Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-28 / 201. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁASMEGMt‘1 BIZOTTSÁGA ÉS A-MÉGYEI TANÁCS LAPJA XLI. EVF., 201. SZJ>.A ARA: 1,80 FORÍN7 1985. AUGUSZTUS 28., SZERDA ■Hepfi Milyen lesz Salgótarján? vita a tervkoncepcióról Csaknem három és fél milliárd forint áll rendelkezésére a következő középtávú tervidőszakban Salgótarján Városi Tanácsának. Az összeg felhasználásának mikéntjéről, a VII. ötéves terv település, és tanácsi gazdaságfejlesztési koncepciójáról tanácskozott kedden délután a Hazafias Népfront Salgótarján városi elnöksége, amelynek ülésén részt vett Letova: Ildikó, a HNF Kcgrád Megyei Bizottságának titkára. C. Becker Judit városi tanácselnök, Kassainé Karácsony Éva, az MSZMP Salgótarján Városi Bizottságának titkára. minél többen mondjanak véleményt, javaslatot a koncepcióról, hogy a végleges döntés az igények és a lehetőségek optimális összhangját tarEllentmondásosan és differenciáltan r A tényekben és megállapításokban gazdag jelentés, amelyben megyénk első félévi gazdasági és társadalmi fejlődésével ismertet meg a Központi Statisztikai Hivatal Nógiád Megyei Igazgatósága — lapunk tegnapi számában közöltük — ■ riem éppen a légkedveltebb olvasmányok közé tartozik. Akit azonban érdekel a megye fejlődése, munkájához, közéleti tevékenységéhez, agitációs, feivilágositó munkájához szükség van megbízható, sokat mondó tényanyagra, annak érdemes időt fordítani tanulmányozására. . Az első félévi gazdasági, társadalmi fejlődést, valamint ti lakosság életkörülményeit érzékeltető számok ol^a" sommás következtetésre kényszerítenek, hogy a .meftett rövid út viszonylag egyenletes volt, bizonyos tekintetben nobb az országos átlagnál, ugyanakkor ellentmondásosán, differenciáltan következett be, feltételezve további mozgásokat. „, ... ,, ___ A megye ipara az első fél évben a termeles utemeben meghaladta az országos átlagot, a megyei előirányzathoz képest pedig dinamikusan fejlődött. A júliusi és augusztusi nyári szabadságolások miatt azonban több helyütt visszaesett a korábbi ütem, ami arra figyelmeztet, hogy egyál- talán nincs semmiféle ok az elégedettségre, önelégültségre. Az ez évi terv teljesítése megyénk további fejlődésének alapvető követelménye, megalapozása az új, hetedik ötéves tervciklusnak, elősegítője a beharangozott élénkülésnek. A főbb ipari ágazatok differenciált teljesítményei egyrészt tükrözik a külső és belső piac igényeit, a gyártmányszerkezet korszerűsítését jellemző lassúbb, vagy élénkebb tempót, ugyanakkor érzékeltetik, hogy a- külföldi megrendelők miként viszonyultak megyénk termelő-gazdálkodó egységeihez. Az egyes ágazatok fejlődése között némi átrendeződés ment végbe, aminek eredményeként a gépipar ütemesen fejlődött, a szénbányászat és a kohászat, valamint az élelmiszeripar továbbra is csökkenő teljesítménnyel jelentkezik. Az előbbiek mellett megyénk- iparának gyengeségei közé tartozik az alacsony termelés- és termelékenységemelkedés, az' ezzel szemben kiáramló nagyobb bér, a kevésbé ésszerű létszámgazdálkodás-, a nehézkesen kibontakozó termékszerkezet-váltás, valamint a termékek minőségének, esztétikájának hiányosságai, a szállítás gondatlanságai. Megyei építőiparunk újabb vonásaként a létszám-átrendeződést említhetjük. Az értékelt időszakban a szövetkezeti iparból az állami iparba áramlott át a munkaerő. Feltehetően azért, mert az utóbbiaknál nagyobbak voltak a béremelés lehetőségei. Ugyanakkor a magasabb bér mögött nincs alapvető változás sem a termelés, sem a termelékenység növekedésében. Mezőgazdaságunk fejlődéséről több jót említhetünk. Hosszú évek után megállt a szántóterület csökkenése, a nagyobb nyereséget hozó termékszerkezet irányába változott a termelés arculata. Ezzel szemben az érdekeltség hiánya miatt csökkent az állatállomány. Több éves dinamikus fejlődés után megállt, illetve visszaesett a melléküzem! tevékenység, amit jelez a fizikai dolgozók több mint 10 százalékos csökkenése. A beruházási tevékenység is ellentmondásos. A tavalyi visszafogottság után az év első felében kismérvű élénkülés tapasztalható. Emögött azonban nem a termelést és gazdálkodást fokozó beruházások húzódnak meg. Jó dolog vi* szont, hogy a gépi beruházásokon belül a korszerű technikák, technológiák száma az importgépek révén a korábbiakhoz képest növekedett. A lakosság életkörülményeinek alakulására jellemző, hogy pénzbevételei ugyan mérsékeltebbek, mint az előző év hasonló időszakában, de 7,4 százalékkal emelkedtek. Változatlan áron számolva valamelyest emelkedett a kiskereskedelmi forgalom, kettővé! nőtt a gyermekorvosi körzetek száma. Továbbra is szembeötlő a magánlakás-építési kedv, és a hitel iránti növekvő igény. Amiben hosszabb távon nem sikerült változtatni és megoldásra vár, az a megye népességének csökkenése. Továbbra is alacsony az élveszú- letések száma, ugyanakkor növekszik az élvándorlási veszteség. Mindkettő a jövő fejlődése szempontjából elgondolkodtató. A közöltekből egyértelműen kitűnik, hogy a kedvező jelenségek és folyamatok erősítése mellett erőteljesebb tempóra van szükség a kedvezőtlen tendenciák megállítása, mérséklésé, ellenkezőjére fordítása céljából. ¥. K. A hazai megrendelők igényei mellett határainkon túli vevők részére is gyártanak gyermek- és női ruhákat a Páva Ruhagyár 2. számú üzemében Mátraterenyén, Az idén — terveik szerint — 117 millió forint értékben küldik termékeiket vásárlóikhoz, közöttük svájci, holland, NSZK-beli, szovjet partnerekhez. Képünkön a gyártószalagon elkészült szovjet exportmodellt Oravecz Katalin ifjú szakmunkás mutatja be Hegedűs Gábornénak, a termék egyik varrónőjének. —kulcsár— Tanácsülés Retsagon Az együitmlkidés új lehetőségei a településfejlesztésben Rétságon a termelőszövetkezet irodaházának tanácskozótermében tartotta ülését kedden Rétság Városi Jogú Nagyközségi Tanácsa. Elsőként Gresina István tanácselnök előterjesztésében megvitatták és elfogadták a nagyközségi tanács, valamint a társadalmi és tömegszterve- zetek, gazdasági egységek együttműködésének helyzetéről és a további feladatokról szóló előterjesztést. Ebben a többi között megállapították, hogy a kapcsolat- tartás tartalma a tanácsi fel- világosító, szervező, kölcsönös tájékoztató és ellenőrző tevékenységben, másrészt a közvetlen gazdasági együttműködésben nyilvánul Vneg. A tanács elsődleges célja volt a lakosság igényeinek mind színvonalasabb, kielégítése, a település tervszerű fejlesztésében a társadalmi összefogás kiszélesítése. 1 talmazza. Bevezető hozzászólásában e gondolatot erősítette C. Becker Judit városi tanácselnök, majd a tervezés újszerű vonásait taglalta, kiemelve az önállóság növekedését, a demokratizmus szélesítésének lehetőségét. A tanácskozás résztvevői elé kerülő tervkoncepció számos konzultáció, egyeztető tárgyalás eredménye. Célja, hogy kijelölje a fő irányokat, a súlyponti feladatokat, föltárja a megvalósítás eszköz- rendszerét, s ezáltal, végső soron a salgótarjániak éler- ' körülményeit, társadalmi Közérzetét javítsa. E lehetőségek azonban nem végestek, sőt ugyancsak behatároltak, fon_ tos hát ésszerűen és célszerűen rangsorolni, föltárni a valódi érdekeket — ez csendült ki csaknem valamennyi hozzászóló véleményéből, amikor javaslatát, állásfoglalását ismertette. C. Becker Judit utalt rá, hogy a terv legrészletesebben a lakosság infrastrukturális ellátottságának helyzetével és teendőivel foglalkozik, tizenöt részkoncepciós tanulmány alapján állt ösz- sze. Elmondotta a tanácselnök, hogy olyan fejlesztéseket ktell ösztönözni, amelyeknek a működési pénzügyi feltételei is adottak lesznek. Hozzátette, a rendelkezésre álló pénzösszegnek — várhatóan — 56 százalékát kell fordítani a működtetésre, az intézmények ellátására, míg a fennmaradó rész jut fejlesztésre. Az anyagi erőforrások három módon bővíthetők. Egyrészt a lakosság szellemi-anyagi erejének nagyobb igénybevételével. Itt utalt a bevezetendő településfejlesztési hozzájárulásra, amely a Vízellátás, a város- szépítés, s az intézményfenntartás gondjain segítene, messzemenően építve a lakossági érdekekre, s az anyagi teherbírásra. Hozzáfűzte még. hogy a végrehajtó bizottság állásfoglalása szerint mintegy 14 ezer salgótar. (Folytatás az 2. oldalon) Bállá Ferenc, a HNF városi alelnöke köszöntötte a jelenlevőket, hangsúlyozva; a téma a megyeszékhely jövőjét érinti, ezért is fontos, Örömmel állapította meg a testület, hogy a tanács tevékenységét a sokoldalú kezdeményezés jellemezte. Kutatva és alkalmazva az együttműködés új lehetőségeit, formáit. A tanács részletesen is foglalkozott a társadalmi és tömegszervezetekkel, a fegyveres testületekkel, külön is elemezte a népfrontbizottságokkal, a nagyközségi KISZ- bizottsággal, a Vöröskereszttel, az MHSZ-szel való együttműködés eddigi eredményeit, majd meghatározta a következő feladatokat is. Dr. Tranger Károly, a településfejlesztési és -gazdálkodási osztály vezetője előterjesztése után határozatot hozott a tanács Rétság nagyközség VII. ötéves terület- és tanácsi gazdaságfejlesztési tervének koncepciójáról. Vita után határozatban mondották ki a VII. ötéves tervidőszak legfontosabb feladatait. Ezek között szertepel a meglevő intézményhálózat működési feltételeinek biztosi-" tása; a fejlesztés és működtetés összhangjának megteremtése, a meglevő állóeszközállomány megóvása; a lakosság legszélesebb rétegeit érintő alapellátás; a szociálpolitikai, környezetvédelmi szempontok fokozottabb érvényesítése. A tanács a VII. ötéves tervidőszak bevételeit és kiadásait több mint 239 millió forintban állapította meg. Ebből az úgynevezett működési célú fenntartási összegbe va. lamivel több mint 163 millió forintot költenek, a fejlesztési célú kiadások megközelítik a 76 millió forintot. Rétság Városi Jogú Nagyközségi Tanácsa tegnapi ülésén határozatot hozott az egyszeri ütés közműfejlesztési hozzájárulás megállapítására is. Ülést tartott a SEelnöksége A fogyasztási szövetkezetek első félévi gazdálkodása * A fogyasztási szövetkezetek első félévi gazdálkodását vitatta meg tegnapi salgótarjáni ülésén a MÉSZÖV elnöksége. Bár ez idő tájt egyébként is szokás a gazdálkodási eredményeket áttekinteni, most külön aktualitást adnak a napirendnek az eddig jelentkező kedvezőtlen tendenciák. A zömmel falusi lakosságot ellátó fogyasztási szövetkezetek kiskereskedelmi forgalma az év első felében a tervezettnek megfelelően alakult. Erőteljesen nőtt az élelmiszerek eladása, dinamikus fejlődést ért el a balassagyarmati, az érsekvadkerti, a magyarnándori áfész. Az áruellátás színvonala ez időben megfelelő volt, noha több szállítópartner pontatlan, szerződéseikben előnytelen feltételeket iparkodtak érvényesíteni. Ezek egy részében sikerült megállapodásra jutni, több céggel még tárgyalnak, i Fontos értékesítési lehetőségeket veszítettek 1 a fogyasztási szövetkezetek a ruházat^ és a vegyesiparcikkek forgalmazásában. Az előidéző okok közt a vásárlóerő mérséklődése és a tartós fogyasztási cikkek gyakori hiánya mellett szerepet játszik a beszerzési munka gyengesége is. Noha a szövetkezetek üzletpolitikájukban célként jelölték meg. nem bővült, hanem jelentős mértékben csökkent a közvetlen beszerzések aránya, továbbá megfogyatkozott a Skála-Cooptól és a Salgó-Szövkertől vásárolt cikkek mennyisége is. Kedvezőtlenül alakult az áfészek felvásárlási üzem- ágának első félévi árbevétele; az előirányzott forgalmat a biztató előjelek ellenére sem sikerült teljesíteni. Különösen sok gondot okozott a gyenge minőség és a vevők ilyenkor automatikusan, kialakuló tartózkodó magatartása. A szövetkezetek évi 1120 tonna vágónyúl felvásárlására' kötöttek szerződést, az első fél évben mindössze 422 tonnányi mennyiséget vásároltak fel. Némi élénkülés csak ott tapasztalható, ahol éltek a folyamatos és tervszerű tenyésznyúl-kihelyezés és az integrációs tevékenység hatékonyságnövelésének lehetőségévek A sertés felvásárlása az országos tendenciához közel álló mértékben csökkent. Mézből 126 tonnát vásároltak fel a szövetkezetek, kevesebbet, mint tavaly ilyenkor. A jó perge- tési eredmények ennek ellenére az éves tervezett meny- nyiség teljesítését sejtetik. A Hungaronektár versenytársaként idén megjelent a mézpiacon ' a TSZKER, amely magasabb árígéretével komoly pozíciókra tett szert az áfészek rovására. A tervezett, több mint 185 millió forintos exportárualap előállítása az eddigi lemaradások miatt már év végéré sem várható. Részben a kisebb mennyiségű felvásárolt zöldség-gyümölcs, részben a tartósítóüzemek jelentős nyersanyaghiánya miatt. A nyereség csökkenéséből,' illetve az eszközállomány és a felhasznált bér növekedéséből . fakadóan romlott az áfészek jövedelmezősége. A mostaninál jövedelmezőbben elsősorban a költségekkel való takarékossággal gazdálkodhatnának a szövetkezetek, a jelek szerint azonban a költségek gyorsabban emelkednek, mint az árbevétel. Kivált az általános költségekre igaz ez, legfőbb ideje hát az igazgatási apparátusok észszerű átszervezésének! Sürgős feladat a továbbiakban a mozgékonyabb, az élet változásaihoz jobban igazodó beszerzési mechanizmus kiala- kítása, a több szövetkezet által közösen szervezett beszerzési akciók indításának megfontolása.
