Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-31 / 204. szám
fiz Elnöki Tanács ülése Bányásznapi díszunnepség Tatabányán Havasi Ferenc beszédet mondott és kitüntetéseket adott át Gordos János beszéde ' Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület — a Miniszter- tanács előterjesztését megtárgyalva — törvényerejű rendeletet hozott az országgyűlés által ez év április 18-án elfogadott oktatási törvény hatályba léptetéséről. Az új törvény 1986. szeptember 1-én lép hatályba, ennélfogva lehetőség lesz arra, hogy az érintettek kellően megismerjék és az illetékes szervek addig elvégezzék a törvény végrehajtásához szükséges feladatokat. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete átmeneti rendelkezéseket is tartalmaz a tanulmányokkal szerzett jogok védelméről és a korábbi jogszabályok szerinti iskolai végzettség elismeréséről. Szocialista gazdasági viszonyaink fejlődésének megfelelően az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hozott a bírósági cégnyilvántartás szabályozásának korszerűsítéséről. A csaknem négv évtizede hatályban volt korábbi rendelkezés már nem felelt meg maradéktalanul a megváltozott gazdasági körülményeknek. és alkalmazása a gazdálkodó szervezetek, a polgári jogi társaságok, a gazdasági munkaközösségek tevékenységére esetenként nehézséget okozott. A törvényerejű rendelet végrehajtásának részleteit igazsáeügvminiszteri rendelet szabályozza. Az Elnöki Tanács a továbbiakban bírákat mentett fel és választott meg, majd más időszerű ügyekről tárgyalt. (MTI) Tájékoztató f (Folytatás az 1. oldalról) vetlen részvételét, meghatározó szerepét a munkahelyi szakszervezeti tisztségviselők kiválasztásában. Szélesítik azoknak a vezetőknek a körét, akiket a tagság titkosan választ A szakszervezeti tisztségekre bárki választható, aki érvényes szakszervezeti tagsággal rendelkezik. A bizalmiak, a főbizalmiak és evezető főbizalmiak jelölését az erre a szerepkörre választott szak- szervezeti tag, a többi tisztségviselő jelölését pedig a választott jelölőbizottság végzi. A jelölőmunka iránti követelmény, hogy a választók többségének a véleménye tükröződjék a jeúölésben. Olyan tisztségviselők jelölésére kerüljön sor, akik élvezik a tagság bizalmát, és politikai, szakmai felkészültségük, rátermettségük a biztosítéka annak, hogy képesek szolgálni a dolgozó emberek érdekeit. ünnepi díszbe öltözött pénteken Tatabánya. Fellobogózták a Vértanúk terét is, ahol sok ezer részvevő jelenlétében koszorúzási ünnepséget rendeztek az 1919-es csendőr - sortűz mártírjainak tiszteletére emelt emlékműnél. Ezen a helyen tiltakoztak egykor a bányászok a sorozatos letartóztatások ellen, s közülük tizenegyen áldozatul estek a csendőrrohamnak. Ennek emlékére rendezik meg hazánkban minden év szeptemberének első vasárnapján a bányásznapot. A koszorúzási ünnepségre a bányász-fúvószenekar hangjai mellett díszmenetben, dísz- egyenruhában érkeztek a KISZ-fiatalok és a város bányászsportolóinak képviselői. A Himnusz elhangzása után az emlékművön elhelyezte a kegyelet virágait Havasi Ferenc. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Kapolyi László ipari miniszter. Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Antalóczy Albert, a Komárom megyei pártbizottság első titkára, valamint a megye és a város párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselői. A koszorúzási ünnepség után a népházban díszünnepséget rendeztek. Schalkhammer Antal, a Tatabányai Szénbányák Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára köszöntötte a részvevőket, majd Havasi Ferenc mondott beszédet. Beszéde után Havasi Ferenc kitüntetést adott át nyolc bányásznak, köztük Neukum Ferencnek, a csordakúti bánya frontmesterének a Munka Érdemrend arany fokozatát nyújtotta át. A díszünnepség a tatabányai bányász szimfonikus zenekar és az Állami Operaház művészeinek gálaműsorával fejeződött be. fl SZOT elnökségének ülése (Folytatás az 1. oldalról) pénzügyi kötelezettségek miatt központi forrásokból kevesebbet fordíthatnak a művelődési intézmények felújítására, mint a most befejeződő öt évben, s közösen kell keresni annak lehetőségeit, hogy a meglévő eszközöket jobban használják ki, s helyileg is többet tegyenek a művelődési intézmények korszerűsítése érdekében. Az elnökség a továbbiakban az új vállalatirányítási formákra való áttérés kezdeti tapasztalatait tekintette át. Megállapította, hógy a vállalatirányítási rendszer változásait a közvélemény élénk érdeklődéssel fogadta, az iparági-ágazati szakszervezetek a vállalatok előzetes besorolásában részt vettek, s véleményt mondtak a tervezett új vállalatirányítási formáról, az esetleges szervezeti változtatásokról. A vállalati szakszervezeti bizottságok is sikeresen oldották meg előkészítő feladataikat. Az előzetes besorolás szerint a minisztériumi vállalatok 21 százaléka — 190 vállalat — államigazgatási, 62 százaléka — 558 vállalat — vállalati tanácsi, 17 százaléka — 151 vállalat — pedig közgyűlési. illetve küldöttgyűlési irányítás alá kerül. Az előkészítő bizottságok munkásgyűléseken, termelési tanácskozásokon részletesen tájékoztatták a dolgozókat a vállalat előzetes besorolásáról, az új vezetési forma lényegéről, az átalakulás tervezett időpontjáról. Ezeken a fórumokon általában egyetértettek az előzetes besorolással, de voltak ellenvélemények is. Az ipari tárca területén a vállalatok 86 százaléka értett egyet az előzetes besorolással, és a bevezetés időpontjával, a vállalatok 8 százaléka az áttérés időpontjának, hat százaléka pedig a tervezett irányítási formának a megváltoztatását kérte. Az Ipari Minisztérium a vállalatok 13 százalékánál kezdeményezett szervezeti változtatást, más ágazatokban az ib’en kezdeményezés sokkal szűkebb körű volt. Az ipari vállalatoknak döntő többsége 1985. második, illetve 1986. első fél évében áll át az új irányítási formára, így az új irányító szervek munkájáról általános tapasztalatok még nem állnak rendelkezésre. A MÉM-hez tartozó vállalatok többségében már ez év június 30-ig megtörtént — gyorsan és zökkenőmentesen — az átállás. A viszonylag rövid előkészítés ellenére az átállást a dolgozók nagy aktivitása jellemezte. A választásokon a dolgozók 75—80 százaléka vett részt. A jelölőbizottság által javasolt személyeknek mintegy 60 százalékát választották meg. Az igazgatók döntő többségét az új testületek megerősítették, mindössze hat vállalat eddigi igazgatója nem kapta meg a bizalmat. A tapasztalatok összességében kedvezőek. Az előkészítés és a választások egyaránt jó légkörben zajlottak le, érvényesült a törvényesség és a demokratizmus. A szakszervezetek azonban nem tartják kedvezőnek azt. hogy a közgyűlések viszonylag kevés fizikai dolgozót választottak a vezetőségekbe — arányuk nem éri el a 32 százalékot —, s nem egyértelműen kedvező az a tapasztalat sem, hogy a mező- gazdasági üzemek nagy részében az igazgatóhelyettes tölti be a vállalati tanács elnöki tisztét. Az elnökség fontosnak tartja, hogy a vállalatirányítási rendszer korszerűsítése ne veszítsen kezdeti lendületéből, s minden segítséget meg kell adni az új testületeknek, hogy jól láthassák el feladataikat. A munkában az első nagy erőpróba a vállalati ötéves tervek kidolgozása lesz. A már létrehozott vállalati vezető testületek és a szakszervezeti fórumok együttműködésének elvei alapjában már tisztázódtak, ezek gyakorlati alkalmazása azonban további nagy figyelmet és segítséget igén vei a központi szakszervezeti szervektől. Ezért a S/OT központi iskoláján 800 vállalati tanácstag továbbképzését tervezik, s az Országos Vezetőképző Központ is szervez megfelelő tájékoztatást a vállalati tanácsok vezetői és tagjai részére. Az ipari szövetkezetek első félévi gazdálkodása Ülés« tartó«« a KISZOU elnöksége Az alapszervezetekben a jelöltek előzetes — a tagsággal foytatott beszélgetés alapján kialakult — névsorát e választás előtt legalább 10 nappal nyivánosságra kell hozni. A választói értekezlet résztvevői nyílt szavazással döntenek arról, hogy a jelöltek felkerüljének a szavazólapra. Ehhez a szavazatoknak több mint fele szükséges. A bizalmiak és helyetteseik választása a csoport tagjainak döntése alapján nyílt vagy titkos — többes jelölés esetén titkos — szavazással történik. Az összes többi tisztségviselőt — kivéve a vezető testületek mellett működő különböző munkabizottságok és rétegbizottságok tagjait — titkos szavazással választják. Megválasztottnak tekintendő az a jelölt, aki a legtöbb szavazattal rendelkezik, feltéve, hogy az érvényes szavazatoknak több mint a felét megkapta, és a szavazásra jogosultak kétharmada szavazott. (MTI) 2 NOG^ÁD = 1985, A Nógrád megyei ipari szövetkezetek idei első félévi gazdálkodási eredményeit tűzte napirendjére a KISZÖV elnökségének tegnapi salgótarjáni ülése. A testület tagjai joggal állapították meg, hogy az ipari szövetkezetek a tervezett termelési értéket és nyereséget érték el az év első hat hónapjában, noha az összesített eredmények mögött a vártnál nagyobb szóródások húzódnak meg. Az idei év első felében a szövetkezesek több mint 450 millió forint értékű termelési értéket, illetve árbevételt produkáltak, 5.4 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. Az időarányos tervteljesítés ezek szerint 43,6 százalékos, egy százalékkal marad alatta a tavaly ilyenkorinak. A szövetkezetek tervindexének nagysága tempósabb termelésnövekedést sejtetett a valóságosnál, sürgős tehát az azóta már megtett gyorsító intézkedések mielőbbi végrehajtása. A termelési célkitűzések időarányos lemaradása elsősorban az építőipari szövetkezetek termeléskiesésének a következménye: a keaugusztus 31., szombat mény tél okozta hátrányokat még a második negyedév során sem tudták pótolni. A termelési eredmények eléréséhez jó hátteret nyújtott az idén végrehajtott termékváltás és annak piac által való visszaigazolása, az export-bérmunkaszerződés és a helyszíni szerelési szerződések megnyugtató alakulása, az erősödő piaci kapcsolatok és a termelést szervező intézkedések sora. A szolgáltatásban dolgozó szövetkezetek eredményeit az árváltozás is serkentette, de nem meghatározó mértékben. A szolgáltató szövetkezetek ez idő alatt sokat tettek — részben központi támogatással — az üzletek korszerűsítéséért, s következetes munkát végeznek a költségek ész- szerűsítésében is. Jól indult a külkereskedelem részére értékesített termelés. Az első fél év végéig az ez irányú eladás négy és félszerese a tavalyinak, ezen belül a nem rubelelszámolású export több mint ötszöröse. A túlteljesítés egyértelműen a drégelypalánki Szon- dv Szövetkezet javára írható, a szövetkezet év végére exporttervének jelentős túlteljesítésével számol. Nem könnyű fél évet hagytak maguk mögött a nógrádi ipari szövetkezetek: létszámuk csaknem öt százalékkal csökkent. A létszámelvándorlás kedvezően hatott viszont a termelékenységre, ez idő alatt a szövetkezetekben több mint tíz százalékkal emelkedett a termelékenység, az anyagmentes termelési érték pedig ezt meghaladóan, 17 százalékkal. Az esztendő első felében több mint 21 millió forinttal haladja meg az elért nyereség a tavalyi év első felében mutatottat, az eredmény majdnem duplája az előző évinek. Az ipari ágazathoz sorolt szövetkezetek tervhez viszonyított eredménye meghaladja a szövetkezeti átlagot, az egész évre számított eredmény 39 százalékát már kasszájukban tudhatják. Az építőipari szövetkezetek eredménye a kedvezőtlen első negyedév után alacsonyabb, a kiesés pótlására tett intézkedések azonban az éves eredmény elérésével biztatnak. A szolgáltatási ágazatba tartozó szövetkezetek pedig a tavaly ilyenkori veszteséggel szemben, idén nyereségesen gazdálkodtak. (Folytatás az 1. oldalról) járnak, a jövőben a középiskolákban fognak tanulni. A demográfiai viszonyok alakulása ezért a gimnáziumi, szakközépiskolai tantermek számának gyarapítását teszik szükségessé. A mai ünnepi rendezvényünknek még egy további igen jelentős tanulsága van. Kitartó szervzés, fáradhatatlan ko'ordináció is nélkülözhetetlen az emberek cselekvőkészségének mozgósításához. Ez tette lehetővé itt Magyar- nándorban is az iskola megépítését, de hasonló tapasztalatok voltak másutt is. Helyi tanácsaink egyre többször bizonyítják, hogy képesek erre, illetve azt is mondhatjuk, hogy nélkülük településeink fejlődés*?. intézményeink fenntartása és karbantartása aligha képzelhető el. Egyre több helyen látjuk, hogy a rendelkezésünkre álló szerény anyagi eszközökből a lakosság és az üzemek mozgósításával szinte „csodák” művelésére képesek. Jóleső érzéssel mondhatjuk, hogy ma már a helyi tanácsok vezetőinek többsége reálisan méri fel a lehetőségeit és a lakosság véleményének ismeretében helyesen felölik meg céljaikat. Nem keltenek illúziókat, nem akarnak többet, mint amire az ereiükből telik. Céljaik megalapozottak és döntéseikben, munkájában a nagyközösség szolgálata vezérli őket. Az ilyen tanácsi munkát nagyra becsülik és elismerik dolgozóink. Gordos János ezt követően a megye történelmileg kialakult műveltségi hátrányáról beszélt. majd így folytatta: — Ma 7000 egyetemet és főiskolát végzett értelmiségi dolgozik az ipari, mezőgazdasági üzemekben, művelődési otthonokban és iskolákban. Közoktatásunk színvonalának fejlődését mutatja, hogy évről évre több gyereket vesznek fel az ország különböző felsőfokú intézményébe és egyre sikeresebben versenyezhetnek a külföldi ösztöndíjak elnyeréséért is. A már hagvománvosan jó színvonalú gimnáziumok mellett egvre sikeresebben készítik fel tehetséges diákjaikat a szakképzést nyújtó intézmények is. Bár eredményeink számottevőek, történelmi hát- ránvainkat alapvetően leküzdöttük. az új tanév küszöbén további erőfeszítést, igényességet. jelentő munkára kell kérni tanulókat, nevelőket és szülőket is fejlődésünk folyamatossága. programunk valóra váltása érdekében. Az év során több nagy jelentőségű belpolitikai eseménynek voltunk részesei. Megemlékeztünk hazánk, megyénk települései felszabadulás sának 40. évfordulójáról. Készülve pártunk XIII. kongresszusára gondosan elemeztük helyzetünket. eredményeinket és gyengeségeinket. Az események sorából jelenünk és jövőnk szempontjából is k!emelkedik pártunk legfelsőbb fóruma., amely párttagságunk és népünk közakaratának megfelelően reális, megvalósítható programot fogadott el a következő évekre. Ezért a legfontosabb feladatunk, hogy a kongresszusi és oártértekez- leti határozatok alaoián gondosan alakítsuk ki lehetőségeinknek megfelelően tennivalóinkat és teremtsük meg a feltételeket mindazokhoz. amelvek megvalósítása fejlődésünkhöz nélkülözhetel- len. A szónok ezután a gazdasági énítőmunkában előttünk álló feladatokról szólt, rámutatott a termelés és az életszínvonal összefüggéseire, maid így folytatta: — Mindannyiunknak azon kell munkálkodni, hogy dolgozóink anyagi viszonyainak javításához szükséges feltételeket megalapozzuk. Meggyőződéssel valljuk, hogy köznevelésünknek is jobban, hatékonyabban kell ezt szolgálni. Jól tudom, hogy az oktatásban dolgozók ezt gyakran idegenkedve fogadják, óvakodnak a gazdaság és a nevelés közvetlen kapcsolatának elemzésétől, p > g a mai fejlett országok, de a mi közoktatásunk példái is arra figyelmeztetnek, illetve arra ösztönöznek, hogy a mai lazább kapcsolatot tegyük közvetlenebbé. Be kell látnunk, hogy az oktatás problémáit, a nevelés és az élet ellentmondásait megoldani, helyes stratégiáját kidolgozni, a gazdaság szükségletei és lehetőségeinek figyelem- bavétele nélkül nem lehet. Hibát követnénk el. na csak a gazdaságtól várnánk a gondok megoldását és ma.td ezt követi a közoktatás. A szellemi tőkét az oktatás es nevelés folyamatában kell gyarapítani és ennek működtetése elemi kötelességünk. A mai gazdasági feladataink számára olyan fontos fogalmak, mint a fegyelem, pontosság, igényesség, hatékonyság. takarékosság — és az ennek megfelelő készségek ki. alakításával — még köznevelésünk adós. A mi nevelésünkben ma még nem az a veszély, hogy túl gyakorlati, vá. pratikussá válik. Az 1972 óta folyamatosan megvalósuló iskolareform ugyan a társadalmi, gazdasági követelmények mind alaposabb érvényesítését tűzte ki célul, de továbbra is az élet köve. tel mén veinek szigorúbb figyelembevétele jelenti számunkra a nagyobb feladatot. E követelmény nem csökkenti az általános műveltséggel szembeni igényeinket, ellen, kezőleg, úgy gondoljuk, hogy az éfet ismerete szükségszerűen követeli meg az általános műveltség növekedését is. A társadalmi fejlettség magasabb fokán erre is nagv szükség van, mivel az úgyne. vezett ..egyszerűbb munkák” is műveltebb embereket követelnek. az egyszerűbbnek tartott feladatokat igényesebben elvégezni is csak nagyobb műveltséggel lehet. Az 1985/86-os tanév céljainknak megfelelően szorosan illeszkedik az oktatási reform folyamatába. A társadalom érdeké azt követeli meg, hogy az 1972-ben elkezdett és a XIII. pártkongresz- szus által is megerősített korszerűsítést jó színvonalon valósítsuk meg — mondotta Gordos János, hozzátéve, hogy ehhez megvannak a szükséges feltételek. A szónok ezt követően megyénk pedagógusellátottságával foglal, kozott, amely az évtizedek so. rán igen sokat fejlődött. Az iskola és a család kapcsolatának jobbítása után a megyei pártbizottság titkára az önmagunk megújítására való képesség fontosságát hangsúlyozta s az iskolának azt a kötelességét és lehetőségét, amely az ifjúság szocialista demokráciára való felkészülésében rá hárul. Gordos János végül sok örömet kívánt a magyarnándori gyerekeknek az új iskolában. Be. szédét ezekkel a szavakkal fejezte be: — Az építés során kialakult közösségi összefogás, kollektivitás gyümölcsözzön a felkészült, jól nevelt, művelt gyermekek sokaságában. Kellemes közérzetet, sikeres tanév*?t kívánok gyerekeknek, nevelőknek és szülőknek is. Ez+ követően Sándor István köszönetét mondott mindazoknak —, vállalatoknak. szülőknek. a négy község lakóinak —. akik pénzzel. vagv munkájukkal segítették az új nvolc tantermes körzeti általános iskola felépítését. Az építésben élenjáró hét dolgozónak kitüntetést adott át Devcsics Miklós és a helvi tanácselnök. Az esemény fénvoontiaként Gordos János átnyújtotta Giebiszer Gábóvnának, az új iskola igazgatójának az intézmény kulcsát, maid átvágta a beiáratnál kifeszített nemzetiszínű szalagot. Az ünnepélyes pillanatok után a jelenlevők megtekintették az épületet. A több mint 46 millió forintért felépült új iskola minden szempontból megfelel a kor követelményeinek. A tantermek mellett előadók, tornaterem, könyvtár. mozgalmi szoba, 400 adagos modern konvha szolgálja majd az ifjúságot.
