Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-13 / 189. szám

A Pravda értékeld cikke A szovjet—nyugatnémet szerződés aláírásának évfordulója Mae európai biztonság fontos tényezője Botrány a MumMödban (1.) Sógor, van jó bor? Néhányon meggazdagodnál«, sokan tönkremennek Sok helyen „eltemetik” jz osztrák boroka. Japán légikatasztrófa Alkoholellenes társaság Moszkvában hétfőn meg­tartotta első ülését az orszá­gos alkoholellenes társaság szervezőbizottsága. Az ülé­sen az önkéntes alapon szer­veződő társadalmi szervezet felépítésével és céljaival, va­lamint a társaság alakuló konferenciájának összehívá­sával összefüggő kérdéseket tekintették át. Az alkoholellenes társas:' r, illetve annak szervezőbizott­sága az SZKP Központi Bi­zottságának. ez év májusában a túlzott mértékű alkoholfo­gyasztás visszaszorítása érde­kében hozott határozatában foglalt ajánlás alapján jött létre. Lezuhant hétfőn a Japan Airlines (JAL) légitársaság Tokióból Oszakába tartó bel­földi járatának repülőgépe. A Boeing 747 típusú gépen a repülőtársaság közlése szerint 509 utas és 15 főnyi személy­zet tartózkodott, s valószínű­nek tűnik, hogy a katasztró­fát senki sem élte túl. A Tokióból való felszállás ulán 45 perccel, a pilóta azt jelentette az irányítótorony­nak, hogy valami baj történt az egyik hátsó ajtóval, s ezért kényszerleszállást kísérel meg a japán fővárostól nyugatra fekvő' Jók óta, amerikai tá­maszponton. Nem sokkal ké­sőbb a gép — a bázistól mintegy ötven kilométernyi­re levő hegyvidék körzetében — eltűnt a radarernyőkről. A katasztrófa oka egyelő­re nem Világos. Lehetséges, hogy a pilóta által jelentett nehézségek okozták, vagy a gép egy hegyoldalnak ütkö­zött. A szerencsétlenség ide­jén a környéken vihar tom­bolt. Szemtanúk beszámoltak arról, hogy egy alacsonyan repülő gépet láttak, amely egyesek szerint már a leve­gőben kigyulladt, majd lezu­hant. A mentőosztagok a sza­kadó eső, az esti sötétség és a nehéz terep miatt nem tudták megközelíteni a gé­pet. Tanácskoztak a karib- tengeri forradalmi pártok Gázmérgezés Amerikában Mérgezést okozott az Union Együtt érzek az osztrák bor- fogasztókkal. Az emberek ké­telkednek és bizalmatlanok. Ausztriában napjainkban iga­zán jogos a kérdés: sógor, van-e jó bor? — Van bizony — mondja Stefán Tschida illmitzi gaz­da —, de azt ne az üzletek­ben keresse, mert ott még mi sem igazodunk el, hogy me­lyik az igazi, és melyiket pancsolták. Ha jót akar in­ni, akkor egy magamfajta kistermelő pincéjét keresse fel. Abban megbízhat. Higy- gye el. nekünk nem érde­künk. hogy bármit is tegyünk a borhoz. Tőlünk a kereske­dők három-négy schillingért veszik a bort. aztán húszért továbbadják. Ők a kutyák. Ne­kem elhiheti. — Így igaz — toldja meg a szomszéd, Gartner Rei­mund. — A kereskedők pan­csoltak, mi meg isszuk a le­vét. Nem tudom, miből lesz itt pénz a környéken, ha ezek után nem veszik meg a bo­rainkat. ■ .Ilyen kisemberek, mint mi. meg a gyerekeink, akiknek csak néhány hold földjük van, tönkremegyünk. Tanácskozást tartottak a guvanai fővárosban, a karib- •tengeri országok kommunista és munkáspártjai, valamint forradalmi-demokratikus szer­vezetei. A tanácskozáson elfogadott közös nyilatkozat elítéli a je­lenlegi amerikai kormány, bé­két fenyegető külpolitikáját és követeli a fegyverkezési hajsza megfékezését. A részt­vevők teljes szolidaritást vál­Heltai András, az MTI tu­dósítója jelenti: Hétfőn Bécsben megkezdő­dött az ENSZ iparfejlesztési szervezete, az UNIDO világ­konferenciája. Ez az első ta­nácskozás, amelyet az UNI­DO, amely eddig a világ- szervezet közgyűlésének alá­rendeltségében működött, ön­álló ENSZ-intézménvként tart. Az egyhetes, jelentős ta­nácskozás elnökévé egyhan­gúlag magyar szakembert, Iván Endrét választották, aki már eddig is az ENSZ vezető testületé, az iparfejlesztési tanács élén állt. Hazánk kül­döttségét Petrán János nagy­követ vezeti 'az ülésen. A Hofburgban rendezett konferencián az ENSZ fő­titkára nevében Carl Flei- schauer, az ENSZ vezető jo­gásza üdvözölte a 118 ország képviselőit, amelyek eddig csatlakoztak az önállósult UNIDO-hoz, majd Norbert Steger osztrák alkancellár köszöntötte a tanácskozást. Az alakulóülés ezután meg­választotta tisztségviselőit, akik előtt a héten — a ma­gyar elnök irányításával — igen bonyolult feladat áll. Újjáválasztják az 53 tagú iparfejlesztési tanácsot, amelybe a fejlődő országok laltak a szocialista Kubával, a salvadori hazafiak és a ni- caraguai nép igazságos har­cával. A nyilatkozat élesen bírál­ta a dél-karibi térség mi'lita- rizálására vonatkozó ameri­kai terveket, elítélte, hogy idén szeptemberben az Egye­sült Államok több karibi or­szág bevonásával közös had­gyakorlatot tervez Saint Lu­cia szigetén. (MTI) 33,' a tőkésállamok 15, a szocialista országok 5 képviselőt küldenek. Az előzetes megállapodások sze­rint hazánk további két év­re marad az UNIDO vezető testületének tagja. A tanács választja majd meg az UNIDO első főigazgatóját — akinek személye körül hosz- szú idő óta folynak viták. Annyi, bizonyos, hogy fejlő­dő ország képviselője lesz. de várhatóan csak több szava­zás után születik majd dön­tés. A szocialista országok kez­dettől, az UNIDO 1966-os létrehozásától azon voltak, hogy a fontos szervezet ön­állóan működjék. Erről már tíz éve született döntés, még­is — nem kis részben a tő­késországok ellenállása mi­att — a terv csak most va­lósulhatott meg. Az immár 16. önálló ENSZ-intézmény- től — amely eddig az ENSZ költségvetéséből működött — azt várják,. hogy saját dönté­sei alapján, hatékonyabban tudja majd segíteni a fejlő­dő országok iparosítását. Ha­zánk kezdettől részt vett az UNIDO tevékenységében, el­ismerést vívott ki szakértői­vel. akiknek UNIDO-munká- ja igen hasznos a magyar gazdaság -számára is. Carbide vegyi gyár — ezúttal odahaza, az Egyesült Álla­mokban. A tragikus bhopali mérgezéssel ellentétben — egyelőre halálos áldozatok nélkül. A nyugat-virginiai Institute városka féregirtó üzeméből sárgás gázfelhő szabadult ki; másfél órán át ködként terjengett négy vá­roska felett, majd eloszlott. A mérgezés első mérlege 175 megbetegedés. 24 személyt kórházban ápolnak, remény­kedve gyors felgyógyulásuk­ban. A vállalat szóvivője elis­merte, hogy olyan vegyszer került a szabad levegőbe, amelyet metilizocianidból ál­lítanak elő; ez okozta nyolc hónapja az indiai Bhopalban több mint kétezer ember ha­lálát. A helyi lakosok a kora délelőtti órákban észlelték, hogy szemüket, tüdejüket csípő, majd hányingert oko­zó levegőt szívnak be. A ha­tóságok riadóztattak, elren­delték, hogy senki ne hagy­ja el otthonát, és a lakosság zárja el a klíma- és szellőző­berendezéseket. A FURFANGOS KERESKEDŐ Mi történt tulajdonképpen? A botrány 1984. novemberé­ben kezdődött Burgenlamd- ban, amikor az egyik bor. kereskedő az eisenstadti adó­hivatalnak, dieti lén -gl i kotrói adóengedmény céljából be­nyújtott egy számlát. A gli- kolt termelési segédanyag­ként tüntette fel. Az adóhi­vatal tisztviselői nem akartak hinni a szemüknek, azonnal értesítették a tartományi bo­rászati hivatalt, és a bécsi me­zőgazdasági kutatóintézetet. A borbotrány akkor terebé­lyesedett ki, amikor a vegyé­szek és az orvosok közölték: a gldkol erős méreg, tönkre­teszi az emberi májat, vese­károsodást okoz. és nagyobb töménységben halálos. A hatóságok azonnal hoz­záláttak egv olyan vizsgálati módszer kidolgozásához, mely­nek segítségével a legkisebb mennyiségű gldkol is kimutat­ható. Borban ilyen vegyszert korábban sehol a világon nem kerestek, mert ezt az anya­got eddig csak a járművek fagyálló folyadékaként alkal­mazták. A botrány napról napra nőtt. a hatóságok nagy erővel láttak hozzá a nemzet­közi méretűvé duzzadt bor­hamisítás fel gön gyöli léséhez.------------------------------------------------------------------------------1 2 NÓGRÁD — 1985. augusztus 13., kedd P inochet kudarca Chiléből újra tiltakozó megmozdulásokról számoltak be a hírügynökségek — és persze az érem másik, a szomo­rúbb oldaláról is: a rezsim megtorlásáról. A főváros és más települések stratégiai pontjain sortüzek füstje °s könnygáz gomolyog, katonák a fegyvert, rendőrök a hosz- szú gumibotot szorongatják és használják is, meglehető­sen sűrűn és gátlástalanul. Mit mutat a chilei szeizmográf? Azt, hogy a rezsim fo­kozottan — és indokoltan — ideges, magabiztossága tü­nékenynek bizonyult. Mitől volt az esztendő elején lega­lább valamelyest érthető Pinochcték relatív derűlátása és mitől múltéi? A jelenségnek a jelek szerint . három fő oka van. Még a múlt év végén a junta alig titkolt elé­gedettséggel vette tudomásul, hogy gyorsan nő az általa terrorizmusnak minősíthető cselekmények száma. Hogy miért örült ennek Augusto Pinochet? Mert egy olyan vi­lágban, amelyre mindinkább a véres erőszaktól való iszony nyomja rá a bélyegét, neki az a jó, ha ilyen tettekkel in­Hegkezdodött az UNIDO világkonferenciája KÖNNYEN JÖTT MILLIÓK Minden bort meg kell vizs­gálni — adta ki az utasítást a kormány, csakhogy ez óriá­si feladat és idő... Tavaly há­rommillió hektó bort termel­tek Ausztriában. Az ellen, őrzéssel nem lehetett késle­kedni, eddig 5 millió liter mérgezett bort koboztak el. Elsőként a burgenlandi Jo­sef Tschidát tartóztatta le a rendőrség, mert boraiban gLi- kolt találtak. Azóta az őrizet­be vettek száma megsok­szorozódott, köztük van az a vegyész is, aid együttműkö­dött a kereskedőkkel. Hogy mekkora üzlet valójában a bor. érdemes Josef Tschida példáját idézni. Még tíz éve sincs annak, hogy borkeres­kedéssel foglalkozik, de a luxus családi rezidenciája mögött már hat, egyenként 170 ezer literes bortartály magasodik. Fia, Arnold el­mondása szerint, amikor jól ment, hetente 220 ezer liter bort szállítottak az NSZK- ba. Az-.-ifjabb Tschida állítja, az exportbor literenként csak három schilling hasznot hozott... Tessék utánaszámol­ni! Így aztán könnyen gyűl­tek a milliók. Most apját Becs* leghíresebb és leggazdagabb ügyvédje, Michael Stern vé­di majd a tárgyaláson —, aki egyébként antialkoholista. RUST NEHÉZ HELYZETBEN A borok vizsgálatát Auszt­riában még napjainkban is végzik, és százhektószám ko­bozzák el az emberi fogyasz- táksra veszélyes italokat. Graz­ban olyan borokat találtak, melyekben 6.7 gramm glikol volt literenként. Eddig a leg­súlyosabban fertőzött borra az NSZK-beli Bielefeldben buk­kantak, ahol a rusti emblé­mával ellátott aszúborban 19 gramm- glikolt találtak. Or­vosi feltételezések szerint, en­nek a duplája már halálos dózis. Rust a burgenlandi szőlő­vidék egyik központja. Heri­bert Artwiger polgármester készségesen fogad, de nem tit­kolja rosszkedvének okát.' — Egyszerűen kilátástalan­nak látom a jövőt. Tönkretet­tek bennünket a borhamisí­tók — mondja. — A sajtó­ban. a rádióban, mindenütt azt hallani, a legtöbb hami­sított boron rusti embléma van. Arról azonban nem be. szélnek, hogy itt nálunk mindössze 480 hektáron ter­melnek szőlőt, és egy átlagos esztendőben másfél millió li­ter bor van a rusti pincék­ben. ha rekordteimést taka­rítunk be. mint tavaly, akkor esetleg kétmillió. Ezzel szem­ben rusti borként 80 millió liter került forgalomba. Ennek csak a 2 százaléka ké­szül az jtt termelt szőlőből. — Értse meg. uram. a rusti bornak jó neve van. Ép­pen ezért eddig kereske­delmi érdekből ezerszám ke­rült olyan palack az üzletek­be. melyeket ugyanazon a vidéken töltötöttek. de nem itt nálunk. A jelenlegi bor­törvény erre lehetőséget ad, csak éppen sérti a mi jo­gos érdekeinket. — Szeretném, ha megírná, Ruston eddig még nem talál­tak hamasított bort. és biz­tos vagyok benne, hogy nem is fognak. Azt persze ném tudjuk, hogy a kereskedők, miután felvásárolják a bor;t, mit csinálnak vele. Elegáns csomagolású rizfih- get tesz elém. — Ezt nézze meg. A címkén a következő ol­vasható: Peter Lang Alsheim Rüster. Nyugat-Némeiország- ban palackozták, 16 gramm glikolt találtak benne. — Mi ezért nem vállalha­tunk felelősséget — mondja. — Csak azárt a borért, amit itt. nálunk palackoznak. Eb­ből nem engedünk, és harcol­ni fogunk az igazunkért. A TÉT NAGY — Itt vannak ezek az ok­mányok — mutat egy vaskos köteg papírra. — Ezeken 94 rusti bortermelő család köz­jegyző előtt hivatalosan, fe­lelőssége tudatában állítja, hogy a boraikat ők nem ha­misították. Nézze. itt vala­mennyiünk becsülete és meg­élhetése forog kockán. Amint kiléptem a polgár- mesteri hivatalból, láttam, ahogy a szemben levő téren a borosgazdák sátraikat állí­tották. Körülöttük fiatal lá­nyok ingyen borkóstolásra így invitálták a járókelőket: — Tessék, tessék, itt min­denki meggyőződhet róla. mi­lyen az eredeti, hamisítatlan rusti bori Puskás Csaba (Következik: Borban a ha­misság?) dokolhatja rendszere keménységét, létét. A csapdát azon­ban a haladó erők már régen felismerték; az igazi út, a politikai tömegmozgalom hívei, a különböző világnézetű, de a jelenlegi tennivalókban alapvetően egyetértő pártok és szervezetek levonták a gyakorlati következtetéseket is. A junta viszonylagos magabiztosságának másik oka a kül- politikai környezet volt. Bár Paraguay' ura, Alfred« Stroéssner Pinocheten kívül immár Latin-Amerika egyet­len egyenruhás zsarnoka, Santiagóban bizonyos reménye­ket fűztek az új polgári rendszerek (elsősorban Argentí­na és Brazília) jórészt gazdasági természetű nehézségeihez és ahhoz, hogy Bolíviában visszaszerzi hatalmát Banzer tábornok exdiktátor. Hajszálon múlt igaz, de ez nem jött össze, és a kontinens többi országában sem úgy alakul­nak a dolgok, ahogyan Pinochet szeretné. Végül, de nem utolsósorban az új és tartósnak ígérkező chilei földindu­lás lényeges eleme, hogy a rezsim — amely néhány es~- tendeje némi gazdasági fellendülésről beszélhetett —ezen a fontos területen is teljes csődöt mondott. Az a hír, amely szerint a munkanélküliség elérte a munkaképes lakosság harminc (!) százalékát, aligha függetleníthető a legújabb chilei fejleményektől. Harmat Endre I t r Az eltelt idő igazolta a szovjet—nyugatnémet szerző­dés történelmi jelentőségét; a okmány az európai bizton­ság fontos tényezőjévé vált. A másfél évtizeddel ezelőtti erőfeszítések ma is egyetemes jelentőségűek, mivel az em­beriség érdekei, a fegyverke­zési hajsza megfékezése és a világűr militarizálásának meg­akadályozása újszerű és bá­tor megközelítéseket igényel — állapítja meg évfordulós cikkében a Pravda. A moszkvai szerződés az enyhülési folyamat „szülötte” volt, s maga is kedvezően ha­tott arra; nyomában vált le­hetővé az NSZK és a többi szocialista ország kapcsolatai­nak rendezése, a Nyugat-Ber- linről szóló négyoldalú meg­állapodás aláírása. A Pravda emlékeztet a bonni külpolitika negatívumai* ra is: a Szövetségi Köztársa­ság engedélyezte az elsőesa- pás-mérésre alkalmas ameri­kai atomrakéták telepítését az ország területén, s aggoda­lomra ad okot álláspontja az úgynevezett hadászati védel­mi kezdeményezéssel kapcso­latban. A Szovjetunióban re­mélik. hogy az NSZK-ban jó­zan álláspont fog felülkere­kedni; ehhez mindenekelőtt egymás biztonsági érdekeinek tiszteletben tartására, az együttműködés bővítésére van szükség. A moszkvai szerző­désnek, a Szovjetunió és az NSZK kapcsolatainak legfon­tosabb elemét a biztonsági kérdések alkotják. Számos olyan szovjet ja­vaslat van érvényben, ame­lyek megvalósításában az NSZK is érdekelt: akár a kö­zepes hatótávolságú és harcá- : szabi rakétákról, akár a vegyi fegyverekről van szó. A moszkvai szerződés szellemé­ben a Német Szövetségi Köz­társaság közreműködhetne ezeknek a problémáknak a megoldásában, s lépéseket te­hetne az atomszembenállás mértékének csökkentése, az európai béke megszilárdítása céljából — írja a Pravda.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom