Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-18 / 194. szám

Most vidám a hangulat a varrodában. Jókedelyű asszonyok fürge ujjai alatt pörög a munka, a tű alá rántott termék szinte szelet vetnek a gép körül.

Dugig a szalag áruval. A Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyárában pontosan ez kell az asszonyok vidámságához. Hogy legyen mit dolgozni, legyen mivel keresni.

— A júliusi teljesítményszázalékunk majdnem száztizén három volt, egyes blokkok ettől magasan többet produkáltak — közli papírjaiba tekintve Sztrézs Tiborné varroda vezető.

Elégedett örömmel csillán Sztrézsné szeme. Tekinteteben most nyoma sincs annak a sötét gondárnyéknak, ami pedig az utóbbi hónapokban ritkán hagyta el.

A gyarmati gyár tervéhez képest jelentős lemaradással zárta első fél esztendejét: az eiőirányzott 96 millió forint helyett, csupán 74 millió forintos termelési értéket hozott. . Legszámottevőbb mértékben a tőkésexport-teljesít- mény szenvedett csorbát, de több mint tízmillió forintos az adósság a hazai piacra szánt termelésnél is.

Az okok nagy része ismerősként köszön visza. Különö- nös, de így van, s nemcsak itt: mégsem tudnak megbirkózni velük. Évek óta tartc gyötrelmes gyakorlat, hogy a; esztendő vé_,ére tisztára söpört anyag- és kellékraktárakat januárra nem tudják feltölteni. Egyszerűen nincs miből dolgozni. „A január elveszett hónap —r mondják a gyárban. — De többe-kevésbe az egész első negyedév is az.” Óriási erőfeszítésekkel. egymás sarkát taposó belső szervezésekkel iparkodnak valamelyest enyhíteni a helyzeten — csakhát az idő közben szalad, a toldás-foldás pedig nem hoz igazi eredményt.

Nemcsak a gyárvezetésnek okoz fejfájást a rendre ismétlődő zökkenő: idegesek a munkások is, hiszen nincs kereset. Az ingerlékeny légkörben pedig egyre-másra töltik ki a felmondó papírokat.

— Pillanatnyilag tíz százalékkal kevesebb a létszámunk, mint tavaly ilyenkor — tudatja Máthé Károly termelésvezető. — A megfogyatkozott csapattal kellene a tavalyitól húsz százalékkal többet produkálnunk.

Elemi matematika: ezek

•zerint harmincszázalékos termelékenységnövekedéssel tűnne reálisnak a terv. Az, melynek teljesítése már csak a választott keresetszint-sza- bályozás követelményeihez is alapvetően szükséges. Csakhogy a termelékenység ilyen mérvű megugrását még a legjobb külföldi szervező intézetek sem merik beígérni...

A létszám megcsappanása egyébként a körülmények logikus következménye,

— Tavasszal én is ott tartottam. hogy elevezek biztonságosabb vizekre — vallja be Oláh Andrásné, a 38-as blokk

Társadalmi közmegegyezés a tervezőmunkában

Beszélgetés Romasz Adolffal, a Nógrád Megyei Tanács elnökhelyettesével

— Mindenekelőtt: melyek ; tervkoncepció újszerű vonását?

— A többirányú alapvetí módosulás közül a leglényegesebbeket emelem ki. A La kosság életkörülményeit als"- vetően befolyásoló középtávú célkitűzések meghatározása mindig nagyfokú poli ti kai érzékenységet és fele lősséget követelt. Különöset így van ez most. amikor < tanácsi gazdaságirányítás rendszer átfogó korszerűsí tésére kerül sor. A gazdálkodási rendszer és a gyakor lat gyökeres megváltozás? másfajtg gondolkodásmódo' és cselekvést is kíván. Elsőként azt kell hangsúlyozni hogy a helyi tanácsi önállóság fokozása és gazdasági megalapozása együtt jár a megyei és a helyi tanácsok munkamegosztásának kor- szerűsitésével, a döntési io- gosultság és a felelősség egyértelmű érvényesítésével. At új helyzetben a tanácsi gaz- dálkodással szemben is növekvő követelménnyé válik az alkotó, kezdeményezőkész. ség kibontakoztatása, a lakosság és a gazdálkodó szervezetek aktivitásának fokozása. Felértékelődnek az em. béri tényezők: a rátermettség, a szervezőkészség, a bátor, a kezdeményező kockázatot és felelősséget vállaló magatartás. Alapvető változást jelent a tervezés két- üteműsége is. Korábban a tanácsi testületek döntési jogosultsága a terv jóváhagyására szorítkozott. Az új tervezési rendszerben a koncepció keretében határozzák meg a fejlődés főbb irányait és arányait, s erre alapozva folyik tovább a tervező- munka. A kétfordulós megoldás a testületi döntések tartalmi jegyeinek erősítése mellett a testület felelősségéi is növeli.

— A megyei tanács Olésán ia hangsúlyozták, hogy az elfogadott koncepció hosszú tervező- munka eredménye, sokoldalú és részletes közgazdasági vizsgálatokon, elemzéseken alapszik. Me- Ivek az így kialakított, koncepcióval szemben támasztott főbb tartalmi követelmények?

— Először is, a népgazdasági tervkoncepcióval összhangban — és az anyagi lehetőségeken belül az adottságokhoz igazodva meg kell jelölnie a megye középtávú fejlődésének irányait és arányait. Emellett a helyi tanácsi tervkoncepciók előkészítéséhez szükséges induló

„feltételek jóváhagyásával orientálja a helvi elképzeléseket a kiemelt központi és megyei célkitűzések megvalósításához. Végül: széles körben mozgósítja a megye gazdálkodó szervezeteit és a lakosság különböző rétegeit a közös feladatok megvalósításához. A koncepció kialakíFolyamatosan végzik a kombájnszalma bálázását, illetve összegyűjtését az örhalmi Hazafias Népfront Termelőszövetkezetben. Képünkön Csábi László az „aranyosi” tábláról a 2-5 mázsás kor hal aszal mar szállítja a központi taroló- Mlyre. —Rigó—

tásánál azt is figyelembe kellett vennünk, hogy a helyi tanácsok önállósága és felelőssege jelentősen megnő az alapfokú ellátásban és a középfokú ellátás meghatározó hányadában. Ugyanakkor a megyei tanács felelőssége megmarad az ellátás indokolatlan területi különbségeinek mérséklésében, a regionális tanácsi fejlesztések megvalósításában, valamint a megye arányos fejlődését szolgáló feladatok szervezésében. Szeretném hangsúlyozni, hogy a tanácsi önállóság valóságos gyakorlata nem egy aktus, amely 1986. január J-én lép életbe, hanem egy hosszabb folyamat eredménye lehet- Éifvényesülését már a koncepció szintjén is biztosítja a helyi tanácsoknak alanyi jo-, gon járó fejlesztési pénzeszközök növekvő nagyságrendje. A VI. ötéves tervidőszakban a helyi tanácsok a szabályozott fejlesztési lehetőségek mintegy 10 százaléka felett rendelkezhettek önállóan. A VII. ötéves tervidőszakban ennek hányada — a fejkvóta — 41 százalék, a helyi döntésen alapuló céltámogatás igénybevételével együtt pedig a szabályozott fejlesztési lehetőségek háromnegyedéről helyben döntenek.

— Az elfogadott koncepció szerint, a megye tanácsai a mai ismeretek szerint mintegy 18,1 milliárd forinttal gazdálkodhatnak a VII. ötéves tervben.

— Számításaink szerint ennek 35 százaléka a szabályozott helyi bevételekből, 57 százaléka állami támogatásból és 8 százaléka az érdekeltségi bevételekből képződik. A pénzügyi lehetőségek 76 százaléka — 13.8 milliárd forint — a tanácsi intézményhálózat működési feltételeinek biztosítását szolgálja és 4,2 milliárd forintot számítunk a fejlesztésekre. A megyei tanácstestületnek a népgazdasági és a megyei célok érvényesítésére, a megye arányos fejlesztésének elősegítésére bét kulcsfontosságú területen, a fejkvóta differenciálásában és a fejlesztési céltámogatási rendszer kialakításában van meghatározó szerepe és nagy politikai felelőssége. Az alternatív javaslatok alapján olyan döntés született, amély leginkább megfelel az általános követelményeknek és a megyei érdekeknek. Közgazdaságilag megalapozott a fejkvóta, jól tükrözi az ellátásban és a települések szerepkör szerinti eltérő feladataiban meglevő különbségeket. Ezzel együtt hozzájárul a városok és a községek közötti indokolatlan aránytalanságok' mérsékléséhez, jól szolgálja a községek népességmegtartó képességének erősítését. Ezt igazolja, hogy a VI. ötéves tervhez viszonyítva a megyeszékhelyen 81 százalékára, a városokban 73 százalékára csökken, a városi jogú nagyközségekben kétszeresére, a nagyközségekben 280 százalékra, a többi községben pedig 218 százalékra nő a szabályozott fejlesztési pénzösz- szeg. A sokoldalú követelmény megfelelő érvényesítése tette indokolttá a fejkvóta öt településkategóriára való d!fferenciálását és annak belső aránvait.

— A szabályozás másik megkülönböztetett fontosságú eleme a céltámogatás.

— Ennek az a legfőbb célja. hogy az általános szabályozás keretein belül közvetítse a népgazdasági akaratot. érvényesítse a helyi tanácsoknál a megye aránvos fejlődésének és a kiemelt társadalompolitikai feladatok megvalósításának követelményét. Ügy is fogalmazhatunk, hogy a szabályozásnak ez az eleme

teremti meg1 a legközvetlei nebb kapcsolatot a megyei szándékok és a helyi törekvések összehangolásában.

Céltámogatás segíti a tervszerűen áthúzódó helyi beruházások ütem.es befejezését, a további preferenciák a legégetőbb társadalompolitikai feszültségek oldását — a lakásellátást, a vízellátást és a szennyvíztisztítást, valamint; egy szűkebb körben az általános iskolai hálózatfejlesztést — szolgálják. A koncepció a kiemelt területek céltámogatására 1,1 milliárd forintot szán. A szabályozott források mellett sok múlik azonban a tanácsok érdekeltségi bevételein is. Ez alapvetően tőlük függ, s a helyi lehetőségeket növeli. A VII. ötéves tervben meghatározó lesz. hogy a helyi tanácsok —

kezd emén y ezőkészségüktől, rátermettségüktől függően — mennviben lesznek képesek mozgósítani, koncentrálni a társadalmi erőforrásokat.

Nagv tartalékok vannak ugyanis az emberi alkotóerő, a társadalmi munka fokozásában.

— A megyei koncepció elfoga-' dása után hogyan folytatódik tovább a tervezőmunka?

— Elöljáróban hadd utaljak arra, hogy a megyei koncepció tervezetét együttes ülésen vitatta meg a megyei párt és a tanács végrehajtó bizottsága, ugyanakkor a társadalmi konzultációk keretében tíz megyei társadalmi és tömegszervezet, érdekképviseleti szerv segítette elő véleményeivel, javaslataival koncepció megalapozottabbá tételét. A viták bizonyították, hogy a tervezés demokratizmusának szélesítése, a társadalmi közmegegyezésre alapított tervezőmunka az emberek cselekvő részvételének nélkülözhetetlen feltétele. A vitában igen sok — részben a koncepciót érintő, részben a tervezés további fázisában hasznosítható — érdemi vélemény hangzott el, a kialakult álláspontok azonban a koncepció lényegének módosítását nem indítványozták. Azonos vélemény volt abban, hogy az anyagi lehetőségekkel arányban álló célok megalapozottak. Pozitív programot adnak a megye lakosságának, ugyanis érintik a társadalom minden rétegét és arányos fejlesztési lehetőséget biztosítanak a megye településeinek. S ami a továbbiakat illeti: a jóváhagyott induló feltételek ismeretében dolgozzák ki a helyi tanácsok a saját koncepcióikat A tervezőmunkában már több hónapja részt vesznek, a testületi döntésekkel, azonban náluk is lezárul a tervkészítésnek ez a fontos szakasza. Itt dől maid el, hogv az anyagi lehetőségeket milyen célokra szánják; hogyan kapcsolódnak a megyei céltámogatásokhoz. és mennyiben tudják kiaknázni a kölcsönös előnyöket nyújtó együttműködési lehetőségeket. A helyi tanácsoknál is igen fontos a szigorú rangsorolás és nagy jelentősége van a politikai, társadalmi és tömegszervezetekkel lefolytatandó konzultációknak. Ezek során számot kell adni az eredményekről, a reális lehetőségekről, de a megoldatlan kérdésekről is nyíltan kell beszélni. A lakosság széles körével történő párbeszéd folytatásának alkalmas fórumai lehetnek a népfrontválasztással összefüggő lakókörzeti és falugyűlések. Azt szeretnénk, ha a megyei testületi ülések, társadalmi konzultációk tartalékok feltárására irányuló, megoldásokat kereső jellege valamennyi településünkön érvényesülne. További lendületet adva a tanácsok, a gazdálkodó szervezetek, a lakosság és a társadalmi szervezetek országosan is elismert összefogásának — mondotta befejezésül Romasz Adolf, a Nógrád Megyei Tanács elnökhelyettese. Kelemen Gábor

NÓGRÁD — 1985. augusztus 18., vasat nap 3

Elveszett héne^ek utón siet az idő

varrónője. — Csaknem kétezer forinttal csökkent a havi keresetem. De talán ettől is szörnyűbb a bizonytalanság: holnap vajon tudok-e mit dolgozni?

Oláhné végül is maradt. De nem mindenki másította meg elhatározását. Némelyek ha- zamennek bedolgozónak, mások a oincérkedést választják, vagy bármit, csak ne darabbéres legyen!

— Mi úgy mondjuk, a varrodai munka rabszolgamunka —■ mondja Lőrikné Lábát Mária, az 5-ös blokk vezetője. — A gép magától nem megy, azt otthagyni nem lehet. Fizetség csak az elvégzett, megszámolható munka után jár, s nem mindenki tudja elviselni a naponkénti megmérettetés terhét. Egy valamivel lehet a varrodai munkát vonzóvá tenni: a megbízható, folyamatos munkaeilátással!

A gyár munkásnőire nem jellemző a fegyelmezetlenség. I- zolatlan mulasztás évi egykét nap, ha összejön. De látnivaló az is: amint fogy a varrnivaló, úgy lazul a fegyelem.

— Teljesen érthető — magyarázza Szathmári Pálné, a

4-es blokk vezetője. — Ha sok a munka, ég az asszonyok keze alatt. Ahogy apadnak a kötegek, úgy húzzák egyre jobban az időt. Hogy kitartson műszak végéig, esetleg másnapra is.

Amint peregnek a szavak, egyre nyilvánvalóbbá . válik: a gyári teljesítmény legfőbb fékje a bizonytalan anyagellátás. Csak egy példa: a szovjet exporttétel ügye. Keservesen készült, mert a ruhákba való húzózárak nem olyan méret- és színválasztékban érkeztek, ahogyan kellett volna.

— A befejező tételhez való ötvenkét centis húzózár még mindig nincs itt — mondja Máthé Károly. — A főmérnökünk ma van a fővárosban, abban bízunk, talán hozza majd magával. De akkor is. Az utolsó tétel, csupa 44-es méretű ruhából áll majd. Ez vicc! A vevő nem így kérte!

Csordás Ilona, a 38-as blokk varrónője erre nem kevés indulattal a hangjában megkérdezi:

— Nekünk napra pontosan, határidőre kell szállítanunk. A kellékesek miért nem képesek erre?!

Csend támad. Csordás Ilona paorikás kérdése a hazai gazdaság olyan beteg pontjaira tapintott, mint a szállítási fegyelem, illetve egyesek monopolhelyzete, mások kiszolgáltatottsága. S a csendben most mindenki gondol magában valamit.

Kevéssel később, mert az ominózus cippzáraktól nehéz elszakadni. Máthé Károly emlékeztet a kétszer is visszaküldött húzózárszállítmányra. Mindkétszer törött darabokból állt. Erre viszont Oláh Andrásnénak van dühös kérdése:

— Csak nálunk van minőségi igény? Másütt nincs?!

Bosszúsággal, idegeskedéssel nem sokra, lehet menni. Ezzel nagyon is tisztában van- nak a dolgozok, s félretéve az- eddigi körülményekről alko- 1 tott véleményüket, mar az : eselveket latolgatják.

Máthé Károly úgy véli, nem egeszen reménytelen a heiy- : zet, van még mire számítani. ! — Szeptemberben negyven

frissen végzett szakmunkás ül

• varrógéphez — kezdi szépen

• sorba állítani a gyár jó remé■ nyeit. — Igaz, kezdők, de sok igen ügyes lány van köztük. Üj téesz-kooperáció ügyében

1 is tárgyalunk, hiszen szükségünk van a kapacitások bőví■ tésére. A vállalati központnál a Werner utódja a svájci Agic

! cé? végez szervezési munkát, amitől többek közt még az i idén egyenletesebb anyagellátást várunk. Aztán végéem- kát is alakítottunk a varrodában. a tizenkét vállalkozó asszony is közelebb segíthet bennünket a célhoz. S. ami egészen természetes: minden hadrafogható ember a termelés előkészítését iparkodik javítani.

A munkásnők mindehhez kitartó, igényes, fegyelmezett munkájukat teszik hozzá. Az idei állásidő alig teszi ki a másfél napot, tavaly háromszor ekkora volt. S még ezt a keveset is csökkenteni akarják. A géemkások nemcsak teljesítik ígéretüket, hanem jóval többet nyújtanak annál, mint amire az adott szó kötelez.

— Júliusban fejenként ötven órát dolgoztunk a géera- kában, pedig csak harminc óra lett volna kötelező — így Csordás Ilona. — Világosan megmondtuk, amit vállalunk, annak nem lesz híja! Ügy vélem, ránk eddig is számítani lehetett!

Az igyekezetét tükrözik az egyéni teljesítmények is.

— Hetven százalék alatt csak huszonhatan maradtak a varrodában júliusban — pillant ismét a papírok közé a varrodavezető asszony. — Máskor, a sereghajtó boly létszáma a százat is eléri. Mindenki hajt, mindenki akar. Ez a kollektíva nagy dolgokra képes.

— Túlórát is vállalunk, ha kell — teszi hozzá Oláhné. — Én magam is szívesebben dolgozok. ha mondják, hogy még túlórázni is kelt. És nem a túlórapénz miatt, hanem azért, mert tudom, van munka bőségesen.

Sztrézs Tiborné úgy gondol ja. az éves tervet már csak kivételesen jót fizető munkával tudják teljesíteni.

— Ismerem a varrodai dolgozókat, akár csodákra is képesek — mondja mély meggyőződéssel a hangjában. — A csodához azonban esetünkben most egy rendkívül előnyös termék is szükséges.

Kemény napok előtt áll a balassagyarmati gyár kollektívája. A tempónak most mérhetetlenül gyorsulnia kell. Nem kevesebbre vállalkoztak, mint. arra. hogy esztendő végére eljutnak a csodák kapuiához. S. hogy most kénytelenek felnőni saját maguk fölé. annak persze megvan a masa haszna —. de még több a tanulsága. Szendi Márta

A következő ót év munkáját alapvetően meghatározó dokumentumot hagyott jóvá legutóbbi ülésén a Nógrád Megvei Tanács, a testület széles körű vita után elfogadta a VII. ötéves terv terület- és tanácsi gazdaságfejlesztésének koncepcióját. A fontosabb célkitűzésekről, és a tervezőmunka sajátosságairól beszélgettünk Romasz Adolffal, a Nógrád Megyei Tanács elnökhelyettesével.