Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-22 / 196. szám

Hosszúra nyúlt, alkotmá­nyunk ünnepének jóvoltából, ez a műsorhét. A recezensnek csaknem másfél hetet kell áttekintenie. Emlékeim és jegyzeteim között kutatva úgy érzem, változatos programok­ban volt részünk, és nemegy­szer igazán felhőtlenül, szín­vonalasan szórakozhattunk. Sok jól megcsinált film került a képernyőre, több saját, az­az a televízió műhelyében ké­szült produkciót mutattak be. I OSTOBASÁGOK KORA j A francia tévéfilm regény alapján készült, és számos ponton rokonságot mutat egy pár nappal korábban látott szintén francia és ugyancsak regényből készült produkció­val, a mozikban is bemutatott Az akasztanivaló bolond nő­vel. Végül is krimi mind a kettő, noha nem annak indul, és lényegében az erőszakról szól. Csaik míg az előbbi azt az eshetőséget kutatja, miként viselkedhetünk szorult helyzet­ben, addig az Ostobaságok ko­ra inkább az erőszak születé­sét és következményeit vizs­gálja. A csonka család, a felelős­ség. a nevelés kérdései elő­előkerülnek mindkettőben. A szóban forgó filmben — Jac­ques Ertaud rendezte — kiábrándító kép tárul elénk. A nevelés lepereg a gyere­keikről, s cseppet sem ártat­lan gyerekcstnyük tragédiába torkollik. S a végére az is ki­derül, hogy a felnőttek sem­mivel sem jobbak. Az orvos apa készséggel eltussolná fia bűncselekményét, ha abban »em ébredne fel a bűntudat. L A két film hasonló stiláris Változatos élmények eszközökkel dolgozik, sokkol6- an hat a nézőre. Hozzáértő emberek munkái. WARRENNÉ MESTERSÉGE Bernát László dramaturg és Gát György rendező avatott kézzel nyult G. B. Shaw nagy­hírű színdarabjához. A terjen­gős művet sikerült élvezhető­vé rövidíteniük, s volt bátor­ságuk hozzá, hogy más alak­ra helyezzék a hangsúlyt. A tévés változatban a leány, Vi- vie lép elő főszereplővé. a többiek csupán asszisztálnak az ő felismeréséhez és szakí­tásához. A rövidítés — szerencsére — nem rövidíti meg Shaw-t. A 80 perces tömörítésből is sugárzik: ebben az anyagiak­ra épülő világban az erkölcsi elvek mit sem számítanak. A gazdaság, a pénz ural min­den emberi kapcsolatot. Ezért tartja fene Warrenné is bor­délyházait. Az új nemzedék — ezt képviseli Vivie — vi­szont már nem akarja az idő­sebbek elveit, eszményeit el­fogadni. Anyjával való egyik vitájában ki is mondja: Te az anya konvencionális jogá­val támadtál rám, én a tisz­tességes nő konvencionális fö­lényével védekezem. Igen jó színészi alakítások teszik még emlékezetesebbé az adaptációt. A ritkán látható Psota Irén kitűnő Warrenné; fir.omkodása. nyafogása. kép- mutatósa halálbiztosan ül. Gör­be Nóra szikárabb, keményebb stílusa jól ellenpontozza az anya álságos lágyságát. A fér­fiak remek karakteralakítássa] rukkolnak elő: Darvas Iván, Szoboszlai Sándor és Harká­nyi Endre a hajdani szépte­vők alakjában. Szerednyei Bé­la a lány rajongójaként. ÜNNEPI PROGRAMOK A gyerekek, mint mindig, ezúttal is minden egyes nap­ra megkapták a maguk örö­mét: például Boomert, a cso- dakutyát, a Tizenkét hónap című japán filmet, a Cigány­kerék című kaleidoszkópot. Az idősebbeknek is jutott néznivaló. A Derrick című NSZK-beld bűnügyi sorozat Az alibi című epizódja a meg­szokottnál halványabb, fárad­tabb volt. Soltész Rezső és az NDK tv-balett műsora, a Valahol már találkoztunk hosszúra sikeredett. Tisztelem az énekest, de nem érzek hangjában, személyében any- nyi varázslatos csáberőt, hogy háromnegyed órán keresztül lekösse a néző figyelmét. Egy idő után ugyanannak és unalmasnak tűnik minden pró­bálkozás. A Szentendre rókája — öt ország közös nyár esti szóra­koztató műsora — nagyszerű perceket jelentett. Bebizonyí-. tóttá, van kurázsi, tehetség a magyar televíziósokban. s, ha kell, — és pénz is van hoz­zá —, képesek megcsillogtat­ni tudásukat. A műsort jól válogatták. Bánki Iván rende­zővel az élen jól „tálalták”. Szigeti József népszínműve — A vén bakancsos és fia. a huszár — ironikus hangvételé­vel, a kiváló színészi alakítá­sokkal vált élvezhetővé. Di­cséret illeti Horváth Z. Ger­gely rendezőt és a szereplő­ket: Gobbi Hildát, Páger An­talt. Raksányi Gellértet, Csá­kányi' Esztert, Eperjes Ká­rolyt. Tehetségesek a fiata­lok is: a főiskolás Varga Má­ria és Kőszegi Ákos. Soha rosszabb ünnepi prog­ramot! (Persze, jobb lehet). (sulyok) Készülő esti mesék Üzemi művelődés az ELZETT-ben r A mostani gazdasági hely­zetben sok ember szánja sza­bad idejének jó részét munká­ra, mellékkereset szerzésére, így vannak ezzel az ELZETT szécsényi gyáregységének dol­gozói is. Az üzem mégsem adja fel a reményt, hogy munkásait bevonja a külön­böző művelődési programok­ba. A gyáregységben hétfős közművelődési bizottság mű­ködik. Az idén eddig gazdag kínálattal álltak a művelődni kívánók rendelkezésére. Az év elején két felszabadulási ve­télkedősorozatban is részt vet­tek; összesein huszonhét bri­gáddal. A nagyközségi ver­senyt a Vállalat kiváló bri­gádja címmel kitüntetett Me­ző Imre brigád nyerte meg. Az ELZETT központi művelő­dési bizottsága által szerve­zett hasonló témájú vetélke­dőnek döntőjébe három bri­gád is bejutott. Jutalmul az üzem kétnapos soproni kirán­dulást szervezett számukra. Vetélkedősorozattal emlékez­tek meg az MSZBT megalaku­lásának évfordulójáról is. A szécsényi ELZETT több művészeti együttest és műve­lődési intézményt támogat •nyagilag. Így a rimóci Rö­pülj páva kört és a nagylóci gyermek-néptáncegyüttest, Hozzájárul a varsányi műve­lődési ház építéséhez is. Az említettek kulturális műsorok­kal viszonozzák a segítséget. Hagyományai vannak már a II. Rákóczi Ferenc Művelő­dési Központtal fennálló szo­ros kapcsolatnak. Az üzem szervezi dolgozóit a kultúrház rendezvényeire, de vannak közös kezdeményezéseik is. Tavaly — fővárosi művészek közreműködésével — külön jutalomműsört is kaptak az ELZETT-esek. A gyáregység klubjában rendszeresen szerveznek kiál­lításokat. A felszabadulási év­forduló tiszteletére Szécsény és vonzáskörzete negyven évét mutatták be. Volt az idén munkavédelmi kiállítás, és a Krúdy Gyula Könyvtár anya­gából könyvkiállítás. Alkot­mányunk ünnepére id. Szabó István szobrászművész alko­tásaiból nyílt tárlat. Művelődési területein is jó kapcsolatokat tartanak az egyik losonci gyár dolgozói­val. Nemrégiben kétnapos du­nakanyari kiránduláson lát­ták őket vendégül, ahol be­mutatták a táj nevezetessége­it. A Pannónia Filmstúdió kecskeméti műtermeiben már elkészült a Magyar népmesék harmadik sorozata. Várható­an már az ősszel a képernyő­re kerül A szorgalmas és a rest lány története, a Min­dent járó maimocska és még s-~k más régi mese feldolgo­zása. A 13 új rész vezető ren­dezője Jankovics Marcell, az egyes epizódokat pedig egy- egy fiatal kecskeméti alkotó rendezte. Ugyancsak Kecskeméten készítik a Leó és Fred című új rajzfilmsorozatot, amely egy cirkuszi oroszlánról és idomárjáról szól. Cakó Ferenc a rendezője a Sebaj Tóbiás! című gyurma- filmnek. A címszereplő nem ismeretlen a gyerekek előtt, hiszen a most készülő soro­zat már a második. Első ízben találkozhatnak a gyerekek a közeljövőben Kí­váncsi Fáncsival, a kiselefánt­tal. Fáncsi minden részben újabb és újabb kalandba ke­veredik. A nagyobbak érdeklődésére tarthat számot az idén elké­szülő Kérem a következőt! sorozat újabb 13 epizódja. A nagy sikerrel vetített történe­tek hőseivel. Doktor Bubával, Ursulával és a Csőrmesterrel immár harmadszor találkoz­hatnak a tévénézők. (MTI) Kis falu a Myugai-Cserliáftían Itt élni nem feltétlen unalom Ugyan miért, hogyan tele­pült ide ez a közSég? Hiába, hogy itt kiszélesedik a völgy, levegős tágasság nem kelet­kezik. Kevés lehetett a ter­mőföld is mindig. A földmű­vesnek fel kellett kapaszkod­ni a domboldalakra. Alsópetény régi, híres te­lepülés. Temploma a XV. században épült gótikus stí­lusban. Werbőczy István or­szágbíró a Dózsa-féle paraszt- háborút közvetlenül megelőző években a községben írta hírhedett Hármaskönyvét, a soha nem szentesített, de a gyakorlatban köznemesi alap­törvénynek tekintett szabály- gyűjteményét. A barokk Pró- nav-kastéiy elmúlt már két­száz éves, jelentős szerepet játszik a mai falu életében is. —1L Benne működik az Unitas gazdasági társulás — mondja Kiss János község’ párttitkár, aki tanácstitkár is volt' itt egykor, jelenleg a Rétsági Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke. — Vagy öt­ven asszonynak ad kenyeret. Jól jövedelmez a fonalak orsózása, a múlt évben 15 milliós nyereséget értek el. A párttitkár kellemesen hűvös, ízlésesen berendezett lakásának nappali szobájában beszélgetünk. Némelyik sza­vát álmélkodva hallgatom. Kiderül például, hogy ebben a kevéske termőfölddel bíró faluban hajdan két uradalom is megfért egymás mellett. De sokan nem a földdel, ha­nem a kőműves- meg az ács­mesterséggel foglalkoztak. Az alsópetényiek ma is kedvvel választják megélhetésül ezt a szakmát. Aztán Felsőpe- tényben ott a kaolinbánya: s ahogyan a Petőfi Bányász Klubban mesélik, még húsz éve is volt vagy 100—150 bá­nyásza a községnek, míg má­ra körülbelül 40—50 maradt. — Megkezdődött a külszíni fejtés, előrehaladott a gépesí­tés — magyarázza a helyze­tet Kiss János. A településpolitika hetvenes évek eleji változása éreztette hatását Alsópetenvben is: csökkent a lélekszám, a fia­talok Rétságon építkeztek. A nyolcvanas évek eleje aztán újabb változást hozott: kis- íalvaink stabilizálódnak. Uj lakóházak épülnek Alsópe­tény ben. Hogyan szórakozhatnak, művelődhetnek az itteniek?' — A kastély mellől költöz­tünk ide június -végén — mondja Antalics Jánosné, a bányászklub söntésének ve­zetője, a jelenleg távol levő klubvezető felesége. — Köz­ponti helyen vagyunk. Most kezdjük belakni az új he­lyet. — Ide költöztünk mi is — újságolja büszkén Földes! Tiborné, a postahivatal veze­tője. — Kezdetben ágáltunk az átköltözés ellen — emlékezik a közelmúlt vitáira Fazekas Ambrus nyugdíjas agyagbá­nyász. — De. azt hiszem, jó lesz nekünk itt. Megmutatják a klub belső termét. A színes tévé már bent van, meg a székek, csak még a díszítés hiányzik a fa­lakról. De így is érezni: kul­turált klub lett az átalakított tanácsházából. — Körülbelül huszonöt éve alakítottuk meg a klubot — meséli a nyugdíjas bányász. — Alapítója vagyok, voltam klubvezetőségi tag.. . Napon­ta eljövök ide. Különösen tekézni szeretek. Versenyez­tem is, a jobbak között. Te- kéztünk Nagybátonyban is. A klubban sakkozni, társas- játékozni, olvasni, trécselni lehet még. Szétnézve a ter­men, sokan vagyunk, kedvelt találkozóhelyük ez az ide­valósiaknak. — A klubot társadalmi munkában újították fel a bá­nyászok. Nélkülük már nem lenne — jegyzi meg Kiss János. S, bányászokkal, családta­gokkal együtt több mint 150 tagot számlálnak. A klubkönyvtár — benne ifjúsági klubbal — a hatva­nas évek végén épült. A mo­zi külön épületben van, itt ezt hívják kultúrháznak. Az intézmények lehetőségei ről Kiss Jánosné pedagógus. a klubkönyvtár és a helyi tag­iskola vezetője tájékoztat ­— A fiatalok, van vagy <ét tucat KISZ-es. szellemi ’e- télkedőket rendeznek, a lel- nőtteknek ismeretterjesztő elő­adásokat szervezünk. Prakti­kusakat: egészségvédelemről, a háztájiról, nevelésről. Ta­valy két nagytermi rendez­vényt tartottunk. Az első nagy siker volt, a másodikra ráfizettünk. Pedig Fónay Márta járt lent. A kudarc okait firtatva ar­ra az egyezségre jutunk, hogy a 130 személyes nagy­terem közönségének sokat kell fizetni a jegyért, amit nem ad meg. A ház viszont nem tehet mást, mert a gázsi ma­gas. Aztán akkoriban sokan elmentek Budapestre. Vácra szórakozni. S, ezt könnyen tehetik, hiszen minden har­madik családban van személy- gépkocsi, ugyanakkor helyis­merettel bírnak, mivel számo­sán Vácott vállalnak munkát. — A könyvtárat főként a gyerekek látogatják. Szép, rendezett, helyben lehet ol­vasni. Heti két alkalommal két- két órát fogadja az érdeklő­dőket. A moziban háromszor vetí­tenek hetenként két produk­ciót. Dicsérik az üzemvezető­gépészt: ügyes, dolgos ember, nem hiába látogatott a mozi, nemcsak a fiatalok, hanem az idősebbek által is. Egv-egy jónak mondott filmre pedig a középgeneráció azon tagjai is elmennek, akik egyébként nem szoktak hozzá a mozizás. hoz, megelégszenek a tévével. — Lehetne több lehetőség is, de nehéz összefogni az embereket, előteremteni a pénzt, az érdekes, vonzó programokra — összegzi vé­leményét a klubkönyvtár­vezető. — De, azért nem kell unatkoznia senkinek sem a mi kis falunkban. S, látogatásunkkor erről meggyőződhettünk. Sulyok László Levéltári kiadvány Új adatok a török elleni harcról Európa csaknem mindegyik országa közreműködik a Bu­dapest Fővárosi Levéltár ké­szülő kiadványa; a Buda és Magyarország török uralom alóli felszabadítására vonat­kozó levéltári ismertető meg­írásában. Főleg a fővárosok levéltárai vesznek részt e nemzetközi együttműködésben. Kapcsolatuk ugyanis a Fővá­rosi Levéltárral régi keletű, öt évvel ezelőtt szintén együtt hozták létre Az európai fővá­rosok építéstörténeti forrásai című könyvet, amelyet a Cor­vina Kiadó jelentetett meg. Számos ország nemzeti és tar­tományi levéltárai, múzeumai és könyvtárai is bekapcsolód­tak a vállalkozásba. A társ­szerzők többsége már elküld­te hozzájárulását a kiadvány­hoz. Ezekben ismertetik azo­kat a politikai, diplomáciai, gazdasági, művelődéstörténeti dokumentumaikat, amelyek országunk török uralom alóli felszabadításáról vallanak. Az iratok lelőhelyeit és tartal­mát a kiadvány egyik köteté­ben közlik majd - magyar és angol nyelven. A hazai levéltárakban fel­kutatott, ilyen jellegű iratok, levéltári segédletek jegyzékét és az iratok tartalmi leírását is elkészítették, és az e kor­szakra vonatkozó bibliográ­fiával együtt nyomtatják ki a kiadvány másik kötetében. Terveik szerint a két kötetet egyszerre, a következő év nyarán, Buda török alóli fel­szabadításának 300. évforduló­ja alkalmából jelentetik meg. A szerkesztését megelőző le­véltári feltárások eredménye­ként sok, ez ideig nem is­mert, ilyen vonatkozású irat került elő a közgyűjtemények­ből. A kutatók a kötetek se­gítségével jobban áttekinthe­tik majd az 1683. (Bécs ostT roma) és 1699 (Magyarország felszabadítása) között eltelt, időszakot. Újabb információ­kat szerezhetnek országunk török hódoltságbeli helyzeté­ről, arról, hogy az európai ál­lamok miként segítették Ma­gyarország felszabadítását, milyen összefüggés volt érde­keik és ellentéteik, valamint diplomáciai és katonai manő­vereik, a török elleni háború támogatása között. Mr/nL mm s műsor KOSSUTH RADIO: «.aft Újfajta kötődés 8.3®: Emanuel Feuermarm gordonkázik t.M: Fúvószenekari hangver­seny a 6-os stúdióban 3.»: Nefelejcs $•.05: Szíriusz és a holdon- nyíló bársonyrózsa M.35: Az állatok farsangja 90.50: Fjodor Saljapin két dalt énekel 10.58: Aludni is tilos 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Ifjúság és béke 13.00: Réti József operafeivé­teleieből 13.40: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót 14.10: A magyar széppróza szá­zadai 14.26: Kóruspódium 14.51: A magyar népköltészet hete 15.21: Daloló, muzsikáló tájak 16.05: Révkalauz 17.00: Sinkovits Imre rádiós szerepeiből: A gépírók 10.15: Vallomások a szülőföldről 20.20: Mi a titka? 21.10: Tiszta reggelen 21.24: Nóták: Szalay László én ekel 21.40: Műhelyfőnökök 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Román előadóművészek felvételeiből 22.53: A nulladik születésnap — egy védetté nyilvánítás története 23.08: A román előadóművé­szek felvételeiből 0.15: Éjfél után... PETŐFI RADIO: 8.05: Abrahám Pál operettjei­ből 4 UÓGRÁD - 1985. augusztus 22., csütörtök J 8.20: A Szabó család (ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 8.05: Napközben — Zenés délelőtt 12.10: A népművészet ifjú mes­tereinek felvételeiből Közben: 12.25: útikalauz — üdülőknek 12.30: A népművészet ifjú mes­tereinek felvételeiből — folytatás 13.05: Nosztalgiahullám — Steve Miller Band 14.00: Ifi. Rácz Norbert nótái­ból 14.15: Idősebbek hullámhosszán 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek (ism.) 15.45: Törvénykönyv 16.00: Sanzonpódium 17.05: Népdalkörök pódiuma (ism.) 17.30: Zöld telefon... 18.30: Slágerlista 18.05: Operettkedvelőknek 20.00: Reklámparádé 20.03: A Poptarisznya dalaiból 21.05: Kaptam 29 percet a Rádiókabarétól! 21.35: A tallinni dzsesszegyüttee játszik 22.00: Maholnap... Ifjúság­politikai folyóirat 28.20: Kurt Weill zenés játékaiból 6*15: Éjfél után..* MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: A Tiszától a Du­náig. Észak-magyarországi ké­peslap. Szerkesztő: G. Tóth Fe­renc. (A tartalomból: A karosai templom legendája — Nyugdíjad sok a kiskertekben — Kapuzárás az építőtáborokban — Toll'beszéd. Németh Miklós Attila jegyzete.) 18.00: Észak-magyarországi kró­nika. 18.25—16,30: Lap- és mü- sorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.25: Tv-torna. (Ism.) 8.30: Szünidei matiné*1 9.25: A négy páncélos és a kutya. VIII/8. rész. 10.10: Képújság 16.15: Hírek 16.20: Lesállás. NDK tv-film. 17.30: A siker talizmánja 17.55: 25 éves a Vépi Szakmunkás- és Munkás­továbbképző Intézet 18.20: Adni érdemes 18.25: Képújság 18.30: Telesport 18.55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30; Tv-híradó 20.00: Katonazene. Magyar film. (Ipm.) 21.35: Panoráma 22.40: Tv-híradó 3* 22.50: Himnusz 2. MŰSOR: 18.10: Képújság 18.15: Utazás a kalandok földjén 18.45: A chip forradalma. III'3. rész. 19.30: Tengeri csigák 19.45: Li Liang-csie, a kftvai harcművészet új csillaga 20.00: Beethoven-ciklus. NSZK-filmsorozat. XI/«. rész 21.00: Tv-híradó 2. 21.25: Reklám 21.35: A hölgyválasz. Bolgár film. (14 éven felülieknek1!* 23.05: Képújság besztercei! Anyás 19.30: Tv-híradó 20.00: Egy darabka ég. 21.15: A XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó 22.15: Tudományos és műszaki magazin 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Ein Kessel Buntes. 20.55: őseink művészete 21.20: A rendőrség naplójából 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Pályakerékpáros-vb. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.': de. 10-től: Kincs, ami nincs. Színes, szinkronizált olasz fi lim vígjáték. Menekülés a győzelembe. Színes, szinkronizált USA-katandfilm. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6-tól: Aranyeső Yuccábam. Színes, szinkronizált olasz western. 8-tóT: Nashville, USA-film. — Madách Kamara: Különös találkozás. — Pásztói Mátra: Sárkányölő. (14) Színes, szinkronizált USA-mesehorror. — Szécsényi Rákóczi: Fehér toll. Színes NDK indián film. — Kisterenyei Petőfi: Vízipók-cso- dapók. Színes magyar rajzfilm. — Nagvlóc: A cápa. (16) Színes, szinkronizált USA-ka Landfilm. — Jobbágyi: Az örökség bajjal jár. Sziites, sainkronizállt szovjet film«

Next

/
Oldalképek
Tartalom