznuk a martiniaknak egy ilyen együttműködésből ? Megiepi a kérdés. Gondol­kodik egy keveset, majd né­hány dicsérő szót mond a fes­tői környékiről, a jó levegő­ről, aztán hozzáteszi: — És a strand! Módfelett élvezik a gyerekek a 23—25 fokos vizet. Alig lehet őket kihozná a tóból... Nálunk, a hegyvidéki levegő miatt nincs meleg vizű strand, így aztán ez kárpótolja őket. Erről beszélnek nagy lelke­sedéssel a szlovák gyerekek is. meg a budapesti kirándu­lás jelentette nagy élmény­ről. — Tudtok-e valamit ma­gyarul ? Kórusban felelik: — Fagyi... vattacukor... kö­szönöm szépen... nem... igen — lassan egy soványka szó­tár is kitelnék a tíz nap alatt tanult magyar szavakból. So­kan barátságot kötöttek a táborban lakó budapesti diá­kokkal. úgy tűnik, lesz hát folytatása is a banki kirán­dulásnak. — S miben különbözik egy szlovák tábor az ittenitől? — kérdezzük Erika Kubikovától és Alzsbeta Májercsikovától. — Ez érdekesebb... izgal­masabb — válaszolnak —, de ami a legfontosabb kü­lönbség: itt barnára lehet sülni! — Nagyot nevetnek, s elfutnak a többiekhez, akik egy pingpongas/talt állnak körbe, nagy érdeklődéssel fi­gyelve a kaucsukgömb patto­gását. A háttérből valahon­nan halk diszkózene szói... T. L. TTAZÄ1 TATAKOR Zempléni barangolások Sárospataki nevezetességek Zemplénben jártam, talál­kozásokkal, meglepetések bő­ségével. Jó lenne legalább íze. lítőt adni belőlük. Sárospatakon például nem adnak engedélyt „doboz­ház”-ra, ahogy ők mondják, de hívták jeles építészünket, Makovecz Imrét, építsen a művelődési központ után kedvére akár lakóházakat is. Bár a vélemények eltérőek. Megcsodálják az „organikus építészet” vonzó külsejét, mások a megejtő szépség mel­lé jó szellőztetést kívánnak, tágasabb kávézót, s a zene­kari árokban akkora helyet, hogy legalább a debreceni Csokonai Színház zenekara elférjen, a színész hangja vi­szont ne vesszen el a formai játék labirintusában. Dehát a vállalkozó kísérletezésnek ára van. A tanulság: a formát nem kell feladatos funkció rovására erőltetni. Akusztika, légkondicionálás mégiscsak elsőrendű igénye egy műve­lődési központnak, a kivitele­zés gondjairól nem is szólva. Jó és fontos viszont, hogy Patak mert kezdeményezni. Hadd vonzzák új létesítmé­nyei az érdeklődőt, s elmél­kedjenek róluk! Bizonyosan fognak Varga Imre Szent Erzsébet szobráról is, amit Sárospatak a Vártemplom elé állított, a rotunda mellé, ahol hajdan megkeresztelték II. Endre leányát. A szobor ugyan nem a négyéves korá­ban Thüringiába érkező el­jegyzett királylányé, hanem a holtfáradt asszonyé. Múmia, mondják a lóra dőlt alakra a patakiak, mások dicsérik a kétalakos, lovas remek kom­pozíciót. ősszel felállványozták a pataki Rákóczi-vár „vörös tornyát”. Jó reménységgel és sokféle hivatali szerv közös megegyezésével rendbe hoz­zák rövidesen. Ha még Janó Ákos doktor igazgatása ide­jén, úgy azt kell mondjam, olyan életművet hagyott ma. ga mögött, amiről a hajdani debreceni népi kollégista néprajztudós szívesen gon­dolhatja: nem éltem hiába. Bejártam a világ legszebb mú­zeumait, de ezt a Rákóczi­várbelit az elsők közé sorol­nám. Itt minden darabnak könyveket megtöltő történel­me van, a Károlyi-szekrény­nek csakúgy, mint a zempléni hutaüvegnek. Melléjük talán tudni kell, hogy mit jelen­tettek történelmünkben a Rákócziak, hogy miért eshet jól megpihennünk éppen Lorántffy Zsuzsanna hajdani körerkélves szobájában, s hogy miért vált fogalommá a „sub rosa”, ahol Nádasdy, Wesselényi a császár elleni felkelés tervét szőtte. Ha le­hetséges a történelemnek egyetlen jelképessé edződött kohója, lánggal és salakkal, az bizonyosan a pataki vár; tisztességet őrző, szenvedést viselő, „egyszer talp, másszor kerék” jót-rosszat összefogó múltja: Dobó Istvánnal. Ba­lassi Bálinttal, Rákóczi Györggyel, Lorántffy Zsu­zsannával, Rákóczi Ferenccel, s végül is „kiváló érdemeik elismeréseként” a Windisch- grätzekkel. Ami lomot a Windischgrätzek hagytak, a vármúzeum igazgatója taka- ríttatta el, s a hajdani feltárt kazamaták ma a monumentá­lis építkezés remekeit pél. dázzák, védelmet nyújtó rej- tekek pedig a zempléni föld­művelés és borászat kincse­ket felmutató tárolói. tedrálisokban, szerényen, ma. gyár módra. A lapályon, a Bodrogköz keleti felén, mely­nek útján idáig Karcsáig jár­tunk. Nemeskéri János veze. tésével végzett antropológiai kísérletek bizonyítják, hogy lakói a honfoglalás óta örö­kítik át folyamatosan őseik vonásait, tehát se nem kunok, se nem jászok, se nem bese­nyők. hanem magyarok. Czei. zel Endre pedig a malária kö­vetkezményeit kutatja itt. ahol még előző nemzedékek cselé­dei is csak másodnapokra vál­laltak munkát, a lápos vidék szúnyogjainak fertőződésétől szenvedvén. Ezen a tájon élt Kazinczy, s mint megújult széphalmi emlékműve mellett a nem megújított, de megre­pedt s pusztuló síremlék jel­zi, itt temették el hű kísérő­jét, Franczot is, aki önként követte őt hétévi száműzeté­sébe. A vizsolyi, a karcsal templom vagy éppen II. Rá­kóczi Ferenc Erdőbényéről Tolcsvára helyezett „kőhúzós bálványos sajtója” előtt áll-, junk-e nagyobb áhítattal* mint a szolgalegény Franci i síríedőjénél ? Nem csodálom, hogy a so­káig Londonban élt kiváló írónk, Cs. Szabó László a sá­rospataki temetőben kívánt Meglepetés lehet a vizsolyi középkori templom sorsa is. A háború utáni nagy jóaka- ratú restaurálások idején egyik jeles festőnk saját portréit másolta be a középko­ri freskókba, még művészet- történészeket is megtéveszt-1 ve. Most ezt a tévedést kell helyre hozni. 320 négyzetmé­ternyi műemléken dolgozik három restaurátor, rendbe szedve a román köri szentélyt. Ojabb látnivalóval gazda­godunk őszig, ha a templom egésze elkészül. A XIII. századi karosai templom első helyrehozatali tervében még magam is részt vettem a hatvanas évek­ben. a megújult templom Illyés Gyulára tett hatásáról már legendák szólnak. Érthetően. Kicsiben minden együtt van benne, akár a nagy és híres középkori ka­megpihenni, s a pataki könyv­tárra hagyta a saját harminc, ezer kötetét. Azt sem. hogy a Helsinkiben élő hajdani pa­taki népfőiskolát szervező. Ka­levalát fordító Rácz Istvánt minden szívbéli' vonzalma Sá­rospatakhoz fűzi. Lakott itt Petőfi és Móricz Zsigmond, s az aradi tizenhárom vértanú, után a tizennegyedik, Ka­zinczy Gábor, Kazinczy Fe­renc fia is. Tizenkilencezer lakosa van most Sárospatak­nak, s számuk növekvőben. A Rákóczi telepítette trim- tárius szerzet kolostorában ma szálloda várja a látogató­kat, hajdan volt kápolnájá­ban étterem, A szálloda sze­rény fizetségért barátságos nyugalmat ad, az étterem meglepően tisztességes árak­kal jó eledelt, figyelmes ki­szolgálást. Országos baran­golásnál ez sem lényegtelen. Koczogh Ákos műsor KOSSUTH RADIO: I. 2«: Ilyen ország? Pintér István jegyzete 8.»: A Collegium aureum kamarazenekar játszik 8.24: Népzene Indiából 9.44: Szólj, szólj. síDom! 19.95: Szinusz és a holdonnyíló bársonyrózsa. Fantasztikus rádiójáték, 3. rész. W.35: Labirintus. (Ism.) 10.56: Verbunkosok, nóták II. 39: Védett férfiak XXIV/14. rész. (Ism.) 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Világhírlap. Nemzetközi sajtószemle 12.59: Itihak Perlman (hegedű) ésfe Vladimír Askenazi (zongora) felvételei bői 13.40: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót 14.10: A magyar széppróza századai 14.26: Tíz opera — tíz tenorhős. Puccini: Tosca 14.54: Most jelent meg. 15.24: Fúvószenekari hangverseny a 6-os stúdióban 16.05: A Tenkes kapitánya. 2. rész. (Ism.) 16.43: Az Állami Orosz ének­kar orosz és szovjet szerzők műveiből énekel 16.59: Wilhelm Furtwängler vezényli a Berlini fil­harmonikus zenekart 19.15: Közvetítés a nyíregyházi Móricz Zsigmond Szín­házból: Segítsd a királyt! Dráma 3 részben 22.20: tíz perc külpolitika 22.30: Énekek Éneke IV. fejezet. (Ism.) 23.12: Pat Metheny együttese játszik N 4 NOGRAD - 1985. augusztus 15.. csütörtök [ 23.30: Richard Strauss operáiból 0.15: A Magyar Rádió éjszakai zenés műsora PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Muzeális felvételekből 8.20: A Szabó család. (Ism.) 8.50: Tíz pero külpolitika. (Ism.) 9.05: Napközben. Zenés délelőtt 12.10: Németh Sándor operett­dalokat énekel 12.25: Útikalauz — üdülőknek 12.30: Mezők, falvak éneke 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Néptáncfeldolgozások 14.15: Idősebbek hullámhosszán. (Ism.) 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek. (Ism.) 15.45: Törvénykönyv. (Ism.) 16.00: Könnyűzenei stúdiónk felvételeiből 17.05: A Gonda—Pleszkán— Darvas együttes játszik 17.30: Segíthetünk? 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelőknek 20.03: A Poptarisznya dalaiból 21.05: Közkívánatra! 23.20: Magyar népzenei feldolgozások 24.00: Michel Leg rand zenekara játszik. 0.15: A Magyar Rádió éjszakad zenés műsora MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: A Tiszától a Du­náig. Eszak-magyarorszagi ké­peslap. Szerkesztő: Pongrácz Ju­dit. (A tartalomból: Ezt is néz­ze meg! — Gyógynövények gyűj­tője. — Szószólóban. Gyarmati Béla jegyzete. — Parképítők és parkrongáiók.) 18.00: Észak-ma­gyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és müsoreiőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓS 8.25: Tv-torna 8.30: Szünidei matiné 9.30: A négy páncélos és a ku­tya. (FF) — VI1L6. rész: A híd. (ism.) 10.25: Képújság 16.30: Hírek 16.35: A rövidfilmstúdiók műhe­lyéből. 1. Példabeszéd. 2. Rétegek. 3. ..Röjtökön régi törvény” 17.35: Cimbora. — Művészeti ma­gazin. 18.25: Képújság 18.30: Telesport 18.55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: A felügyelő életéből. Szovjet film. 21.35: Hirháttér 22.25: Népdalkórusok 22.30: Tv-híradó 3. 22.40: Himnusz 2. MŰSOR: 18.10: Kékfestő Magyarországon 18.40: Képújság 18.45: A chip forradalma. — III/2. rész. 19.30: jubilata musica. NDK* film. (Ism.) 20.00: Számítógépes grafika 21.00: Tv-híradó 2- 21.20: Margareta Steriau 21.30: Rövidzárlat 22.35: Képújság BESZTERCEBÁNYA-: 19.30: Tv-híradó 20.00: Vékony jég. Tv-játék 21.00: Szélrózsa. Szórakoztató vetélkedő 21.40: Távlatok. Tudományos és műszaki magazin 22.20: S asztak ovi cs: g-moll zongoraötös Op. 57. 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 21.20: A rendőrség naplójábó 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alav 22.10: Anno Domini. Jugoszla tv-filmsorozat, 4. rész MOZIMŰSOR: Salgótarján! November 7.: de. 10-től: Akit Bulldózernek hív­tak. Színes, szinkronizó-lt olasz kalandfilm. Sárkányölő (14). S-' - nes, szinkronizált USA.-meseh'-.-*• ror. — Balassagyarmati Madár ’ Fél 4. háromnegyed 6-tól: Éliv Dartagnan. Színes, szinkronizá - angol—olasz rajzfilm. 8-tól: Mon­tenegro (18). Színes svéd film. — Madách Kamara: Négyszáz csapás. Francia film. — Pásztói Mátra: Aranyeső Yuccában. Szí­nes. szinkronizált olasz western. — Szérsényi Rákóczi: A titokza­tos övezet. Színes szovjet hábo­rús kalandfilm. — Kistérén vei Petőfi: Abigél T—II. Színes ma­gyar film. — Nagylóc: Tudor: hogy tudod, hogy tudom. Színes szinkronizált olasz fi lm víg játék. — Jobbágyi: A szavanna fi®. Szenes. szinkronizált olasz— NSZK-beli kalandfilm.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom