Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-28 / 201. szám

A minőségi acélgyártáshoz szükséges elő- Civözeteket is gyártanak a Vasipari Kutató Intézőt salgótarjáni főmérnökségén. Néhány hete kezdődött el legújabb terméküknek, az Úgynevezett ausztenites mangánacélnak az eioanitasa amelyet a Csepel Vasmű haszno­sít csőgyártó szerszámként. Júliusban és au­gusztusban huszonöt tonnát adtaik át a fő­városi vevőnek. A laboratóriumban folyamatosan ellenőrzik a gyártmányok szabványok szerinti összetéte­lét. Vojtek Szilveszter a minőségellenőrzés vezetője és G eiger Istvánná laboráns az új terméket vizsgálják. Takács I.ászlóíié laborvezető számtalan elemzésnek veti alá a kísérleti anyagokat. A ké­miai beavatkozások mellett egy elektromos kemence is a segítségükre van a minőség meg­ítélésében. —kulcsár— Tizeues szolgalat A dolgozók helyett és nevében Tizedik esztendeje műkö­dik a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a szakszervezeti jogsegélyszolgálat Az elsők között alakult meg, s eredeti célkitűzésének megfelelően egyre szélesebb körben lát­ja el feladatát, és ma már a hagyományos szakszerve­zeti érdekvédelmi tevé­kenység szerves részévé, 'intézményes formájává vált. A szolgálatot ellátó jog­tanácsosok évek óta egyre növekvő ügyfélforgalomról adhatnak számot. Tavaly például 1728 esetben ke­resték meg a vállalati dol­gozók ügyes-bajos dolgaik intézése érdekében, az idén pedig ez idáig 1180 ügytet jegyezhettek fel. Az ügyek jellegét tekintve — évek óta többé-kevésbé hasonló arányban — leg­több ’ a polgári, a családi és az államigazgatási joggal összefüggő ügyintézés. Ezek­nél jóval kevesebb a mun­kaügyi, munkahelyi vitás kérdésekkel kapcsolatos te­vékenység, és csökkenő ten­denciát mutat a vállalati munkaügyi döntőbizottság elé kerülő ügyek száma is. Ez utóbbi egyben a szak- szervezeti jogászok hatásos jogpropagandáját is jelzi, hiszen az üzemekben tar­tott kiselőadásokon, cso­portos beszélgetéseken gya­korta kerülnek szóba a munkajogi szabályok és he­lyes alkalmazásuk. Emel­lett az üzemi lapban rend­szeresen megjelenő cikkek is a minél .szélesebb körű jogi felvilágosítást szolgálják. A tanácsadáson, bead­ványszerkesztésen és egyéb más eljáráson kívül teljes körű jogi képviseletet kap­nak a dolgozók az üzemi •balesetekből vagy foglalko­zási megbetegedésekből eredő kárigények érvénye­sítésében. A polgári és családi jogi ügyekben is — amelyek vál­tozatlanul az ügyek leg­jelentősebb hányadát te­szik ki — sokszor a vállalati dolgozók helyett és nevé­ben a bíróságok előtt is eljár a szakszervezeti jog­segélyszolgálat. Az itt ellá­tott ügyek többsége az em­berek kisebb-nagvobb jog­vitáival — tartós haszná­lati cikkek beszerzésével, jótállásával, kölcsönügyle­tekkel, építési és egyéb szakipari munkák kivitele­zésével — kapcsolatosak. De gyermektartási pérek és indokolt esetben házassági bontóperek képviseletével is foglalkozik a jogsegély- szolgálat. Évente 70—80 esetben je­lennek meg a bíróság és a vállalati munkaügyi dön­tőbizottság előtt a gyári dolgozók ügyeiben a szak- szervezet jogászai. A jog­segélyszolgálat által nyúj­tott mindenféle segítség a vállalat doígozói számára in­gyenes. Szerény ügyvédi munkadíjat figyelembe vé­ve kiszámították, hogy az ingyenes segítségadással a gyár szakszervezeti bizott­ságának jogsegélyszolgálata havonta 35—40 ezer forintot „takarít meg” a dolgozók­nak. Ám emellett akár fö­lösleges költségek kiadásától is mentesítik -.az ügyfeleket, mert egy-egy vitás ügybén arra vonatkozóan is tájé- •. koztatást adnak, érdemes-e pert indítani. A jogsegélyszolgálat alap­vető társadalmi érdeke mégis az, hogy a jogvitás ügyekben eligazítást, segít­séget adjon, hiszen a dol­gozók közérzetét, s így mun­kavégzését is befolyásolja az, miként nyernek orvos­lást ügyeik. Tízéves tevé­kenység után megállapít­ható, hogy az SKÜ dolgozói­nak az itt nyújtott szakszer­vezeti segítség — főleg a jelenlegi gazdasági helyzet­ben — fokozott megbecsü­lést és elismerést vívott ki a szakszervezeti mozgalom­nak. n kereskedelmi bankok előfutárai Pénzintézetek alakulnak előbbiek mellett legalább ilyen fontos, hogy tevékeny­ségükkel összhangban, tehát a fejlesztésekhez kapcsolódva, betéteket is gyűjthetnek. A jelenlegi gazdasági hely­zetben a vállalatoknak nem nagyon futja megtakarításra, sőt a meglevő pénzüket sem igen fektetik bankbetétbe, így a pénzintézetek kevésbé számíthatnak arra. hogy eb­ből a forrásból jelentős tő­kére tesznek szert. Ez per­sze azt is jelenti, hogy nép- gazdasági szinten — legalább­is egyelőre — nem ezeken a pénztárablakokon keresztül osztják szét a hitelek jelen­tős részét. ségfik l’esz a választásra ist Hiszen a pénzintézeti rend­szer szélesedése nemcsak a szabad bankválasztásra ad le­hetőséget. A másik oldalon levők szintén megkapták a jogot arra, hogy csak a szá­mukra megfelelő partnerek­nek adjanak pénzt. Mindez együtt pedig garantálja, hogy népgazdasági szinten a fej­lesztések forrásai ne halad­ják meg a kívánatos szintet.' Igaz ezen őrködik az állami felügyelet és a jegybank a maga sajátos eszközeivel. Bár e módszerek alkalmazását, hatókörét most kell kipró­bálni a szocialista pénzügyi szféra sajátos kereteim belül.' Az utóbbi években látvá­nyos változásokon ment át a magyar pénzügyi szféra. Elő­ször csak úgynevezett „ala­pok” alakultak különböző fej­lesztési területekhez kap­csolódva: a mezőgazdaságban, az innovációs folyamatokban az építőiparban kértek és kaptak * helyet maguknak. (Ilyen volt például az inno­vációs alap, vagy a vállal­kozási alap). Létrejöttük cél­ja a vállalkozás volt. hogy kihasználva méretükből adó­dó gyorsaságot és rugalmas­ságot, versenyt teremtsenek a beruházásokra, fejlesztések­re szánt pénzek piacán. Idén január óta folyama­tosan átalakulnak ezek az alapok, úgynevezett szakosí­tott fejlesztési pénzintézetté. Jó néhány már bankként je­gyeztette be magát. Így jött létre például az' innovációs alapból az Innofinance, a vállalkozási alapból az Ál­talános Vállalkozási Bank Rt. és —, hogy a legújabb fejle­ményt említsük — az építő­ipari innovációs alapból Építőipari Innovációs Bank Rt. Hllelek. Ívéinek A névváltással1 nemcsak a cégtáblákat festik át, hiszen a korábbinál jóval több fel­hatalmazást kaptak. De nemcsak körükben ment és megy végbe változás, szinte kivétel nélkül valamennyi ré­gebbi bank is lehetőséget, ka­pott arra, hogy új üzletágak­ban működjék és egy-egy te­rületen versenytársai lehet­nek egymásnak. A szám szerint nyolc szakosított pénz­intézet megőrizte az új jo­gosítványok mellett eredeti feladatát. Elsősorban a fej­lesztésekhez és innovációkhoz kapcsolódva tevékenykedhet­nek, de emellett — akárcsak a nagyok — kötvényeket bo­csáthatnak ki. megbízásból vagy saját nevükben: adhat­nak, hitelekét, illetve végle­ges tőkejuttatás formájában is részt vehetnek különböző vállalkozásokban. (Ilyenkor bizonyos összeget adnak a vál­lalkozásokhoz, és cserében részesednek a haszonból.) Az Vaiaszilial a vállalat Ennek ellenére nem sza­bad szerepüket lebecsülni, hiszen hosszú évtizedek után először teremtődött meg an­nak a lehetősége, hogy a vál­lalatok ne csak egyetlen bankhoz mehessenek kölcsö­nért, ezt a tendenciát erősíti a most folyó- átalakulás is. És mivel a nagy beruházások kora egyelőre nem tért visz- sza, tehát még nagyobb sze­repet kapnak a gyorsan meg­térülő, viszonylag kis tőkét igénylő befektetések. E terü­leten viszont már sikerrel ve­hetik fel a versenyt a ki­sebb pénzintézetek a nagyok­kal. ugyanis méreteik lehető­vé teszik, .hogy gyorsan al­kalmazkodjanak az igények­hez. Ráadásul az sem elha­nyagolható szempont, hogy az újonnan alakult szakosított pénzintézetek — az egykori alapok — olyan elképzelések valóra váltását is finanszíroz­hatják, amelyben csak ők látnak üzleti lehetőséget. Természetesen a pénzinté­zeti státus nem garantálja a nyereséges gazdálkodást, amely mind a nyolcuktól alapvető követelmény. Elő­fordulhat. hogy egy nyeresé­gesnek látszó üzlet sem hoz hasznot, és ez a viszonylag kis alaptőkék miatt érzéke­nyen érinti a kisbankokat. Ám. valószínűleg éppen ezért rendkívül körültekintően vizLSgálják majd meg a vál­lalatok ígéreteit, és lehető­lég nem kétszintű A nyolc szakosított pénzJ intézet alakulása mellett a többi bank is szélesítette te­vékenységi körét, de egyelőre még nem beszélhetünk két­szintű bankrendszerről. (A közgazdasági szakirodalom egyszintűnek nevezi a bank- rendszert, ha monopolhely­zetben van a jegybank. a bankszervezet irányítása is centralizált. Két-, vagy több­szintű bankrendszerről szól viszont az esetben, ha szá­mos kereskedelmi bank mű­ködik egymás mellett, me­lyek között piaci verseny van. A kereskedelmi bankok felett áll a központi jegybank.) A két-, vagy többszintű bankrendszer kialakításához .számos változtatásra lesz még szükség. Várhatóan ezek idejét nem hónapokban, ha­nem években mérhetjük majd: mert úgy kell megva­lósítani a kétszintűséget,' hogy eközben ne keletkezze­nek zavarok a hitelszférában, folyamatosak legyenek a hi­telkapcsolatok, és mindig tel­jesüljenek a hitelpolitikai irányelvek célkitűzései is. Éppen ezért viszonylag csak lassú léptekkel lehet haladni a kívánt cél. a kétszintű bankrendszer felé. Amely­ben jfeléntős szerepet kap­nak a szakosított pénzintéze­tek is. a leendő kereskedel-' mi bankok előfutárai. Lakatos Márta Látogatás az Expressnel Hová utazik a fiatal? Aligha van iskolapadból ki­nőtt ember, aki a hajdani nyári vakációk táborait, uta­zásait ne ifjúsága legnagyobb élményei között tartaná szá­mön. Vajon a mbstani fiata­lok ország-világ mely tájain keresik az élményeket? Erre a kérdésre kértük a választ az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda salgótarjáni ki- rende'tségénél. Az iroda ügyfelei — termé­szetesen — nemcsak a fiata­lok, hanem minden korosz­tálynak rendelkezésére állnak. Az azonban nagyon valószí­nű. hogy ha*- az ifjú ember utazni akar, az Expresshez fordul. — Tapasztalatai szerint mi­lyen a külföldre utazási kedv a fiatalok körében? — kérde­zem Varga Györgyöt, a ki­rendeltség vezetőjét. — Az' elmúlt évben meg­háromszorozódott az általunk szervezett kiutazások száma — válaszolja —, de ez elsősor­ban az idősebb korosztály megnövekedett érdeklődéséből adódott.,A fiatalok részaránya nem számottevő a külföldi utaztatásunkban. — Hová mennek közülük legtöbben? — Legszívesebben azNDK- ba. mert az viszonylag olcsó. Azokban az iskolákban, ahol már korábban is nekivágtak egy-egy saját sátras bulgáriai útnak, megmaradt ez a ha­gyomány. Tapasztalataink sze­rint 2—3000 forintos az az út, amit egy fiatal még megen­gedhet magának. ress kínálja a KlSZ-kor- osztály számára leginkább el­érhető lehetőségeket. — Nagy erőfeszítéseket te­szünk a diákutaztatás fellen­dítésére. Olcsón, tömegek jut­hatnak el külföldre olyan vo­natokkal. amelyek kizárólag a mi utasainkat szállítják. Ezek­nek a különvonatoknak az in­dítása eddig nem volt hagyo­mány Nógrád ban. Szeretnénk azzá tenni. Tavaly volt egy próbálkozásunk, jövőre, a KISZ-bizottsággal együtt elő­készítve újra indítunk. — A belföld vonatkozásá­ban is ilyen mérsékelt az ér­deklődés? A kérdésre a belföldi utaz­tatás szakértője. Pajer György forgalmi helyettes válaszol: — Örömmel mondhatom, hogy nem. Tíz év óta tavaly sikerült először túlszárnyalni belföldi forgalmi tervünket. Az ez évi üdültetésben már most többszörös a túlteljesí­tés. Belföldi útjainkra 95 szá-. zalókban a KlSZ-korosztály jelentkezett, ennek fele diák. Ez a felfutás elsősorban a ha­gyományos ajánlataink iránti nagvobb érdeklődésnek kö­szönhető, amihez valószínűleg hozzájárultak új propaganda- kiadványaink. Egyre több is­kola fordul hozzánk, talán a tanárok túlterheltsége miatt, a tavaszi osztálykirándulások szervezésekor. Az utóbbi idő­ben nemcsak szállásra, étke-, zésre tartanak igényt, hanem programszervezésre — szín­ház, cirkusz, planetárium —• is. A korábbinál többször ke­resik szolgáltatásainkat az üzemek, vállalatok fiataljai. — Új kezdemény eséseik is voltak az idén. Milyen a fo­gadtatás? — Meghirdettünk egy utat a soproni ifjúsági napok ke­retében rendezett Express-tri- atlonra. Senki sem jelentke­zett. A KISZ-bizottsággal együtt vízi- és lovastábort tervez­tünk. mintegy félezer gyerek számára. Érdektelenség miatt nem valósult meg... Minden középiskola igazgatójának és diákbizottsági titkárának meg­küldtük. hol, milyen profillal szervezzük az idén a közép- iskolás üdülőtáborokat, az Ál­lami Ifjúsági Bizottság jelen­tős anyagi támogatásával. Fel­hívásunkra ötvenegyen jelent­keztek, holott egy évtizeddel ezelőtt a hasonló táborokba, népszerűségük miatt, alig le­hetett bejutni. Most több tíz­ezer diák üdültetésére lett volna lehetőség. Szétküldött leveleink, úgy látszik, asztal­fiókban maradtak. Ezt azért gondolom, mert voltak olyan diákok, akik egyénileg azzal kerestek fel minket, hogy lesz-e az idén is ilyen. Az említett néhány kudarc ellenére az iroda dolgozói nem adják fel a reményt. Az ed­diginél is körültekintőbb pro­pagandával arra törekszenek, hogy minden érdekelthez el­juttassák hagyományos és új­szerű ajánlataikat egyaránt. Kovács Evika — Azt hiszem, a drágulások ellenére, még mindig az Exp­NÓGRÁD — 1985. augusztus 28, szerda 3 AcéMzők — laboratóriummal

Next

/
Oldalképek
Tartalom