Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-05 / 182. szám

ÖN MIT OLVAS? „Indiánok" Szécsényben Három apacs lány és a törzsfőnök van csak otthon. Szívélyesen fogadnak. — Este a tűznél majd meg- esomózzuk a tábor történetét, és felkötjük ide a kipufára. A nyomolvasóknak itt hagy­juk emlékül, hadd tudják, hogyan éltünk — mondja az •pacs törzsfőnök. — Ez egy farkasfej — mu­tat az égetőkemencére a mo­hikán nagyfőnök. — Nem lát­szik eléggé, mert ki kellett volna festeni. Szemet. orrot, füleket csinálni neki. No meg, persze jó nagy fogakat. Nincs már rá időnk, menni kell- de talán a nyomolvasók majd befejezik. A kajova törzsfőnök nem szól semmit. Némán kavar- gatja a bográcsgulyást. A há­rom apacs lány most fejezi be a krumplipucolást. A többi indián — vannak úgy hatvanan — a főfőnökkel moziba ment. Természetesen indiános filmet nézni. Talán furcsának tartja az olvasó a fenti történetet, pe­dig minden szava igaz. No, persze azt nem állítom, h°gy én mindjárt értettem mindent. Ami, igaz, nem mindennapiak ezek a mai magyar indiánok. ☆ Heckmann Erika és Hetényi Dorottya Szekszárdiból, vala­mint Martin Iringó Rátáról — ők a három apacs lány — lelkesen meséltek a szécsényi indiántáborról. — Nagyon jól érezzük itt magunkat — kezdi Dóra. — Sok mindennel foglalkozunk. Kovács Mártától kézimunká­kat tanultunk. Kézi szövést, körmöníonást, fejdísz- és nyaklánckészítést próbáltunk ki, harci mellényt csináltunk. — Agyagoztunk is — sorol­ja tovább Erika. — Antal Andrással, aki keramikus, elő­ször gödörben égettük ki a cserepeket, aztán fűvel kevert agyagból és téglából égető­kemencét építettünk. Nemcsak a lányok beszéde­sek, a tárgyak is. Itt van mindjárt a tábor ékessége, a sátrak körének közepén dí­szelgő totemoszlop. A fiúk tíz­napos fafaragó munkájának remeke. A festett arcú óriás szomszédságában áll a kipufa. Vigyázat, nem kapufa! — A kipu különféle színű csomózott fonalakat jelent, amelyek a régi aztékoknál az írás szere­pét töltötték be. A kipufára kötik fel a gyerekek az utolsó napon a csomóírással írt tá­bori naplót. A moziból hazatérő indiá­nok körülállnak- és egymás szavába vágva mesélik, kinek mi tetszett a legjobban a tá­bori életből. Legtöbben a hollókői egész napos nagy harci túrát, a rókavadászatot idézik fel. A fiúk az íjász­versenyt emlegetik, közben büszkén mutogatják saját ké­szítésű íjaikat. A kajova nagyfőnök. Kecs­kés Sándor, aki „civilben” a miskolci tévestúdió vezetője, elkészült a finom > bogrács- gulyással, lehet vacsorázni. — Ebben a táborban csak az étkezés és a tisztálkodás kötelező — mondja dr. Jeney- né Kun Magdolna főfőnök, a József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ munka­társa. — Egyébként mindenki abba a foglalatosságba kap­csolódik be, amihez éppen ked­ve van. Lehetőség pedig bő­ven van. ☆ A tábor második turnusát Kurucz Zsóka, monori nép­művelő vezeti. Az ő fejében született meg az indiántábor ötlete, melynek megvalósításá­hoz a Magyar Népművelők Egyesületének nógrádi szerve­zetében talált támogatókra. Három évvel ezelőtt Benczúr- falván volt az első tábor, ta­valy és az idén a szécsényi sporttelepen ütöttek tanyát. Sok segítséget kapnak a he­lyi művelődési közpohttól is. A tábor tulajdonképpen a szakszervezeti üdültetés egyik formája, résztvevői népmű­velő szülők gyerekei, az or­szág minden tájékáról. — A romantikus indiános játékokkal jól megférnek a programban a kézművesfog­lalkozások — mondja Hegyi Füstös László rajzfilmrendező, aki nem először van már in­diántáborban. — Az úgyneve­zett tüzes, vizes, földes és le­vegős játékok szerintem, meg a pszichológusok szerint is, nagyon fontosak a gyerekek életében. Itt most kipróbál­hatják. mit képesek létrehoz­ni a természet anyagaiból. Az a célunk, hogy megmutassuk: létezik egy más. egy sűrítet- tebb életforma, mint amit az iskolában megszoktak. Igyek­szünk bennük elültetni a hi­tet: az ember képes mindent megcsinálni. Mindezt indiános romantikával fűszerezve, hi­szen ez felel meg az életko­ruknak. K. E. Egyelőre luxuscikk Video a moziban Hétköznap fél három körül kihalt a salgótarjáni Novem­ber 7. Filmszínház előcsarno­ka Nincs ebben semmi külö­nös — gondolhatja magában az olvasó —, hiszen az elő­adásig még jócskán van idő. Kevesen tudják, hogy ilyen­kor is van miért ide jönni. Két hónappal ezelőtt mozibu­tik nyílt az intézményben. Nem is akármilyen! Videoté­ka működik benne. Ilyen még nem volt a megyében, de ah­hoz is elég lenne egy ember két keze, hogy összeszámolja, az országban jelenleg hány helyen lehet videokazettákat kölcsönözni. — Nem mondhatnám, hogy hit nagy a forgalom — mond­ta Mester György, a butik ve­iből? —, de azért lehet ér­tlékelni, hogy egyre többen szereznek tudomást szolgálta- tásunkróJ. Eddig tíz kazettát kölcsönöztek közületek, tizen­egyet magánszemélyek. Első- Kórban a vállalatok, intézmé­nyek jelentkezését várjuk, de, ógy látszik, még nem minden- hói tudnak létezésünkről. A kölcsönözhető készlet nem túl nagy. áim változatos, és az igényeknek megfelelően cse­rélhető. A videoshow-koncert, diszkó és egyéb zenés filmek közül (közel harminc közül lehet válogatni) a Pink Floyd, Bob Marley és Eddy Grant kazettái a legnépszerűbbek. A játékfilmek közül A kara-' tézó kobra és Az istenek a fejükre estek a „slágerek”. Ez utóbbit viszi éppen vissza dr. Kovács Gyula, aki már „törzs­kölcsönzőnek” számít. — A gyerekek miatt vit­tem haza éppen ezt a vígjá­tékot — mondja. — Máskor mesekazettát kölcsönöztem. — önnek van videokészü- léke? — Nincsen, de szeretnék majd venni. Sajnos, egyelőre luxuscikk, de nekem szeren­csére vannak olyan barátaim, akik kölcsönadják, ök any- nyit keresnek, hogy megen­gedhették maguknak a videó- vásárlást. Halekei Rezső üzemmérnök­nek sincs készüléke, de ka­zettái már igen. Most egy ki­csit szétnézni tért be. — Lesz-e pornó? — kérdezi hamiskás mosollyal. Az imént érkezett Korill Ferenc, a moziüzemi vállalat igazgatója felel a kérdésre: — A videokazettán megkap­ható filmekre is ugyanazok a műsorpolitikai elvek érvénye­sek, amik a játékfilmgyártás­ban, tehát a közeljövőben nem hiszem, hogy lesz. Az azonban bizonyos; hogy a vi­deón megkapható filmek kö­zött lesznek olyanok, amelye­ket nem játszanak a mozik. A több mint félmillió fo­rintos beruházással készült mozibutikban nemcsak video­kazettákat lehet kölcsönözni, gazdára várnak a polcokon sorakozó hanglemezek, köny­vek is. — A videotéka, bár kétség­telenül a legfontosabb, de csak az egyik szolgáltatásunk — tájékoztat Korill Ferenc. — Szeretnénk elérni, hogy nálunk egy helyen mindig megkapható legyen a legfris­sebb magyar nyelvű filmes • szakirodalom. Ebben teljesség­re törekszünk. Ezen kívül áru­sítunk plakátokat, posztereket és egyéb reklámanyagokat. — Jó üzlet ez önöknek? — Nem elsősorban üzleti vállalkozásról van szó. Ha el­kezdtük volna összeszámolni, hány képmagnó van a kör­nyéken, bele sem fogtunk vol­na. Sokan félnek a videótól. Pedig el kell fogadni a léte­zését, és ki kell használni a benne rejlő lehetőségeket. Meggyőződésem, hogy a film­terjesztésnek egyik legfonto­sabb eszköze lesz. Ez a mozi­butik nem üzlet, szerintem egy új kulturális intézmény. Kovács Erika A gépjavító szenvedélye Stark László kilenc éve dolgozik a Salgótarjáni Ötvö­zetgyárban. A rakodógépek javítását végzi. Olajtól meg­feketedett munkásruhát visel, s a fotelra újságpapírt terít, nehogy bepiszkítsa. — Szeretem a könnyű mű­fajt — kezdi szemüvegét igaz­gatva —. de a krimit egyál­talán nem. Még a tévében sem nézem. Egyszerűen nem tudom megérteni, mi okból bújják sokan napról napra ezeket a könyveket... Az út­leírásokat viszont nagy kedv­vel olvasom, ami talán össze­függésben van azzal, hogy magam is szeretek utazni. A szocialista országok nagy többségében már jártam, de megfordultam Ausztriában is, nem vásárlási céllal, mint so­kan teszik. Engem elsősorban az országok történeti emlé­kei. nevezetesséeei, az ottani emberek életmódja érdekelt. — Van kedvenc könyve? — Igen, az Északnvugati átjáró. Nagyon nagy élmény volt, megfogott a leírások pontosságával és aprólékossá­gával, dokumentális értékei­vel. — Bizonyára otthon is van könyvtára. I Milyen jellegű könyvekből ^tevődik össze? — A könyvtáram körülbe­lül háromszáz kötetből áll. Gyűjtöm a különböző soroza­tokat. Most rendeltem meg például a Világirodalom Re­mekeit. Aztán sok szakmai könyvem van, elsősorban a hidraulikus szerkezeteket ta­nulmányozom. kapcsolódva a gyárbeli munkámhoz. És gyűjtöm a lexikonokat is. Ha egv kifejezést, vagy fogalmat nem értek, fellapozom, s mindjárt megtalálom. — össze tudja egyeztetni a gyári és az otthoni munkáját az olvasással? — Többnyire igen. Persze néha előnvben kell részesíte­ni a családot. Két lányom van, az egyik hét-, a másik tizenegy éves, velük is foglal­kozni kell. Különben ők is sokat olvasnak, a nagyobbik már le is körözött, de hát ne­kik mégis csak több idejük van erre. A gyáron belül is van egyéb elfoglaltságom, előbb brigádvezető, majd pártcsoportbizalmi lettem, s e megbízatásnak eleget kell ten­ni. .. Családi házban élünk, nagy kertünk van. gyümölcs­fákkal, egyébbel. Otthon is van mindig tennivaló. — Sokan az olvasással töltött időt „holt” időnek te­kintik. Egyetért ezzel? — Nem, egyáltalán nem ér­tek egyet. Nem tartom ha­szontalanul eltöltött időnek az olvasást. Szerintem a tudás alapja a könvv, tanít, nevel, egyben szórakoztat is. A lé­nyeg. hogy mindenki az ér­deklődésének megfelelő köny­vet válasszon — igazán van választék! —, s akkor nem fogja unalmasnak, haszonta­lannak bélyegezni az olvasást. Egyetérthetünk Stark Lász­ló véleményével. S csak azt kívánjuk, minél többen vé­lekedjenek így. J. I. Etruszk sírlelet Időszámításunk kezdete előt­ti H. században lezárt etruszk sírt találtak érintetlenül a Rómától 120 kilométernyire északra fekvő Orvieto közelé­ben. A főleg festőiségéről és gótikus dómjáról híres umb- riai kisváros az etruszkok korában fontos település volt. Amikor a régészek az ókori temetőben ásatásokat kezdtek, kiderült, hogy „már jártak ott előttük”, s több tucat sírt az eltelt századok folyamán ki­fosztottak. A halottkultuszuk­ról ismert etruszkok idejé­ben —, mint ezt sok helyütt tapasztalták a feltárások so­rán — „a halottak városai” puha vulkanikus kőzetbe, tu­fába vájt boltozatos sírkam­rák soraiból álltak. Az Orvietónál most feltárt sírban eddig néhány terra­kotta vázát, bronz konyha- eszközöket és vasból készült szerszámokat, valamint egy szinte érintetlen 1 csontvázat és egy elhamvasztott személy maradványait találták meg. Az ismeretlen eredetű — valószínűleg Kis-Ázsiából be­vándorolt — etruszk nép az ie. 8. századtól egyre nagyobb hatalomra tett szett Itáliában, a Pó völgyétől egészen Cam- paniáig, s virágzásának csak Róma megerősödése vetett vé­get. Bár hosszú küzdelem után, az ie. 2. században Etru­ria egész területe Róma fenn­hatósága alá került, az et­ruszkok még sokáig megőriz­ték nyelvüket és sajátos mű­veltségüket. Kulturális örök­ségük — szokásaik, vallásuk, politikai intézményeik, s görög hatás alatt álló. de sajátos itáliai elemeket is tartalma­zó művészetük — pedig a ró­mai élet szinte valamennyi területén érvényesült. Az olasz kormány az idei esztendőt az etruszkok évévé nyilvánította, s egykori köz­pontjaikban — főleg Umbriá- ban és Toszkánában — kiál­lítások és tudományos kon­ferenciák egész sorát rendezik ezekben a hónapokban. Bukaresti templom Bukarest egyik szép temp­lomát, a Mihai Voda-templo- mot hamarosan mintegy 250 méterrel eltolják jelenlegi he­lyéről. A XVI. századi mű­emlék hozzáértők szerint a középkori román építészet egyik legbecsesebb alkotása. A templomot és az egykori kolostor keleti falánál álló tornyot azért mozdítják el helyéről, mert akadályozza a köztársaság háza, az ország új politikai-közigazgatási köz­pontjának építési munkála­it. A köztársaság házában székel majd az RKP Központi Bizottsága, a román kormány államtanácsa, és az itt felépü­lő új sugárút, a „Szocializ­mus győzelme” mentén to­vábbi állami hivatalok kap­nak majd helyet. A nagysza­bású építkezések miatt a Dimbovita folyó jobb partjá­nak jelentős részét teljesen átformálják. Postás kulturális és sportnapok Szombaton Budapesten a XIV. kerület Lumumba utcai Postás-sporttelepen megkez­dődtek a hagyományos postás kulturális és sportnapok, amelyeket egyik évben a fő­városi postások számára ren­deznek, minden második év­ben pedig az ország vala­mennyi postás dolgozóját meghívják. Ezúttal a rendez­vény országos: mind a tizen­egy postaigazgatóság képvi­selteti magát, mintegy 1500 postás sportoló és számos családtag vesz részt a kétna­pos programon. Az eseménysorozat a ha­gyományos Stefan ik-gvalogló- emlékversennyel kezdődött. Vasárnap kulturális rendez­vényekkel folytatódott a prog­ram. A résztvevők és család­tagjaik vetélkedőkön merik össze általános műveltségbe- li tudásukat — természete­sen elsősorban a postával, távközléssel kapcsolatos is­mereteikről. A közönséget — főként a gyerekeket — szín­játszók, bábosok műsorai szórakoztatják. (MTI) A Mihai Voda előtt már ha­sonlóképpen áthelyezték az 1726-ban elkészült Schitul Mai- cilor-templomot, a Szent Ilie- templomot és más műemléke­ket. A helyreállítási munkákat a Domnita Balassa-templom­nál kezdik, amelyet száz éve emeltek a mai Unirii tér kö­zelében. Jelentős restaurálási munkákat terveznek az egy­kori igazságügyi palota álla­gának javítására is. amely 1895 óta szépíti a Dimbovita jobb partját. Mm­műsor KOSSUTH RADIO: ».a*: Mit üzen a Rádió? (Ism.) A hét zeneműve. Kodály: Kit kéne elvenni? 9.S*: Az én hírem. Oláh Gábor versei (Tsm.) ».«<!: Ki kopog? i».»5: Nyitnikék lé.35: Operettmúzeum 4 NÓGRÁD - 1985. 11.05: Hírszerzők és hírvivők 11.25: A munkásőrség központi férfikara énekel 11.39: Védett férfiak. Robert Merle regénye, rádióra al­kalmazva. XXIV/9. rész. (Ism.) 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Házunk tája 13.00: Magyar előadóművészek al­buma 14.10: Daloló, muzsikáló tájak 14.40: Vászoly. Karinthy Ferenc novellája 14.55: Édes anyanyelvűnk 15.00: Arcok fekete-fehérben 15.30: Kóruspódium 16.05: Messze, messze . .. 16.45: Régi híres énekesek mű­sorából 17.00: Ecomix. Gazdasági maga­zin 17.30: Kerekes Tóth Erzsébet népdalfelvételeiből augusztus 5., hétfő 17.50: E. T. Részletek Williams filmzenéjéből ' 19.15: Kabaré. Benkő László vá­logatásában 20.30: Egy óra Gáti Istvánnal 21.30: Reklámozott Amerika 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Halló, itt vagyok! 23.29: A St. Martin-in-the Fields kamarazenekar játszik 0.15: A Kossuth rádió éjszakai zenés műsora PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Verbunkosok, nóták 8.50: Délelőtti torna. Munkahelyi testnevelés 9.05: Napközben 12.10: Indulók, táncok fúvós- zenekarra 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Lakatos Sándor népi aene- | kara játszik 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.05: Újdonságainkból 17.30: ötödik sebesség 18.30j Viragénekelc 19.05: Sportvilág 20.05: Minden hangra emlékezem 21.05: A Radiószínház bemutatója. A. színész 21.38: Hétfő este mindenkinek 23.20: Részletek Bili Frisell „Rambler” című, új dzsesszlemezéről 0.15: A Magyar Rádió éjszakai zenés műsora MISKOLCI STÚDIÓ* 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Hétről hétre, hét­főn este. Zenés magazin. Tele­fonügyelet: 35-510. Szerkesztő: Horváth Kálmán. (Közben: El szeretném mondani Mérő Mik­lós jegyzete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire. Karcsaí Nagy Éva összeállítása.) 18.00: Észak-magyarországi krónika. — Snort. 18.25—18.30: Szemle az Észak-Magyarország, a Déli Hír­lap, a Heves megyei Népújság, valamint a NÓGRÁD kedek szá­mából. BESZTERCEBÁNYA* 19.30: Tv-híradó 20.00: Nö az antávilágból. Tv-já- ték 20.55: Az atomkor amerikai elnö­kei. Dokumentumműsor 21.15: A fehér sámán. Feliratos szovjet tv-film. 3. rész 22.50-: Hírek 2. MŰSOR: 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Romantikus kontra klasszi­cizmus. Angol filmsorozat. L rész MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7. Aranyeső Yiiccában. Színes, szinkronizált olasz western. — Kohász: A hamiskártyások feje­delme. (14) Színes lengyel bűn­ügyi film. — TMH: Gyilkosok ut­cája. tl*> SankftMúA*]* franci» bűnügyi film. — TIT: Egv asz- szony visszanéz. Magyar film. — Balassagyarmati Madách: Há­romnegyed 6-tól: A piszkos ti­zenkettő. I— II. (14) Színes, szink­ronizált USA háborús kaland­film. Napközismozi: A király és a madár. — Pásztói Mátra: Háromnegyed 6 és 8-tól: A capa. (16) Színes USA-kalandfilm. — Nagybátonyi Petőfi: Kabaré. (16) Színes zenés USA-film. — Szécsényi Rákóczi: Baracktolvaj. (14) Bolgár film. — Rétság: Tű a szénakazalban. (16) Színes, szinkronizált angol kém film. — Karancslapujtő,: Alkonyat. Szí­nes, szinkronizált jugoszláv— USA koprodukció. — Kisterenvei Petőfi: Akit Bulldózernek hívtak. Színes, szinkronizált olasz ka- 1 and film. — Érsekvadkert: óva­kodj a törpétől. (16) Színes, szinkronizált US A-filmvígiáték. — Nagylóc: Iskolamozi: Ulzana. — Jobbágyi: Vérvonal. (16) Szí­nes. szinkronizál* USA—NSZK bümifegyi film. \ \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom