Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-29 / 202. szám
Mftcs; BiiDO A településfejlesztési ho2zójárulásról Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet alkotott a településfejlesztési hozzájárulásról. Bár a jogszabály (az 1984. évi 12. sz. tvr. és a 28 1984. [VII.. 17.] PM. számú rendelet) csaik 1986. január 1-én lép általánosan hatályba, néhány település kísérletképpen elpbb bevezeti, ezért sokak érdeklődésére számot tarthat, érdemes .róla korábban bes .'élni. A településfejlesztési hozzájárulásból származó pénzösz- szeg a helyi tanácsok pénzforrásait növeli majd. Ez a tanácsoktól el nem vonható. Ebből fogják a tanácsok fedezni a lakossági igényeket a települések fejlesztésével kapcsolatban. A helyi tanácsok kötelesek a területükön élő állampolgárokat előzetesen bevonni a tervezésbe, valamint a pénzeszközök felhasználósáról is kötelesek őket tájékoztatni. Mi után kell hozzájárulásit fizetnünk? A lakásbérlőnek (társbérlőnek), lakástulajdonosnak fizetnie kell. A személyi. tulajdonban, illetve tartós hasz- ná’atban levő egyéb ingatlan után is (üdülő, önálló ingatlannak minősülő műhely, üzlet, műterem, a nem lakásbérlet alapján hasznosított lakástulajdon, a személyi tulajdonban és tartós használatban levő, magánerőből beépíthető lakó-, üdülőtelek) fizetni kell. Ha az ingatlanon haszonélvezeti jog van. a fizetési kötelezettség a haszonélvezőt terheli. Még akkor is, ha a haszonélvezet csak bejegyzett jog, a tényleges használó a tulajdonos. Jó tudni, hogy az állampolgár minden egyes személyi tulajdonú egjéb ingatlana külön-külön is fizetési kötelezettség alá esik. Tegyük fel, hogy valakinek tanácsi bérlakása van valaho/1. Egy másik településen lakóházat épített (ugyanazon a településen (egyszerre nem lehet bér- és saját tulajdonú lakás), és van még valahol egy hétvégi háza. azaz üdülője is. Ebben az esetben a lakóhelyén a lakás használata, a másik két helyen pedig az ingatlanai után fizet. \ Ml a helyzet az ideiglenes jelleggel történő lakáshasznosítás és az úgynevezett szívességi lakáshasználat esetén? Ezekben az esetekben, és az idegenforgalmi és egyéb szerveknek kiadott lakások eseteiben is a lakás tulajdonosát, (ha a lakásnak haszonélvezője van, akkor őt) kötelezi a jogszabály a fizetésre, mivel az említett ingatlanok nem lakásbérlet (társbérlet) alapján hasznosított lakás- tulajdoninak minősülnek. Itt kell kiemelnünk tehát, aki magántulajdonban levő lakásban, mint bérlő (társbérlő) lakik, az általa használt lakás után fizeti a hozzájárulást a lakóhelye szerint illetékes tanácsnak. A vállalatok, üzemek szolgálati (például gondnoki) lakásárnak bérlői az egyéb bérlőkkel azonos módon kötelezhetők hozzájárulás fizetésére. A hozzájárulás mértékét a helyi tanács állapítja meg háromszáz és kétezer forint között. Nézzük, ki- kaphat mentességet, kedvezményt? Mentesíteni kell a lakásbérleten (társbérleten), valamint a tulajdonosnak a személyi tulajdonon alapuló lakáshasználata alapján fizetendő hozzájárulás alól azt. akinél' az egy főre számított jövedelem a hozzájárulás megállapítását megelőző évben — az együttlakó házastárs és más együttlakó nagykorú közeli hozzátartozó jövedelmének figyelem- bevételével — nem haladja meg a havi 2500 (kettőezer- ötszáz) forintot. Ezen a jogcímen nem mentesíthetők azok, akik a hozzájárulást a személyi tulajdonú, illetve tartós használatú ingatlanuk után fizetik. Egyébként a mentességek, kedvezmények körét a helyi tanácsok bővíthetik — rendelettel. Továbbá a szakigazgatási szerv is adhat mentességet, kedvezményt, ha úgy értékeli, hogy az állampolgár anyagi és szociális körülményei ezt indokolttá teszik. Dr. K. É. Boszorkányok csak színpadon... 4 hazafias és honvédelmi neveléstől A közeli napokban tértünk vissza Szolnokról a Tisza nyári egyetemről, ahol megyénk is képviseltette magát. Az egész hetes programot ismertetni csak hosszadalmas cikkben lehetne, ezért csak néhányat említek meg: Társadalom — hadsereg — nemzettudat; Űj jelenségek a hadügyben; A NATO katonapolitikai. hadászati, hadműveleti elképzelései és ezek hatása az európai katonai biztonságra, a leszerelés technikai ellenőrzésének lehetőségei. 'Az űrhadviselésről; A honvédelmi neve’és időszerű tartalmi és módszertani kérdéseiről. E vázlatos ismertetéshez célszerű hozzátenni, hogy széles körű társadalmi összefogás eredménye volt ez az első sikeres kísérlet. A Honvédelmi Minisztérium, a TIT, az MHSZ. a Művelődésügyi Minisztérium és a megye soksok szerve, intézménye fogott össze egy nemes cél érdekében. A hallgatóság összetétele is ezt tükrözte. A fórumokon, a szekcióüléseken mód volt még a legkényesebb kérdések tisztázására is. Itt fogalmazódott meg, hogy a különböző — a honvédelmi nevelésben szerepet betöltő — szervek szélesebb részvétele indokolt, szükséges. Szó volt az elkövetkező négy év programjának fő irányairól, program- tervezetéről is. Kőszegi László, az Országos Hadtudományi Választmány tagja, a megyei szakosztály elnöke. Panaszok es ínteikedesek Távira' kézbesítés munkaszüneti napokon „Szombati napon kötött házasságot egy ismerősöm — általában ilyenkor vannak az esküvők —, akinek gratulálni akartam. Telefonom van, így szombat délelőtt a postát kértem, hogy dísztáviratot kívánok feladni helybe. A dolgozó udvariasan közölte: felveszi, de csak héftőn kézbesítik. mert szombaton dísztáviratot nem visznek ki! Miért? — kérdeztem, mire udvariasan mondotta, ez a szabály. A sima táviratot kikézbesítik? — kérdeztem. Mire a válasz: igen. Maid elnézést kérek az ifjú pártól . .. ígv egyszerű táviratban fejeztem ki jókívánságaimat. Eddig a tény, amihez ugyan még az is tartozik: a sima táviratot sem kézbesítették csak hétfőn! Ha ezt tudom, akkor mégiscsak dísztáviratot küldtem volna. Ügy érzem, sok Válaszol az illetékes ember járhat ígv szombatonként.” — írja Földiné dr. Stromp Hedvig szécsényi olvasónk. ☆ Olvasónk panaszát a szécsényi postahivatal vezetőjéhez továbbítottuk, megállapításait az alábbiakban közöljük: — Az esetről már korábban értesültem. A félreértés és a késői kézbesítés miatt a panaszostól már elnézést kértem. Úgyszintén a címzettől, még a kézbesítés .alkalmával. A posta igen sok bért' fizet azért, hogv az ügyfelei fontos közlendőit továbbítsa. Munkaszüneti napokon ügyeletét tartunk és táviratonként fizetünk a kézbesítőnek. Természetesen ez nem vonatkozik a dísztáviratra. Az üdvözlő táviratra más szabály van. Lehetőség van arra, hogy ,.H” jelzéssel, meghatározott kézbesítési idővel, a jelzett nap előtt adjanak fel üdvözlő táviratot. Szombati napra vonatkozóan ezeket a táviratokat hírlapkézbesítőkkel kézbesítettük. így még olcsóbb is. Visszatérve a panaszos táviratára: a kézbesítő bejelentkezése alkalmával már nem í az a kezelő teljesített szolgálatot. aki az üdvözlő táviratot vette. Kezdő dolgozó lévén, csak az üdvözlő jellegét nézte és nem küldte ki a kézbesítőtől. Megjegyezni kívánom, ho?” ilyen eset még nem fordult' elő és minden igyekezetünkkel próbáljuk az ügyfeleink igényeit kielégíteni. Igyekezetünk ellenére adódhat ilven eset és csak elnézésüket tudjuk kérni, ami, sájnos, nem minden esetben nyugtatja meg a panaszost. Kétszer — a vasútról Pásztó vasútállorríás dolgozói, szocialista brigádok tagjai. augusztusban vállalták, hogv az alkotmány 36. évfordulójának/tiszteletére az állomás környékén társadalmi munkát végeznek. Tóth István állomásfőnökkel a.r élen a tanuló-váróteremben kályhát és padokat tettek rendbe, a peronon 21 ülőpadot lefestettek, vécéket meszeltek, a raktár- és az utazószemélyzet pihenőjének takarítását is elvégezték. Megszépítették állomásukat. Említést érdemel az Április 4. és a Március 15. Szocialista Brigád — rendszeresen élenjárnak a társadalmi munkában. ■fr Minden túlzás nélkül állíthatom. hogy iogos volt azoknak az utasoknak a felháborodása, akik augusztus 17-én a 7 óra 40 perckor Budapest Keleti pályaudvarról induló, Somoskőújfaluig közlekedő gvorsvonaton utaztak. Ugyanis sem az I., sem a II. osztályú kocsikban nem volt viza kézmosókban, illetve a mellék- helyiségekben 1 Mivel ez nem az első eset a nyári \melegben, felvetődik a kérdés: hogyan lehet víz nélkül útnak indítani egy gyorsvonatot? — szűcs — Tiszteit szerkesztőség! Hét éve múlt júliusban, hogy Mátraverebélyben 32 fővel megalakult a nyugdíjasok klubja. Azóta az alakuló ülésen elfogadott alapszabály és házirend szerint az évenkénti tagsági ülésen elfogadott munkaterv alapján működik. A klubnak otthont a párt- alapszervezet helyisége ad A munkatervben kötött és kötetlen foglalkozások váltják egymást minden vasárnap délután. A kötöttek között a legkülönbözőbb tárgyú előadások, kirándulások, társas összejövetelek szerepelnek. A kirándulások között ebben az évben kétnapos szegedi út szerepelt. Igen. szegedi út mellett döntött a tagság, mert ezen a tőlünk távol lévő tájon tagságunk még nem járt. A most 44 fős klubból 33-an indultak útnak, hogy folytasság országjáró kőrútjukat és gazdag tapasztalatokkal, közösségben szerzett bőséges élménnyel térjenek vissza. A cél elérését segítette az idő is, mert a hűvös, borongós, esős napok után napsugaraktól kísérve indulhatott útnak dél felé a le1 kés csoport. Jászberény, a községünkkel mindig szoros kapcsolatot tartó város kezdte a sort, Cegléd Dózsa, Kossuth városa következett, ahol az emléktáblán olvashattuk Kossuth szavait: „Hozzád jövék el derék magvar nép. elárvult hazám reménye, vára, oszlopa”. Nagykőrös fóliasátrakkal körülvéve Arany János emlékét tárta elénk. Kecskemét a nagyváros képével fogadott. Meghitt, forgalomtól mentes, szép palotákkal körülvett központjában, az öreg templom nagy harangjának kon- dulása mellett jó alkalom volt múltjának, jelenének, Katona József és Kodály szellemének felidézésére. Bugac a nyugalmat sugárzó, romantikus homoktengerével jó ki- kapcsolódást nyújtott. Jött Szeged, az utunk fénypontját jelentő szabadtéri előadás. Színházban még sohasem járt nyugdíjasaink nem győzték fejüket kapkodni „János, a vitéz” tánckarának fergeteges. színpompás. változatos bemutatóján. Tündérország álomszép jelenete egész utunk legtöbbet emlegetett látványa, élménye volt. A másnapi városnézés jól egészítette ki az esti élménvt. A város rendezettsége. a Tisza partja, szebbnél-szebb épületei. parkjai, szobrai örökre belopták szívünkbe Móra Ferenc városát. A modern Szeged után Ópusztaszer történelmi levegőjével jól pihentetett, a látott készülődések pedig már a közelgő augusztus 20-ra figyelmeztettek. Csongrád, Szentes ku- bikosságot idéző múltia után Szolnok lüktető életét megcsodálva azzal a kimondhatatlan jó érzéssel térhettünk haza, hogy fáradságunk megérte, nagyon szép utunk volt. A szegedi út részvevői hálás köszönettel gondolnak a NÁÉV igazgatóságára, s a mai. értékpt teremtő dolgozó- i— . hogv kedvezményes autóbusszal hozzásegítették volt dolgozóikat a felejthetetlen utazáshoz, a sok-sok élményhez. Verebélyi András Lapunk augusztus 9-i számában „Itt nem szokás üdítőt inni” c. írásunkra a Borsodi Söröző üzletvezetője. Sírkő Lászlóné, az alábbi választ adta: — Az üzlet kollektívája, valamint törzsvendégeink is meglepődve olvasták a cikket, mely szerint a Borsodi Sörözőben fél órán keresztül nem lát a vendég felszolgálót, és hogy itt „nem szokás” kólát inni. A sörözőben dolgozó felszolgálókra eddig ilyen panasz nem volt. A kérdéses napon két felszolgáló dolgozott a teremben, — a terasz nem volt. nyitva eső miatt. Ennek ellenére, ha a cikk írója és barátja fél órát várt arra, hogy megkérdezzék mit fogyasztanak, s újból egy órát vár arra a válaszra, hogy a sörbárban „nem szokás” üdítőt inni, szíves elnézését kérem. ' Utólag sem a hosszú várakozást, sem a kérdéses választ nem tudtam megnyugtatóan tisztázni sem a felszolgálókkal, sem a cikk írójával személyes beszélgetésünk alkalmával. Mennyivel egyszerűbb és mindenki számára kedvezőbb megoldás lett volna azi ha akkor szól nekem, és mint üzletvezető azonnal intézkedem. Tájékoztatásul szeretném megjegyezni, hogy augusztus 7-én, azon a szerdai napon. 400 üveg üdítőt ittak meg kedves vendégeink, s én annak örültem volna, ha a cikk írója és barátja is elégedetten hagyta volna el a Borsodi Sörözőt. Lapjuk 1985. augusztus 15-i számában Koczog Ákos tollából olvastam a Zempléni barangolások című útleírásban: „Lakott itt (Sárospatakon) Petőfi és Móricz Zsigmondi s az ara^ii tizenhárom vértanú után a . tizennegyedik, Kazinczi Gábor. Kazin- czi Ferenc fia is.” Nem akartam hinni a szememnek, ezért mégegyszer elolvastam. De ugyanaz szerepelt ott. Kazinczi Gábor ugyanúgy nem volt a tizennegyedik vértanú, mint Kazinczi Ferenc fia sem. Kazinczi Gábor (1818—1864), országgyűlési képviselő Kazinczi Lajos unokatestvére volt. Nos hát nem Kazinczi Gábor volt a tizennegyedik, hanem Kazinczi Lajos, akin a halálos ítéletet 1849. október 25-én reggel hét órakor hajtották végre az ítélet szerint: „bárhol található, minden ingó és ingatlan vagyonának elvesztése mellett lőpor és golyó által”. A fenti kiegészítéssel is tartozunk az aradi tizennegyedik emlékének. Körösi József isk. ig.-h. Felsőtold Várják a pásztóiakat Pásztó város üzemeinek, intézményeinek dolgozói több ízben bebizonyították már, hogy a vöröskeresztes szervezők számíthatnak rájuk valamennyi véradónap alkalmával. A városi szervezet felhívása alapján szeptember 12-én a Senior Váci Kötött- ár vár pásztói gyáregysége és az állami nyomda, míg a hónap második felében az áfész, az OTP, s tejüzem dolgozóit hívják véradásra. Abban bízva, hogy ismét sokan adják tanúbizonyságát önzetlenségüknek. Csalakos csalangolás ki A becsületes házaspár Matuszka Istvánná nyugdíjas, augusztus 15-én az autóbuszban felejtette táskáját. Augusztusi nyugdíja is benne volt (2 200 Ft). Mint nyugdíjas av pásztói kórházban kisegít egy hónapig. Augusztus 16-án szomorúan ment dolgozni, ám ott öröm várta. Tóth Józsefné — Klári nővér — tari, lakos átadta a táskáját teljes tartalommal. Ugyanis Tóth József gépkocsivezető megtalálta a buszban felejtett táskát, s mivel a nyugdíjasszelvény is benne volt — tudta, hogy kié a táska és másnap reggel a feleségével beküldte. ■ Köszönet a becsületes házaspárnak. W. A.-né Pásztó Tál ház Kazáron Községünkben, Kazáron, tovább bővült a hagyomány- őrzés lehetősége. Az idén beindított szövőklubon kívül augusztus 20-án a falusi. tájház átadására is sor került; Közös összefogással létesült, a pártbizottság, a községi tanács, a VKGY kazári gyáregysége, a Zöldmező Termelőszövetkezet és a lakosság támogatásával. A tájház átadására bensőséges ünnepségen' került sor. Az ünnepi beszédet követően Salamon Ferenc tanácselnök adta át a tájházat, és szólt a község lakóihoz a hagyományőrzés további feladatairól. Az egybegyűlt lakosságnak műsorral kedveskedett az iskola, a kazári Tulipán gyermekzenekar és a hagyományőrző asszonykórus. Szabó Erzsébet Kazár A megyei távközlési üzem szakemberei telefonoszlopok cseréjét végzik Hollókőben. Az ófaluban negyvenöt oszlopot állítanak új helyre a napokban. Kádárkúti Enikő Összeállította: Pásztó Tóth Jolán NÓGRÁD — 1985. augusztus 29., csütörtök 5 Shfcn panasz métf nem volt
