Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-13 / 189. szám

sij imény Megmaradni... Sok minden összeköt ben- mihket embereket; de sok minden ei is választ. Az élet alapvető, úgymond nagy dol­gaiban mindenki maga, se-' gítség nélkül cselekszik. Nem ehet, ihat, ölelhet más he­lyettünk, halálunkat sem ru­házhatjuk át és nem is vál­lalhatja magára senki. No, és a születésünk?... Anyánknak öröm és fájdalom. A születőnek ki tudja, micso­da. Nincsenek róla semmifé­le élményeink, emlékképeink. Első életmegnyilvánulá­sunkról. a felsírásról szülénk elbeszéléseiből értesülünk. Mit fejez ki ez a sírás? A létezésünk fölötti boldogsá­got? Az anyaméh védettsé­géből való kiűzettetésünk miatti szomorúságot? Úgy ▼élem. örök szónoki kérdések maradnak ezek. Meztelenül és ártatlanul jö­vünk a világra. S ahogy tes­tünket ruhákba tekerjük, egyre többe, szebbe, változa­tosabbá. úgy fogyatkozik az ártatlanságunk. Emberré le­szünk — sebzővé és sebezhe­tővé. Eszme és erkölcs ve­zeti lépteinket; amiben mind egyek vagyunk, de abban már nem. hogy miféle eszme és erkölcs az iránytűnk. Annak maradni, aminek születtünk. jónak, embersé­gesnek, becsületesnek küz­delmes, próbára tevő követel­mény. Feladni sohasem sza­bad. A fenti filozofikus gondo- •otf forgácsokat először egy keddi, késő este sugárzott dokumentumfilm, a Hárman a régiek közül juttatta eszem­be. S mint lenni szokott, a kipattant gondolat nem hagy- |a nyugodni az embert. Nézi a programokat, és egyre-más. r* szembetalálkozik nyugta­lanítójával. Ebből a megkö­zelítésből Hajdufy Miklós (szellemileg, történetileg ér­dekes, de nem eléggé tévé­és filmszerű tévéfilmje. A Klapka-légió sem szól más­ról, mint az embernek a sza­badságba vetett hűséges hité­ről, vagy másképpen — a bevezető ■ gondolatmenetéhez igazodva — a megmaradás­ról. Katharina Blum elvesztett tisztessége a hatalmon levők elvszerű vagy elvtelen cinkos­ságának következménye. A rendes, a jó embert mocskol­ja be a többség érdekeit hangoztatva, a magát leg­jobbnak képzelő, tartó ha­talmi rendszer. Heinrich Böll, a közelmúltban elhunyt nyugatnémet író ezért a le­leplező kisregényéért igen sok meg nem értést szenve­dett, éles bírálatokat kapott. S aligha dicsérték meg a társadalmi kérdések iránt fo­gékony — ez a nyugatnémet filmművészetben nem kis do­log — rendezőházaspárt, Volker Schlöndorffot és Mar­garet he von Troitát. De ők — Böllről mór nyugodtan ír­hatjuk múlt időben, s elte­kinthetünk művészetének bi­zonyos ellentmondásaitól is — megmaradtak eredeti hitük mellett. Írások, filmek, az azóta készültek, bizonyít­ják. Michel Gyarmathy, az ízig- vérig színházi ember öt év­tizede él Párizsban, de ő még mindig az a merész fantá­ziájú, nógrádi ifjú, aki volt egykor szülővárosa, Balas­sagyarmat utcakövét kop­tatva. Gobbi Hilda találóan mondta: Te, Michel örök ál­modban is megmaradsz ma­gyarnak! öröm volt látnom, hallanom ezeket a képsorokat: Michel elcsukló hangját a balassagyarmati díszpolgárrá avató ünnepségen, Balassa­gyarmat nevét a Folies Ber- geres pompás színpadán. Szü­lőföld, haza és Michel Gyar­mathy között szétléphetetle- nek a szálak. Ezért érthető a paradoxon: nem hontalan a franciaországi magyar. A romantika különösen kedvelte a jó és a rossz küz­delmének ábrázolását. Még­pedig végletes formában. A nyomorultak vasárnap este látott sokadik változata is — bár a korábbiaktól több eltéréssel — ezt példázza. Hasonlóképpen a kalandfil­mek, a westernek; legutóbb a bárgyú és bágyadt NDK. beli Vértestvérek. Nézése közben elővettem Molnár László Miklós A ih­res Vadnyugat című fotók­kal, rajzos térképekkel bőven illusztrált könyvét, s né­hány név, szó helyes kiejté­sét ellenőriztem. Bizony na­gyon sokat nem úgy ejtünk, ahogyan kellene. Sebaj, ame­rikai angol nyelvről van szó, a legtöbbször még azok sem tudják pontosan kiejte­ni a neveket, akik ott él­nek. túl az Atlanti-óceánon. Gyakran előbb ők is megkér­dezik. Aztán nálunk számít már a hagyomány is. Milyen furcsa lenne Chicago helyett sikégót, Abraham Lincoln helyett Ebrehem Linkent mondani. De, hogy a Jerzy Kavale- rovicz rendezte A fáraó cí­mű film operatőrének, Jerzy Wojciknak a nevét miért nem ejtjük lengyelesen, azt nem tudom megérteni. A lengyelben — és a franciában, az olaszban, a németben, a svédben. .. — pontos szabá­lyok vannak, sokkal ponto­sabbak az angolénál. Ök ha leírják spárga, biztos, nem madzagnak ejtik; legfeljebb az „a” hangokat nyújtják meg. Millió ember a tévéből szer­zi értesüléseit, művészi él­ményeit. A fordítóknak, a szinkronrendezőknek is köte­lessége a pontos tájékozta­tás. (sulyok) Megjelent a Béke és Szocializmus legújabb száma Kazimierz Barcikowski, a LEMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára áttekinti Lengyel- ország együttműködését a KGST-tagországokkal. Horst Schmitt. Nyugat- Berlin Szocialista Egység­pártjának elnöke a helsinki európai biztonsági és együtt­működési értekezleten elfo­gadott záróokmány aláírásá­nak 10. évfordulója alkalmá­ból feltárja, milyen szerepet játszik az összeurópai együtt­működésben a Nyugat-Berlin- ről 1971-ben aláírt négyha­talmi egyezmény. Rigoberto Padilla Rush, a Honduras: Kommunista Párt Központi Bizottságának fő­titkára elemzi a Közép-Ame- rtkában és a Karib-meden- eében kialakult feszült hely­set. okait. Andreasz Fantisz, a Cip­rusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) főtikárhelyet- tese megvilágítja a kommu­nizmus „agresszivitásáról” szóló nyugati koholmány ide­ológiai hátterét. Roger Dafflon, a Svájci Munkapárt Politikai Bizott­ságának tagja, Genf polgár­mestere arra a kérdésre vá­laszol, hogyan lehet az, hogy Svájcban. a bankok országá­ban, ahol a konzervatívok­nak csaknem teljes hatalmi monopóliumuk van. egy kommunista már másodszor lett az ország egyik legfon­tosabb városának, egy nagy nemzetközi központnak a polgármestere ? A folyóiratnak a béke és a demokratikus mozgalmak problémáival foglalkozó bi­zottsága a Demokratikus If­júsági Világszövetséggel és a Nemzetközi Diákszövetséggel (NDSZ) közösen Prágában nemzetközi szimpoziont szer­vezett „A dolgozó ifjúság és a diákság a nukleáris hábo­rú veszélye ellen” témáról. A szerkesztőség a főbb témák szerint csoportosítva összeál­lítást közöl az elhangzott vé­leményekről. Viktor Misin, a Komszo- mol Központi Bizottságának első titkára beszámol a Szov­jetunió Kommunista Ifjúsági Szövetségének sokoldalú te­vékenységéről. René Theodore, a Haiti Kommunisták Egyesült Párt­jának főtitkára leleplezi a ke­gyetlen haiti rendszert. Rövidfilmszemle Az idén, szeptemírer 24—26. kö­zött Szolnokon rendezi meg: a Magyar Képző- ós Iparművé­szek, valamint a Magyar Film- és Tv-müvészek Szövetsége az V. országos képzőművészeti rö­vidfilmszemlét. A célja, hogy átfogó képet adjon az 1982 óta eltelt időszakban készült képző­művészeti témájú rövidfilmek­ről. Emellett a bemutatók során értékelik: az egyes filmek meny­nyire szolgálják a képzőművé­szeti ismeretterjesztést, a művé­szeti értékek megőrzését. A há­romnapos rendezvény szervezője és házigazdája a Szolnok Me­gyei Moziüzemi Vállalat. A vetítéseken legnagyobb számban a MAFILM népszerű, tudományos és oktatófilm-stú­diója, valamint a Magyar Tele­vízió képzőművészeti osztálya által benevezett alkotásokat te­kinthetik meg az érdeklődők. A seregszemlén ugyancsak fórumot kapnak a legjobb amatőrfilm- és diafilm-produkciók is. * A prog­ramban a versenyvetítéseken túl bemutatják az elmúlt negyven év kiemelkedő képzőművészeti rövidfilmjeit, s újdonságként több szocialista ország hasonló témában készült alkotásai is a filmvászonra kerülnek. A film­szemléhez A képzőművészet és a film címmel szakmai tanácsko­zás kapcsolódik, amelyen a két művészeti ág képviselői cserélik ki tapasztalataikat. A legjobb­nak ítélt alkotásokat díjazzák. (MTI) Tói megférnek együtt Hegedű és jóga Tóth Tibor fiatel, hegedű szakos tanár a balassagyar­mati Rózsavölgyi Márk Zene­iskolában, ahol egy éve oktat­ja a diákokat. A VIT-prog- ram keretében a város főte­rén jógabemutatót tartott. Először eredeti hivatásáról be­szélgetünk. — Hogyan lett hegedűs?- — A salgótarjáni zeneisko­lában kezdtem, ugyanis én Salgótarjánban nőttem fel. A szüleim ma is ott élnek. Ta­nulmányaimat Debrecenben folytattam a zeneművészeti szakiskolában, majd a főisko­lai évek következtek. Itt let­tem először zenekari hegedűs, mégpedig a debreceni MÁV szimfonikus zenekarban. A ' jtonaság sem jelentett törést, mert bekerültem a Magyar Néphadsereg Művészegyütte­sének szimfonikus zenekará­ba, anol két évig játszottam. — Miért hagyta abba? — őszintén bevallom: meg­untam. Egyre jobban foglal­koztatott az a gondolat, hogy tanárként folytassam a pályát. Szerettem volna a tudásomat, tapasztalataimat átadni a fia­talabb nemzedéknek. Másrészt úgy éreztem, ha továbbra is zenekarban maradok, nem le­szek képes olyan ütemben szakmailag fejlődni, mint ahogy elképzeltem. — Sokat gyakorol? — Állandó gyakorlásra van szükség. Olyan ez, mint a sport: nehéz elérni a kondí­ciót, még nehezebb fenntar­tani. de elveszíteni a legköny- nyebb. — Ha már a sportnál tar­tunk, folytassuk a jógával. Tudatosan választotta ezt a testépítő sportágat, vagy úgy volt vele. mint a legtöbben: rózsaszínű ködben lebegett a misztikus kelet9 — A legmozgékonyabb ko­romban nem csináltam sem­mit. tehát aktívan nem spor­toltam. Érettségi után azon­ban iszonyú mozgásigényem lett. A B0-as évek „beatnem- zedékéhez” tartozom, azáltal én is — mint a többi ember — elsősorban a misztika iránt voltam fogékony. Ki is ábrán- dultam belőle, mert maszlag. Ebből a „rózsaszínű ködből” azonban megmaradt a jóga, amely egyre jobban érdekelt. — Ki tői. vagy miből tanult? — Kezembe akadt egy könyv, és ebből tanultam meg először az alapgyakorlatokat, maid folytattam a nehezebb mozdulatokkal. Ma már száz­kötetes könyvtáram van, kizá­rólag a jógáról. — Ezek szerint, kel15 aka­raterővel bárki könyvből is megtanulhat, jógázni? — Igen, csak ahhoz kell se­gítség. hogy melyik könyvbő!, mert az nem mindegy. Ezen­kívül a jógának van egy óri­ási előnye: nem« kell .hozzá nagy tér, tehát egy ilyen pici lakásban is, ahol a családom­mal lakom, gyakorlatokat le­het végezni. — Milyen szintet ért el és tartozik-e valamilyen klub­hoz, egyesülethez? — Ami az elért szintet il­leti. nincs okom szégyenkez­ni, mert — beleértve a legne­hezebbeket is — a gyakorla­tok 80 százalékát tökéietesen elvégzem. Kérdése második felére bonyolultabb a válasz: ugyanis Magyarországon nem létezik hivatalos jógaegyesü­let. Kisebb-nagyobb klubok vannak, amelyeket főként ma­gánerőből tartanak fenn. Egy ilyen félhivatalos jógaklub meghívásának tettem eleget a közelmúltban, ahol a párizsi jógaközpont igazgatója tartott előadást, aki egyben a nem­zetközi jógaszövetség elnöke is. — Milyen elképzelései van­nak a jövőt illetően? —' Két dolgot akarok meg­valósítani. Először is, egy jó­gaklubot szeretnék szervezni a művelődési központban, mert Debrecenben már két évig csináltam. Másodszor,,: Réti Zoltán nyugdíjba vonu­lása után én lettem a vonós- zenekar vezetője, és a diákok­kal még jobb eredményeket akarok elérni. — szőke — i Vitéz László készülődik Forgalmas a Szí rues, kulturális választó* kot kínál erre a hónapra a salgótarjáni ifjúsági-műve­lődési ház. Az állandó prog­ramok közül minden hétfőn filmvetítés, kedden fotós zak- kör és sakksarok, csütörtö­kön modellezőklub, szom­bati napokon pedi videó- diszkó várja az érdeklődőket. Egyedi rendezvényként au­Különféle szebbnél sz.ebb virágok nyílnak a házak előtt és a járdák mellett Nagylócon. A község lakói a kialakított virágos területekkel igyekeznek otthonossá tenni házuk tá­ját. —RT— gyermekkönyvtár A salgótarjáni gyermek­könyvtárban naponta 20— 30 általános iskolás fordul meg.. Fokozott érdeklődés kí­séri a könyvtár által szerve­zett különböző foglalkozáso­kat, ilyenkor a szokásos lét­szám két-háromszorosa sem ritka. Legutóbb a Vidám nya.. ralás című yt^zá^q^ról, úti­könyvekről szóló. vetítéssel egybekötött program szórakoz­tatta a gyerekeket. Fres kófe l fedezés Az angol királynő wind.so­ri kastélyának egyik elhagyott melléképületében egv munkás javítás-szerelés közben előbb egy. majd egész sorozat fres­kóra bukkand az épület beiső falának vakolata alatt. Művészettörténészek meg­állapították. hogy a XVIII. század elejének neves udvari festője, az 1721-ben elhun-vt francia Louis La guerre leg­jelentősebb képsorozatát tár­ták tel. A Sunday Times című brit lap legfrissebb ie’enfése sze­rint az eset két éve történt; a dolgot azonban titokban tar­tották. hogy mindent sikerül­jön tisztázni a képek eredetét illetően, s elvégezhessék a restaurációs munkáikat a Ver­gilius műveit megjelenítő, mi­tológiai jeleneteket ábrázoló alkotásokon. KOSSUTH RADIO: KM: Társalgó. Másfél óra iroda­lomkedvelőknek 9.44: Muzsika — gyerekeknek Üt.áS: Szinusz és a hoidormyíió bársonyrózsa Í9.S5: Éneklő ifjúság aKSft: Kosa György: Kocsonya Mihály házassága M.4i: Védett férfiak XXIV 13. rész (ism.) T2.39: Ki nyer ma? n.45: Operettrészletek I—II. 14.1#: Magyarán szólva... 14.25: Orvosi tanácsok — az üdü­lésről 14.30: DzsesszmeTódiák — Kiss Imre műsora 15.00: Élő világirodalom: Kína (4. befejező rész). 15.19: Népi- dallamok nagy mes­terek kezében: Janácek-művek. I. rész. 16.05: Látogatóban... Játék- és ajándékműsor beteg gyerekeknek 17.00: Vízparti történet 7. (befejező) rész. 17.36: Rossini: Séta 17.45: A Szabó család 19.15: Nyílt szó, födetlen arc 20.19: Népszerű szimfonikus zene 20.46: A magyar opera nyomában XVIIIT 13. rész 21.30: Tudomány és gyakorlat 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Nyelvrokonaink zenéjéből VI/5. rész 22.51: Csendes hallgatók — Ordas Iván jegyzete 23.01: Ernest Ansermet vezényli a Suisse Romande zenekart 0.15: A Magyar Rádió éjszakai zenés műsora PETŐFI RADIO: 8.08: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika fivrm,) 9.05: Napközben — zenés dél­előtt 12.10: Howarth: Tűzijáték 12.30: Ifj. Sánta Ferenc népi ze­nekara játszik 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 34.15: Csárdások 14.25: Fiatalok muzsikálnak 14.45: Régen találkoztunk... 15.05: Morricone filmzenéiből 35.20: Könyvről könyvért. 15.30: Csúcsforgalom... 17.30: Csókolózni jó. jó, jó...? 18.30: Gramofonsztárok: Teddy Stauffer és zenekara felvé­teleiből 19.05: Csak fiataloknak! 20.oo: Dostal operettjeiből 20.45: A debreceni Délibáb együt­tes összes felvétele XII/ll. rész. 21.05: Indul a bakterház. X/5. 21.32: Verbunkosok, nóták 22.04: Filmfül. — Képtelen rock­filmtörténet. XVII/ll. rész. 23.20: A mai dzsessz. John McLaughlin felvéte­leiből. T. rész. 24.00: Sanzonok 0.1S: A Magyar Rádió éjszakai * zenes műsora MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Döntött a bíró­ság. Dr. Tímár László előadása. 17.10: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és Zakar János. 18.00: Észak-ma­gyarországi krónika. 18.25—18-30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.25: Tv-torna 8.30: Szünidei matiné 9.25: A négy páncélos és a ku­tya. (FF) VIII/4. rész. Göm­böc küldetése (Ism.) 10.20: Képújság 16.15: Hírek 16.20: France Gall műsora (Ism.) 17.00: Három nap tv-műsora 17.05: Tisztelet Üzbegisztánnak V/5. rész: Népzene, nép­tánc, népi cirkusz (Ism.) 17.45: Dolgozni. . . 18.10: Képújság 18.15: Reklám 18.20: Legyen a vendégem! 18.50: Reklám 19.05: Mini Stúdió ’85 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: A fekete álarc. Vili 7. rész: A talizmán 21.00: Stúdió ’85 22.00: Ah Amerika. — Animációs dokumentumfilm. 22..30: Tv-híradó 3. 22.40: Himnusz 2. MŰSOR: 37.55: Képújság 18.00: Zsebtévé. (Ism.) 18.30: Körzeti adások: 19.05: Klasszikus balettkettősök. 19.40: Régi kolostorok a felhők között. (Ism.) 20.00: Beethoven-ciklus. — NSZK- filmsorozat. XI/7. rész. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Reklám 21.25: A 224. paragrafus. Cseh­szlovák film. 22.50: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Az éjszaka őre. 4. rész. 20.50: A számítástechnika lehetőségeiről 21.70: Azimut. 22.00: Híres t.enoristák 2?.35: Hírek 72.45: Szlovákiai kerékpáros- körverseny 6. szakasz 2. MÚSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Korai nyár. Szlovák film. (Ism.) 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Anno Domini. Jugoszláv tv-filmsorozat, 3. rész. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November. 7.: Ón­bíráskodás. (16). Színes, francia bűnügyi film. — Kohász: Az el­felejtett barát. Színes szovjet film. — Balassagyarmati Madách:. Fél 4, háromnegyed fi és 8-tól: Piszkos munka (14). Szín0' szinkronizált ausztrál wester. - — Pásztói Mátra: Aranyerő Yucoában. Színes, szinkronizált olasz western. — Nagybátor-vi Petőfi: Vadállatok a fedélzeten. Színes- szovjet filmvígjáték. — Nagybátonyi Bányász: Alkonyat. Színes, szinkronizált jugoszlr'--— USA koprodukció. — Rétság: dóm. hogy tudod, hosv tu Színes, szinkronizált olasz f: 'gjátók. — Kistorony«! ppf Gt láda aranyrög. Színes, szil ronizált francia ka’andfilm. — Jobbágyi: A‘lagernberek H4). Színes USA-fitim. 4 NÓGRAD - 1985. augusztus 13., kedd [ gusztus 7-én Tréfás minden féle címmel játékos vétóiké dőket rendeztek, rá két hét , re bütykölde, augusztus 21 én Kemény Henrik bábmű. vész Vitéz László történetei1 vei szórakoztatja a kisebbe­ket. A Vizuális asszociációi című ismeretterjesztő előadás augusztus 28-án haUgathatj. meg a közönség.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom