Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-10 / 160. szám
Elemzések' a Nógrádi Szénbányáknál A burgonya rovar- és gombakártevők elleni permetezését végzik a Szécsényi II. Rákóczi Tsz földjein: Az agrokémiai közös vállalat helikoptere naponta nyolcszáz hektár burgonyaföldet vegyszerez le. Taggyűlés után Megnövekedett felelősséggel Jól számolt a pártvezetőség, amikor elhatározta, hogy a taggyűlés elé terjeszti, miképpen javítható a gazdálkodás önelszámolással a Volánműszak I. elnevezésű alapszervezetben. Az előzménye ennek, hogy az 1985-ös gazdasági év Indításakor a vállalatvezetőség is foglalkozott azzal, hogy a munka színvonalának emelése érdekében kiszélesítik az üzemek önállóságát, újabb önelszámoló egységeket alakítanak ki, ezzel megnövelve az emberek felelősségét, és az anyagi érdekeltség a munkateljesítmény hajtóereje lehet. Aztán az is igaz, hogy a Volán-vállalatnál bizonyos ki nem mondott,, de fellelhető ellentét alakult ki a műszakiak és az utazó személyzet között. Nem kibékíthetetlen ellentétről van szó, hanem arról, hogy, ha meghibásodik a jármű, a gépkocsivezető azokat okolja, akiknek az üzemképességet kell biztosítani. A karbantartók pedig a járművezetőket azzal, hogy a gépkocsival nem kellő gonddal bánnak. Matthesz Pál, a műszak I. pártalapszervezet vezetőségének tagja, aki egyébként az ipari üzem autóvillamossági csoport vezetője mondja, hogy nem újkeletű ez a közlekedési vállalatnál fennálló vita. Ha korszerűsödik az önelszámolási rendszer a vállalaton belül, akkor nem marad lehetőség arra. hogy a hibát másokban keressük. Csak a konkrét teljesítmények tételes számonkérése után dől el, ki. hogyan látta el a feladatát. Matthesz Pál ismeri a Volánvállalat igen szerteágazó és a nap minden szakában az átlagnál nagyobb felelősséggel járó munkáját. Gondoljunk csak a napi 150-—160 ezer ember szállítására. Aztán a teher- és áruszállításra, amelynek függvénye lett egy-egy vállalat termelésé. S a közúton való biztonságos közlekedés önmagában is szigorú követelményrendszert támaszt. A pártvezetőség tagja ebben a felelősségben élte le életének java részét. Itt kezdte a munkát az ifjúsági mozgalomban, folytatta a szakszervezetben és most a pártvezetőségben végzi feladatát. Hogy milyen szoros szálak kötik a vállalathoz, az is bizonyítja, hogy legszűkebb családtagjai — fia, öccse —■ szintén itt dolgozik. A párttitkár. Klimasz Ferenc tehát jól számított, amikor a párttaggyűléstől azt kérte, hogy olyan emberek kerüljenek a vezetőségbe, mint Matthesz Pál is. A pártvezetőség határozata értelmében tehát a taggyűlés elé terjesztették a legfontosabb feladatokat. Többek között a jövedelemtermelő képesség fokozását. Ami azt jelenti, hogy olcsón és jó minőségben kell1 kijavítani a gondjaikra bízott járműveket. Az ipari üzemben már korábban életre hívták a Munkád mellé add a neved mozgalmat. Ez igen hatásos, mert, ha valamilyen munkát nem a követelményeknek megfelelően végeznek el, nyomon követhető, és a mulasztóra nagy szégyen, hogy szemére vetik hanyagságát. Arról nem is szólva, hogy anyagilag is hátrányba kerül. De mivel csoportnormában dolgoznak, az egy ember mulasztása anyagi veszteséget okoz másoknak is. A taggyűlés úgy döntött, hogy tovább szigorítják a munkafegyelmet, a technológiai és gazdálkodási fegyelmet. Azt mondta Matthesz Pál, hogy a taggyűlés jóváhagyta a párt vezetőség előterjesztését es azóta már annak megfelelően dolgoznak. A műhely felszerelése jc, lehet minőségi munkát végezni. Az emberek hangulata, munkakedve, kezdeményezőkészségük is javult. A vezetők ilyen kollektívával vállalkozhatnak az átlagnál is nagyobb munka elvégzésére. Nagyon ügyelnek a külszíni bányában dolgozó gépek üzemképes állapotára. A legkisebb hibára is felfigyelnek. Fiatal, jó. képességű szerelőgárda dolgozik az í ipari üzemben, akiknek a képességét. lemérhették akkor is, amikor az UB kotrógép fűtőmotorja és indítója hibásodott meg a kazári külfejtésen. Taj- ti Gábor műszaki fődiszpécser irányításával1, Sándor László esztergályos segítségével szakértelemmel javították ki a hibát. Gondban vannak a Volvo rakodógépek alkatrész-utánpótlásával. Ezek a gépek hihetetlen teljesítményre képesek, nem csoda. ha egy-egy alkatrész elromlik. A szerelők. Dávid Ferenc és Mező Imre ötlötték ki, hogy mivel helyettesíthető a hiány. A pártvezetőség tagjai, így Matthesz Pál is nagy jelentőségűnek ítélték a párttagok példamutatását a munkahelyen, a pártcsoporton belüli rendszeres tevékenységet, amely menetközben segrt a munkában. Ahogyan mondták, a műszak I. pártalapszervezet gondosan ügyel arra, hogy a termelőmunka javuljon. A legutóbbi taggyűlés óta élénkebbé vált a pártmunka a termelőüzemben. A párttagság tisztában van azzal, hogy a vállalat gondokkal küzd. Vállalták, hogy segítői lesznek a feladatok megvalósításában. Már most hozzáláttak a téli felkészülés keretében az autóbusz-olaj kályhák átvizsgálásához, beszabályozásához, hogy minél gazdaságosabban üzemeltethessék. A párttagság a taggyűlés határozatának megfelelően felszínen tartja, hogy mindig naprakészen álljanak a terv teljesítésével, mert ez befolyásolja a vállalati gazdálkodás egyensúlyát is. Matthesz Pál a párttagok felelősségével segíti az embereket a feladatuk teljesítésében. De ebből a munkából a párttitkartól kezdve, minden vezetőségi tag és egyszerű párttag kiveszi a részét. Az ipari üzemben az emberek felelőssége a vállalat egészéért megnövekedett és ennek tudatában dolgoznak, ahogyan azt a pártlaggyűlés meghatározta. Bobál Gyula Mérnökök, közgazdák együttes munkája A közgazdasági elemzés minden időben és valamennyi gazdálkodó egységnél helyzetfelmérő, problémafeltáró és javaslattevő munkálatok ösz- szességét jelentette. így volt ez a múltban a Nógrádi Szénbányáknál, de alapvetően, változatlan tartalommal ez érvényesül napjainkban is. A különbség csupán annyi, hogy a szóban forgó folyamat szükségességére, a folytatására irányuló igény a jelenlegi kiélezett gazdasági helyzetben hatványozottabb. Az ország gazdasága, de szinte valamennyi gazdálkodó egység erőteljesen érzi a reá nehezedő nyomást, a gazdálkodás megújulásának, megújításának szükségét. Ezt a körülményt alapvetően szem előtt tartva, a Nógrádi Szénbányák is jelentős fejlesztésekbe kezdett, amelyek lényegesen megváltoztathatják a vállalat közelmúltban kialakult pozícióit, eredményeit. A valóban erőteljes fejlesztéseken túl azonban a vállalat tudatosan fokozta a közgazdasági elemzés hatékonyságát is. Nem mintha korábban ez a fázisa a gazdálkodásnak hiányzott vokia, hiszen megfelelő szervezeti és tartalmi keretei, hagyományai léteznek, azonban a szorító helyzethez igazodva növelni kellett, ennek hatékonyságát. Ezért a korábban több formában és szervezetben végzett tevékenységet egyesíteni kellett, amely 1984. április 1-től a közgazda- sági csoport létrehozásával valósult meg. E sajátos jellegű szervezet közvetlenül a vállalati főköny- . velő irányítása alá tartozik. Feladata a vállalat közgazda- sági elemzési munkálatainak irányítása, koordinálása, döntés-előkészítési, problémafeltáró és javaslattevő tanulmányok kidolgozása, további vállalati tartalékok feltárása, részvétel a problémamegoldásban és természetesen konkrét elemzés. A kezdés nehézségei ellenére viszonylag rövid időn belül jelentkeztek a szervezettebb, tervszerűbb mederbe terelt elemzési kezdeményezések pozitív vonásai, újszerű formái. Az évenként előre kidolgozott munkaprogram feladatain túl, a vállalat vezetése több ízben külön is megbízza a csoportot aktuális feladatok végrehajtásával', amelynek ez idáig módszeresen sikerült eleget tenni. Az eddigi nagyobb munkák közül is kiemelkednek a széntermelési összetétel optimalizálására, a különböző technológiák összehasonlítására, a teljesítmények és a bérek kapcsolatára vonatkozó tanulmányok mind módszertani megközelítésüket, mind tartalmi következtetéseiket tekintve. Ezen felül az egység többnyire intenzíven részt vesz a vállalat más részlegeivel együttműködve a nagyobb fejlesztési elképzelések szakmailag kapcsolódó részeinek kidolgozásában, időszakos felülvizsgálatában és ellenőrzésében. Kezdettől fogva élő a kapcsolódás a vállalat számítógépesfejlesztési programjának két különösen fontos kulcsterületéhez: az anyag- és készletgazdálkodási, valamint a termelőeszköz-gazdálkodási rendszerhez. A csoport újszerű kezdeményezése a korábban a vállalat más részlegei által elm- dított és velük együtt továob- íejlesztett, széntermelő üze- i :kre vonatkozó egzakt megközelítésű, egységes eredményelemzési módszer kidolgozásai A munkamódszer lényeges eleme közgazdasági, matematikai-statisztikai módszerek bevezetése és lehetőség szerint minél szélesebb körű elterjesztése. alkalmazása, valamint továbbfejlesztése a vállalatnál! Az alapvető módszertani rendező elvek közé tartozik az üzemek és a vállalati központ koncepcióinak, szakembereinek összekapcsolása, valamint az utóbbi időben — nemcsak vállalatunknál — egyre ioö- ban együttműködő két szakterület: a műszakiak és közgazdászok közös elképzeléseinek, együttdolgozásuk eredményeinek felszínre hozóra. Külön említést érdemel a vállalat vezetésének a magyar szénbányászatban úttörő kezdeményezése. amely az érték- elemzésnek a legnevesebb külső szakemberek által történő vállalaton belüli oktatására és konkrét gyakorlati alkalmazására irányul. Ennek megváló-’ sításában és folytatásában a közgazdasági csoportra szintén nem kis feladat hárul. A közgazdasági elemzési tevékenység eredményeinek publikálása megoldott, eljut valamennyi érdekelthez, megfelelő teret ad a konzultációkra, e szakterület további kibontakozására, s igényes folytatás esetén lehetőséget teremt a vállalati eredmények) javítására is. Nagy Lajos 1 vállalati főkönyvelő j lói vizsgázik a kompom árpavetőmag Heves megyében megkezdték a kompolti nemesítésű, vetőmagnak szánt őszi árpa aratását. A Növénytermesztési és Minősítő Intézet egri területi központjának szakemberei ezzel egyidejűleg elvégzik a minősítését. Megállapításaik szerint a kompolti árpa igazolta a nemesítők számításait: körülbelül 15—20 nappal előbb érik. mint,a búza, ezért jól beilleszthető a betakarítás folyamatába, a hozama, a szemek teltség-e, biológiai fejlettsége megfelel a vetőmag iránt támasztott követelményeknek. Heves megyében az idén aratásra érett árpának már körülbelül a 80 százaléka kompolti fajta. Vetőmagnak mintegy 1100 hektáron termelték. Ebből látják el az észak-magyarországi gazdaságokat. Az egyik legjelentősebb vetőmagtermelő gazdaságban, a Hevesi Rákóczi Termelőszövetkezetben az idén négyszáz hektárról takarítanak be vetőmagnak szánt őszi árpát. (MTI) Magvargéci varrónők Sztrémi Józsefné Benczúrfalváról jár a varrodába. Jelenleg a szovjet exportra kerülő női trikók csíkozását végzi. Megyénk ngrarkuiturajöinak Helye Betakarított adattermés" II sonló mutatójánál volt magaKéjgáz helyett xenon Kisebb műtétek során gyakran alkalmazzák narkotikumként a kéjgázt, a dinitrogén- oxidot. A legújabb állatkísérletek arról tanúskodnak, hogy a kéjgáz rendellenes fejlődést okozhat a magzatokban. Azok az orvosnők és műtősnők, akik foglalkozásuk következtében gyakran kerülnek a kéjgázzal kapcsolatba, az átlagosnál hajlamosabbak a spontán vetélésre és az átlagosnál kisebb testsúlyú gyermekeket hoznak a világra. Ezért a tudományos szakértők azt tanácsolják, hogy a kéjgázt xenon nemesgázzal váltsák fel, amelynek nincs effajta hatása, viszont jóval drágább. Megyénkben 1980 óta száz- ötvenezer hektárról száznegyvennégyezer hektárra csökkent a mezőgazdasági terület. Ugyanakkor a búzatermés mennyisége az előző ötéves terv átlagához: százezer tonnához képest száznegyvenháromezer tonnára nőtt. E jellegzetes adatok a MÉM statisztikai és gazdaságelemző központjának egyik friss kiadványából: a „Mezőgazdaság és élelmiszeripar 1984” című zsebkönyvből származnak. Kimutatja többek között az adatgyűjtemény, hogy az előző ötéves terv átlagát: a hektáronkénti 3710 kilogramm búzát tekintve csak három megye volt Nógrád mögött az átlagtermésben, a tavalyi 5310 kilogrammos nógrádi átlagtermés már nyolc megye hasabb. Nőtt a mostani középtávú tervidőszakban a napraforgó termésátlaga is. Az előző ötéves terv mutatója 1680 kilógramm/hektár volt. 1980- ban 2170 kilóra „tornászta” magát a termés. Tavaly — mint a többi megye nagy részében — kétezer kiló alá került az átlagtermés. Háromezerrel nőtt a szarvasmarha darabszáma: 42 ezerről 45 ezerre négy esztendő alatt. A disznók darabszá- ma 77 ezerről 82 ezerre gyarapodott. így jelenleg Nóg- rádban van a legkevesebb sertés; az őt megelőző Vas megyében is több mint kétszer ennyi: 166 ezer a hústermelő mindenevők száma. A legtöbb sertés egyébként Bács- Kiskun megyében hízik: 1 millió 99 ezer darab. A kiadvány külön fejezetben tárgyalja a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a fagazdaság. az agrár-külkereskedelem adatait, grafikonokkal tünteti fel a fontosabb változásokat és „Nemzetközi adatok” címmel a magyar mezőgazdaság teljesítményét1 egybeveti a fontosabb versenytársakéval. Mint kiviláglik: Magyarország a tavalyi 5400 kilogrammos hektáronkénti átlag búzatermesével a világon a hetedik heiyet foglalta el. A szocialista országok közül az NDK ért el majdnem azonos produkciót, sőt négy év átlagát tekintve megelőzi hazánkat. A magyar búzatermés átlaga egyébként több mint kétszerese volt az USA 2611 kilogrammos hektáronkénti átlagtermésének. / Jandala Tiborné üzemvezető-helyettes a szalagmunkában dolgozó Adorján Ferencné által összevarrt termékek minőségét ellenőrzi. — Rigó Tibor felvételei — j | NÓGRÁD — 1985. július 10., szerda 3 Tágas, kulturált helyiségben kialakított varroda Szemel Ma- gyargécben, amelyet a Nóg- rád megyeri Petőfi Termelő- szövetkezet működtet; Az itt dolgozó 22 asszony bérmunkában a Váci Kötöttárugyár pásztói üzemének készíti a divatos ruhaneműket, amely az első fél évben egymillió forint árbevételt jelent a termelőszövetkezetnek.
