Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-07 / 184. szám

Egy lilies ülés a Nrgrádi Szénbányáknál Értelmes célokért tettre készei* a fiatalok fiatalok vállalati helyze­te és az ifjúságpolitika to­vábbi feladatai — e témakört vitatta meg minapi együttes ülésén Salgótarjánban a Nóg­rádi Szénbányák városi jogú üzemi pártbizottsága és a vál­lalati KISZ-bizottság. A vál­lalat politikai, társadalmi és gazdasági vezetése a külön­böző párthatározatok szelle­mében foglalkozik a fiatal dolgozókkal. Nagy figyelmet fordít nevelésükre, gondjaik megoldására. Ezt ecsetelte hozzászólásában Szalai Pál, Ménkes-bányaüzem KISZ-bi- zottságának titkára is. aki 11 éve került a vállalathoz és hangsúlyozta, hogy a fiatalok­kal való foglalkozásnak a Nógrádi Szénbányáknál je­lentős hagyományai vannak. A különböző üzemekben több­ségében jól működnek az if­júsági bizottságok és rendsze­resen megtartják az ifjúsági parlamenteket. Az együttes ülésen ezzel kapcsolatban Ker­tész Gyula, Kánvás KISZ-bi- zottságának titkára nem hall­gatta el, hogy az üzemi ifjú­sági bizottságok munkájában fellelhető a kampányszerűség, a formalitás és általában az ifjúsági parlamentek előtt aktivizálódnak. Hangsúlyozta, hogy a KISZ-bizottságnak joga van beszámoltatni az if­júsági bizottságot, de ezzel a joggal élni is kell. A téma jelentőségét érzé­kelteti, hogy a Nógrádi Szén­bányáknál 1522 a 30 éven aluli fiatalok száma, akik az összdolgozók 26,8 százalékát jelentik. Döntő többségük élénken reagál a társadalmi és vállalati fejleményekre, be­csületesen helytáll a munká­ban, felelősséget érez a válla­lat és saját jövőjük iránt. Kezdeményezőek a termelési és gazdálkodási kérdésekben, javaslatokat tesznek a munka javítására, a hiányosságok megszüntetésére. Ezzel kap­csolatban fejtette ki Kertész Gyula, hogy a bányászfiata­lok zöme tettre kész, ha ér­telmes, reális, konkrét felada­tokkal bízzák meg őket, vég­rehajtásuk során sikerélmény­ben részesülnék. A bizalom pénz nélkül is hozhat ered­ményeket — vélekedett a ká- nyási KISZ-titkár. A fentiek ellenére nem le­het, figyelmen kívül hagyni, hogy társadalmi és gazdasági GiMIcsltWgozás az aliami gazdaságokban A mezőgazdaság állami nagyüzemei a gyümölcster­mesztést egyre sikeresebben egészítik ki feldolgozással és üdítőital-gyártással. Az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Kít-jének összesítése szerint évente mintegy 43(1 ezer hek­toliter üdítőitalt állítanak elő, es 250 ezer hektoliter gyü­mölcslét készítenek. Az állami nagyüzemekben fokozatosan fejlődött ki a gyü­mölcs ipari feldolgozása. Az elmúlt 5 évben az ÁGKER maga is mintegy 70 millió forintos értékben nyújtott tá­mogatást e termelési ág bő­vítéséhez. Korábban a más­ként nem értékesíthető gyü­mölcs megmentése volt a cél. ezért építettek 20 gazda­ságban nagyobb feldolgozó üzemeket. Az utóbbi 4—5 évben azonban oly mértékben növekedtek a belföldi fogyasz­tói igények — és részben az exportértékesítési lehetőségek is —, hogy az üzemek min­den korábbinál nagyobb mennyiségben és jobb minő­ségben dolgoztak fel erre al­kalmas gyümölcsöket. A tar­tósítóipari tevékenység egy­értelműen jövedelmező: a gaz­daságok ebből származó nye­resége meghaladja az évi 200 millió forintot. Ez a bevétel sok helyen járul hozzá az alaptevékenységben, a gyü­mölcstermesztésben mutatko­zó ráfizetés ellensúlyozásához. A feldolgozott mennyiség az elmúlt 4 évben mintegy 80 százalékkal »óit. életünk nehézségei egyes fia­talok gondolkodására kedve­zőtlenül hatnak. Az életkez­dés terheinek növekedése mi­att más fiataloknál türelmet­lenség tapasztalható. Többen hangsúlyozták felszólalásuk­ban, hogy a fiatalok nevelése társadalmi feladat, és ebben egészséges munkamegosztásra van szükség a család, az is­kola, a munkahely között. A munkára nevelés, az időseb­bek személyes példamutatásá­nak fontosságát ecsetelte hoz­zászólásában Tőzsér Gáspár, országgyűlési képviselő is. Ki­emelte, hogy a munkahelyek szerepe rendkívül jelentős a nevelés folyamatában, és kü­lönösen megkülönböztetett fi­gyelmet kell fordítani az első munkahelyes, pályakezdő fia­talok nevelésére, személyisé­gük kedvező formálására. Az elmúlt években minden üzemben kialakult a pálya­kezdő fiatalok fogadásának gyakorlata. Különösen ered­ményes a felsőfokú végzettsé­gűek fogadása, beilleszkedé­sük segítése. Ezáltal mérsékel­ni tudják a lemorzsolódást és az elöregedési folyamatot. A fiatalok arányuknak meg­felelően vesznek részt az if­júsági és szocialista verseny­mozgalomban. Néhány ifjúsá­gi szocialista brigád országo­san is kiemelkedő eredményt ért el. Jelenleg 24 ifjúsági szocialista brigádban 300 fia­tal dolgozik. Lényegesen töb­ben serénykednek felnőtt szo­cialista brigádokban. Az igaz­sághoz az is hozzátartozik — amit Szaiai Pál említett meg —, hogy az utóbbi években az ifjúsági munikaversenyfor- mákban a vállalatnál számbeli fejlődés nem tapasztalható. A vállalat vezetése sokat tesz a szakember-utánpótlás biztosítása érdekében. Egyre jobban kihasználják az ösz- töndíjszerzódés lehetőségeit. A fiatalok béremelése maga­sabb az átlagosnál. A gazda­sági körülmények változása, a korszerű technika alkalmazása a termelés ben párán cső 16a n szükségessé teszi a fiatalok rendszeres szakmai tovább­képzését. Ehhez a vállalat magas színvonalon biztosítja a feltételeket. A , fiataloknak életkezdésük küszöbén egyik legnagyobb gondot a lakás­kérdés megoldása jelenti. A vállalat szinte erején felüli feladatot vállal a fiatal dol­gozók lakáshoz juttatása ér­dekében. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg Lipták Sándor szociális igazgató: sajnálatos, hogy. kevés fiatal kopogtat az ajtaján lakáshozjutás érde­kében, mert kevés a lakástá­mogatásra jogosult bányász­fiatal. Az árak emelkedése mi­att a bányászlakás-akción túl, a vállalat saját alapjából lé­nyegesen nagyobb összegeket biztosít a fiatalok támogatásá­ra, mint az előző ötéves terv­ben. A bányászlakás-akcióba bevont és lakástámogatásban részesített dolgozók 80—90 százaléka fiatal. A fiatalok életében jelen­tős szerepe van a szabad idő hasznos eltöltésének. E téren meghatározó a szerepe a mű­velődésnek és a sportolásnak. A vállalat anyagi áldozato­kat vállal a kulturális és sportfeltételek javítása érde­kében. Korszerűsítette a sal­gótarjáni Bányász Művelődé­si Házat és modernizálja a bátonyterenyei Bányász Mű­velődési Házat. Sajnos a mű­velődési házak kihasználtsága, a fiatalok részvétele a prog­ramokban nem kielégítő. Na­gyobbak a lehetőségek, mint amennyit a fiatalok igénybe vesznek. Ennek egyik alapvető oka a lakóterületi szétszórtság, mert a dolgozók 82 település­ről járnak be a munkahelyük­re. Az együttes pártbizottsági, KISZ-bizottsági ülésen meg­fogalmazódtak a tenniva­lók is. Többek között hang­súlyozták, hogy jobban kell segíteni a fiatalok szocialista szellemű nevelését. A fiata­lok helyzetének javítására a gazdasági vezetésnek még na­gyobb figyelmet kell fordítani, még több pénzt költeni. A fel­adatok megoldásában jobban szükséges támaszkodni a fia­talok öntevékenységére. A fiatalokért többet tehetnek a pártszervezetek, a KlSZ-szer- vezetek és a szakszervezetek is. Ami a további eredményes munka kiindulópontját jelent­heti — miként Gordos Nán­dor előterjesztő hangsúlyozta — az. hogy a Nógrádi Szén­bányáiknál a korábbinál reá­lisabbá vált a fiatalok árnyalt megítélése. Ez pedig mindenképpen ör­vendetes. Rozgonyi István 9 télről - nyáridöben Taff a nyár és még mindig a tél SOI» következményeiről kell szólnunk. Az idő múlásával1 ugyanis kiderült, hogy nem elég fél év a tél okozta károk, illetve azok nagyobb részének pótlására. Már azért sem, mert e károk na­gyobbak annál, mint ahogy a kezdetben vél­tük. Idő kellett például annak számbavételé­re, hogy végül is hány milliárdos termelés- kiesést okoztak — az energiaszolgáltatás za­varai miatt — 260 ipari üzemnél elrendelt ter­meléskorlátozások, kényszerleállások. Ennek ismeretében még inkább megértjük, átérez- ziik, miért fogalmazott így a XIII. párt- kongresszus napjaiban Lázár György... „a tél okozta többletkiadás, a felbecsülhető ká­rok együttes összege meghaladja a 20 mil­liárd forintot”. Húszmilliárd forint még a népgazdaság évi számvetésében is tetemes összegnek számít! Ha 5—10 évvel ezelőtt értek bennünket hasonló méretű károk, akkor a legtöbb vál­lalat vezetője bement a minisztériumba, vagy más kormányzati fórumhoz, élénken ecsetel­te szorult helyzetüket, és segítséget kért. Most viszont megértve a változó időket —, erőtel­jes mozgalom bontakozott ki, amelynek az a jellemzője, hogy sok üzem nem igényel köz­ponti segítséget, hanem a saját erők mozgó­sításával, a helyi tartalékok feltárásával pó­tolják a termeléskieséseket. Nem kért a kormánytól segítséget például a Csepel Mű­vek Fémmű, a Magyar Alumíniumipari Tröszt, a Ganz-MÁVAG, a Győri Rába Magyar Va­gon- és Gépgyár, a Csepel Autógyár, az Ika­rus, az Észak-magyarországi Vegyi Művek, a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat, a Tiszai Vegyi Kombinát, meg mások. Mindezt Győri Ferenc, az Ipari Minisztéri­um gazdaságszervezési osztályának vezetője mondotta el a sajtó képviselőinek. Hozzátéve, hogy a tárca, a kormányzat megértésében bí­zik viszont a Péti Nitrogénművek, a Dunai Vasmű, az Ózdi Kohászati Üzemek, a Lenin Kohászati Művek, a Csepel Mű­vek Vasmű, meg több más, ismert válla­latunk. Az osztályvezető kifejtette, hogy ne­héz volna elmarasztalni a vállalatokat, hiszen a Péti Nitrogénműveknél például 706, a Du­nai Vasműnél pedig 403 millió forint értékű termeléskiesést okoztak az energiakorlátozá­sok. Ebből a pétiek 365, a dunaújvárosiak pedig 193 milliót akarnak törleszteni, amelyek nem kis összegek. Ezért a tárca is indokolt­nak tartja, hogy ők, illetve azok. akik ugyan­csak igen nehéz helyzetibe kerültek, pénzügyi kedvezményben részesüljenek, vagyis 350—380 millió forintot juttassanak számukra a kor­mányzat intervenciós alapjából, amit 87,4 millió forint bér-preferencia egészítene ki. Megismételjük: olyan vállalatokról volt szó az imént, ahol — csak a saját erőre hagyat­kozva — valóban behozhatatlanok a teljes károk. A többi, sőt, a legtöbb izemnél viszont lényegesen jobb a helyzet, ott már a vezető-' kön és a dolgozókon múlik, miképp zárják a» idei évet. Ugyancsak a változó idők szellemét bizo­nyítja, hogy senki sem gondol arra: taná­csokat osztogassanak az üzemeknek valame­lyik minisztériumi, vagy akár szerkesztőségi irodából, az ilyenkor szükséges teendőkről. Nyilván, ezt is helyben lehet és kell eldönte­ni. De talán nem érdektelen áttekinteni és összegezni, hogy mit is tesznek most a vál­lalatoknál. Az Ipari Minisztérium is ennek szellemében fogalmazta meg ajánlásait, amelyben ilyen mondatokat, félmondatokat olvashatunk: pótműszakok szervezése; a nyá­ri karbantartási munkák lerövidítése a vgmk-k segítségével is; bizonyos nagyjavítá­sok előbbre hozása a kényszerű állásidőkben; a kapacitásbővítő beruházások befejezésének meggyorsítása; az elég gyakori lezserségek felszámolása a nyári szabadságolásoknál, csak rendkívül indokolt esetekben adjanak ki pótszabadságot; kommunista műszakok szervezése; fokozott takarékosság az import­cikkekkel, az importhelyettesítő akciók erő­teljesebb támogatása — és így tovább. Még az előbbieknél is fontosabb az okos gazdálkodás kibontakoztatása, az új reform- szakasz szellemében. Látnunk kell ugyanis — erre is rámutatott az Ipari Minisztérium osz­tályvezetője —, hogy az idei gondjaink na­gyobbik részét — az ipari termelés csak sze­rény mértékű növekedése, tetemes elmaradás a tőkésexpórtterv időarányos részének telje­sítésében —, nem írhatjuk a kemény tél számlájára. Strukturális gondokról, vagyis ar­ról van szó, hogy a vártnál lassabban ba­lad a termelési és termékszerkezet korszerű­sítése. túlságosan magas ipari termékeink át­lagos életkora, más szavakkal kevés a való­ban korszerű termékünk, amely versenyké­pes a világpiacon. Már e szűkszavú diagnó­zisból is kiviláglik, hogy valóban átfogóbb, koncepciózusabb terápiára van szükség, mint, amit a téli károk helyrehozatalának — még oly sikeres — akciótervétől elvárhatunk. hadd emlékeztessünk arra,' hogy amikor nyilvánosság­ra hozták a népgazdaság idei tervét, a vál­lalatok körében igen kedvező visszhangot keltett, hogy végre, ismét több pénzt szánunk beruházásokra, mint, ahogy a lakosság is meg­nyugvással fogadta, hogy — a szűkös évek után — ismét a reáljövedelem emelése szere­pel az előirányzatban. A kormányférfiak, a vezető gazdaságpolitikusok még akkor elmon­dották. hogy e terv realitásfedezete azon mú­lik. sikerül-e felgyorsítani a gazdasági növe­kedés ütemét 1985-ben, vagyis stabilizálni, szélesebb körben kibontakoztatni az 1984-ben elkezdődött kedvező folyamatokat. Nem árt erre emlékeztetni, hiszen az év majd fele még hátravan. M. L. j Végezetül Erdőbecslés lézerrel A szovjet erdészeti ktrtafö- intézetben új módszert dol­goztak ki az erdők fakészleté­nek lézeres felbecsülésére. A repülőgépre szerelt lézer hul­lámnyalábját lefelé irányít­ják. A jeleket mágnesesszala­gon rögzítik A Közép-magyarországi Tejipari Vállalat szé csényi tejüzemének kollektívája az első fél­éves tervét százhét százalékra teljesítette. Na ponta huszonháromezer liter tejből készíte­nek tehéntúrót, palóc gomolya és pálpusztai sajtot. Képünkön Pereze Nándorné által pasz- törizált tejből Tóth Bélánc és Oláh Jánosné a tehéntúrót fél kilogrammos csomagokba »éri. —: Kigó — Galgamentí mérleg Bővülő forgalom - bolti gondokkal A tervezett 69 millió 929 ezer forinttal szemben 70 mil­lió 420 ezer forint értékű árut értékesített üzleteiben az első fél évben a Magyarnán- dori Galgamenti Áfész. Árbe­vételi tervét csaknem egy százalékkal megtetézte, de így is számos gonddal kellett megküzdeniük a bolti kiske­reskedelemben dolgozóknak. A szövetkezeti boltok élel­miszer-forgalma mind az előző évit, mind a tervezettet meg­haladja, noha a januári—feb­ruári fagyok több ízben aka­dályozták a szállítást. Jelen­tősen javult a töltelékáru kinaiata, miután a húsipar a nagyobb boltoknak a korábbi kétszeri helyett, heti három­szor szállít friss árut. Az üz­letek zöme bővítette a válasz­tékot előhűtött egesz csirkével, mélyhűtött egész és darabolt kacsával, továbbra sincs ele­gendő azonban a keresett ap­rólékból. A primőr és fóliás zöldségek bolti kínálatára a kistermelőkkel kötött termel­tetési szerződés gyakorolt ked­vező hatást, ezen túl a keres­kedők a közvetlen bolti felvá­sárlás lehetőségével is élnek. Sok gondot és bosszúságot okoz viszont a fogyasztási szövetkezet ellátási területén, hogy a balassagyarmati sütő­üzem rekonstrukciója, illetve szállítóeszköz-hiány miatt májustól csak a késő délutáni órákban kapnak kenyeret az üzletek, akkor is gyakran az előző napi sütésből. A galgamenti áfész első fél­évi ruházati forgalmának alakulása jól szemlélteti, hogy a kedvező lehetőségek meg­ragadása átmenetileg árbevé­telcsökkentő tényező lehet, noha hosszú távon nemcsak a vásárló, hanem a kereskedő jól felfogott érdekeivel is ta­lálkozik. A Salgó-Szövkertól, a Bétextől és a Centriköttől nagytételű. árengedménnyel beszerzett holmit értékesítet­tek a szövetkezeti boltok, s az árengedmény vásárlónak: való továbbadása csökkentet­te a szövetkezet árbevételét. Éppen az ügyes beszerzések revén azonban ez idő alatt mennyiségben is, választékban is jobb volt az ellátás a ve­gyesboltokban: a vásárló meg­találta a keresett holmit, s az árat tekintve is előnyösen juthatott hozzá. Az áfész két TÜZÉP-telepé- nek forgalma elmaradt az elő­ző évitől. Nem volt elegendő tüzelő, a hideg miatt később indultak az építkezések, s ak­kor is lényegesen szerényebb igény mutatkozott az építő­anyagok iránt, mint tavaly ilyenkor. Az építőanyagok jelentős részénél javult az el­látás, nincs azonban elegendő cement, s változatlanul igény alatti a kínálat tüzelőből is. Az év első felében a legna­gyobb gond a táp-takarmány forgalmazásában jelentkezett. A rendszeres szállítás megol­datlansága miatt a tavalyi 1 millió 632 ezer forinttal szemben idén csupán 761 ezer forint értékű tápot és takar­mányt értékesített a szövet­kezet — a tápellátás jelenleg is hiányos. Az áfész vendéglátóüzem- ágának 18 üzlete közül 17 már szerződéses formában műkö­dik. A boltvezetők rendezvé­nyekkel, szórakoztató eszkö­zök biztosításával iparkodnak ellensúlyozni az időnként hiá­nyos áruellátás és a mérsé­kelt fogyasztás kedvezőtlen hatásait. MÓGRAD - 1985. augusztus Z* szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom