Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-30 / 203. szám
Megfelelő ember, kényes feladatra Nem létező ország nem létező társadalma egy nem létező jelen, de inkább elképzelhető jövő idejű korban. Nagyjából ilyen dimenziók között zajlik' a cselekménye ennek a krimidramaturgia felhasználásával készült politikai sci-fi filmnek. Kovácsi János négy évvel első filmje; a Cha-cha-cha után látszólag merőben új vizekre evezett. Míg ebben a hatvanas évek magyar társadalmában kamaszból felnőtté érők életét, magatartását, za- varos-maszatos értékeit és ideáit idézte, most valami egészen másról beszél. Pedig ez nem egészen így van. Kicsit ugyan bizonytalan vagyok ezzel az állítással. mert a film alapján könnyen spekulatív megközelítésnek tűnhet. Ám. ha ez vitára késztetne néhány nézőt, akkor a mégoly elhibázott kritikusi állásfoglalást is szívesen vállalnám Szóval a finn író, Juha Vak- kuri regényéből készült Megfelelő ember, kényes felada*- ra című filmben Kovácsi ott folytatja, ahol a Cha-cha-chá- ban abbahagyta. Csak közben ezek a kamaszok tényleg felnőttek, a pattanások rég elmúltak, és már nem csupán a lányok után szaladgálnak. Megtanultak sorba állni és kompromisszumokat kötni. Közben Kovácsi is megtanulta azt, ami' Bneus- lav Lindával a „megfelelő emberrel" játszat el filmjében. Űgv megtanulta, hogy nemcsak a színészt utasítja arra, hogy semmi konkrétumra utalót ne mutasson, hanem mintegy saját magát is, és ezzel együtt az egész filmjét idegenitse el mindentől, ami a mai vagy a lehetséges jő • vőbeni politikai gyakorlatra utalna. Riasztó sterilitással, szinte laboratóriumi eljárással mutatja be egy képzett társadalomban a hatalom mindent átható manipulációs rendszerét. A történet kettős síkon zajlik. Az országban lezajló forradalom vezére, a Parancsnok a győzelem után meghal. Nélküle indul meg a konszolidáció folyamata. Ugyanakkor egy fiatal tisztviselő is elindul a karrier útján. Rábízzák a nagy fontosságú történelmi pályázat zsű- rielnöki tisztségét. Ám furcsamód nem fér hozzá néhány tanulmányhoz. Mint egy titokzatos csoport küldöttétől megtudja, ezek a hozzáférhetetlen pályázatok azt bizonyítják, hogy a parancsnok valójában nem halt meg, hanem volt vezetőtársai állították . félre, és egy eldugott helyen őrzik. Hősünk ezután indul el egy kalandos, és embert próbáló kálvárián. A saját szemével akar meggyőződni az állítás valóságáról, ugyanakkor viszont a hatalom képviselői is az ő feltétlen megbízhatóságáról. Fizikailag és morálisan olyan szenvedések következnek, amelyeknek túlélése a hatalom számára is, és a titokzatos forradalmárok számára is meggyőzően bizonyítja alkalmasságát. Az ezután következő poént ne várja a kedves olvasó, hogy elmeséljem, inkább térjünk vissza az ezt megelőzőekhez. Mint látjuk, a film története tálcán kínálja egy izgalmas, fordulatos politikai krimi lehetőségét. Kovácsi egy kicsit ezt is akarja, de belekever még valamit, amitől az egész szörnyen nehézkessé és komolykodóvá válik. Valami olyasmivel terheli meg az egészet, ami ebben a formában idegenül hat. Szigorú óvatossággal sterilizál, és mégis mintha a hatvanas évek végére felnőtté váló fiatal értelmiségiek forrada- lómértelmezésének konfliktusát, vagy inkább a hatalom és az egyén viszonyának zavaros érzéseit tükrözné. Önkéntelenül utal erre a forradalmi gondolatot, és cselekvést képviselők életkora a filmben. Ugyanakkor ez a súlytöbblet mérhetetlenül elidegeníti a nézőt is a filmtől. Olyan óvatosságot sugall a konkrét világra nem utalással, hogy nemcsak az a bizonyos művészi „megérintés" marad el, de még a meglehetősen halvány nyomokban megjelenő szórakozás is. Pe- -dig az ötlet jó. Kár érte. Bodnár Mihály Iskolakezdés előtti tanácsok Legalább kétéves késésben van az a szülő,, aki csak augusztusban lát neki gyermeke iskolára való felkészítésének, ezt vallják a pedagógusok az Egyesült Államokban is. Egyöntetű véleményük szerint a felkészítést jóval azelőtt kell elkezdeni, hogy a szülők belevetik magukat a nyarat lezáró iskolaruha-vá- sárlási rohamba. A felkészítés egyik alapeleme. hogy a gyermeket még tinegős korában megismertessék az olvasás szokásával. A szülők vigyék el kisgyermeküket a közeli könyvtárba, rendszeresen, hetenként legalább egyszer látogassanak el oda vele, használjanak fel minden ott fellelhető játékot, ismeretterjesztő anyagot, s egyéb olyan eszközt, amely rávezeti a kisgyereket arra a gondolatra, hogy a tanulás érdekes és nagyon fontos dolog. Játékos módszerekkel buzdítsák a kisgyereket a tanulásra, és teremtsék is meg az erre ösztökélő feltételeket otthon, például egy csendes zugot a lakásban, ahová a gyerek elvonulhat. Állandóan olvassanak a gyereknek, még akkor is, amikor az már iskolába jár, s ott tanul olvasni, s ne csak ajándékozzanak neki könyveket, hanem győződjenek meg arról, hogy a gyerek elolvasta és megértette őket. Amerikai tanárok is azt tapasztalják, hogy csökken az iskola, a tanulás tekintélye, elferdülnek a vele kapcsolatos szülői elvárások; sok szülő az iskolát valamiféle gyermek m ege 3 i szolgáltatásnak tekinti, ;jrely leveszi a válláról a nevelés terheit. Barbara Brenner amerikai pedagógus a „Szeretet ás elvek” című könyvében ezért arról ír, hogy a szülőknek minden cselekedetükkel azt kell érzékeltetniük a gyerekkel, hogy ők maguk nagyra becsülik áz iskolát. A szülők mutassanak 'tiszteletet a tanárok iránt, s a gyermekek is ezt a tiszteletet fogják megadni oktatóiknak. A szülők higgyenek abban, hogy az iskolában a munka és a szórakozás egyaránt megtalálható, s gyermekeik is hinni fognak ebben. S végül a gyermek szemében a szülő testesítse meg azt a felfogást, hogy bizonyos célok elérése érdekében dolgozni kell. Az iskolai élettel járó szokatlan megterhelés miatt sok gyereknél olyan gondok térnek vissza, amelyekről a szülők azt hitték, hogy már régen túl vannak rajtuk, például ágybavizelés, rossz álmok, emésztési zavarok, fejfájás, sok pityergés. hisztérikus kitörések. Az első osztály első két hetében rendkívül fontos, hogy a tanítók kedvesek, mosolygósak legyenek, és főleg segítsék a gyerekeket — írja Barbara Brenner. S végül még egy tanács az amerikai írónőtől (mint az előbbieknél, most sem csak amerikai szülőknek): A megértés és a biztatás általában sokai inkább segít problémákat megoldani, mint a keménység és a szigor. A Rimától az Ipolyig (3.) A tiszolciCenfrálban Rimaszombat, Rimabrézó és Rimabánya, meg a középtájon elhelyezkedő, fejlődő (német bányászok által alapított) városka. Nyustya-Liker után felfelé haladva a Rima völgyében erősen összeszűkül a járható terület. .Jobbról az H33 méter magasra nőtt Tresztnye, balról pedig az ugyancsak ezres Osztra zárja le a völgyet. Itt már majd egymáshoz si- múlva-szorulva haladhat csak az út szalagja (fokozatos emelkedéssel a rimaszombati kettőszázról a kétszeresét meghaladva). a keléti peremen futó vasútvonal és maga a Rima. Nem ritka erre a látvány, hogv egv-egv kanyarhoz közelítve úgy tűnik az utasnak; ott elöl két-három völgy torkollik egymásba, tehát mindenképpen igaz, amit a táj szülötte, prózai költőié, útikalauza Szombathy Viktor állít (ha így ki nem is mondja) talán a világon sincsenek ilven szén völgyek, mint errefelé! . Érdekes. hogy itt. a szomszédban élve, miiven kevesen járunk mi nógrádiak erre. mennvire „kiesik” északi útvonalainkból a felvidéki tájak talán-talán legszebbike. ☆ Egy valamit nem találok azonban. amiről felvidéki örök ciceronénk. Szombathy Viktor megemlékezik legutóbbi kiadású csehszlovákiai nagy útikönyvében. És ez a valami az út menti két egymást követő magnezitgvár okozta természeti károsodás mindent belepő pornyoma (magnezitpori epei), ami miatt régebben talán joggal volt nevezhető ez a paradicsomi vidék „Szlovákia Szaharájának”. Talán a tegnapi, mai eső is segít eltörölni a nyomokat, de a Rima-völgyi mérgeszöld növényzetet látva inkább hajlok arra. hogy talán régen megtették szomszédaink azt, amit mindenütt a világon megtenni már-már késő. és felszereltek ide-oda valamit, ami megszűri-összegyűjti a port. Tíszolc-Tisovec szinte elénk ugrik egy1 enyhe kapyafhjtáft olyan látvánnyal, amit lehetetlen ilyen kis térben leírni! Egyszer csak ott van egy kedves saroképület az út hajlatában a Centrál Szálloda, amiként ez felirata szerint messziről kitetszik. Fölötte, a város fölött a valamikori tiszolci várat tartó hegyen látványos ipari létesítmény (kohónak látszik), s ennyi elég is a jó képzeletű utasnak, hogy éppen oda képzelje a vashámort, ahol itt Rákóczy ágyúgolyóit öntötték, ahol a legenda szerint a vár is állott még régebben, amit a török túlerő — idági portyázott az egri török sereg — csak úgy tudott bevenni, hogy ri- pitvára lövette és a végén már csak négy ember maradt a védők közül, azokat dicsőséggel elengedte. A Centralt szeretném leírni —, de aligha sikerülhet. Ha azt mondom oivan, mintha a múlt századba lépne1 be az ember udvarán, nyikorgó la- lepcsőin, nyolcagyas szobájában (vannak két-, sőt, egyágyas szobái is!) víz főié íug- geszkedő részeiben járva, valamit sejtetni tudhat talán az ember. A íógadósné kötényben járja velünk a famennye- zetes folyosókat, az öreg zárak nyitjának mikéntjét magyarázva, persze mindent szlovákul, hiszen ez a vidék itt valóban a szlovákság nemzeti ébredésének egyik legfőbb pontja. Itt számos helyen látható a megmaradásért és fejlődésért küzdő haladó szellemű szlovák Clementis család tagjainak emlékhelye. De látni itt mást is, a németek elleni partizánharcok emlékét őrző tárgyakat, helyeket — itt volt az egyik legerősebb partizánközpont es -ellenállás a háború alatt. Az Árpádok idején német és szlovák őslakosok alapították (bányászok) a virágzó települést, nevét is a valamikori tiszafáiról, inkább erdeiről kapta német névadással: Theissholz. Éppen ott, ahol az út még jobban szűkülve északnyugatra Breznó felé tart, folyik le a gyors járású Rima kis ága és emelkedik a várhegy hirtelen szinte az utca oldalából egyenesen ezer méterre. Körös-körül mindenütt a murányi fennsík és a másfél ezer méteres Fahova uralja erdeivel a képet, a levegőt élessé, rnident álhatóvá» téve. Jobbra, néhány kilométerre, a még magasabban fekvő murányi várrom (az egész Kárpát-medence legmagasabban fekvő vára volt), balra- előre pedig a hágón túl már Breznó. A Rima itt ered. a Fabova vizeit gyűjtve patak- nvi méretben folyik csörögve sebesen át a városkán. De vissza a Centrálba! Aki szereti a régies egyszerűséget. bizonyosan jól érezheti magát ebben a kis, három oldalon az útra támaszkodó szállóban. Lent a nagyteremben külön az étkezőknek és külön a borovicskát sörrel ivóknak a tér (az utóbbi a nagyobb), kardos felszolgálómén vecskékkel. akiknek olyan tekintélyük van, hogy a legkeményebb hangú tiszolci polgár is úgy érzi, az édesanyja járja körül asztalát, hát ezért úgy is viselkedik. Szépen, csendesen beszélgetve. Bármikor kell az étel — egv biztosan kapható, (s müven jó) pacal a Centrálban. Pacal, leves és pörkölt formájában. ahogv kell. Hátizsákos pozsonyi diákok falják jóízűen. hogy a „velki pivo” le- höroölgetése után még az éji órákban felvegyék hátukra a házukat és elvonuljanak kemény léptekkel az ezerméte- teres hegyekbe szállásra. Innen bentről majd az egész Ti.szolc látható, barokkos evangélikus temploma körül a hatalmas koronájú fák törzsét ör zeszegezett léckeret védi, szép főtere a modern építészet megkapó illeszkedése a régihez, arráb. amerről az utas érkezett, fent a hegyek lankáin akkurátusra rakott boglyákban szellőzködik a levágott fű, az esős hegyi lég lehozza a szénaillatot, bekúszik a Centrál nyitott ajtaján. Nézegetjük a térkéneket (kiváló autóatlaszokat, részletes turistamappákat vásároltunk a kis óvárosi téren a szálló háta mögött). Keresgéljük a helyet, vajon hol lehet a Furmanec-völgy, ahol az időszakos forrás működik, (külön legenda van róla törökkel, örök élettel stb.). kérdezgetjük is, akit érünk, hogy ..periodicki pra- v\eny” — merre lehet? de hát erről a csodáról errefelé nem hallott senki. Csak másnap mondja az újságos, hogy azt „bezárták”. Ha ugyan arról beszélt ő is. A záróra a Centrálban úgy fest, hogy mi még kikérünk egy kört és maradunk. mert a házon belüliek addig ülnek, amíg akarnak ... A többiek , szép csendesen a kötényes menyecskék sziklaszilárd tekintetétől kísérve, hazabandukolnak. Reggel aztán újra a Rima ezüstös csörgése köszönt, amikor kitámasztóm a' zsalugátert. T. Pataki László ; „Tömegkommunikáció" A sajtó, a rádió, a televízió elhozza mindazt hozzánk, ami a világ és a hazai dolgainkban az eligazodást segíti. Elviszi az olvasóhoz ezt a kis jegyzetet is, amelyet a munkába indulóknak és a munkából jövőknek szánok, akik e sorok elolvasása előtt vagy után villamosra, autóbuszra szállnak. esetleg éppen ott forgatnak bele az újságba. A járműveken, mi utasok, új módon kommunikálunk egymással: a kézben tartott, vállon lógó hazai és külföldi reklámszatyrok- 'kai, diplomata- és egyéb táskákkal, általános iskolai alsó tagozatos hegymászóböröndökkel. behemót sportcuecokkal. Az 1945-ös romeltakarítástól eltekintve, ennyit és ennyien még soha nem cipekedtünk. Van is mit hordanunk. S ez így jó. De elvétve hallani mostanában egy „pardon”-t, egy kérdő „szabad"- ot. Annál több az oldalba vágó, hátba csapó, lábak közé nyomakodó, a tömegkommunikáció eszközévé avatott táska. Minden „elnézést kérek” nélkül. A táska is én vagyok, a-z kommunikál helyettem is. A jelenlét, a helykérés, az irányváltoztatás néma, ám határozottan követelő eszközévé vált. A Magyar nyelv értelmező szótára szerint a közlés az a cselekvés, az a tény, hogy valakivel valamit közölnek. Am a társas érintkezésben sosem volt mindegy, hogyan. Naponta utazom tömegközlekedési eszközzel a munkahelyemre és haza én is. Most is, mire elolvassák é jegyzetet, nemsokára önökkel együtt járműre szállók. Természetesen én is táskával. De már most kérdezem: „Szabad?. ..” Tessék megpróbálni. — b. k. — műsor KOSSUTH RADIO: *.»i Három Vivaldi-szonáta Ul: Vujicsács Tihamér népzenei feldolgozásaiból 9.33: Száll az ének Í0.05: Szép vagy M.M: Berlioz: Fantasztikus szimfónia M.OO: Gondolat 11.25: Külpolitikai könyvespolc 11.40: Birinyi József népi hangszereken látszik 12.45: Karácsony Sándor: A magyar észjárás. Bat a Imre könyvszemléje 12.55: A zene is összeköt 14.10: Fűtől fáig. Riport 15.00: Erről beszéltünk. . I 15.30: Nóták 10.05: Ali baba és a negyven rabló. Mesejáték 16.48: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa reneszánsz műveket énekel 17.00: Jogi arcképcsarnok 17.25t Reflektorfényben egy operaária 17.57: A bostoni szórakoztató- zenekar filmzenét játszik 18.15: Hol volt. hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk. 19.15: Sinkovits Imre rádiós szerepeiből 20.51: Zenekari muzsika 21.30: Pótvizsga. Riport 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Szemben egymással 23.00: A Nyugat lánya Részletek Puccini operájából 0.15: Éjfél után— PETÖFT RADIO: 8.05: Operettrészletek 8.50: Tíz perc külpolitika. blÖGRAD — 1985. augusztus 3Q„ péntek 9.05: Napközben Közben: 10.25: Válaszolunk hallgatóinknak 11.25: Külpolitikai könyvespolc 12.10: Magyar fúvósinduLók 12.30: Népi muzsika 13.05: Pophuilám 14.00: Slágerek Olaszországból 14.40: Oscar Petti ford és Lee Ritenour dzsessz- együttesei játszanak 15.30: Könyvről könyvért 15.40: Péntektől péntekig 17.30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 19.50: Egészségünkért! 20.00: Nóták ed velőknek 21.05: Közvetítés a súlyemelő- világbaj nokságrói 21.15: Sokféle! 22.10: Rekviem egy motorversenyzőért. Drapál Jánosra emlékezünk 23.20t Gyöngy Pál szerzeményeiből 24.00: Hangszerszólók 0.15: Éjfél után. . . MISKOLCI STÜDlO: 17.00: Műsorismertetés. illírek, Időjárás. — rr.OS: Péntek este Sees? kesztő: Csonka László. (A tartalomból: A miskolci utcanév- táblákról. — Őszi divat. — A mestercukrász ajánlata. — Hét végi programajánlat.) — 18.00: Észak-magyarországi krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.25: Tv-torna (ism.) 8.30: Szünidei matiné 9.30: Könnyűzenei mesterdalnokok íism.) 10.15: Vízisikló és folyami rák. 11.00: Képújság 16.30: Hírek 16.40: Zenés ajándékkosár (ismj 17.15: Három nap tévéműsora 17.20: Rómeó, Júlia és a sötétség. Csehszlovák film. 18.50: Képújság 18.55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Vannak még mogyoróbokrok. NSZK tévéfilm. 21.00: A hét műtárgya 21.05: Péntek esti randevú 22.05: Magellan 22.20: Ez a Maxim 22.5<*: Tv-híradó 3a r &UWU HuikhUbz __ 2. MŰSOR: 18.00: Képújság 18.05: Sokismeretlenes egyenlet. III/I. rész (ism.) 18.25: Pulóver. XIII/13. rész. £8.35: Európai biztonság és együttműködési értekezlet kulturális fórum, Budapest, 1985 18.55: Hanna Zagarova. (Aranylemez Hankának). (ism.) 19.30: Csak a derű (avagy a repülés) óráit számolom... II. 20.00: Nemzetközi fogathajtó- verseny, 20.50: Tv-híradó a. 21.10: Reklám 21.15: A császárság jegyeset VI/2. rész. (14 éven felülieknek!) 22.20: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hiradó 20.00: A betolakodók 5. rész (Ism.) 20.25: Ragadozók. 3 rész,. (15 éven felülieknek!) 21.15: Szórakoztató vetélkedő 21.55: A kaméliás hölgy* Krancia fűni. 23.45: Hírek 23.55: Dzsesszpódium 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Amíg a folyók kiszáradnak. . . Tv-játék 21.05: Egy háborús fotóriporter 1944-ben 21.30: időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Zen^s műsor MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Piszkos munka (14). Színes, szinkronizált ausztrál western. —Balassagyarmati Madách: Aranyeső Yuccában. Színes, szinkronizált olaisz western. — Pásztói Mátra: Megfelelő ember kényes feladatra (16). Színes, magyar politikai krimi. — Szécsényi Rákóczi: F «y asszon v visszanéz. Magvar film. — F.étsá": A kék l0<nma (HV Színes USA-film. — Érsek- vadkert: Rocco és fivérei T—IT. (14). Luchino Visconti 1960-ban készült világhírű olasz filmjének felújítása. — Nagylóc: A zsaru nem tágít. Színes. szinkronizáld Jra>iH»a twimigyi fftnwig>áfeék«
