Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-12 / 162. szám

«,ferts#N «* •»"»uc’acslHtdlAst!** < Keménykezű vagy/és népszerű igazgató? Kis termelési tanácskozásokon, bizalmicsoport-üléscUcn. szakszervezeti csoportmegbeszéléseken, bizalmitestületi tanácskozáson ecsetelték lényegét, jelentőségét. Már az előkészítő munka eddigi szakaszába is óriási energiát fek­tettek bele, s az alapozás még korántsem fejeződött be. Sok még az elvégzendő teendő, s vannak még jócskán nyitott kérdések. .lövőre a Nógrád Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat is új irányítási formára tér át: vállalati tanács dönt maid minden fontos, a vállalat sorsát, jövőjét ala­kító kérdésben. Várhatóan 24 tagú lesz az új testület, öt­venszázalékos dolgozói képviseletet biztosítva. Az előkészítő munka orosz­lánrészét eddig a vállalati szakszervezet vállalta magára. Éppen ezért sokan úgy sejtik, hogy maga a vállalati tanács is amolyan szakszervezetis riolog lesz — noha ilyesmiről szó sincs. — Ami a részletek kidol­gozását illeti, az emberek nem fukarkodtak a vélemé­nyekkel — mondja Páldi Ká­roly szb-titkár. — Más kér­dés,' hogy az újdonság igazi lényegét, jelentőségét ma még nem sokan értik. Sokan in­kább formai változásnak tart­ják. de. hogy a vállalati de­mokratizmus kiteljesedésének mekkora lehetőségét rejti ma­gába e módosítás, annak ke­vesen gondolnak utána. Az előkészületek mostani szakaszában azonban a rész­leteknek is súlyuk van. Több helyütt szóvá tették az élel­miszer-kereskedők: miért csak ötvenszázalékos a dolgozói képviselet? Túlságosan enyhé­nek találják azt a kikötést, miszerint a tanács tagja csak az lehet, aki legalább hat hó­napja már a vállalatnál dol­gozik. Oda olyan emberek kel­lenek. akik apróra ismerik a vállalatot! Márpedig hathóna­pos munkaviszony még sem­miféle áttekintést nem ad! Vitát kpltett az is, hogy a területi vagy a szakmai elv érvényesüljön inkább a tanács összetételében. A dolgozók a területi elv szerinti válogatás mellett voksoltak. Több alka­lommal kerek-perec, meg­mondták a megkérdezettek azt rs, hogy inkább a boltvezetők kerüljenek be a tanácsba, mint az üzletek beosztott dol­gozói. Ök felkészültebbek, jobb vitapartnerek lehetnek. S mint minden újdonság­ra], ezúttal is hallatják hang­jukat a tamáskodók. Csinál­juk. ha már egyszer kell, de úgvis marad minden a régi­ben! — vélik a hitetlenek.de ha telies gőzzel nem is vesz­nek részt a vitában, mégis érdeklődéssel figyeli-k, mi sül ki belőle. — Néhány dolog már ed­dig is világosan kitűnt — közli Páldi Károly. — A dol­gozók zöme nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy kik lesznek a vállalati tanács tag­jai. Nem lepődnék meg, ha néhány körzetben több jelöl- 1et is állítanának. Sokakat foglalkoztat az igazgató meg­választása. Nem hiszem, hogy nálunk a szavazás kétséges lehet, mégis izgalmas mozza­nata ez az új vállalatirányítá­si rendszernek. A vállalat vásárcsarnoki húsboltjának helyettes vezető­je, Kiss József százszázalékos esélyt tippel Gecse Istvánnak a jelenlegi igazgatónak. Azon túl, hogy döntései általában jó visszhangot keltenek, az igazgató közvetlen modorának tulajdonítja azt, hogy nem­igen okozhat számára fejfá­jást a választás. — Szerintem van fantázia ebben a vállalati tanácsban — vélekedik a fiatalember. — Mégiscsak jobb, hogy a fizi­kai dolgozók is bábáskodnak a döntéseknél, s nemcsak az íróasztal mellől határozzák el a dolgokat. Elvárom tőlük, hogy erélyesen képviseljék a boltok érdekeit, akár fizetés­ről, akár a kurrens áruk el­osztásáról legyen is szó. Én csak olyan embert bíznék meg ezzel a tisztséggel, aki á-tól z-ig ismeri a vállalatot, aki már hosszú évek óta itt dol­gozik. Nagy várakozás előzi meg a vállalati tanács munkába ál­lását. s mint az már ilyen­kor lenni szokott, mindenki a saját gondjának enyhítését reméli tőle. A salgótarjáni 230-as számú élelmiszerbolt helyettes vezetője, Fájd Pálné például ezt: — Szeretném, ha a vállala­ti tanács jobban törődne a bolti dolgozók problémáival. Ne csak a teljesítendő terve­ket adják ki, hanem vizsgá­lódjanak gondosabban a fel­tételek közt is. A vállalat számára az az előnyös, ha minél kevesebb ember, minél nagyobb forgalmat bonyolít le. A tartósan alacsony lét­szám viszont könnyen a mi­nőségi munka rovására me­het, nem is szólva azokról a konfliktusokról, melyek ilyen körülmények között csak hal­mozódnak. A tanács tagjai minket fs képviselnek maid, hát tegyék ezt oly módon, hogy kamatozzék számunkra! Körültekintőbb munkaszer­vezéssel sok nehézségen segí­teni lehet! Több időt kell szánni a vállalat belső életére — nem­csak a bolthálózatból látszik így, hanem a központ vezetői székéből is. — Munkánk nyereségtar­talma csekély, igen szolid bérfejlesztésre ad módot — mondja Gecse István igazga­tó. — Hosszú távon ez meg­rontja a viszonyt a vezetők és beosztottak között, tehát elvi­selhetetlen. Valami csudát kell csinálnunk, s már csináljuk is javában. Nem más a csuda, mint az élelmiszerszakmán kívüleső, jövedelmező tevékenységek bevezetése. Vasudvart nyit a vállalat, autóbontó létesítését készíti elő. Töri a fejét a nagykereskedelmi tevékeny­ség bővítésén is. — Olyan vállalati tanácsra van szükség, melynek tagjai értik a ..csudacsinálás” ér­telmét. jelentőségét. Akik ér­velni tudnak amellett, hogy nem az élelmiszeresek ellené­ben történik mindez, hanem éppen őértük. — Befolyásolja-e mostani döntéseit a közelgő igazgató­választás ’ — Valóban megfordult a fe­jemben, nem volna-e takti- kusabb néhány kellemetlen in­tézkedést. azutánra halasztani — ismeri be Gecse István. — Nem tisztázott ugyanis, hogy az úgynevezett keménykezűség hogyan fér össze a népszerű­séggel. Csakhogy van itt egy­két radikális, személyeket érintő döntés, amivel egysze­rűen nem lehet várni. S most már magam is amellett va­gyok, hogy minden fájdalmas műtéten még a választás előtt essünk át. Megengedhetetlen kompromisszumokat még eb­ben a helyzetben sem lehet kötni az élettel, a szükséggel. S ha az emberek ezt mégsem tudnák elfogadni —, bár ed­dig inkább az ellenkezője lát­szik —. az inkább a választás előtt derüljön ki, mintsem utána. Szondi Márta Parképítő pályázat A korábbi évekhez hason­lóan az idén is meghirdeti a ezabadidőpark-építő pályázatot a KISZ Központi Bizottsága és az Állami Ifjúsági Bizott­ság, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa, az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium. a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium, az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal, vala­mint a kertészeti egyesülés támogatásával. A pályázat célja, hogy olyan többoldalúan hasznosítható — pihenésre, játékra és sporto­lásra egyaránt alkalmas — parkok épüljenek, amelyek tervezésük és kivitelezésük ész­szerűségét, újszerűségét és a társadalmi összefogás haté­konyságát tekintve példamu- tatóak, s ezért mintaként szol­gálhatnak hasonló parkok lé­tesítéséhez másutt is. A támogatás elfogadott pályázatonként legfeljebb 14)0 ezer forintot tehet ki. A pályaművekkel kapcsola­tos követelmény, hogy azok egy, a költségvetési becslést is magukban foglaló, igényes vázlattervet tartalmazzanak. Kérik továbbá, hogy a pályá­zók részletesen fogalmazzák meg a park kialakításával ösz- szefüggő elképzeléseiket: azt, hogy hol, fnekkora területen, milyen természeti viszonyok között építenék a szabadidős­létesítményt. A dolgozatok­ban rögzíteni szükséges a ren­delkezésre átló helyi erőfor­rásokat, a társadalmi munka mértékét, az anyagbeszerzési, tervezési, kivitelezési ötlete­ket, lehetőségeket. Fel kell tüntetni, hogy az építők mi­lyen mértékű központi támo­gatást, milyen mintaterveket, növényzetet, szakmai segítsé­get igényelnek. A pályaműveket 1985. no­vember 1-ig kell eljuttatni a KISZ KB lakóhelyi bizottsá­ga részére, az 1388 Budapest, Pf. 72. címre. (MTI) Különféle személygépkocsik javítását és mű szaki vizsgára való felkészítését vállalják a Balassagyarmati Autójavító és Szolgáltató Kisvállalat szécsényi telephelyén. Havonta mintegy 120 ezer forint értékű munkál vége znek el az Mi dolgozó autószerelő szakmun­kások. — Rigó — Szélesíteni és mélyíteni együttműködésünket Interjú Lcsűri Lairala finn polgármesterrel Hajdanán testvérek voltunk. Aztán valahol a sztyeppék világában kettéágazott az utunk: ők mentek északnak, mi délnek. Bő kétezer esztendő múltán ismét egymásra ta­láltunk. Hazánkban ma ti­zennyolc város tart kapcsola­tot Finnországgal, Salgótar­ján és Vantaa jövőre ünne­pelheti együttműködésének tízéves fennállását. Nemrégiben járt megyénk­ben Lauri Lairala Vantaa város polgármestere felesé­gével, egy tizennégy fős dele­gáció élén. Elutazásuk előtt adott interjút lapunknak. — Ön nem először jár me­gyénkben. Hogyan látja, mit változott ez a vidék első uta­zása óta? És miben lett más a finn—magyar együttműködés? — kérdeztük. — Nyolc esztendeje vol­tam itt először — mondotta —, s azóta ötször nyílt alkal­mam eljönni önökhöz. Há­romszor hivatalos delegáció élén, kétszer magánemberként. Emlékszem, első utam alkal­mával a Beszterce-lakótelep még ugyancsak alakulóban volt, mára pedig modern, korszerű része Salgótarján­nak. Számos üzemet, gyárat, intézményt felkerestem, ezek­ben is szembetűnő a változás, pontosabban szólva: a fejlő­dés. Kapcsolataink egyre szélesednek, Vantaaban pél­dául hétszáz tagot számtál a Magyar—Finn Baráti Társa­ság, s erőteljes az érdeklődés a magyarok iránt. Sokan ke­rekednek fel, hogy szémelyes benyomásokat is szerezzenek. — Mégis, milyen konkrét haszna lehet ennek az együtt­működésnek? I,ehet ezt finn márkában, illetve magyar fo­rintban mérni? — Ügy gondolom, e kilenc esztendő alatt minőségileg is fejlődött együttműködésünk. Fiatalok, művészek, éneke­sek, munkások, intézményi dolgozók, vezetők, s még hosszasan sorolhatnám a kül­lőn féle rétegek képviselőit, akiknek módjuk nyílt a ta­pasztalatcserére. Mert ezek az utak nem csupán kellemes kikapcsolódást nyújtanak, ha­nem hasznos eszmecseréket is jelentenek! Ki-ki átadja, el­mondja, tapasztalatait a má­siknak, ő aztán helyzetének, lehetőségeinek megfelelően próbálja ezt kamatoztatni. Ha konkrétan nem is mérhető anyagiakkal, végső soron mégis a munkát segíti elő. a városlakók boldogulását job­bítja. — Ön személyesen is jó! ismeri Salgótarjánt, többször járt itt. sokat látott. Engedjen meg egy kérdést: ha bele­képzeli magát a salgó­tarjáni polgármester helyébe, nos, mit tenne, mi szerepelne a programjában? — Nézze, erre nehéz lenne válaszolni, hiszen bármennyi­re is sokat tudok erről a vá­rosról, ez édeskevés még ah­hoz, hogy ennek alapján va­lós véleményt merjek for­málni. Ehhez többet kellene a lakossággal beszélni, kö­zöttük lenni, hogy igényeiket, érdekeiket pontosan láthas­sam. Meg aztán másak a társadalmi formák, a vezetési szisztémák... Szóval, nem merek vállalkozni egy ilyen „programra”, annyit viszont bátran mondhatok, hogy szá­mos hasonló jellegű problé­mával, feladattal állunk szem­ben. — Ha rangsorolni kellene, például Vantaa város taná­csának teendőit, miként mu­latna ez? — Első helyre tenném az iskolázás problémáját, nem véletlen hát, hogy itt-tar- tózkodásunk során erről is érdeklődtünk. Képzelje el, hogy Vantaa lakossága az 1960-as évek elején még alig haladta meg a tízezer főt, most pedig lélekszámúnk el­éri a 142 ezret! Ez az óriási mértékű növekedés —, 1971- ben például 11 ezer gyerek született, — egy sor társadalmi kérdést, tennivalót is felvet. Gondoskodnunk kell óvodáról, bölcsődéről, iskoláról, a szol­gáltatásról, a nevelés feltéte­leiről. .. Az utóbbi években ez nem kevés fejtörést okoz. Fiatal város a mienk, hiszen 1974-ben kapta meg az ön­álló városi jogot! — Két esztendeje magam is jártam ott, utcái, terei,, épületei hasonlóak a salgó­tarjániakhoz. Vantaaról is azt mondják „műemlék nélküli” város. — Valóban sok a hasonla­tosság a két város között, s mindkettőben számos lakóte­lep van, ebből adódóan teen­dőink is részben ugyanazok. Az iskolai gondokon túl nagy hangsúlyt fektettünk az egész­ségügyi fejlesztésre — úgy tudom ez itt is fontos feladat —, valamint a szociális fe­szültségek enyhítése szerepel még a legfontosabb és leg­sürgősebb megoldásra vár® teendők között. — Merre tart a finn—maJ gyár együttműködés? Milyen új lehetőségek kerültek „te­rítékre”, mi várható az el­következendő esztendőkben? — Itt-tartózkodásom egyik nem titkolt célja is az volt, hogy a jövőbeni együttműkö­dés lehetőségeiről is tárgyal­junk. Megbeszélést folytattam e témákban a városi és a megyei tanácselnökkel, s egyeztettük elképzeléseinket. Ha két szóval lehetne jelle­mezni törekvéseinket, akkor1 azt mondanám: szélesíteni és mélyíteni szeretnénk kapcso­latainkat! — Miben szélesíteni és mé­hen mélyíteni? — Szélesíteni szeretnénk abban az értelemben, hogy minél többen jussanak el a két országba, s itt elsősorban a fiatalok számára kínálunk lehetőségeket. Szeretnénk, ha megismernék egymás hagyo­mányait, mindennapi életét, kultúráját. Hadd említsen» meg a kultúráról szólva, hogy id. Szabó István szobrászmű­vész alkotásaiból kiállítás# kívánunk rendezni Vantaa­ban. erről is megállapodtunk. Továbbá, mélyíteni akarjuk ezt az együttműködést, tud­janak meg egymásról minél többet a salgótarjániak és a vantaaiak. cseréljék ki széle­sebb körben tapasztalataikat^ kamatoztassák azt! Jövőre Vantaaban, a tízéves jubileum alkalmából, egy szép ünnep­ségsorozatot szeretnénk reoJ dezni. amelyre meghívtuk a. nógrádiakat is. Bízunk abban, hogy még több ilyen évfor­dulót tarthatunk — mondotta befejezésül Lauri Lairala Vantaa város polgármestere. T. U f. Az MSZMP XITI. kongresz- szusának határozata két ol­dalról közelíti meg az ideoló­gia és az ideológiai munka funkcióját. Köpeczi Béla elemzi a határozat ideológiai alapgondolatát. Krasznai Lajos, • a KEB tagja, a Pest megyei pártbi­zottság első titkára a párt­testületek felelősségéről, mun­kájuk színvonaláról, az akti­vitás erősítésének, a pártsze- rű vitalégkör fejlesztésének feltételeiről nyilatkozott a szerkesztőségnek. Gazdasági fejlődésünk je­lenlegi szakaszában, amikor az extenzív fejlesztési lehetősé­gek már kimerültek, s az in­tenzív fejlődés útjára kény­szerülünk, a statisztikai infor­mációs rendszerrel szemben is módosultak a követelmények. Nyitrai Ferencné, a statiszti­kai információknak az új kö­rülmények közötti hasznosí­tásáról ír. A művezetők helyzetének, feladatainak, megbecsülésének kedvezőtlen irányú változását gyakran csak a pálya iránti társadalmi figyelem és köz- megbecsülés csökkenésének tulajdonítják. Gerencsér Fe­renc cikkben összegzi műve­zetőkkel, pártmunkásokkal és gazdasági vezetőkkel folytatott beszélgetésének tapasztalatait, tanulságait. A párt művészetpolitikájá­nak alapvető célja, hogy ked­vező feltételeket teremtsen a művészetek társadalmi fel­adatainak teljesítéséhez. En­nek érdekében egyértelművé kell tennie álláspontját a kí­vánatos művészi értékrendet illetően. Erről a kérdésről folytattak kerekasztal-beszél- getést a szerkesztőségben, a téma szakértői. Az eszmecse­rét Lakos Sándor, a Pártélet felelős szerkesztője vezette. A Német Demokratikus Köztársaságban mind az ipar­ban. mind pedig a mezőgaz­daságban nagy súlyt helyez­nek a teljesítmények összeha­sonlítására. A módszert Wer­ner Scholz, a Neuer Wegnek. az NSZEP pártélettel foglal­kozó központi lapjának fő- szerkesztője ismerteti. Az Egyesült Villamosgép- gvár arról ismert a főváros X. kerületében, de az üzem határain túl is, hogy a párt- szervezet nagy figyelmet for­dít a fiatalok közötti politikai befolyás erősítésére. A szer­kesztőség munkatársai elbe­szélgettek a gyár pártmunká­saival tapasztalataikról, ered­ményeikről, eszközeikről. Készülődés a cukorgyártásra Mintegy 160 millió forinto# költenek az idén karbantar­tásra és fejlesztésre a Mátrai vidéki Cukorgyárak két üze­mében, a hatvaniban és a selypiben, ahol a Nógrádban termelt cukorrépát is feldol­gozzák. Hatvanban felújítják! a répamosó ház berendezéseit» továbbá a préseket. A cél a szeletelés hatékonyságának ne­velése. A Selypi Cukorgyárban S. kazánok felújítása az évi leg­nagyobb munka. A tavaly üzembe helyezett cukorfő/ő autómatikát olyan módon fej­lesztik tovább, hogy lehető­ség legyen újabb készülékek: bekapcsolására. Selypen a cu-; korszárítót is korszerűsítik. | A karbantartás mellett az ez évre tervezett beruházásokat is befejezik a kampány meg­kezdésére. Ezek közül Hat­vanban egyik legjelentősebb a vagonvontató, továbbá esy Siemens-rendszerű cukorfőző automata és egy késélező au­tomata felszerelése. Selypen új cukorcsomagoló is elkészül az idény kezdetére, és jelen­tős összeget fordítanak jármű­vek. műszerek és kisgépek be­szerzésére. (MTI) NÖGRÁD — >983. július t2„ péntek 3 Megjelent a Pártélet júliusi számú

Next

/
Oldalképek
Tartalom