Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-06 / 183. szám

A népfrontpolitika a Komintern kongresszusán ^Ezekben a napokban van mim ötven éve. hogy egy hó­napon keresztül ülésezett Moszkvában a Kommunista Internacionálé VII. kongresz- szusa. A világ minden részé­ről 65 kommunista párt. több mint félezer küldötte elemez­te, vitatta. majd határozta meg a világot pusztulással, világháborúval fenyegető fa­sizmus elleni harc, a népek antifasiszta összefogásának programját, a népfrontpolitika stratégiáját. A fasizmus támadásával szemben a kommunisták ve­zetésével gyorsan szerveződ­tek az antifasizmus erői, el­sősorban Franciaországban’ Spanyolországban. Segítette a folyamatot a szovjet kor­mány erőfeszítése egy fasisz­taellenes szövetség létrehozá­sára, amely elsőként a fran­cia—szovjet és szovjet—cseh­szlovák szövetségben testesült meg. A kezdeti eredményeket, az itt szerzett tapasztalatokat, es a fasizmus osztályjellegét, az ellene folyó harcot volt hi­vatva összegezni, meghatároz­ni, általánosítani, és a világ kózkincsévé tenni a Komin­tern VII. kongresszusa. A tanácskozás íőreferátumát a náci vezérekkel bátran szembe szálló, a világ haladó erűinek szemében nagy tisz­teletben álló kommunista* a lipcsei per hőse, Georgi Di­mitrov tartotta. Joggal álla­pította meg. hogy a fasizmus, amely a forradalmi harcok és a nagy gazdasági válság miatt meggyengült imperia­lizmus utolsó mentsvára, po­litikai eszköze; nemzetközi ve­széllyé, a legveszedelmesebb es legkegyetlenebb ellenséggé vált, amellyel valaha is a nemzetközi munkás- és de­mokratikus mozgalom szem­bekerült. A kongresszus a francia és spanyol antifasiszta erők si­kereire. a fasizmus által fe­nyegetett országokban az an­tifasiszta mozgalmakra hivat­kozva és támaszkodva szögez­te le* hogy lehetséges, egy­ben szükséges a szociáldemok­raták és kommunisták egy­ségfrontjának, illetve ennek nyomán az összes antifasisz­ta erők népfrontjának megte­remtése. A kongresszuson széles körű vita bontakozott ki. egyben tisztázódott a szo­ciáldemokrata pártokhoz és a polgári demokráciához való helyes viszony kérdése. A résztvevők továbbra is heve­sen bírálták a szociáldemok­rata pártok antikommunista, Eitosz nélkül szovjetellenes. a fasizmus el­leni aktív harcot ellenző po­litikáját. Ugyanakkor keres­ték azokat a lehetőségeket, módokat, amelyek a munkás- mozgalom két, szárnyának együttműködését, és a szak- szervezetek közös fellépését országonként* valamint nem­zetközi méretekben is meg­javítja. Állást foglaltak a fa­sizmus által fenyegetett pol­gári demokrácia védelme, mindenekelőtt a dolgozó tö­megek érdekeit szolgáló de­mokratikus követelések mel­lett. A kongresszus küldöttei ab­ból a helyes felfogásból kiin­dulva, hogy csak a munkás­ság és az őt támogató sze- gényparasztság erőfeszítései­vel a fasizmust legyőzni nem lehet, munkálták ki a kom­munista pártok új szövetségi politikáját, a népfront eszmé­jét. E koncepció lényégé: tö­möríteni a munkásosztály ve­zetése alatt az antifasizmus zászlaja alá mindazokat a társadalmi osztályokat és ré­tegeket. beleertve a fasizmust, elutasító burzsoáziát is, akik érdekeltek a fasizmus és há­ború elleni harcban, és akik hajlandók is aktívan reszt venni abban. Ezzel a kong­resszus az osztályharc új for­máit, és módszereit alkotta meg. ..A proletár egységfront és az antifasiszta népfront az elet dialektikus mozgásában szoros kapcsolatban van egy­mással. egymásba folynak — mondotta Dimitrov. — Az egységfront az alapja és ve­zető ereje a népfrontnak. Ugyanakkor a proletár egység­front további fejlődése jelen­tős mértékben függ a nép­front sikereitől. .Dimitrov azt is hangsúlyozta, hogy a népfront minden országban megvalósítható, ahoi a fasiz­mus támad, de formáját, módszereit nem lehet minden országra séma szerint alkal­mazni. A kongresszus hangsúlyoz­ta, hogy a fasizmus el­leni harcban a munkásság osztálycéljait szervesebben és elevenebben kell összekap­csolni más társadalmi osztá­lyok és rétegek haladó tö­rekvéseivel, az osztálycéloknak jobban kell igazodniok a nemzeti progresszió történelmi feladataihoz, és átfogóbb cél­kitűzéseihez. A fasizmus elleni harchoz szorosan kapcsolódott a há­ború elhárítása, a béke vé­delme. A kongresszus java­solta, a világ haladó erői hoz­zanak létre békefrontot a há­ború ellen. Szorgalmazta a fasizmus által fenyegetett or­szágok együttműködését. Hangsúlyozta azt is, hogy en­nek a frontnak minden való­színűség szerint legfőbb ere­je a Szovjetunió lesz, amely együttműködésre törekszik mindazon országokkal, akik hajlandók a náci fenyegető agresszió útját állríi. A kong­resszuson a kommunista pár­tok közös központi jelszava­ként fogalmazták meg: harc a békéért! a mindenben nem is va­lósultak meg a haladó világnak a népfront nemzet­közi tanácskozásához fűzött reményei, mégsem voltak hiá­bavalók. Már a harmincas évek második felében sikere­ket hozott a népfrontmozga­lom Franciaországban. Spa­nyolországban, s milliókat mozgósított a fasizmus és a háború ellen. Igaz, a máso­dik világháborút nem tudta megakadályozni, de a háború idején a népfront zászlaja alatt bontakozott ki Európa- szerte az antifasiszta ellenál­lás* a partizánmozgalom, majd sok országban a fegyve­res felkelés, amely jelentősen hozzájárult a fasizmus fel­számolásához. A népfront eredményei, ta­nulságai — a megváltozott viszonyokhoz igazodva — ma is aktuálisak az imperialista erők és a háború elleni küz­delemben. Számos kapita­lista országban a munkásmoz­galom számára ma is a nép- frontpolitíka elvei irányadó­ak. Gondoljunk Olaszországra, Franciaországra és más or­szágokra, ahol a haladó bal­oldali erők a kommunista pártok vezetésével a szélsősé­ges jobboldali erők vissza­szorításán. és a demokratikus erők tömörítésén fáradoznak. Nemzetközi viszonylatban pedig talán először éppen a VII. kongresszuson fogalmaz­ták meg az európai államok kollektív biztonságának szük­ségességét a fasizmus és há­ború ellen, amely gondolat az atomkatasztrófa küszöbén ma mindennél fontosabb és idő­szerűbb. így tér vissza a ha­ladó világ újból és újból a Komintern VII. kongresszusán megfogalmazott elvekhez. Igv lett e kongresszus korabeli mondanivalója mának szóló üzenet is. Dr. Pintér István történész Népszerűek a saját szervezésű tanfolyamul Szellemi gyarapodás az SKÜ-ben A szakmai képzettség mel­lett az általános műveltség gyarapítása is célja a dolgo­zók oktatásának a Salgótarjá­ni Kohászati Üzemekben. Is­kolarendszerű állami oktatás­ban az elmúlt tanévben álta­lános, közép- és felső fokon 77 dolgozó vett részt. Leg­többen a különböző középfo­kú végzettséget adó iskolák­ban tanultak: 37-en jártak gépipari, közgazdasági és más szakközépiskolákba, valamint gimnáziumba. Főiskolán és egyetemen 23 gyári dolgozó tanult, ők 1— általában a vál­lalattal kötött tanulmányi szerződés alapján — különfé­le kedvezményekben része­sültek. Legtöbben a Budapes­ti Műszaki Egyetemen, a Mis­kolci Nehézipari Egyetemen, illetve annak Dunaújvárosban működő kohász és gépész szakán folytatták tanulmá­nyaikat, és szereztek szak­mérnöki. szakközgazdászi vagy mérnök-közgazdászi diplomát. Az utóbbi években átlagban 25- en vesznek részt felsőfokú képzésben, s ebből is adódik, hogy az SKÜ-ben szakember- hiány miatt nincs alapvető gond, de kohász, gépész szak­képzettségű dolgozókra még mindig szükség van. A vállalatnál a nappaH ta­gozatosokkal létesített tanul­mányi szerződés is a szak­ember-utánpótlást hívatott biz­tosítani. Kilenc nappalis fő­iskolai, egyetemi haügaUÄai volt a múlt tanévben szerző­dése a gyárnak. Havonta ez idáig 400—700 forint ösztön­díjat kaptak a tanulók, ez a jövő tanévben havi 900—1500 forintra emelkedik. Emelték a pályakezdők segélyét is, az ősszel belépők 4—15 ezer fo­rint közötti egyszeri segély­ben részesülnek. Az általános iskola felsőbb osztályaiba az 1984/85-ös tanévben 17-en jártak a gyári dolgozók kö­zül. Szép számmal vettek részt a dolgozók a vállalatnál szer­vezett tanfolyamokon: a hu­szonegy különböző tanfolya­mi képzésnek összesen 441 lá­togatója volt. Közülük leg­többen — 111-en — a mun-* kávédéinál oktatók (műveze­tők, önálló csoportvezetők) kötelező vizsgáihoz szervezett munkavédelmi tanfolyamon szereztek ismereteket. Sokan végezték el a targoncavezetői, darukezelői és a darukötö­zői tanfolyamot is. Az elmúlt tanévben másodszor szervez­ték meg a személyi számító­gép-kezelői és programozói képzést. Vezetési és szervezé­si elmélet, munkajogi, üzem­gazdasági ismeretek volt a témája azoknak a munkahe­lyi vezető-továbbképző tanfo­lyamoknak, amelyen több mint 100 szocialista brigád­vezető nyolcvan órában vett részt. Három-ötnapos továbbkép­zést szervezett a gyáá dolgo­zóknak többek között az Esz­tergomi Ipari Továbbképző Intézet, az Ipari Szakmai To­vábbképző Intézet, a Gépipari Tudományos Egyesület és a TIT is. A saját szervezésű és a külső szervek által meg­rendezett tanfolyamokon ősz- szesen 579-eri vettek részt, közülük 286 fizikai munkás, 72 nő és 86 harminc éven alu­li dolgozó. Az oktatás terüle­tén végzett munkát jellemzi, hogy az elmúlt tanévben az SKÜ-ben 80—100 tanuló ka­pott gyakorlati oktatást, kö­zülük 26-an a gyár ösztöndí­jasai voltak, legtöbben laka­tos-, esztergályos- és villany­szerelő-szakmát tanultak. II számítógép nélkülözhetetlen segítőtárs Minden vezetőnek munkaköri kötelessége A számítógépes csoport tagjai: György Józsefné, Kollár Edit, Forrásnyik Csilla Salamon Zoltán, a Romhá- nyi Építési Kerámiagyár gaz­dasági igazgatóhelyettese, ami­kor a számítógépes termelés­gazdálkodás eddigi sikerei fe­löl érdeklődöm. tiltakozva mondja: — most talán nem, majd egy 'fél év múlva, ak­kor sokkal több oldalról tu­dom bizonyítani minden elő­nyét. .. Aztán megadja magát. FOKOZATOSAN, AHOGY^l A gyár vezetői csaknem két évvel később kezdték alkal­mazni, hívták segítségül a számítógépet a termelés és gazdálkodás irányításának kor­szerűsítése érdekében. Azóta a Commodore 720-as és az 500- as számítógépet tekintik a Harward hátterének. Már az induláskor egy komplett rend­szer megvalósítását határoz­ták meg. Ennek megfelelően mindig egyet léptek előre, ahogy a szervezés lehetővé tette, ahogy a vállalati gaz­dálkodás megkívánta, ahogy a feltételeket megteremtették hozzá. — Hol tartanak ma? Egységes rendszerről van szó, amelyek nem elszigetel­tek egymástól, ugyanakkor önállóan is képesek dolgozni, mert - modulszerűen kapcso­lódnak a másik rendszerhez, közös adatbázisra vannak ki­alakítva. vagyis nyitottak — érzékelteti az átfogó program lényegét a gazdasági igazgató- helyettes, majd így folytatja. — Mivel komplett rendszer­ről van szó, ezért a törzsállo­mányt is egymásra építve, fo­kozatosan alakítjuk ki, illet­ve egészítjük majd a szükség­letnek megfelelően. Eddig szá­mítógéppel oldottuk és oldjuk meg a termelés nyilvántartá­sát, az elszámoltatást, a gép­pel állítjuk össze a progra­mot, határozzuk meg az anyagszükségletet, bonyolítjuk le a számlázást, a géppel vé­geztük el a nekünk legmegfe­lelőbb bérforma, a legnagyobb követelményeket állító kereset- szint-szabályozás kiválasztá­sát. — Tehát eddig minden az eredeti tervnek megfelelően alakult — vetem közbe. — Némi módosításra szük­ség volt — válaszolja Sala­mon Zoltán. — Az eredeti fel­adattervben előbb az anyag- gazdálkodást vittük volna szá­mítógépre. Mivel a készlet - gazdálkodás tennivalói job­ban sürgettek bennünket, előbb ennek elvégzésére vál­lalkoztunk — utal és egyút­tal erősíti azon gondolatát, hogy a különböző alrendsze­rek önállóan is képesek dol­gozni. Egyúttal jelzi, hogy amikor indokolt, altkor rugalmasan változtatnak eredeti elképze­léseiken — mondván: a piac, a gyár. a közösségi érdekek ■ így kívánják. Jelenleg az anyagnyilván­tartást és elszámolást R—22-es gépen, a FIMCOOP keretében, Budapesten végzik. Nem so­káig, mert elindították azt a folyamatot, amelynek ered­ményeképpen az itteni viszo­nyokra adaptálva helyben és önállóan oldják meg az előbb említett új szerteágazó felada­tot. Bizonyára újabb sikerekkel. — Szerencsések vagyunk, mert szerintem nálunk dolgo­zik az ország egyik legjobb softveres szakembere — mond­ja nem kis büszkeséggel Sa­lamon Zoltán. Méhek a napraforgótáblákon Megkezdődött a naprafor­gónektár gyűjtése. A méhé­szek kaptáraikat szerte az or­szágban a napraforgótáblák közelebe költöztették, lehető­ség szerint árnyas, fás helyek­re, hogy a kánikulában a tű­ző naptól megóvják a méh­családokat, illetve a lépet. Gazdag az idén a méhek „le­gelője”, hiszen a mezőgazda- sági üzemek több mint há­romszázezer hektáron ter­mesztenek napraforgót, még­hozzá döntő többségében olyan hibrideket, amelyek nemcsak bővebb termést ad­nak, hanem nektárképződé­sük is kiváló. __________, A napraforgóméz az összes termésnek megközelítően egy­negyede, s ebben az évben hozzávetőlegesen háromezer tonnára számítanak belőle a szakemberek. Nagyrésze a hazai ellátást szolgálja, a for­galmi adatok szerint ugyan­is valamelyest élénkül a méz iránti igény, azonban így is csupán 50—60 dekagramm a fejenkénti fogyasztás. A nap- raforgóméz kisebb hányadát a külföldi megrendelők kí­vánsága szerint kristályosít­ják, és ebben a formában ex­portálják. (MTI) LEGFONTOSABB A GYAKORLATI MEGKÖZELÍTÉS Még jóformán be sem fejezi elisi'nerő szavait — belép Rus- sói Gyula, a számítástechni­kai csoport vezetője, számítás­technikai folyamatszervező, az előbb dicsért szakember. Tőle kérdem: — Olyan nagyon bo­nyolult ez a számítástechnika, mint ahogy egyesek ezt ál­lítják. — Én is tapasztalom, hogy1 egyesek misztifikáljak, ugyan­akkor mások rosszallóan le­gyintenek egyet. Szerintem a gyakorlati megközelítés a leg­fontosabb. Ennek bizonyítá­sára á következőket. A rétsá­gi Asztalos János Művelődési Házban vezetek egy számító- gépes szakkört. Fantasztikus, milyen gazdag fantáziával oldják meg a feladatokat a gyerekek. Félő, hogy egy idő után engem is lehagynak... A gyakorlati alkalmazás elő­nyeit értékelte a gyár veze­tősége. amikor beindította az intenzív személyi számítógé­pes tanfolyamot. — Ezen minden vezetőnek kötelező részt venni. Követel­mény a gép működtetésének gyakorlati elsajátítása, a kü­lönböző szervezésekben való aktív részvétel. A tanfolyam célra orientált, gyakorlati jel­legű, mindenki annyit gyako­rolhat. amennyit akar. Öröm­mel mod'hatom, hogy az ér­deklődés jó, mert a résztvevők azt kapták, amit mi tervez­tünk. érzik, hogy az új isme­retek által bővül látókörük, a tanultakat pedig hasznosíta­ni tudják munkájukban. Ä külső szakemberek közremű­ködésével megkezdett és szep­temberben folytatódó 48—59 órás intenzív tanfolyam ko­molyságát azzal is növeljük, hogv elvégzését vizsgához kötjük, ugvanakkor munkaköri kötelességként írjuk elő — ál­lítja a gazdasági igazgató- helyettes. A KÖZELJÖVŐ FELADATA Hogy a komplex elképzelés mielőbb megvalósuljon, szük­ség van a főkönyvi könyve­lés gépesítésére is. A közeljö­vő feladatainak csokrában a teljes költségelszámoltalás szá­mítógéppel történő megoldása szerepel. Bár beszélgető part­nereim nem mondták, de az elmondottakból egy értelműén kiviláglik, hogy a számítógé­pet jó segítőtársuknak tart­ják. V. K. MOGRÁO — 19&5. augusztus te, kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom