Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-02 / 180. szám

Aki az „atomsorompó" szakkifejezést megalkotta INTERJÚ SUGÁR ANDRÁSSAL —• Többszöri időegyeztetés után sikerült találkozni ön­nel. Van-e ráérő Sugár And­rás, s ha igen, mivel tölti szabad idejét? — Szabad időmben legszí­vesebben olvasok, tízéves kis­fiámmá] foglalkozok, sétálok kocogok, fotózok. Ha itthon tartózkodom, van olyan, hogy naponta 20 órát dolgozok, de vannak olyan napok, ami­kor rendezem saraimat, fel­töltöm az „akkumulátorokat”, cikket írok, meghívásoknak teszek eleget. Teljesen sza­bálytalan az effajta szabad idő. összefoglalva, átlagban azt hiszen 4—5 órát olvasok naponta és igyekszem alud­ni 6—7 órát. — Többek között nem ke­vésbé ráérő emberek, ország­vezetők, politikusok, ismert személyiségek „faggató,ja” —■ Papandreunál, mint legutóbb láthattuk, szinte családtag­ként forgolódott. Ügy ér­zem, hogy ebhez az újság­írói igazolvány nem elég re­ceptként. Miként tudja elfo­gadtatni magát? — Rengeteg baráti kapcso­latom alakult ki az évek so­rán. Papanöreuval például a hatvanas évek vége felé talál­koztam először Londonban, amikor emigrációban élt. Be­mutatták nekem, mint a nagy Papandreu család le­származottját. Beszélgettem vele pár percet, s később néhányszor adott még inter­jút. Amikor a portréfilm ügyét elindítottam, már régi ismerős volt. A portréfilm elkészítéséhez sok segítséget nyújtott athéni nagykövetünk és a Görög Köztársaság bu­dapesti nagykövete is, akik szintén régi ismerőseim. Van­nak persze még nagyon ke­mény diók, amiket eddig nem sikerült feltörni. Tény, hogy vannak nagyobb országok olyan elfoglalt vezetői, akik­kel sokkal nehezebb lenne megszervezni egy hasonló filmet. — A nyelvismeret minden­képpen segítségére van. Hány nyelvet is beszél? , — Jól beszélek 3—4 nyel­vet, oroszból, angolból és franciából felsőfokú nyelv­vizsgám van, ezek mellen a spanyol is jól megy. Körülbe­lül még nyolc nyelv járul az említettekhez, melyek isme­retségi foka már nem annyi­ra jó. összesen tehát 11—12, de konkrét számot nem aka­rok mondani. — Járt már olyan helye­ken. próbált már olyan em­berekkel beszélni, ahol egyi­ket sem tudta alkalmazni? — Vietnamban tolmácsra szorultam, Japánban is, mert az mesebeszéd, hogy a japá­nok általában tudnak angolul. No, meg régebben az arab or­szágokban is. Szerencsére Chrudinák barátom nagyon jól tud arabul, ezen a terü­leten tehát nem lehet problé­mánk. — Milyen mértékben való­síthatja meg elképzeléseit a t,v-ben? Az elképzeléseiben lezser, vagy az elképzelései­ben kötött Sugár Andrást lát­hatjuk viszont a képernyőn? — Körülbelül 80 százalék­ban a saját ötleteimet való­sítom meg, s talán 20 szá­zalékban osztanak rám meg­bízatásokat. A 20 százalék­nak mintegy fele tetszik ne­kem, a másik fele nem. Ha nem felel meg a természe­temnek, az elképzelésemnek, általában le lehet alkudni. A legszabadabb és legvidá­mabb élet a Polgár Dénes szerkesztette „A HÉT” szer­kesztőségében volt. Polgár Dénes személyében egy ki­vételes főszerkesztővel talál­koztam, akivel tökéletesen megértettük egymást. Most már a szűkös valutahelyzet nagyon rányomja bélyegét a helyzetünkre, másrészt a Pa­noráma című műsorban egy szerkesztő-riporterre átlag­ban csak 10 hetenként ke­rül sor. — Még MTI-s időszakában ön ajánlotta az „atomsorom­pó” szakkifejezést az atom­fegyverek megakadályozásá­ra vonatkozó témakörben. A i csillagháborús készülődés le­szerelését. meggátolását kife­jezendő, volna hasonló, ' ta­láló ötlete? !— Hű... ez egy jó kérdés, Ezt általában úgy szokták mondani, hogy a világűr mi- litarizálásának a megakadá­lyozása. — Ez igen hosszú... talán egy Sugár-ötlet... — Ezen tényleg gondolkoz­ni kéne. Majd töröm a te­jem... talán „űrbéke”. — Munkaköre megkívánja, hogy külföldön járva a be­szélgetések során diplomata legyen. Arra sohasem gon­dolt. hogy külügyi szolgá­latban legyen diplomata? — Fölajánlottak egy nagy­követi posztot 1973-ban, de nem fogadtam el. Ügy vél­tem, hogy a szakmámban még tehetek egyet s mast. Azóta nem ismételték meg ezt az ajánlatot. Ha majd jön egy. mérlegelni fogom, de egyelőre nincs ilyen óhajom. — Külpolitikával foglalkozó újságíró óhatatlanul odake­rül nem egy esetben, hogy az összefüggések boncolga­tása közben jóslásokba bo­csátkozik. Önmagától szá­mon kéri esetleges tévedése­it, és mondana erre példát? — Én nem jósolok. A leg­utóbbi amerikai elnökválasz­tások előtt például azt mond­tam: a választásoknak két győztese lehet, Reagan, vagy Mondáié — feltéve ha egyik sem hal meg... Az MTI-né! kezdtem a szakmát, s az MTI- tudósítóknál a legnagyobb bűn megjósolni olyasmit, ami nem jön be. Minthogy nem jósolok, nem tudok jós­latokban tévedni. — Köszönöm az interjút. Benkő Mihály Szeretem a hegycsúcsokat ' Szerzői kiadásban a közel­múltban látott napvilágot dr. Homoki László Szeretem a hegycsúcsokat című verses­könyve. A Salgótarjánban élő szerző a megyei SZOT nyur galmazott ellenőrző főorvosa ebbe a kötetébe 63 verset vá­logatott. Talán nem is szükséges be­mutatni a főorvos-költőt Sal­gótarjánban, aki a gyógyítás mellett már orvostanhallgató korában. Szegeden is írt ver­set, például ekkor született a kötetben is olvasható Alkony a Tiszán, Séta a boncterem­ben stb. Nyugdíjaséveiben is sokat ír, eddig mintegy 870 vers került ki kezei közül. Versformában írta meg az or­voslás és a nógrádi várak történetét. Dr. Homoki László régi munkáscsalád fia. Nagyapja még osztrák szakmunkásként került Magyarországra, a múlt században, a kiegyezést kö­vetően, Mégpedig a mai ^Sal- gótarjáni Kohászati Üzemek őseként alapított vasgyárba. A vasöntőmesternek öt gyer­meke volt, fiai szintén az ő szakmáját követték. Az egyik fia János és egy cseh—morva származású bányászleány Si- mek Zsófia házasságából szü­letett szerzőnk. A' négy test­vér között a legkisebb gyerek volt, jól tanult, elvégezte Sze­geden az orvosi egyetemet. Friss diplomás orvosként tért haza Szegedről Salgótarjánba 1944-ben, a felszabadult vá­rosban azonnal bekapcsoló­dott a megyei egészségügy megszervezésébe, a háborús sebek gyógyításába. Orvosi hivatását különböző poszto­kon, mindenkor nagy szakér­telemmel és felelősséggel vé­gezte. Mint nyugdíjas is, ál­landóan kapcsolatot tart a különböző intézményekkel, szociális napközik és otthonok nyugdíjasaival. Egészségügyi előadásokat tart, tanácsadást szervez és nem utolsósorban hallgatói nagy örömére versei­ből olvas . fel. Írásai a sző­kébb pátriát szerető ember humanista vallomásai. T. L.-né DR. HOMOKI LÁSZLÓ: Téli harmahJ Rég elhamvadt A kedélyünk, Fagyos lett már Szenvedélyünk .. .1 Téli harmat Szemünkbe hull, Szebb időről Álmodhatunk... 7 FILMJEGYZET Abigél Meleg van. Kétségkívül ez a nyár legbiztosabb jele. Ezen­kívül még az is, hogy minden, féle táborok nyitják-zárják kapuikat országszerte a tanu­lóifjúság előtt és után. A nagy változatosságból kissé kilóg­va igazán érdekes helyet fog­lalnak el az olvasótáborok. Már a nevük is tiszteletet éb­reszt az egyszerű halandóban. Jól tudjuk ugyanis, hogy bár_ mennyire szükség lenne rá, a legkevésbé sem nevezhet­jük az olvasást magyar nép­betegségnek. Főként, ha a ko­molyabb, elmélyültebb gon­dolkodásra késztető művek forgatását vesszük figyelem, be, nem pedig a krimit és vidékét. No, persze, az olvasótábo­rok ifjú résztvevőit sem kény­szerítik arra, hogy éjt nap­pallá téve pótolják az el­bliccelt iskolai kötelező irodal­mat. A cél ettől sokkal na­gyobb igényű és lényegesen sokrétűbb. Benne van az ol­vasás megkedveltetése is, de nem önmagáért, hanem azért, hogy annak segítségével tö­kéletesebben ráláthassanak a valóságos világ dolgaira. Ami nem mindig olyan, ahogy otthon, vagy az iskolában le­festik. Nyomban hozzátehet­jük azonban, hogy nem is mindig azonos a könyvekben leírtakkal. Valahol itt kell először az Abigélt említeni. A mosta­nában mozikba került film előzményei ugyanis az iroda­lomig nyúlnak vissza. Szabó Magda ifjúsági regénye azok között a pöttyös borítójú köny­vek között jelent meg, amely egy ma már felnőtt generá­ció számára igyekezett abla­kot nyitni a világra. Olyat, amilyet. A rózsaszínű, vilá­goszöld,’ narancsvörös, kék és más kellemesen pasztell­színű pöttyök elsősorban a lányok szívét célozták, de a regények többségét a fiúk is nagy kedvvel olvasgatták. Az Abigél sem kerülhette el sorsát; néhány évvel ez­előtt a népszerű rendezőnő, Zsurzs Éva több részes televí­ziós sorozatot készített belő­le. Akik látták, tanúsíthatják, hogy egy egész ország izgul­ta végig hétről hétre a főhős, Gina kalandjait. A korszak, amelyben a történet játszó­dik, sokatmondó: 1943—44. a második világháború látszó­lag békés, valójában tragi­kus magyar évei. A harcok még nem az országban zaj­lanak, de lélekben a frontvo­nalak már kezdenek kiala­kulni. Vitay tábornok a ka­tonai ellenállásban vállal fel. adatokat, és lányát saját biz­tonsága érdekében is egy vi­déki nevelőintézetben helyezi el. így kerül az enyhén szól­va elkényeztetett Gina, szá­mára először érthetetlen okok­ból, a Matula leányneveidébe. A gyerekes tiltakozástól az apja és a külvilág megértésé­ig hosszú és kalandos úton jut el. Közben megismerked­hetünk egy szigorú, ám atyai- an igazságos intézet jámboran vidám életével. Mi több, az emberben szinte felmerül a gondolat, hogy miért ne lehet­nének ma is ilyen iskolák, kollégiumok, a pedagógusokról nem is beszélve. A béke szi­gete ez. a maga különösségé­vel. Mert bármi történjen is, a tanításnak a szokott rend­ben kell folynia. Az intézet világába legfeljebb csak be­szűrődhetnek a falakon kívü­li világ jelei. Még a nevek is magukon hordoznak valami kü­lönös hangulatot: Vitay tábor­nok, Gina, Torma Gedeon, Horn Mici, König tanár úr, Matu­la, a visszhangos köszönés: „Isten áldásával”. Mind-mind szemben áll a háború zűrza­varos, erőszakos világával. Ki­csit lányregényesen, kicsit lágy pasztellszínekkel meg­festve, kicsit az éles sarkokat simára, gömbölyű-simára csiszolva. Mindez azonban jó ízléssel, egységes harmóniá* ban a filmen. Persze, nemcsak a rendező Zsurzs Éva érdeme mindez, hanem a kiváló színészeké is, Szerencsi Éváé, Básti Lajosé, Piros Ildikóé, Garas Dezsőé és a többieké. Azt nem tudnám megmon­dani, hogy az Abigél a légi olvasótáborok programjában milyen helyet foglalhatott el. Manapság viszont ez a kép a második világháború kora­beli lenyomatairól, úgy vé­lem, kevésnek bizonyulna. Nem hamisnak, de kevésnek, amihez még hozzá kell tenni jó néhány mozaikkockát, hogy ily módon váljon teljessé a kép. Bodnár Mihály Piknik — a Móra Kiadó új sorozata A tizenéves korosztály szó­rakoztatására Piknik néven új sorozatot indított a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó A könyvfüzérben ma élő, vi­lághírű külföldi írók róvl- debb terjedelmű, humoros re­gényeit adják közre. Az első két kötet egyidő- ben jelent meg a könyves­boltok polcain. Roald Dahl, norvég származású angol író j—a nagy sikerű, felnőtteknek ■ készült Szuperpempő szerző­je — Danny, a szupersrac címmel írt regényt egy ben­zinkutas papa és fia kapcso­latéról, Christine Nöstlinger újabb írása Konzerv Konrád címmel jelent meg. Az oszt­rák írónő kamaszregényei Európa-szerte népszerűek Tavaly munkássága elisme réseként megkapta a legran­gosabb ifjúsági irodalmi ki­tüntetést, az Andersen-dijat Üj írásának gyermekhőse egy műgyerek. Óriás konzervdo bozban szállítja a posta, s tápfürdő segítségével épkéz­láb fiúvá válik. Az o Ka­landjairól szól a regény. A sorozat két újabb köte­tét ősszel adják közre. Via­gyimir Maskjbv szovjet szer­ző Miből' lesz a csodagyerek? című írásában a főhős, a kü­lönóráktól túlterhelt Petya magántanáraitól próbál meg­szabadulni. Christa Kozik NDK-beli írónő A bicegő an­gyal című regényében egy unatkozó kislányról, Lilirőlír. A Móra Kiadó műhelyé­ben már összeállt a sorozat 198fi-os listája. E szerint jö­vőre hat könyvet jelentet­nek meg, egy-egy amerikai, jugoszláv, angol, szovjet, ía- pán es Csehszlovák szerző­től. (MTII usor KOSSUTH RÁDIÓ: S.SO: Szecsuánban — nemcsak „jó lelkek” között. *.50: Fritz Kreisler (hegedű) és Franz Rupp (zongora) Beeihoven-felvételeiből i.34: Kököjszi és Bobojsza 9. rész. ».SS: Lottósorsolás! 10.05: Nők a tetőkön. Nadányi Zoltán versei 16,10: Operahármasok 10.40: Vavrinecz Béla feldolgozása. 11.00: Gondolat 11.45: Johnny Bibbs zenekara filmzenét játszik 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Dobos László: Sodrásban. 12.55: A zene is összeköt 14.10: Emlékezés Szetehlo Gáborra, az 1944-es ,,gyermekmentőre”. 15.00: Erről beszéltünk 16.05: Azok a csodálatos mai gyermekek. III/2. rész 16.38: Népszerű dzsessz- melódiák 17.00: „Jó estét, kalapács, .i 17.45: Fél óra népzene 19.15: A Rádiószínház bemutatója 20.12: Weiner Leó tanítványai , muzsikálnak. XV/8. rész 20.59: A magyar opera nyomában. XVIII/ll. rész 21.30: „Ha a hegy nem megy...” Szigethy Anna és Kapás Irén riportja 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Igen is. nem is 23.00: Zenekari muzsika 0.10: Borogyin: Igor herceg 4 NÓGRÁD - 1985. augusztus 2., péntek PETŐFI RADIO: 7.59: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora 8.05: A szép Galathea. Részletek Suppé operettjéből 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05: Napközben 12.10: Indulók, táncok 12.25: Édes anyanyelvűnk. (Ism.) 12.30: Népi muzsika 13.05: Pophullám 14.00: Slágerek mindenkinek 15.05: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságaiból 15.30: Könyvről könyvért 15.40: Péntektől péntekig 17.30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 19.50: Egészségünkért 20.00: Nótakedvelőnek 21.05: Pásztorok víz alatt - Idősebb és ifjabb Pásztor Ferenc. Portrémű­sor 21.50: Sokféle. . 22.50: Grabócz Miklós: Nyugat­dunántúli táncok 23.20: Josephine császárné. Részletek Kálmán Imre1— Dalos László operettjéből 24.00.; Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, Időjárás. 17.05: Péntek este Észak-Magyarországon. Szer­kesztő: Csonka László. (A tar­talomból: Nyugdíjasok közétkez­tetése. — Építőanyag-szállítás családi házakhoz. — Liftkarban­tartás. — Programok a hét vé­gére.) 18.00: Észak-magyarorszá­gi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.25: Tv-torna (ism.) 8.30: Szünidei maJJné 9.20: Az utolso kör — Magyar film. 10.25: Sztárok a jégen. Amerikai film. 10.50: Képújság 16.30: Hírek i6.40: Ahol a szomszédok vad oroszlánok. Osztrák rövid­film. 17.10: Reklám 17.05: Képújság 17.15: Üj Reflektor-magazin 18.15: Három nap tv-műsora 18.20: Világifjúsági és Diáktalál­kozó — Moszkva. 19.00: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15; Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: G. B. Shaw: Sartorius úr házai. Tv-;játék. 21.30: Világifjúsági és Diáktalál­kozó — Moszkva. 22.10: Csigalépcső. Amerikai bűn­ügyi film 23.30: Tv-hiradó 3. 23.40: Himnusz 2. MŰSOR: 18.00: Félidő: 0—1. VII/4. rész: A szökés (ism.) 18.30: Pulóver. XIII/9. rész. 18.40: Képújság 18.45: Európai biztonsági és együttműködési értekezlet. Kulturális fórum Buda­pest. 1985. — Holland Ki­rályság 19.20: MageUán 19.30: Élni és túlélni. Francia rövidfilm. (ism.) 20.00: Zenés nyári esték (ism.) 20.30: A fehér rénszarvas. Finn film. 21.35: Tv-hiradó 2. 21.55: A lundák sziklái, NSZK- rövidfilm. 22.35: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hiradó 20.00: A betolakodik. 1. rész. (Ism.) 20.30: Hosszú út a homok­buckák között. 6. rész. 21.45: Vagy-vagy 22.55: Tetthely, 0.15: Hírek 2. MŰSOR: 19.00: Tv-torna 21.05: Baráti találkozó 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Szórakozzunk együtt. (Ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Aranyeső Yuccában. Színes, szinkronizált olasz western. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: Johnny Guitar. Színes USA-western. — Pásztói Mátra: A cápa (16). Szí­nes USA-kalandfilm. — Szécsé- nyi Rákóczi: Ragtime I—TI. (14). Színes, szinkronizált USA-film. — Flétság: Kínos történetek. Szí­nes csehszlovák film. — Ersek- vadkert: Eszterlánc Színes ma­gyar film. — Nagylóc: öt. Iád* aranyrög. Színes, szinkronizál! francia kaiandíilm.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom