Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-27 / 200. szám
Polgári védelem Amit a helyi védelemről tudni kell... Ma már egyértelműen megállapítható, hogy a nagy hatású tömegpusztító fegyverek megjelenése és elterjedese. valamint egy esetleges háború jellege minden eddiginél nagyobb követelményt támaszt a polgári védelemmel szemben. / tömegpusztító fegyverek alkalmasak egyidőben igen nagy kiterjedésű területen az élő erők, építmények, anyagi javak, hasznos növényzet elpusztítására, lerombolására, valamint tartós szennyeződés, fertőzés létrehozására. A rakétafegyverek minden célt képesek elérni, ezért a .lehetséges közvetlen vagy közvetett hatákuk alapján az egész ország területét veszélyeztethetik. Természetesen egves települések közvetlen veszélyeztetettsége más és más. A polgári védelmi intézkedéseknél az egész ország lakosságának védelméről kell gondoskodni. A védelem biztosításának egyik módja a távolsági védelem, azaz a lakosságnak a közvetlen csapásterületekről történő kivonása. A távolsági védelem mellett ugyanakkor továbbra is szükségszerű és feltétlenül szükséges módszer a helyi védelem. azaz az óvóhelyek létesítése. A közvetlen csapásokkal nem veszélyeztetett területen elsősorban a másodlagos hatások (radioaktív kiszóródás) ellen kell védekezni. A védekezés — mind a területen élő, dolgozó, mind a kitelepített lakosság számára — szükséaóvóhelyekkel. illetve kiszóródás elleni védőlétesítményekkel biztosítható. A védelemhez rendelkezésre álló eszközök és módszerek hatékonyságának vizsgálatakor legfontosabb követelmény az életvédelmi létesítményekkel szemben az, hogy: minden egyes lakos ! rendelkezzék óvóhelyi férőhellyel^ férőhelye a tartózkodási helyéhez viszonyítva időben elérhető távolságra legyen; kellő védelmet biztosítson a nukleáris. a biológiai és vegyi fegyverek várható hatásaival szemben: biztosítsa huzamosabb ideig való benntartóz- kodás feltételeit. Hazánkban gyakorlatilag 1960 óta szervezett, tömeges óvóhelvépítés nem folyik, sőt jelentős férőhelycsökkenés is tapasztalható, amelynek oka elsősorban a szanálások után nem pótolt és az időközben elavultságuk miatt leminősített létesítményekben keresendő. A meglévő férőhelyellátás növelhető lenne, ha az új beruházásokhoz kapcsolódna az óvó- helvépítés. Ugyanakkor különböző természetes és mesterséges adottságok meghatározott óvóhely-telepítési lehetőségeket teremtenek. A mesterséges adottságok közül meg kell említeni a kettős rendeltetésű metrót, amely a nagy hatású támadó fegyverek hatásai ellen a legsokoldalúbb védelmet biztosítja. A .szükségvédelem biztosítása tekintetében figyelembe kell venni a meglévő lehetőségeket és helyszíni adottságokat. Bármilyen meglévő létesítmény (lakóházi pince, épületen kívüli borospince, verem, barlang, táró) Felhasználható. amennyiben annak állaga megfelel a védelmi előírásoknak és tartós emberi benn tartózkodásra «gészség- ügyi szempontból felhasználható. A föld alatti tér általános műszaki állapotát, geometriai adatait helyszíni szemrevételezéssel, ille-ve mérésekkel kell megállapítani. A szemrevételezés' során figyelembe kell venm, hogy a föld alatti tér földrajzilag, lerúle- tileg hol fenszik: m!t táróinak benne és milyen a kiürítés lehetősége: vízbeszivárgások következtében az oldalfalak, a főte milyen mértékoen ned- vesedik: beszakadást csúszási nyomok va.mcK-e; időszakonként nem /eszé'T'ezlet vízelöntés: milvm megközelítési lehetőséggel rendelkezik; milyen'a levegőellátás; vészkijárat!. menekülési lehetőséggel rendelkezik-e? Amennyiben a szemrevételezés eredménye alapján meg állapítható, hogy a föld alatti tér pv-fe!használásra kerülhet és nincs kizáró ok (nem vízteleníthető, kiépítése műszakilag gazdaságtalan), akkor adott időszakban megépítésre tervezhető. A szükségóvóhelyek üzemi helyiségekre (tartózkodóhelyek) és mellékhelyiségekre (gázzsilip. WC-he- lyiségek. szellőzőgépház. vészkijáratra) tagolható. A szükségóvóhelyek lehetnek éoúlet alattiak és épületen kívüliek. Az épület alatti óvóhelyeket célszerű földszintes és emeletes házakban ezen belül lakóépületek, intézményi épületek, az ipar, kereskédelem és közlekedés építményeinek pincehelyiségeiben létesíteni. Az énülétén kívüli szükségóvóhe- lvek közé tartoznak: borospincék. barlangok. udvari óvóhelyek, árokóvóhelyek, radioaktív kiszóródás elleni vé- d ól ét es ítmény ek. Szükségóvóhelyek kialakításánál az alábbi elveket kell betartani: a személyek tartózkodására szolgáló belső terek kialakításánál személyenként legalább 0.5 négyzetméter alapterületet és 2.5 köbméter légteret kell biztosítani, egy-egy belső tér befogadóképessége a lakóépületek pincéjében kialakításra kerülő szükségóvóhely esetében ne haladja meg a 75 főt. de barlangok, tárók felhasználása esetében több száz fő elhelyezése is megengedhető. A fából, vagy egyéb anyagokból (fémlemez) kialakításra kerülő szükségnyílászárókat úgy kell elkészíteni, hogy a gázbiztos elzárás követelményeinek megfeleljen. Külön közlekedőterek kialakítása mellőzhető, önálló WC-csoportok kialakítása helyett az egyes belső terekben TC-fülkék (tőzeg- zárós űrszék) elhelyezését kell biztosítani minden 25 fő részére. A TC-fülke legkisebb mérete 80x100 cm. vészkijárat minden 50 főnél nagyobb befogadóképességű szükségóvóhely esetében kell, kivéve ha a létesítmény két különálló bejárattal rendelkezik. Az óvóhelyek szerkezeti kialakításánál arra kell törekedni. hogy az elvégzendő munkák lehetőleg helyileg már rendelkezésre álló, illetve helyileg biztosítható építési anyagok felhasználásával, gyorsan és a legkevesebb szakmunkáslétszám igénybevételével kivitelezhetők legyenek. A megépítéshez szükséges építési anyagokat a helyszínen található, valamint a TÜZÉP- telep rendelkezésére álló anyagkészletéből kell biztosítani. A szükségóvóhelyek építésének megszervezéséért, irányításáért a megvei műszakimentő és óvóhelvszakszolgá- lat-narancs<nokság a felelős. A kollektív védelmi rendszerek eredményes alkalmazása — a polgári védelem jszervező és irányító tevékenysége mellett — a lakosság aktív közreműködésé'*' is feltételezi. Csatai István fhdgy. Arcok közeiről Nem szakadtam el... gazdasági cseléd volt, s 1926- tól tagja a pártnak. Édesanyám tíz évvel később lépett az illegális kommunisták soraiba. Én magam 1956. november 1-én vettem át a párttagságról szóló igazolványt. .. És amire büszke vagyok: a testvérek közül négyen élünk, de valamennyien párttagok vagyunk... Mag Zoltán életútja nem sokban különbözött sok más fiatalétól. Kőművestanuló, aztán tanonciskola és 1949- ben átvehette a kőműves- segéd-képesítést. — Nem maradtam ebben a szakmában. Pedig úgy gondoltam, hogy apám, nagy- Szerény embernek ismerik aParn elődjei pályáját foly- nemcsak a városban, de a tatom, mint kőműves. De város környékén is Mag Zol- 1951 októberében a haza hí- tán őrnagyot, aki nyugállo- vott fegyveres szolgálatra, mányba vonulásáig a Bátony- Nagy megtiszteltetés volt szá- terenyei Városi Jogú Nagyköz- momra, hogy már akkor a ségi Tanács polgárvédelmi kormányőrséghez kerültem, törzsparancsnoki tisztét töl- Két év után szereltem le, de tötte be. A szikár, vékony em- csak egy hetet töltöttem civil bérén jól állt az egyenruha — ruhában. Már a leszereléskor méltó is volt viselésére. közölték velem, hogy mint — Kőművesdinasztiából munkásgyerekre, továbbra is származom. Zabaron szü- számítanak rám a hadsereglettem, hat gyerek közül ne- nél. Talán egy hét telt el, gyediknek. Utaspusztáról Ce- és a postás újabb behívót redre jártam az elemi isko- kézbesittett. A Belügyminisz- lába, s a felszabadulás után térium állományába kerül- Salgótarjánban fejeztem be. tem. Dolgoztam a rendőrsé- Mondjam azt, hogy könnyű gen, mint adminisztrátor, az- volt a párthoz vezető utam? tán operatív munkás. -És jött Igen is és nem is. Könnyű a légoltalom. Ötvenhat feb- volt azért, mert édesapám ruár elsejével jegyeztem el Felhívás A polgári védelem fennállásának 35. évfordulója alkalmából szeptemberben megyei kiállítás lesz ..Légoltalomtól a polgári védelemig” címmel. A kiállítás dokumentumértékének erősítéséhez kérjük a polgári védelmi törzseket, szervezeteket, KISZ- és úttörő-alapszervezeteket, szocialista brigádokat, a lakosság és mindazok segítségét, akik — főként az 50-es és 60-as évekből származó — ilyen anyagokkal rendelkeznek. Minden ilyen jellegű fotót, igazolványt, könyvet, kitüntetést, ruházatot, vagy egyéb felszerelési eszközt szívesen fogad — az adományozó feltüntetésével — a rendező szerv. Kérjük, hogy aki ezt a tevékenységet segíteni akarja, az az illetékes városi, városi jogú nagyközségi törzshöz, a megyei parancsnokságra (Salgótarján, Rákóczi út 193. 3101) juttassa ek a kiállításra szánt tárgyát. magam a polgári védelem akkori elődjével. Azóta Mag Zoltán útja egyenesen vezetett fölfelé. A salgótarjáni városi légoltalmi parancsnokságon őrmesterként. törzsőrmesterként és főtörzsőrmesterként tevékenykedett 1961-ig. Aztán tiszti iskolára került, a légoltalmi szakkiképzést és szervezést tanulta. Alhadnagyként került vissza Salgótarjánba. — Mindjárt a városi törzsparancsnok helyettese lettem, öt éven át töltöttem be ezt a tisztséget. Hatvankilencben — az akkori salgótarjáni járás törzsparancsnoka lettem. Először főhadnagyként, aztán mint százados. .. Tanultam, hogy eleget tehessek kötelezettségeimnek. Jött a főtiszti vizsga és 1976 végén őrnagy- gyá léptettek elő. Összetömörítve ennyi lehetne egy ember élete. De Mag Zoltáné mégis más. A csaknem 35 évi egyenruhás szolgálat mindig egész embfert kívánt! Most, a beszélgetés során az emlékek között válogatunk. — Volt egy tanárom, társadalmi munkában látta el a légoltalmi feladatát. Tóth Zoltánnak hívták, ö tanított meg arra, hogyan kel! az emberek elé állni, ő tanított meg beszédre, előadások megtartására, egyszóval az előadói készséget tanultam meg egykori tanáromtól. Ez végigkísért az életemben. S a rengeteg gyakorlat, amit végrehajtottunk. Még ma is elevenen él bennem az a salgótarjáni komplex gyakorlat, amelynek vtezetője voltam. Egészségügyi, műszaki, vegyvédelmi alegységek pontos együttműködésére volt szükség. Hat ország polgárvédelmi képviselői figyelték az ezerötszáz ember gyakorlatát. S amikor az országos parancsnok elvtársnak a gyakorlat sikeres végrehajtását jelentet+em, 6 kiválóra minősítette! Elevenen él bennem a pásztói termelőszövetkezetben megrendezett bemutató gyakorlat. A mezőgazdaság állat., takart mány-, víz- és vagyonvédelmének szervezettsegét mutattuk be. Kicsit izgultam, hiszen ott volt a megye valamennyi termelőszövetkezetének vezetője, polgári védelmi törzsparancsnoka. De sorolhatnám az emlékeket, a törzsvezetési gyakorlat tapasztalataival, vagy a Karancs fedőnevű polgári védelmi gyakorlattal. Egészen addig, hogy a legfontosabb mindig a lakosság felkészítése, tájékoztató oktatása volt a cél. Emlékszem, hogy 1966—68. között 52 pedagógus csaknem 18 ezer embert oktatott a városban. De a lakosok között is alig'volt olyan, akit fel kellett volna szólítani a kiképzésre. A megjelenés mindig kilenc- ven-kilencvenkét százalékos volt. Talán ez is hozzásegítene a megyét, hogy az egyik országos versenyen Nógrád a második helyet szerezhette meg. . . Aligha van olyan ember Salgótarjánban és az egykori salgótarjáni járás területén, aki ne ismerte volna meg a légoltalom, illetve a polgári védelem alapvető feladatait, főleg a védelem célját és módját. Ebben teljesen igaza van Mag Zoltánnak. Munkásságát legjobban az a 25 elismerés bizonyítja, amit a 12 kitüntetés mellé kapott lelkiismeretes munkáért. — Amire a legbüszkébb vagyok, az, hogy a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kétszer is elnyertem. A bányától Kiváló dolgozó kitüntetésben részesültem. De nem hiányoznak az MHSZ és a KISZ kitüntetései sem, hiszen mindig ott voltam, ahová a párt, a nép szólított. Mag Zoltán polgárvédelmi törzsparancsnok, őrnagy, most szekrénybe tette egyenruháját. Két fiúgyermek boldog édesaoia. s amire nagyon bti'zke °nr-.»»n nvuedíiba vonulása a’kalmából örvendeztették meg eev fiúunokával. Most már három Zoltán van a családban. Somogyvari László Jelentkezzenek A polgári védelem 35. éves fennállása alatt több tízezer embert foglalkoztató gyakorlatokat, kiképzéseket tartott. Akik a rovatunkban közölt fényképekről felismerik magukat, jelentkezzenek a Polgári Védelem Nógrád Megyei Parancsnokságánál levélben. Meg szeretnénk hívni őket a „Légoltalomtól a polgári védelemig” című kiállítás megnyitójára. | NÓGRÁD — 1985. augusztus ZJ^jkedd 5
