Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-14 / 190. szám
n pászföi vasasok érdekeltsége Építő’porí innovációs Bank RT alku! A Minisztertanács hozzájárult ahhoz, hogy az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint az Állami Fejlesztési Bank .közös kisbankja, az Építőipari Innovációs Alap 700 millió forint alaptőkévé! Építőipari Innovációs Bank RT névén részvénytársasággá alakuljon. E fejlesztési célú, szakosított pénzintézet 24 részvé- nvese közül az alapítókon kívül, a Pénzügyminisztérium, a Kisiparosok Országos Szövetsége, a Központi Fizikai Kutató Intézet és a 31. számú Állami Építőipari Vállalat a főrészvényes. A részvénytársasági forma és a részvényesek vegyes összetétele lehetővé teszi, hogy a jövőben az építőiparon, az építőanyag-iparon és háttériparukon kívül, más népgazdasági ágakból is jelentkezhessenek ügyfelek a kisbanknál feilesztési kölcsönért vagy tőkejuttatásért. A részvénytársaság várhatóan, néhánv héten belül megtartja alakuló közgyűlését. Generalimpexváüalkozások A Generalimpex Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével hazai termelők külföldi partnereikkel több olyan együttműködést, termelési kooperációt kezdtek meg a közelmúltban, amely számottevően hozzájárul az export növeléséhez. Nagy László, a vállalat igazgatója az MTI munkatársának elmondotta, hogy a Generalimpex az utóbbi időben minden esztendőben jelentősen növelni tudta exportját a tőkéspiacra. A múlt évben a kivitelt 20 százalékkal emelték, az idén az export további 10 százalékos növekedésével számolnak. Az értékesítés bővítése számos nehézségbe ütközik. többek között a külpiacokon jelentkező erős konkurencia miatt, és sok esetben a hazai termelők nem eléggé érdekeltek a kivitel növelésében. A Generalimpex azonban széles termékválasztékkal foglalkozik, s ez lehetővé teszi, hogy rugalmasan reagáljon a kedvezőtlen változásokra. Az idén kezdte meg tevékenységét a Home Art, a bútoripari egyesülés vállalatai és a Generalimpex közös vállalata. Az együttműködés keretében eddig mintegy 400 ezer dollár értékű bútort exportáltak. elsősorban Nvu- gat-Európába. A Home Art még ebben az évben további 300—400 ezer dollár értékű bútor exportjával számol. Az év elején írták alá az angol Black and Decker cég és az ÉVIG képviselői azt az együttműködési megállapodást. amely alapján a külföldi partner által szállított alkatrészekből az EVIG-nél különböző kézifúrógépek összeszerelését kezdik meg Magyarországon. AZ együttműködés keretében mintegy 900 ezer dollár értékben érkezik az EVIG-hez Black and Decker fúróalkatrész. A külföldi partner cserebe különböző magyar, elsősorban EVIG-termékeket vásárol, ígv mintegy egymillió dollár értékű magyar terméket tudnak exportálni, és ez. a meny- nviség évről évre nő. A Black and Decker fúrógépek összeszerelése az EVIG-ben a közelmúltban megkezdődött. Az egyik legújabb kooperációs megállapodást * a • közelmúltban írták alá a Generalimpex. a Lemezárugyár, és I a Markiin cég képviselői. Ennek alapján Magvarorszá- gon játékvonat szerelését, illetve alkatrészek és építőelemek gyártását kezdték meg a Lemezárugyár győri telepén. A gyártáshoz, a szereléshez a külföldi partner adja a géneket, a szerszámokat és a rajzokat. Eddig közel negverlmillió márka értékben rendeltek Magyarországról különböző alkatrészeket, s az első szállítmánnyal a Ma irkán eég elégedett volt. Murién színien érzékenyen Nyereségérdekeltségi rendszerben dolgozik' január elsejétől az ÜM Pásztói Szerszám- és Készülékgyára. A gyár termékei az önköltségi ár helyett eladási áron kerülnek az üvegipari megren- : delökhöz. A nagyobb felélős- I séget is követelő gazdálkodá- ; si formában fokozottabb jelentősége van a piaci értékítéletnek. s a ..költségérzékeny kényszerek” is jobban éreztetik hatásukat a vállalat egész kollektívájánál. ÖSZTÖNZÉS A TAKARÉKOSSÁGRA — A gyár. jellegéből adódóan az ao.vagtakarékosságot a munka során keletkező hulladék és selejt újrahasznosítása, jellemzi — mondja Bó- zsár Károly főkönyvelő. — Az ezzel kapcsolatos intézkedési tervek az év elején már megszülettek. Ebben meghatároztuk mennyiségben és értékben a takarékossági követelményeket. Például az öntödében 22 tonna hulladék és nyersvas újraolvasztását irányoztuk elő, amely csaknem 67 ezer forint megtakarítást ; eredményezhet. A darabotoknál, ahol a .változó gyártmányokhoz az anyagok leszabá- sát végzik. 30 tonna az előirányzott megtakarítási meny- : nyiség acéllemezekből, s egyéb anyagokból. Az anyagtakarékosság azonban ennél jóval előbb kezdődik. Ugyanis az anyagfelhasználásra a technológiai és szabástervek is úgy készülnek, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen. A gyár ; vezetése az éves célkitűzések között írta elő a munkaselejt megengedett mértékét is. A forgácsolóüzemben az árbevétel egy százalékát, a forir>agyártásban 0,83 százalékát nem haladhatja meg. — Az elképzelések megvalósításáért az illetékes osztály- vezetők, üzemvezetők a felelősek, premizálásukban, a mozgóbérek elosztásában az anyagtakarékosságban elért eredményeik nagymértékben meghatározóak — tájékoztat a főkönyvelő. BRIGÁDOK VÁLLALJÁK A megváltozott gazdálkodási forma egyben kötelező erővel kényszerít arra is, hogy a költségek alakulására, a takarékosságra — anyagban, energiában — érzékenyebben reagáljon az egész gyári kollektíva. A középvezetők, termelésirányítók, brigádok anyagi elismerésében is szerepet kapjanak a költséggazdálkodás követelményei. Mindez jobban ráirányítja a figyelmet a beszerzési források felderítésére is, hiszen nem mindegy, kitől, milyen áron, milyen anyagot szereznek be egy-egv szerszám, készülék gyártásához. Érvényesülnie kell a vezetők szinte mindennapos ellenőrzési kötelezettségének saját területükön : milyen költségterve van az üzemnek, műhelynek, s miként alakul a gazdálkodás. — A gyár szocialista brigádjainak éves vállalásai is tükrözik az anyagtakarékosság fontosságát — informál Simon József munkaverseny- felelős. — A November 7-e darabolóbrigád jobb szabás! tervekkel kíüánja csökkenteni a keletkező hulladékok mennyiségét, a szükségszerű maradványokat pedig továbbdarabolja az öntödei újrahasznosításhoz. A lakatosüzem Gagarin brigádja az acéllemezek legcélszerűbb felhasználását vállalta, míg az öntödei Gábor Áron kollektíva az összselejtmennyiség csökkentésével vesz részt az anyaglakarékosságban. Minden kis ötlet, ésszerűsítési javaslat a gyártmánnyal vagy a technológiával kapcsolatosan, része lehet a jobb költséggazdálkodásnak, takarékosságnak. A szocialista brigádok közötti munkaverseny értékelésekor mindez meghatározó mértékben esik latba. TERVSZINTEN —" Az anyagtakarékosságtól elválaszthatatlan az energia- gazdálkodás alakulása. Ez utóbbi költségeinek csökkentése érdekében a fűtést, olajról gázra állítottuk át az elmúlt év negyedik negyedévében. Az öntödében eredményeket várunk az új svéd olvasztóberendezés hasznos működésétől, továbbá attól, hogy a hőkezelő kemencék felfűtését éjszakára — olcsóbb árammal oldjuk meg. Nem emelkedik vízhasználásunk sem* Az évekkel ezelőtt megállapított kontingenst jelentős többlettermelés mellett sem léptük túl — ismerteti az előnyös változásokat Bózsár Károly. Több mint 600 ezer forinttal kevesebb értékű energiát használtak az idén. az első fél évben, mint tavaly hason-, ló időszakban. Az anyag-, energia- és rezsiköltség közel 800 ezer forinttal maradt alatta a tervezettnek, ugyanakkor a termelés mennyisége megnőtt, s az elért nyereség is megközelíti a tervezettet. Az ÜM Szerszám- és Készülékgyárában szerényen így fogalmaznak: *— Tervszinten vagyunk. Zs. A. A takaró hossza Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér! A mezőgazdasági nagyüzemekben egyre gyakrabban lehet hallani az ismert közmon- j dást. S rögtön hozzá is teszik: gömbölyödni j kell alatta, mert rövid a takaró. Ki-kj ismerete, tapasztalata szerint sorolja ennek jeleit. I A műtrágyák választéka nem igazodik a 1 termesztett növények biológiai igényeihez; | a szükségesnél kevesebb van a keresett növényvédő szerekből, ezért silányabbakkal kell helyettesíteni azokat; gyenge a mun- I kagépek minősége: kifogásolható az alkat- j részellátás; megcsappantak a fejlesztésre f fordítható források, a régi eszközök állaga ! pedig leromlott. Összefoglalva úgy érvel- | nek a szakemberek, hogy az anyagi-műszaki I ellátás hiányosságai, valamint a szűkös fej- i lesztési lehetőségek már korlátozzák a ter- , melés fejlesztését. Mások erre úgy válaszolnak, hogy annyi gépet, alkatrészt, műtrágyát, növényvédő szert lehet vásárolni, amennyire pénze van ! az, országnak. Erre most különösen ügyelni i kell, hiszen az első félévi adatok éppen a I vásárláskor való takarékoskodásra hívják jfel a figyelmet: az ország exportja a tervezetthez képest csökkent, az import pedig nőtt, vagyis kedvezőtlenül változott a kettő egyenlege. Kétségtelen, hogy e tényeket tekintetbe kell venni, amikor a mezögazda- ' ság anyagi-műszaki ellátásáról, illetve annak hiányosságairól folyik a vita. Ezt elfogadva. sokan felteszik a kérdést: hozzájut-e annyi beruházáshoz a mezőgazdaság, amennyi a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulásáért. az exportban betöltött szerepéért megilletné? Nyú jtózunk-e addig í Vitatkozni persze lehet ezeken, ám a gyakorlatban e polémiák sehová nem vezetnek. Az erőket nem a meddő véleménycserékre j kell felcserélni, hanem a cselekvésnél hasznosítani. S ez utóbbinak tág a tere a magyar mezőgazdaságban is. Ha a már említett takaróelméleten tovább tűnődünk, s fordítva tesszük fel a kérdést, akkor is hosszan elmélkedhetünk korlátáinkon. Magyarán; nyújtózunk-e addig, ameddig a takarónk ér, kihasználjuk-e mindazokat a lehetősegeket, amelyeket a mostani termelési feltételek kínálnak? Röviden azt válaszolhatjuk: nem. A feladat persze nem ennyire egyszerű, a valóságos kép sokkal árnyaltabb. A gazdasagok egy részében a termelési feltételek hiánya j valóban gátja a fejlődésnek, ám másutt a kihasználatlan lehetőségek miatt termelnek kevesebbet a várhatónál. A szélsőségeknek . egyik oka. hogy a termelőszövetkezetek, ál- t látni gazdaságok egy része gyenge termőhe- ! lyen gazdálkodik, s nem képesek elérni még az átlagos eredményeket sem, Ök erről i nem tehetnek, s a lemaradásért sem ma- ' rasztalhatók el. De mi a magyarázata ánnak. hogy á szomszédos, azonos természeti feltételek között termelő gazdaságok között is nagyok a különbségek? Az egyik országos főút két gazdaságot választ el egymástól. Néhány esztendeje az egyik oldalon levők hektáronként négy tonna búzát termeltek, a másik oldaluk alig több mint két tonnát. Az utóbbiaknál más gondok is szaporodtak, s hamarosan új vezetők kerültek az élre. S megtörtént a „csoda”: a búzatermelés hozamai emelkedni kezdtek, az egykori lemaradók lekörözték a szomszédokat. Nyilvánvaló, hogy a változás nem magyarázható a föld minőségével vagy az égi áldással. A főút nemcsak a gazdaságok -határát, hanem az emberek, közösségek magatartását is elválasztja egymástól. Korántsem mindegy ugyanis, hogy mikor, milyen elő- vetemény után vetik a búzái, mennyire figyelnek saját munkájukra a traktorosok, s mennyire engedik a talajba vetőgépük cso- roszlváját. ügyelnek-e a csaliakozó sorokra. E feltételek szigorúan szakmaiak, s csak a vetésre vonatkoznak, ám lehetne másféle példákkal is folytatni a sort. Mindegyik oda vezet, hogy a természeti adottságokon. az eszköz, és anyagellátáson kívül a munkában szorgoskodó emberek magatartása is meghatározza a termelési eredményeket. Mint az említett példából kiderül, szakadéknak tűnő különbségeket lehet ledolgozni rövid idő alatt. A változtatás ku’csa Ezért nem oktalan az a sokat hangoztatott vélemény, hogy a termelés fejlődésének egyik forrása a lemaradók felzárkózása. Ismét a gabonatermelésből egy példa: mértéktartó becslesek szerint az ország gabona - termő területének harmadán lehelne hektáronként egv tonnával többet betakarítani. Ez 800—900 ezer hektárt, s ugyanennyi tonna gabonát jelent. S e többletterméshez nem új vetőmagra, több gépre, hanem másfajta gondolkodásra és magatartásra lenne csak szükség. Ez a ..csak” persze roppant bonyolult feltételrendszert takar. A másfajta gondolkodás ugyanis önmagában nem alakul ki, hiszen a korábbi szokások beidegződtek, azokon nehezen változtatnak az emberek. A változtatás kulcsa a valódi érdekeltség lehet. Vagyis olyan feltételeket kell teremteni, hogy a saját hibájukból lemaradók ne ..vegetáljanak” magas színvonalon, hanem kényszer legyen számukra a jobb, szervezettebb munka. Nem vonatkozhat ez a szigorúság a vétlenekre, akik mindent megtesznek a termelés fejlesztéséért, de természeti vagy anyagi lehetőségeik korlátozzák a kibontakozást. Számukra nélkülözhetetlen a támogatás. Ám ezekre a forintokra mindenki csak valós, az ország számára is hasznos teljesítménye után várakozhat. V. F. J. 1 A A bányászok furcsa kettősségben élnek; egyszerre ostoroz, za testüket a nyári melegre emlékeztető hőség és a sarkvidéki télre jellemző sötétség. A szabadságot sokuk már el is felejtette, hiszen a nyári munkák döntően meghatározzák a téli tüzelőellátást. Hányáson — idén — két frontfejtés megnyitását is tervezték, melyből a XXXV. sz. egy hónapja üzemel, s várhatóan még ez évben a nyugatnémet—ipa gyár kooperációban készülő Hemseheidt önjáró berendezések is „belépnek” a termelésbe. Felvételeink a XXXV. sz. fronton készültek. Fotó: Bencze Péter Szöv.: T. Németh L. Az egységek kezelése nagy szakértelmet követel Lengyel szakember is segített a beszerelés munkálatainál (jobboldalt). A széntelep minőségi rétegződését vizsgálja Dér István meós. A front melletti vágatból vezérlik a széngyalut. NÓGRAD — 1985. augusztus 14., szerda 3
