Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-06 / 183. szám

Vakáció — falun A nyártól minden gyerek új kalandokat remél. Van, aki a családjával üdül, vagy a nagyszülőknél nyaral, má­sok úttörőtáborba készülnek nagy izgalommal. A régen várt nagy eseményeken kívül, azonban a nyárnak is vannak hétköznapjai. Mivel tölti az idejét ilyenkor egy gyerek faluhelyen? F kérdés nyomában jártunk a festői környezetben elterülő Mátranovákon. Szűkös a kereskedelem liíiíialrais Évről évre gyarapszik, s több százezer tonnában mér­hető az a forgalomba kerülő élelmiszer-mennyiség, amely a szállítás, a tárolás és az áru­sítás során hűtést igényel. A rendelkezések a gyorsan rom­ló húsok-hentesáruk, tej és tejtermékek szállítását, táro­lását 0—5 Celsius-fok között, a cukrászsüteményekét plusz 5 és plusz 10 Celsius-fok kö­zött, a gyorsfagyasztott ter- rhékekét pedig mínusz 18 fo­kon írják elő. A hűtésigényes élelmiszereket 46 ezer boltban és vendéglátóhelyen árusítják és összesén 170 ezer hűtő- berendezés áll rendelkezésük­re. A látszólag kedvező ellá­tottság mellett a kereskede­lem hűtőhálózata mégsem tar­tott lépést a hűtést igénylő élelmiszerek mennyiségének és választékának növekedé­sevei. A hűtőgépek egvhar- mada ugyanis — s ezeket fő­ként a vidéki kis üzletekben és a főváros peremkerületi boltjaiban alkalmazzák — egyszerű, kis kapacitású hűtő- szekrény, s nem alkalmas a forgalomba hozott áruk tel­jes egészének tárolására. A géppark elöregedése kü­lönösen a nyári kánikulai időszakban okoz sok nehéz­séget. Átmeneti megoldásként ezért a kánikulai időszakban a forgalom alakulásának megfelelően naponta több al­kalommal szállítják az üzletek­be a romlandó élelmiszere­ket. Jól beváltak a tartós, il­letve féltartós tejek is, vala­mint azok a húskészítmények, amelyek hűtés nélkül szintén hosszabb ideig eltarthatok. E termékek ára azonban köztu­dottan nem olcsó, s a gyártók nem is tudnak kellő meny- nyiségel előállítani. A meglevő hiányosságok, nehézségek ellenére mégis le­hetne csökkenteni az élelmi­szerek megromlásából adódó veszteségeket, ha a termelők, a szállítók és a kereskedelem több gondossággal, jobb szer­vezéssel használná ki a meg­levő lehetőségeket, karbantar­taná a gépeket, ha van hely a hűtőpultokon, nem hagynák az eladótérben, vagy esetleg a bolt előtt rekeszekben a gyorsan romló élelmiszere­ket. (MTI) Közpénz, közegészség A TÁPPÉNZEN LEVŐK napi átlagos szá­ma 1983-ban 258 ezer főt tett ki. Ami nem­zetközi összehasonlításban is sok. Az iparban az összes foglalkoztatottnak átlagosan hét százaléka van táppénzen, azaz gyakorlatilag ennyivel kisebb létszámmal kell megoldani a folyamatosan növekvő, nehezedő feladato­kat. Kiterjedt körben, sokféle formában nyílik lehetőségünk egészségünk felügyeletére, hely­reállítására. Így például megemlítjük a tü­dő-. a nőgyógyászati szűrővizsgálatokat, a rákszűrést, a család- és nővédelmi tanácsadó- szolgálatot, a munkahelyi, munkaköri ártal­mak felderítésére megindított következetes kutató- és ellenőrző'munkát. Utalhatunk a már százezer felett levő kórházi ágyak menv- nyiségére is, ám arra úgyszintén, hogy az osztályok — az ágyak — összetétele, szerve­zete lassan igazodik a megváltozott és a változóban levő igényekhez. A házi szociá­lis gondozás keretében ötvenezer idős em­ber kap mindennapos segítséget, gyakran azonban szemérmességük okán a hivatalos szerveknek nem jut a tudomására a rászo­rultságuk. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusának határozata kimondja: ..Az egészségügyi ellátás színvonalának emelése, az intézményhálózat és az irányítás fejlesz­tése továbbra is fontos feladat.” A legfőbb három terület, ahol az elértekre támaszkod­va lépni kell: az alapellátás, a járó betegek ellátása — némi leegyszerűsítéssel a szakor­vosi rendelők hálózata kapcsolódik ide —, a közegészségügyi tevékenység. Lépni kell, lépni lehet, mert vannak tartalékok, lehető­ségek ehhez. A többi között ilyen mind az irányítás, mind a tárgyi feltételek korszerű­sítése. a jobb szervezés, a meglevő eszközök célszerűbb hasznosítása, az ellátás indoko­latlan területi különbségeinek csökkentése, a szociális otthoni hálózat fejlesztése (mert ennek híján a csupán gondozást igénylők a kórházi ágyat foglalják le a tényleges kór­házi ápolásra szorulók elől), ilyen tartalék, lehetőség a házi beteggondozás bővítése. a betegségek megelőzése. Jelenleg Magyarországon — az orvosokat és az egészségügyi szakdolgozói létszámot te­kintve — 165 ezer ember próbálja megelőz­ni megbetegedésünket, illetve fáradozik gyó­gyításunkon. Erős sereg ez! Csak éppen ab­ban nem lehetünk bizonyosak, hogy ereje mindig osztatlan, egységes, s a hátország pe­dig megfelelően szilárd. Sok vita volt a szak­emberek. a laikusok körében egyaránt pél­dául a központi orvosi ügyeletek létjogosult­ságán, hasznosságán. Ma már az orvosi kör­zetek több mint háromnegyedét átfogjál!:,' ám ezeknek az ügyeleteknek az elhelyezése, felszereltsége területenként szembeszökő el­téréseket mutat... Jelentős anyagiak fejében korszerűsödött. bővült a szívgyógyászat, -sebészet eszköztára, de még napjainkban is. az összes halálozás ötvenhárom százalékát, a keringési rendszer betegségei okozzák, mert sokak hajszája, egészségtelen életmódja^ el­len milyen medicinát kínálhat a szakterület? Esztendők óta 29 millió napot töltünk el — mi. az ország lakossága — kórházi ápolt­ként. 2.1 millió elbocsátott beteg áll az adat hátterében. Valóban ennyire betegek lennénk, s, ha betegek, kizárólag rajtunk kívülálló, meg- és elkerülhetetlen okok következtében? Az belügynek látszik, hogy az orvosi kar 11.3 százaléka belgyógyász -y. mivel így különbö­ző. ún. nem népszerű szakmák helyeinek betöltése egyre nehezebb —, ám az már a szó szoros értelmében mindannyiunk ügye, hogy átlagosan 1955 lakos jut egy körzeti ■ általános és gyermekkörzeti — orvosra, de az átlag mögött jelentős területi kiegyensú­lyozatlanságok húzódnak meg, orvos és or­vos. rendelő és rendelő közötti különbségek­ről csupán említést téve. Az előbbi képre azután olyan ecsetvonásokat is meg kell húznunk, mftit az például, hogy egy-egy kör­zeti. orvosra négyszázötven, hatvan évnél idősebb ember jut átlagosan, de sok olyan körzet van, ahol ennek az egy tizede, illetve kétszerese! Tükröződik ez vajon a körzetnek nvújtott tárgyi ellátottságban, az orvos java­dalmazásában? Meghaladja a kétezer-há­romszázat azoknak a vállalatoknak a szá­ma. ahol üzem-egészségügvi szolgálat tevé­kenykedik, de mint az előzőekben kérdez­tük, itt is megfogalmazhatjuk, milyen indo­kolatlan eltéréseket kényszerül tudomásul venni, aki a Vizsgálatra jelentkezik. SZAKMAPOLITIKAI IRÁNYELVEK ké-' szülnek a VII. ötéves terv időszakára. Ezek eligazítást kínálnak a helyi szerveknek bizo­nyos átfogó feladatok megítéléséhez, a maguk viszonyaira való alkalmazásához. A VII. öt­éves terv mai — kialakítás alatt levő — koncepciója szerint 1986 és 1990 között a jelenleginél jóval több jutna az egészségügyi intézmények felújítására, gép- és műszervá­sárlásokra, hiszen ez utóbbiak esetében rendkívül elöregedett a meglevő állomány. A kiragadott példa érzékelteti, hogy bár a népgazdaság nem bővelkedik fölös -források­ban. a szükséges többletet igyekszik előterem­teni az országos irányítás az egészségügyben is, a kongresszusi határozatnak megfelelően. M. O. . Kihasznált a ^ÁÉV-klub A Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat fiataljai igyekeznek jól kihasználni a javarészt társadalmi munká­ban létrehozott ifjúsági klub­jukat. A salgótarjáni szék­házban található klub a kul­turális és sportesemények fő színhelye. Itt bonyolítják le most már a műszaki szakem­berek évenként megrendezett szakmai vetélkedőjét, amely- r> győztese jogosult a Kiváló ifjú szakember cím viselésére. Látogatottak az általában kéthavonta tartott ismeretter­jesztő előadások, s a havi szervezésű, időszerű építőipari kérdésekkel foglalkozó szak­mai vitakörök. A klub falain rendszeresen cserélődnek a' képzőművészeti és fotókiállítások anyagai. Ebben a függönyökkel ta­golható helyiségben találkoz­nak és gyakorolnak a helyi lövészklub tagjai. Turisták PszsoaybaB A biztosítók és a megelőzés Ha valamennyi személygép­kocsi tökéletes állapotban köz­lekedne, minden bizonnyal kevesebb lenne a közúti bal­esetek száma. Erre vonatkozó­an sajnos nincsenek pontos statisztikai adatok, hiszen csak halálos kimenetelű bal­esetnél végzik el (és ekkor sem mindig) a gépkocsi mű­szaki vizsgálatát. A francia biztosítótársaság bevezette, hogy 5 százalékos engedményt ad mindazon gépkocsi-tulajdonosok számá­ra a biztosítási díjból, akik a kijelölt szervizállomásokon műszaki vizsgának vetik alá autójukat. Az a lehetőség, hogy meg­takaríthatnak valamit a biz­tosítási díjból, sok autóst ar­ra indítana, hogy nagyobb gondot fordítson gépkocsijá­ra, amely gyakran tükörfényes károsszériájú ugyan, de való­jában balesetveszélyes álla­potban van. A tulajdonos igyekeznék ahol lehet kijavít­tatni a hibákat, vagy végső esetben bezúzatná kocsiját. Bő áruválasztékkal várja a vásárlókai a rétsági Börzsöny Áruház. Az iparcikkosztályon, ahol képünk készült a hűtőszekrényeken, mosógépeken, gáztűzhelyeken kívül nagy a kí­nálat sztereó lemezjátszókból, rádiókból, magnetofonokból, és, aki éppen színes televíziót kíván vásárolni, két-három féle típusból választhat. (báb—) A Pozsonyi Információs és Propaganda Szolgálat (BIPS) — a Prágai Informá­ciós Szolgálat mellett — a másik olyan jellegű vállalat, amely Csehszlovákiában spe­ciális szolgáltatásokat bizto­sít a hazai lakosság és a kül­földi vendégek számára. Ezen szolgáltatások jellegéről és jövőbeli terveiről beszélget­tünk RSDr. Leopold Karafiát igazgatóval. — Mi érdekli leginkább Po­zsony látogatóit? — Szolgáltatásaink gazdag palettája azt biztosítja, hogy külföldi látogatóink ne állja­nak tanácstalanul a város­ban. Általános információs részlegünk a Leningrád utcá­ban — a Szlovák Nemzeti Színház közelében — talál­ható. Személyesen vagy tele­fon útján lehet irodánkat megkeresni. Csupán az elmúlt évben több mint harminc­ezer vendég hívta fel infor­mációs részlegünk 334-370-es telefonját. A magyar, angol, orosz, német nyelven adott információ sokuknak nyújtott segítséget. Az információk fő. leg Pozsonyra irányulnak, de igyekszünk vendégeinknek ezen túlmenő kívánságait is teljesíteni. Az információk nyújtásában együttműködünk a Prágai Információs Szolgá­lattal is, amely az idegenve­zetői és tolmácsszolgáltatá­sokban is segít bennünket. — Hogyan működik az ide­genvezetői és tolmácsszolgá­lat? — Aki akár csoporttal, akár egyénileg érkezik Pozsonyba — turistairodán keresztül, vagy magánúton — a mi ide­genvezetőink segítségével ké­pes rövid idő alatt megismer­ni a legtöbb műemléket, vá­rosunk kulturális és történel­mi nevezetességeit, nemkü­lönben lakosainak mai életét. Csuoán az elmúlt évben az autóbuszos városnézésen és a város történelmi magjának gyalogos megtekintésén több mint százezer látogató vett részt. 262 idegenvezető műkö­dik egvütt szolgálatunkkal, s 13 nyelven biztosítunk infor­A sűrűn látogatott Prímás tér mációs és idegenvezetői szol-' gálátokat. — Tudna mondani valamit más formákról is, amelyek érdeklik a turistákat? — Propagandakiadói rész­legünk az állami turisztikai bizottsággal együttműködve különböző nyelveken speciá­lis térképeket ad ki a törté­nelmi városrészről, és más nevezetességekről. A jobb tá­jékozódás érdekében a város-l ban a jelentős emlékeket fel­tüntető térképeket helyeztünk el. Rendszeresen újítunk fel a városban több mint kétszáz, plakátok ragasztására kije­lölt helyet, amelyeken kiállí­tásokról, mozik, színházak, hangversenyek programjáról adunk tájékoztatást. Szolgála­tunk részt vesz a pozsonyi kulturális nyár, a zenei hetek, a könnyűzenei Bratislava! Lyra, az , INCHEBA nemzet­közi vegyipari vásár, a FLÓ­RA országos kiállítás, vala­mint a Pravda—Televízió— Slovnaft által rendezett köny- nvűatlétikai verseny népsze­rűsítésében is. J. S. NÓGRÁD — 1985. augusztus 6., kedd A falu utcáit még nem néptelenítette el a rekkenő hőség, de már látszik, hogy kánikula lesz ma is. Nagy a reggeli jövés-menés: az em­berek a boltokba igyekeznek beszerezni a napi kopyhára- vaiót. Bakos Péter, akinek meg egy éve van hátra az általános iskolából, friss ke­nyérrel a hóna alatt tolja bi­ciklijét. — Ilyenkor azzal segítek otthon, hogy bevásárolok — mondja a szemüveges fiú. — És a saját kedvtelések? Mivel töltőd napjaidat? — Nagyon szeretek bicik­lizni. A barátokkal és a ku­tyáinkkal rengeteget kirándu­lunk a környéken. A Csatlós­rétre, a Bikk-tetőre, a kilátó­hoz szoktunk menni, meg ide j hegy mögé, a Nyírmedi-tó- hoz — készségesen mutatva meg a kedvelt halastó felé vezető utat. Aztán főiül a ke­rékpárra, mert várják már Dtthon a kenyeret. Kaptatón vezet az út, jól­esik megpihenni a kihalt is­kola árnyas udvarán. Három kislány verődik össze nem­sokára. Czene Rita most ma­radt ki ötödik osztályból, a kishúga, Renáta, még óvodás, barátnőjük, Kokovai Ildikó negyedikes lesz az ősszel. Szí­vesen beszélnek nyári élmé­nyeikről. — Jászberényben nyaraltam a szüleimmel — lelkendezik Ildikó. — Nagyon jó volt. So­kat úsztunk a strandon. Rita nemrég jött haza Szék- völgyből. — A keresztanyáméknál voltam — meséli. Kirándul­tunk a forráshoz, és még ró­kát is láttunk! — Itthon hogyan telik el egy nap? — Hatkor-hétkor már fel­kelünk — mondja Rita. — Délelőtt azt csinálunk, amit akarunk, csak ebédre kell otthon lenni. Szoktam segíteni a szomszéd néninek, aki már hetvenkét éves. Legtöbbször így. hárman játszunk együtt, de néha az itt nyaraló mis­kolci fiúkkal is. Megered a lányok nyelve, egymás szavába vágva tódít- ják mi mindent csinálnak naphosszat. Sziklamászásról, erdei csalangolásokról. felfe­dezett madárfészekről, gombá­zásról mesélnek. Kiderül, hogy a Czene-lánvok bátyja, aki ősztől Tarjánba lesz gépipa­rista. barátaival itt dolgozik a közeli erdőben. Elindulunk megkeresni őket. < Természetvédelmi területen : járunk — mutatja egy tábla. A mély horhosokkal szabdalt, gyönyörű bükkös alján lép- 1 ten-nyomon keserűgomba fe­hérük, de ha lassúbbra fog­juk lépteinket, könnyen rá­akadunk a barnán rejtőzködő tinorúfélékre is. Hamarosan megleljük Czene Tiborék kis csapatát. A jánosaknai Hasz. nosi Tamással és két nádúj­falui nagvlánnyal, Hegyes Évával és Gyurcsák Máriával munkálkodik. Kapával, ge- reblyével tisztogatják a séta- ’ utakat, a pihenőhelyek, pa­dok környékét. — A téesz alkalmazásában dolgozunk a természetvédelmi területen — tájékoztat Tamás. — Már tavaly nyáron is itl vállaltunk munkát. — Mennyit kerestek? — Tavaly kilencven forin­tot kaptunk naponta — mond­ja Mária. — Most még nem tudjuk. — Nemcsak a pénzért csi­náljuk — szól közbe Éva. A jó társaság kedvéért is szí­vesen vagyunk együtt. — Szedelőzködik a brigád mára befejezték a munkát Együtt indulunk vissza a fa­luba. A foldptc^p motorkerék­pár közeledik, csomagtartóján jókora rőzserakás. Berta Ist­ván. a helyi úttörőcsapat ve­zetője integetésünkre megál­lítja járművét. — A napokban jöttünk haza az úttörőtáborból — meséli a fiatalember, aki év közben matematikára és fizikára ta­nítja a gyerekeket. — Cser- készkúton voltunk, már má­sodszor táborozik ott a csa­pat. Az iskola tanulóinak majdnem fele eljött. Nagyon jól sikerült nyaralás volt. — Milyen érdekességekkel szolgált a tábor? — Nagy sikere volt a lako­dalmasnapnak. Reggeltől es­tig úgy telt, mint egy igazi lagziban. vőlegénnyel, meny­asszonnyal. vőfénnyel, nász­néppel, töltött káposztás ebéd­del. A gyerekek saját maguk sütöttek perecet. A másik leg­nagyobb élményt az indián­nap jelentette. Varrodai hul­ladékból csinált magának min­denki ruhát, aztán különféle versenyek következtek: kígyó­vadászat. nyomeltüntetés, kincskeresés és* más hason­lók. .. A tanár úr még hosszan me­séli a történeteket. Bizonyos hogy a gyerekek is sokáig emlegetik majd azokat a na­pokat. Látogatásom meggyőzött: nem kell félteni a mát- ranováki gyerekeket attól hogy végigunatkozzák a nya­rat. A természet kifogyhatat­lan élményforrás számukra. K. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom