Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-13 / 163. szám

lowoj« Nézetazonosság a szovjet—magyar tárgyalásokon Á hét 3 kérdése A szovjet—magyar kölügy- miniszteri tárgyalásokon meg­vitatott valamennyi kérdésben teljes nézetazonosság nyilvá­nult meg. Ez a tárgyalások leg­fontosabb eredménye — álla­pítja meg a Novoje Vremja című szovjet hetilap. A heti­lap legújabb számában Edu­ard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagja, szov­jet külügyminiszter és Vérko- nyi Péter, az MSZMP KB tag­ja. magyar külügyminiszter legutóbbi moszkvai tárgyalá­sait tekinti át. A megbeszéléseken — írja n hetilap — kiemelték a fel­ső szintű találkozók jelentősé­gét. mert azokon kijelölik az SZKP és az MSZMP, a Szov­jetunió és Magyarország kö­zötti szoros együttműködés to­vábbi elmélyítésének távlata­it és konkrét útjait. Az esztendő áprilisában Cuellar bízik a csúcs- találkozóban ' Remélem, hogy gyakorlati eredményekhez vezet a szov­jet—amerikai csúcstalálkozó, amelytől nem vághatunk min­denre megoldást, de új folya­mat kezdete lehet — jelentet­te ki az MTI tudósítójának kérdésére Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkárá. Cuellar pén­teken találkozott újságírókkal az osztrák fővárosban, ahol az ENSZ iparfejlesztési szer­vezetének önállósulásáról tár­gyalt. A kérdésre a főtitkár remé­nyét fejezte ki, hogy Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan novemberi genfi találkozója nem lesz formális jellegű, ha­nem — jobb légkör megterem­tésével — folyamatot nyit meg, amelynek során meg­oldhatók a felhalmozódott nemzetközi problémák. Nvolc- tiz óra tárgyal ástól természe­tesen nem lehet megoldásokat várni, de útnyitást igen — azután pedig a tárgyalásokat, a békés rendezéseket az egész nemzetközi közösség, benne az ENSZ elősegítheti — hangoz­tatta. A főtitkár egyébként érez­hető fenntartásokkal kom­mentálta Reagan, amerikai el­nök állításait, hogy egyes or­szágok támogatják a nemzet­közi terrorizmust: „Lehet, hogy az elnöknek vannak er­re bizonyítékai, én még nem kaptam meg azokat” — jelen­tette ki. Cuellar bírálta az amerikai kormány döntését, hogy bojkottálja a bejrúti re­pülőteret és más országoktól is ezt várja. Nem ért egyet a döntéssel, amelynek igen sú­lyos következményei lehetnek d libanoni gazdaságra. hosszú távú program a Szov­jetunió és a Magyar Népköz- társaság közötti gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működés fejlesztéséről a 2000- ig terjedő időszakra a gazda­sági együttműködés elmélyíté­sének új lehetőségeit tárja fel. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kész arra, hogy tovább szilárdítsa a szö­vetséges országok egységét, ösz- szeforrottságát és együttmű­ködését, tökéletesítse és maga­sabb szintre emelje a Varsói Szerződés és a KGST kerete­in belül megnyilvánuló együtt­működés hatékonyságát. Nemzetközi kérdéseket il­letően — folytatja a szovjet hetilap — Eduard Sevardnad­ze és Várkonyi Péter ismét megerősítette a nézetek teljes azonosságát. Kifejezték szi­lárd meggyőződésüket, hogy a mostani nemzetközi helyzet Scipiades Iván, az MTI tu­dósitója jelenti: Jerzy Urban kormányszó­vivő szokásos havi sajtóérte­kezletén közölte, hogy az év első felében terven felüli mértékben, körülbelül 20 szá­zalékkal nőttek Lengyelor- sz ágban a bérek. Urban ag­gasztónak minősítette a bérek növekedésének ütemét. Közöl­te, hogy e folyamat megféke­zése már májusban elkezdő­dött, és a továbbiakban vé­gig vissza kell fogni a bér­emeléseket. A kormányszóvivő tájékoz­tatta a lengyel sajtót, hogy módosítani kívánják a nyug­díjrendelkezéseket. Az elkép­zelés szerint a nyugdíjak ki­számításánál nem a dolgozó munkaviszonyának utolsó évé­ben, hanem utolsó három évé­ben kapott fizetést veszik ala­pul. Urban határozottan cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy a végzős diplomásoknak 10 évet kell a jövőben ledolgoz­bonyolult volta ellenére van reális lehetőség az imperialis­ta erők megfékezésére, arra, hogy megfordítsák az esemé­nyek menetét. A magyar fél megelégedését juttatta kifejezésre azzal kap­csolatban, hogy megállapodás jött létre a legfelsőbb szintű szovjet—amerikai találkozó megtartásáról. Magyarország teljes egészében támogatja a fegyverzetkorlátozás kérdé­sében előterjesztett építőjel­legű szovjet javaslatokat. a genfi tárgyalások sikere érde­kében tett szovjet erőfeszíté­seket. A felek síkra szálltak az össz-európai folyamat foly­tatásáért, hitet tettek amellett, hogy méltóképpen emlékezze­nek meg a helsinki záróok­mány aláírásának 10- évfordu­lójáról — írja a szovjet heti­lap. (MTI) niuk az állami szektorban. A szóvivő azonban kitért arra, hogy a gazdaságnak tényle­gesen nagy károkat okoz, hogy sok végzős külföldre tá­vozik, vagy a diploma meg­szerzése után szakképzettséget nem igénylő munkát vállal a magánszektorban. A szóvivő azokat a plety­kákat is cáfolta, hogy emelnék a benzin árát, illetve meg­szüntetnék a jegyre való árusítását. Hogy megszünte­tik-e esetleg a cukorjegyeket, erről késő ősszel hoznak majd döntést — válaszolta egy kér­désre Jerzy Urban. Mint em­lékezetes, Lengyelországban március eleje óta ismét jegy nélkül, korlátozás nélkül áru­sítják a lisztet és a gabona­eredetű termékeket (a dara kivételével), június 1-től pe­dig a vajat, margarint, zsírt és szalonnát is. Továbbra is jegyre lehet azonban csak kapni a tőkehúst, felvágotta­kat és füstöltárut, a cukrot és a csokoládét. 1. Hogyan kommeníálja a világsaitó a genfi csúcs beje­lentését? Ha július első hete a no­vemberi genfi szovjet—ame­rikai csúcsértekezlet bejelen­tése feletti meglepetés jegyé­ben zajlott, a most záruló hé­ten a mérlegelés, valamint esélylatolgatás került előtér­be. Miközben — sokszor hasz­nált kifejezést idézve — „a diplomáciai csatornákon ke» resztül” folyik a tényleges előkészítő munka, a világsaj­tó kiemelkedő helyen foglal­kozik a Genf felé vezető út problémáival. Ha már az utak említésé­nél tartunk, a szovjet kom­mentárok vissza-visszatérő kulcsszava: a válaszút. Tehát annak hangsúlyozása, hogy most a nyolcvanas évek dere­kán válaszúthoz érkezett a világ, s egy pozitív értelmű útválasztáshoz jelentősen hoz­zájárulhatna a szovjet—ame­rikai csúcstalálkozó eredmé­nyessége. A moszkvai utalá­sok szerint a legmagasabb szintű megbeszéléseken első­sorban a fegyverzetkorlátozás kérdései szerepelnének, bele­értve a Genfben, Stockholm­ban és Becsben folyó konfe­renciákat, és szó esne a két­oldalú kapcsolatokról. vala­mint a robbanásveszélyes fe­szültséggócokról. a Közel-Ke­lettől Közép-Amerikáig. Két nap alatt még a csúcs keretei között sem lehet meg­oldani ilyen, évtizedek óta gondokat jelentő ügyeket, vál­ságokat. dehát a nem véletle­nül említett közmondás sze­rint „Moszkvát sem nyolc nap alatt építették...” Min­denképpen szükséges a gon­dos előkészítő nautika és — a szovjet sajtóvéleményeket idéz­ve — a lehetséges konkrét kérdések megoldása és ered­mények elérése ott, ahol azt az érvényben lévő megálla­podások lehetővé teszik. Az amerikai vélemények különösképpen sokat meditál­nak a csúcstalálkozó meglepő­en korai — négy és fél hó­nappal korábbi — bejelentése kapcsán. Ez mindkét félnek bizonyos elkötelezettségét je­lent, és felszólít arra, hogy a hátralévő időben hatékony munkát folytassanak. Van azonban egy kézenfekvő ve­szély is, hogy szélsőséges ame­rikai körök „kész helyzetet” akarnak teremteni Genfig. Attól a gondolattól vezérelve, hogy egy csúcstalálkozó indor költ elnapolása, halasztása is kedvezőtlen visszhangot vál­tana ki. Magyarán mondva: szeretnék novemberig „lega­lizálni” a csillagháborús ter­veket, s olyan látszatot kelte­ni, mintha ez nem lenne a kibontakozás akadálya. A re­ális továbblépés feltételei kö­zött azonban változatlanul ve­zető helyen, sőt az első he­lyen szerepel, hogy a fegy­verkezési verseny ne terjed­jen ki a világűrre. A genfi' előkészületek sorában is em­líthető az a szovjet állásfog­lalás. amely a héten intézke­déseket sürgetett a vegyi fegy­verkezés visszaszorítására, az elfogadott tilalmak következe­tes betartására. A csúcselőhangok különben mindenütt hangsúlyozottan ke­zelik a párhuzamosságot, te­hát a genfi és párizsi lehető­ségeket, Gorbacsov ugyanis — Reagan elnökkel tervezett tár- gvalásai előtt — a francia el­nökkel folytat párbeszédet. Ez kifejezésre juttatja, hogy Moszkva egyértelműen javíta­ni kívánja Párizshoz és más nvugat-európai államokhoz fű­ződő kapcsolatait, a világpo­litika és az európai politika fontos viszonylatának tartja e tárgyalásokat. A hónap vé­gén, a helsinki évfordulós ta­lálkozón (tíz éve, hogy aláír­ták az európai biztonsági kon­ferencia záróokmányát) mód • nyílik majd a külügyminisz­terek beh_ató eszmecseréjére. Szokás szerint az ülésterem­ben. valamint az üléstermen kívül is... 2. Mi történik a Közel-Ke­leten? Folytatódik az ördögi kör, a terror és ellenterror veget nem érő láncolata a Közel- Keletén. mindenekelőtt Liba­non körül, öngyilkos merény­letek a Dél-Libanonban jár­őröző izraeli egységek s a szolgálatukban álló jobboldali Lahad-milícisták ellen (a hi­vatalos kivonulási bejelentés ellenére még mindig 850 négy­zetkilométeres sávot, az or­szág területének 8—9 százalé­kát ellenőrzés alatt tartják), majd az állami szintre emelt ellenterror: palesztin táborok bombázása Tripoli körzetében. (Pokolgépek robbantak egyéb­ként Kuvait zsúfolt tenger­parti kávézóiban is, újra az ..arcnélküli szélsőséges iszlám terrorszervezet, a dzsihad lé­pett akcióba, amely hetekkel ezelőtt az uralkodó életét pró­bálta kioltani.) A robbanások füstje köze­pette biztató hír is érkezett: Damaszkuszban. tevékeny Szí­riái közreműködéssel, elvi megállapodás született a mo­hamedán irányzatok vezetői között Libanon jövőjére vo­natkozóan. Ez annyiból lénye­ges, hogy kifejezésre jutott egy világi állam megteremté­sére való igény az eddigi tor­zult felekezeti képviselet -he­lyett. Ugyanakkor a realitá­sokhoz tartozik, hogy a ke­resztény vezetők nem voltak jelen, s óvatosságra inthet az eddig meghiúsult hat béke- terv. valamint kétszáznál több tűzszünet példája is. Őszintén remélnénk, hogy végre megoldás született Li­banonban. mégis várni kell, hogy az idő próbája legyen az egyezségnek. A helyzet annál bonyolultabb, mert változat­lanul fennáll az immár ..nem­hivatalos” izraeli katonai je­lenlét, jobboldali keresztény kantonok, aféle miniállamote kialakításának veszélye, s a bejrúti repülőtér bojkottjának washingtoni kierőszakolása ugyancsak a külső nyomás fokozódását jelenti... 3. Miért szállt a külügymi­niszter egy M 48-asba? Annak idején, még a Car- ter-kormányzat alatt Brze- zinski nemzetbiztonsági főta­nácsadó egy pakisztáni terü­leten lévő afgán menekülttá­borba látogatott, s egy fegy­verrel kezében tüntetőleg Af­ganisztán felé célzott. Shultz amerikai külügyminiszter állta a versenyt a kamerák előtt: amerikai gyártmányú M 48-as páncélosba ült a thaiföldi— kambodzsai határ szomszéd­ságában. s egy menekülttá­borban is látogatást tett. Az amerikai külügyminisz­ter délkelet-ázsiai útja egybe­esett a térség hat országának, az ASEAN-csoporthoz tartozó Malaysia. Thaiföld. Fülöp-szi- getek. Szingapúr, Indonézia és Brunei Kuala Lumpur-i érte­kezletével. A napirenden is­mét az indokínai államokkal való kapcsolatok szerepeltek. Az előterjesztett javaslat lát­szólag tárgyalásokat ajánl, ám az érdekeltek számára elfogad­hatatlan módon. Az ASEAN párbeszédet indítványoz Viet­nam és a kambodzsai ellen- forradalmárok között — a Kambodzsai Népköztársaság törvényes kormányának kizá­rásával. (Mindez, ha úgy tet­szik visszalépés még a tavasz- szal elhangzott malaysiai in­dítvánnyal szemben is, amely a törvényes kormány és az ellenforradalmárok között in­dítványozott eszmecserét. Az indokínai államok ötpontos javaslata elvet minden ilyen kapcsolatfelvételt, de hajlandó messzemenő megbeszélésekre a térség biztonságának foko­zásáról. maga a kambodzsai kormány pedig lehetővé tenné a kormányellenes fegyveres harcot feladó csoportok beil­leszkedését az ország életébe.) Az Egyesült Államok egvik nagy filmsikere — Oscar-díj- ban is részesült — A gyilkos mezők című alkotás a polpo- tisták szörnyű rémuralmáról. Vajon a külügyminiszter mi­ként szembesítheti a maga lá­togatását, ha nem is közvet­lenül a polpotistáknál. de azok koalíciós -partnereinél az Amerikában is mind nyilván­valóbbá váló tör+A""'mi igaz­sággal? Réti Ervin Vád és válasz Az amerikai elnök, nagy vihart .kiváltó beszédében, több országot (Irán, Líbia, a népi Korea, Kuba és Nicaragua) so­rolt egy általa „nemzetközi terrorista szindikátusnak” mon­dott csoport soraiba. Természetes, hogy Fidel Castro sajtóértekezletén is szóba került a vádaskodás, és nehezen maradhatott volna el a vá­lasz. Castro egyszerűen felsorolta a tényeket: a nicaraguai kikötőik elakná.sitását. a kontrák pénzelését, a salvadori dik­tatúra támogatását. Grenada lerohanását. s Washington több lépését, amelyek kiáltó ellentétben vannak a nemzetközi jog normáival. A kubai államfő zárókérdése is kézenfekvő lehetett: va­jon ki alkalmazza mindenhol, ahol érdekeit fenyegetve lát­ja, az állami szintre emelt terrorizmus politikáját? (r) idei aláírt Urban sajtőertekezlete Egészségtelen a bérek növekedése II HNF Országos Tanácsának ülése (Folytatás az 1. oldalról.) zös bizalmának birtokában, a pótképviselök és póttanács­tagok a társadalmi megbecsü­lés légkörében kezdhetik, il­letve folytathatják közéleti te­vékenységüket. A választások egyszersmind minősítették 07. új választójogi törvényt. A tapasztalatok arról tanúskod­nak, hogy a törvény alkalmas­nak bizonyult a megalkotá­sával összefüggő politikai szándékok megvalósítására, az állampolgárok közéleti aktivi­tásának növelésére. A vitában felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Or­szággyűlés elnöke. Rámutatott arra, hogy tár­sadalmunk légköre kedvez az íntézményrendszünk meg­újítását célzó törekvéseknek. Emlékeztetett a gazdaságirá­nyítási rendszer korszerűsíté­sére, arra. hogy ilyen meg­újhodási folyamat zajlik a társadalmi életben is. Egy új szisztéma bevezetésének sikere függ annak megértetésétől, elfogadtatásától is — mon­dotta. Az, Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: a politikai élet­ben is egyszerűsíteni kell a döntéshozatali mechanizmust.' Fontos, hogy a rendeletek vi­lágosak, értelmesek, nyelvi formájukban szabatosak le­gyenek, hogy az állampolg írok ugyanúgy értelmezhessék azokat, mint a jogszabályok megalkotói. A demokratizmus szélesítésével kapcsolatban Sarlós István hangsúlyozta: a demokratikus magatartás arra kötelez mindenkit, hogy meg­hallgassa mások véleményét; ha szükséges, megváltoztassa a saját álláspontját, s ne ad­minisztratív eszközökkel ér­vényesítse szándékait. A de­mokratizmus szervezett mun­kát követel, nem téveszthető össze a szabadossággal. Leg­főbb ismérve, hogy az állam­polgárok a maguk alkotta törvények szerint éljenek, sa­ját egyéniségüket megőrizve alkalmazkodjanak az őket körülvevő közösséghez. A választásokkal kapcso­latban az Országgyűlés elnöke emlékeztetett arra: tanácstag, illetve képviselőjelölt csak az lehetett, aki elfogadta a Hazafias Népfront nemzeti programját, vagyis kötelezett­séget vállalt e program tel­jesítésében való részvételre. Kedvezően értékelte, hogy a választott testületek tagjainak száma csökkent, s ezek így a jövőben rugalmasabbak, cse­lekvőképesebbek lehetnek. A választási munka fogyatékos­ságáról szólva kiemelte: egyes jelölő gyűlések szervezői az előkészületek során nem min­den esetben érvényesítették a politikai » meggyőző munka, a széles közösség véleményére támaszkodó demokratikus ki­választás módszereit. Felhívta a figyelmet: annak érdekében, hogy öt esztendő múlva még jobban szervezett választáso­kat tudjunk előkészíteni, az általános jó tapasztalatokból ki­indulva szem előtt kell tartani a mostani választások során ész­lelt hibákat, nehézségeket is. Fontosnak minősítette, hogy a jelölő gyűléseken több mint 80 ezer közérdekű javaslat vetődött faL Vegezetsá bane* súlyozta: az állampolgárokat alaposabban kell tájékoztatni arról, hogy mit -jelent az or­szággyűlési, illetve a tanács­tagi munka. Az ülésen Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának 'főtitkára ismer­tette a titkárságnak a HNF VIII. kongresszusa összehívá­sára vonatkozó javaslatát. Előterjesztésében kiemelte a párt XIII. kongresszusa, vala­mint, s hazánk felszabadulása és a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulójának megünneplése olyan fontos belpolitikai eseménysorozatot alkotott, amely formálta, az ország történelemszemléletét is. Ehhez a folyamathoz kap­csolódik majd a Hazafias Népfront VIII. kongresszusa. A népfront testületéi, aktivis­tái elismerésre méltó, ered­ményes munkát végeztek a választások előkészítésében és lebonyolításában. A tömeg­szervezetek, társadalmi moz­galmak folytatni kívánj ák ezt a politikai aktivitást — mondotta. A HNF Országos Titkársá­gának véleményét tolmácsolva megállapította: a Hazafias Népfront az elmúlt években a társadalmi élet minden fontos területén az MSZMP XII. kongresszusának szegemében és a VII. népfrontkongresz­szuson elfogadott ajánlások szerint dolgozott. Növekedett aktivitása és tömegbefolyása, munkája hozzájárult ahhoz, hogy tovább szilárduljon a szocialista nemzeti egyseg. Tevékenységeben érvényesült a szövetségi politika, jól együttműködtek a mozgalom­ban párttagok és pártonkí- vüliek, hívők és nem vallásos emberek. A mozgalom to­vábbi feladata, az, hogy segítse a párt XIII. kongresz- szusa határozataiban megfo­galmazott és a népfront vá­lasztási felhívásában is meg­hirdetett országépítő program megvalósítását. A népfronlmunkában — fejtette ki a továbbiakban — törekedni kell a mozgalmi és a társadalmi jelleg erősítésé­re. Ez megköveteli az orszá­gos, a területi és a helyi tes­tületek működőképességének javítását, munkastílusuk meg­újítását. a vezető testületek fiatalítását, a munka formá­lis. esetenként bürokratikus vonásainak megszüntetését. A HNF Országos Tanácsá­nak főtitkára javaslatot tett a kongresszusi küldöttek vá­lasztásának és a testületek megválasztásának módjára. A választási eljárás lényege — hangoztatta —, hogy a népfront különböző szintű eseményein — egészen a kongresszusig — híven tük­rözöd jék: a népfront a2 ál­lampolgárok közössége, a la­kosság, a társadalmi rétegek, csoportok, együttműködésé­nek színtere. Fontos, hogy a választás módjában fejeződjék ki az is: a Hazafias Népfront olyan tömörülés, amelyben politikai szervezetek vesznek részt. A javaslat szerint ■ a népfronttestületek és a kong- russzust megelőző népfront­értekezletek tagjait, résztve­vőit két módon választják meg. Az eddigi működési irányelvektől eltérően a nép­front az értekezletek tagjai­nak, illetve résztvevőinek mintegy kétharmadát közvet­len választással, területi elv alapján egyharmadát pedig a népfrontmozgalomba tömö­rült politikai, társadalmi szer­vezetek és mozgalmak, szak­mai és érdekképviseleti szer­vek. egyesületek, testületi ve­zetőségi ülésein közvetlenül választják meg. A HNF Országos Tanácsa elfogadta az előterjesztésben foglaltakat, illetve a kong­resszus időpontjára vonatkozó javaslatot, s a Hazafias Nép­front VIII. kongresszusát 1985. december 13—15_re hívta össze. (MTI) 2 hiÖGRÁD - 1985. július 13-, szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom