Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-08 / 185. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NŐGRAD AZ MSZMP NÓGBAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLI. ÉVF., 185. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985. AUGUSZTUS 8., CSÜTÖRTÖK r A lakásárak ugrásszerű emelkedése régóta irritálja a la­kásra várókat és nem véletlenül. Mert, ha csak tízszáza­lékos növekedés is volt egyik évről a másikra, az több száz­ezer forint költségnél már tetemes summát tett ki. Ezért is fogadták nagy várakozással az emberek az épí­tésügyi tárca év eleji bejelentését, hogy az idén a lakások árszintjének növekedése nem lesz magasabb 6 százaléknál. A féléves mérleg után még nehéz megjósolni, hogy síke- rül-e az év végéig ezen a határon belül maradni, minden­esetre az építők erre törekednek. A legfontosabb garancia az, hogy az építési piac verse­nyének erősítésével egyidöben a lakásépítés továbbra sem tartozik abba a szférába, ahol a kereslet-kínálat szigorú törvényei uralkodnak. Érdemes ezt a megállapítást egy kicsit boncolgatni, mert minél pontosabban érthető az ösz- szefügges, annál világosabb: nem pusztán elhatározás kér­dése: hogy hány százalékkal növekednek az árak. Ha most a lakásépítőket nem kötné a hatóságilag meg­szabott —. úgynevezett maximált — ár, akkor az építtetők pénztárcája erezné meg a szabad árnak a lakás teljes árát növelő hatását. A maximált ár elismeri ugyan az építők és anyagok költségének emelkedését, de nem háríthatnak to­vább minden árváltozást a vásárlókra. Ha nem szabályozná hatósági ár a vállalatok és a szö­vetkezetek lakásépítését, a tételes számla benyújtása után a megrendelők nem győznének csodálkozni, hogy a , szer­ződés megkötése óta mibe kerül egy kád, egy fürdőszobai csaptelep, mennyit emelkedett a csövek, burkolatok ára. Most ezek 20L-40 százalékos növekedését nem érzik telje­sen a vásárlók, mert az építőknek kell kigazdálkodniuk. Ez az oka annak, hogy a kötött lakásár nem biztosít nyere­séget —. inkább ráfizetést okoz a vállalatoknak —, és így egyre kevésbé tudják finanszírozni a lakáshoz vásárolt ipari termékek árnövekedését. Az építési piac felügyelőinek még egy ideig be kell lát­niuk, hogy felemás viszonyok uralkodnak. Egyfelől ver­senyhelyzet alakult már ki például a mélyépítésben, az egészségügyi létesítményeknél és a nagy ipari beruházások­nál, másfelől viszont tovább él a hatósági árszabályozás. Mert, ha most felszabadítanák a lakásárakat, az biztosan növelné a végösszeget, és ezt nehezen fogadná el a közvé­lemény. Még akkor is, ha a gyakorlat már igazolta: a verseny hosszabb távon csökkenti az árakat. De. csak akkor, ha a kereslet-kínálat úgy kerülhet egyensúlyba, hogy az ország lakasépilő-kapacitasa elegendő lesz az évenkénti 70 ezer otthon fölépítéséhez. Mert, amikor ez megtörténik, nemcsak verseny alakul majd ki a vállalkozó szervezetek között, ha­nem ennek nyomán a költségeik ésszerű csökkentésében is érdekeltté válhat, mivel csak így maradhatnak versenyké­pesek. Az építés többi ágában már hatnak a gazdaságirányítás éj eszközei, és ezek bizonyítják, hogy a verseny hosszabb távon az építtetők érdekét szolgálja: például: a Fővárosi Tanács iskolaépítési megrendeléseit versenypályázaton hir­dették meg. amely az érdeklődők nagy száma és komoly licitálása következtében szerencsés fordulatot hozott: csök­kentek a költségek, és rövidült a határidő. Ahhoz, hogy az építők ígérete valóság legyen az év vé­gén, arra is szükség van, hogy a lakáshoz felhasznált ipari termékek árnövekedése ne haladja meg jelentősen az 5—6 százalékot. Ha ezt a népgazdaság számára oly fontos cél­kitűzést teljesítik az iparvállalatok, akkor hosszú évek után elmondhatjuk, hogy 1985 fordulatot hozott az építőipar történetében. Sz. K. Jókor Jóit az eső a mezőgazdaságnak Hosszabb, szárazabb idő- tzak után szerdára megérke­zett az eső, amelyet a mező­gazdászok régóta várnak. Az aratási munkák a legtöbb gaz­daságban már befejeződtek, s így a gabona betakarítását már nem zavarta a csapadék. Annál jobban jött a kapásnö­vényeknek, amelyek az ország középső részén, de más vidé­kein is erősen megsínylették már az eső nélküli forrósá- got. Ugyanúgy a kertészeti szakemberek is fellélegeztek, mert az érésben levő gyümöl­csök és zöldségek kifejlődésé­hez immár esőkre van szük­ség. Az agrometeorológiai méré­sek szerint július folyamán az ebben a hónapban mért sok­évi átlagnak a felét sem kap­ta meg Komárom, Pest, He­ves és Szolnok megye. Apasz­totta a talaj vízkészletét az is, hogy a lehullott csapadék nagy többségét a hónap ele­jén kapták a földek. Emiatt olyan területek is voltak, ahol egv hónapon keresztül nélkü­lözték a növények a növeke­désükhöz, fejlődésükhöz szük­séges optimális vízmennyisé­get. Szerdán ezekre a terüle­tekre jutott az esőből és vár­hatóan még csütörtökön is — az előrejelzés szerint — meg­áznak a földek, növények. Az ország más vidékein a iúli- usi csapadékátlag 70—90 szá­zalékát mérték az elmúlt hó­napban, és ez viszonylag el­fogadható érték. Voltak olyan területek is, ahol a sokéves átlagnál nagyobb esőnek örül­hettek a mezőgazdák. Ilyen például a Tisza—Körös vonal, amely az elmúlt években az aszályos területek közé tarto­zott, mivel tartósan elkerül­ték az esőfelhők. A talaj felső 50 centis ré­tegében, ahonnan a zöldség- növények veszik fel a talaj- nedvességet, eléggé szűkös a vízkészlet. Ezért számos gaz­daságban és a kiskertekben is öntözéssel pótolták a hiányt. A mostani eső a talajnak ép­pen ezt a rétegét áztatja át és így átmenetileg nincs szük­ség a mesterséges vízutánpót­lásra. A mélyebben levő — fél-egyméteres talajzónában, — ahonnan a kukorica, a nap­raforgó es több takarmány- növény kapja a vízutánpót­lást, a mérések szerint jobb a helyzet: 40—50 százalékos a vízkészlet. Ezt a növények hasznosítani tudják, de ala­csonyabb, 20—30 százalékos érték esetében a vízforgalom­ban zavarok mutatkoznak, ami a növények sárgulásához vezet. II ügyelem előírtén a pmeWelem Szerdán befejezte munkáját Pécsett az első országos gyer­mekvédelmi konferencia. Az Országos Pedagógiai Intézet és a Művelődési Minisztérium által rendezett háromnapos tanácskozáson pedagógusok, jogászok, szociológusok és ál­lamigazgatási szakemberek vettek részt. Megvitatták a gyermekvédelem es a család- gondozás időszerű feladatait, különös tekintettel az óvoda és az iskola megelőző tevé­kenységére, a családsegítő munkára, a nevelőotthonokkal és a nevelőszülőkkel kapcso­latos problémákra, a fiatalko­ri bűnözésre. Állást foglaltak amellett, hogy a jövőben rendszeresítik a gyermek, és ifjúságvédelemmel foglalkozó országos tanácskozásokat. A záróülésen ajánlásokat fogadtak el- a gyermek- és if­júságvédelem fejlesztésére. Az egyik legfontosabb feladat­ként jelölték meg az óvodai és iskolai megelőző munka hatásfokának javítását. Ennek érdekében javasolták, hogy a pedagógusképző intézetek tan­anyagába iktassák be az ál­talános gyermek- és ifjúság- védelmi ismereteket. Igen fontos teendő azoknak a serdülőknek segítése, akik már nem tankötelesek, de még nem dolgoznak. Ezek a zömmel 16—18 éves lányok és fiúk már kikerültek a családi és iskolai közösségből, vala­mint az intézményes gondos­kodás hatóköréből, és veszé­lyes környezetbe jutva a bű­nözés felé sodródhatnak. Szá­muk körülbelül harmincezer­re tehető az országban. Egyik megoldásként kínálkozik az a lehetőség, hogy a dolgozók is­kolájában külön ifjúsági ta­gozatot hoznak létre, amely szervezi e „senki földjén” élő fiatalok általános és szakmai képzését, szabadidős-program­ját. Ezt a nevelési-oktatási formát az ajánlások szerint elsősorban Budapesten és Miskolcon, valamint környé­kükön célszerű megvalósíta­ni. Különös figyelmet igényel a nagykorúvá vált és a nevelő- otthonból kikerült állami gon­dozottak önálló életkezdésé­nek segítése. Ezért javasolják, hogy a vállalatokat — példá­ul adócsökkentéssel — tegyék érdekeltté a volt állami gon­dozott fiatalok foglalkoztatá­sában. Fokozott segítségre van szükségük ezeknek a fiatalok­nak ahhoz is, hogy lakáshoz jussanak. Ez megoldható len­ne oly módon, hogy albérlők házát vagv ifjúsági otthono­kat hoznak létre számukra. ■ r xo Befejezéséhez közeledik az aratás a Bujáki Zöldmező Termelőszövetkezeiben. A 668 hektár búzából és a 198 hek tár takarmányborsóból az utolsó táblák várják a beta­karítást. A felvételen: borsót aratnak Hényelpuszta határában. — Kép: Bencze — A balassagyarmati üzemekben Gyorsítani keli-e a tempót?! Az első féléves termelési tervüket, valamint a nyere­ségelőirányzatot az írásban érintett balassagyarmati gyá­rak, vállalatok dolgozói tel­jesítették. A mostanában oly gyakran szokásos kérdés azon­ban itt sem indokolatlan az éves terv teljesítése, a gaz­dálkodási előírások maradék­talan elvégzése, illetve túl­szárnyalása érdekében —, mert ez utóbbira is nagy szükség van — keli-e, milyen területeken és milyen módon gyorsítani ■ a munka tempó­ját, fokozni lendületét. Növekvő keresleiiei számolnak A tempó gyorsítása mel­lett. határozott igennel vála­szoltak az Ipoly Bútorgyár­ban, mondván: az első fél évben nem tudtuk kiaknázni a lehetőségeket, a régi ta­pasztalatok pedig azt bizo­nyítják, hogy általában ősz­szel növekszik a kereslet. Úgy vélik, hogy erre az időre a piac jelenlegi nyomottsága csökken, s fokozódik majd a fogyasztók vásárlási kedve. Ennek megfelelően eredeti éves termelési tervüket 5 szá­zalékkal megemelték, amely a második fél évben 10 szá­zalék többletteljesítést jelent az első fél évhez viszonyít­va. Vagyis a harmadik ne­gyedévben 50 millió forint árbevételi tervet kell teljesí­teniük. A mostani negyedév első hónapja, a július, a nyári sza­badságolások miatt nem si­került a legjobban. Egyéb­ként is szeptembertől kezdve számolnak az élénküléssel. Ettől az időtől kezdve meny­nyiségben is növelik terme­lésüket, elsősorban az igé- nyeseob vevői kívánságokat kielégítő Columbia és a leg­jobban kedvelt, olcsóbb árfek­vésű Nógrád IV., V. szek­rénysorokból. A megnövekedett feladato­kat a meglevő létszámmal és kapacitással oldják meg. Már most látszik, hogy szükség lesz túlórákra és a vállalati gazdasági ■ munkaközösségek aktív közreműködésére. Alap- anyaggóndok egyelőre nem akadályozzák a folyamatos termelést. A termékekhez szükséges importanyagok be­szerzése ‘viszont már most is nagy gondot okoz. A tempó felgyorsításában sokat segített és segít az új, keresetszint-szabáiyazási rend­szer. Azonos gyártmánvszerkezellel A Balassagyarmati Fémipa­ri Vállalatnál is a tempó gyorsítása mellett voksoltak, mert a harmadik negyedévi terv előirányzata valamelyest meghaladja az előzőkét, to­vábbá azért, mert a mostani negyedév első hónapját rész­ben a nyári szabadságolások, részben a fokozott' tempójú előkészítő munkálatok miatt csak 95 százalékra teljesítet­ték. A jelenlegi negyedévben a korábbival azonos gyárt­mányszerkezet szerepel a ter­melési programban. Ebből a vezető gyártmányok: radiátor, bányatám, alumíniumszerke- zetek és öntvények szerepel­nek jelentős mértékben. Ezek­ből a termékekből kerül majd tőkésexportra 12 millió fo­rint értékben. A külföldi pia­cokra szóllitandók közül meg­határozóak a radiátorok és a bányatámok. A terv maradéktalan tel­jesítése érdekében egyes terü­leteken kisebb mennyiségű túlóráztatásra is szükség iesz. Anyagellátási gondok eseten­ként jelentkeznek, bizonyos szakmákban pedig a szüksé­gesnél kevesebb a munkáskéz. Ennek ellenére bíznak elkép­zeléseik maradéktalan megol­dásában. Hí alapanyag határozza meg A Magyar Kábel Művek ba­lassagyarmati gyárában úgy vélekednek, hogy az első fél évre jellemző lendületet szük­séges megtartani a harmadik negyedévben. Ebben az idő­szakban 500 millió forint ter­melési terv teljesítésével szá­molnak, melyből 30 milliót képvisel a testvérgyáraknak küldendő termékek értéke. Júliusban 160 millió forint­nak megfelelő kábeltermék került a” kül- és belföldi ellá­tásra. Egyébként a harmadik negyedéves terv, s ezen belát a tőkéskötelezettséget alap­vetően meghatározza, hogy a December 4. Drótmű milyen mennyiségű horganyzott acél­huzalt biztosít a gyár szá­mára és mikorra. A jelenlegi gyakorlat és a jövő kilátásai azt- mutatják, hogy a termelési program végrehajtása érdekében to­vábbra is szükség lesz átcso­portosításokra. Az elképzelé­sek valóra váltásában nem ke­rül sor túlóráztatásra, ellen­ben a vállalati gazdasági munkaközösségek augusztus­ban szombaton és vasárnap délelőtt dolgoznak majd. Folytatja munkáját az anyanyelvi konferencia Veszprémben, a vegyipari egyetemen szerdán plenáris üléssel, munkabizottsági ta­nácskozással és fórummal folytatódott az V. anyanyelvi konferencia. A plenáris ülésen irodal­munknak a magyar nyelv és a nemzeti tudat fenntartásá­ban betöltött szerepéről foly­tattak eszmecserét. A többi között beszámoltak arról, hogy a Magyarok Világszövet­sége. valamint az anyanyelvi konferencia és 50 tagú véd­nöksége rendszeressé tette a külföldi magyar írótalálkozó­kat, kerékasztal-beszélgetése­ket. Itthon kiadták a nyuga­ti országokban élő magyar költők Vándomének című an­tológiáját, és előkészületben van egy hasonló prózai kiad­vány is. Ezen a konferencián került először napirendre a vizuális művészeteknek az anyanyelvi mozgalom programjába való bekapcsolása. Javasolták, hogy tágabb körben ismer­tessék a külföldön élő ma­gyarok között az óhaza kép­zőművészetének kiemelkedő értékeit. A pedagógiai munkabizott­ság ülésén vitára bocsátották a magyar nyelvet már egyál­talán nem ismerő gyermekek számára készülő tankönyvso­rozat első fejezeteit. E könyv- sorozat kiadását az előző, Pé­csett tartott anyanyelvi kon­ferencia ajánlásai alapján ké- - szítik elő. A konferencia véd­nöksége szerkesztői munkakö­zösségként nyelvészeket, pe­dagógusokat és pszichológu­sokat kért fel a három kor­osztálynak szóló tankönyvek elkészítésére. A 4—8 évesek számára ké­szülő gazdagon illusztrált könyv címe: Süni kalandjai. Anyagát a gyermekek hang­szalagról is meghallgathatják, s kiadnak hozzá egy szöveg- gyűjteményt, amely segítsé­get nyújt kisebb műsoros elő­adások megtartásához is. A 8—12 éves gyermekek tankönyve Aranyablak. a serdülő korosztályé pedig Ma­gyar beszélgetések címmel je­lenik meg diasorozat- és hangkazetta-melléklettel. A vitában többek között sző esett arról, hogy a tankönyv- sorozat elkészítése során sokféle és igen különböző ok­tatási és életmódbeli hagyo­mányt és szokást kell figye­lembe venni. Elmondták, hogy a sorozat szerkesztői igyekez­tek felmérni a szórványma­gyarság nagyobb lakókörze­teinek hagyományait, a kor­osztályok fejlődéslélektani jel­legzetességeit, a pedagógiai gyakorlatban meglevő helyi különbségeket. Szerdán rendezték meg aa anyanyelvi konferencián az egyetemi oktatók fórumát is. a-isecftiSMSiMK

Next

/
Oldalképek
Tartalom