Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-09 / 159. szám

Kádár János fogadta Ernst Breitet Kádár János, a Magyar met Szakszervezeti Szövetség Szocialista^ Munkáspárt fótit- (DGB) elnökét. A szívélyes kára hétfőn délután a Köz- légkörű találkozón jelen volt ponti Bizottság székhazában Gáspár Sándor, a SZOT el­fogadta Ernst Breitet, a Né- nöke. Libia együttműködése Szudánnal Rákos György, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Szudán és Líbia között ka­tonai együttműködési megálla' podás jött létre — közölte vasárnap Tripoliban tett láto­gatásáról hazatérve Oszmán Abdullah Mohammed tábor­nok, szudáni hadügyminisz­ter. Líbia támogatni fogja Szu­dán fegyveres erőit és a két ország polgárai kölcsönösen tanulhatnak egymás katonai akadémiáin — mondta kartú- tni sajtóértekezletén a minisz tér anélkül, hogy a Tripoli­ban aláírt megállapodás to­vábbi részleteiről szólt volna. Hozzáfűzte, hogy Líbia Szu­dán gazdasági megtámogatá- sára is ígéretet tett, ami egy­felől kőolaj küldésében, más­részt újabb repülőgépek át­adásában fog megnyilvánulni, hogy elősegítsék a szárazság sújtotta szudáni területekre szánt segélyek célba juttatá­sát Az áprilisban hatalomra ke­rült Ideiglenes Katonai Ta­nács Szudán Nimeri idején megromlott külkapcsolatai kö­zül elsőként Líbiával állítot­ta helyre a teljes értékű dip­lomáciai viszonyt. Ez a másik szomszédos arab ország, Egyiptom hivatalos köreiben nagyfokú nyugtalanságot vál­tott ki, minden jel szerint jó­val nagyobbat, mint az — a kétoldalú kapcsolatokat ter­helő — probléma, hogy a kar- túmi vezetők mindenáron sze­retnék elérni a megbuktatott elnök, Nimeri Egyiptomból való kiadatását. A hivatalos Kairó azzal vádolja Líbiát, hogy Szudánt az Egyiptom­mal való szakításra akarja rá­venni. Az egyiptomi sajtó múlt he­ti jelentései szerint a szudáni hadügyminisztert a közeli na­pokban Kairóba várják, s kairói tájékoztatás szerint Egyiptom kartúmi nagyköve­te után Szudán kairói nagv- követe is elfoglalta az áprili­si hatalomátvétel után ideig­lenesen otthagyott állomáshe­lyét. (MTI) Ítélet a „Hitler-napló" ügyében Szászt Júlia, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: felfüggesztett börtönbünte­tés kiszabásával tett pontot a hamburgi tartományi bíróság a hamisított Hitler-naplók ügyére. Gerd Heidemannt, a Stern egykori riporterét, aki­nek közvetítésével a hamisít­vány a Gruner-Jahr kiadóhoz, illetve a Sternhez került négyévi és nyolchavi, a hami­sítvány szerzőjét, Konrad Ku- jaut négyévi és hathavi sza­badságvesztésre, Kujau élet­társát nyolchavi börtönbünte­tésre ítélte a bíróság, de a büntetés letöltését felfüggesz­tette. Magállapítást nyert, hogy 1981. január és 1983. április között Heidemann közvetíté­sével 60 naplótöredéket vett át a kiadó — összesen 9,34 millió márkáért. (Emlékeze­tes, hogy 1983 májusában a Stern kénytelen\volt a szen­zációs sorozatot leállítani, mert ekkor derült ki, hogy a napló hamisítvány.) HOLTPONT Volt idő, hogy mindenki őket irigyelte. Még ma is auto­matikusan az olajsejk képe ugrik elénk, ha a gazdagságról hallunk. A filmekben nap mint nap föl-föl tűnnek a bur- nuszos milliárdosok, nem olyan régen egy amerikai szélhá­mosnak elég volt egy lepedő és egy hamis pecsétgyűrű ah­hoz, hogy orruknál fogva vezesse a legelőkelőbb kaliforniai szállodák sokat próbált portásait. Ám a szakértők régóta ismételgetik: korántsincs minden rendben az OPEC háza táján. S sőt, nyugaton a kőolajtermelő és -exportáló orszá­gok szervezetének válságáról cikkeznek a lapok. , Tény. hogy mostani bécsi találkozójukon az OPEC tagjai­nak olajipari miniszterei nem tudtak megegyezni a szerve­zet stratégiáját illetően és így tovább tart az évek óta hú­zódó patthelyzet. Legközelebb július második felében, Géni­ben ülnek össze a miniszterek, hogy megkíséreljék elmoz­dítani a holtpontról az OPEC szekerét, addig egy bizottság dolgozik a követendő irányvonal kidolgozásán. A háromnapos bécsi találkozó sovány végeredménye gya­korlatilag az eddigi állapot fenntartását jelenti: marad a hordónkénti huszonnyolc dolláros alapár, és a tizenhatmil­lió hordós napi értékesítési kvóta. A tagállamok jelentős része azonban egyiket sem tartja be. mivel pénzszűkében szenved, és így szüksége van minden centre. Ez nemcsak a talán túl grandiózusra sikerült fejlesztési tervek eredmé­nye. Sokkal inkább okozója ennek a legnagyobb fogyasztók gazdaságának korábbi válsága, majd a kilábalás után is megőrzött takarékos szemlélet. Egyré csökken a fajlagos olajfelhasználás, ami mindenképpen örvendetes jelenség a jövőt tekintve. Egyre kevesebb az energiaínséges jövő elkép­zeléseivel ijesztgető futurológiái tanulmány, fokozott figyel­met kapnak a környezetvédelmi megfontolások. Csakhogy az OPEC tagjai nincsenek felkészülve az ilyen méretű változásokra. A fejlődő országok közé tartozó álla­mok többsége igen hamar visszasüllyedhet az olajárrobba­nás előtti állapotok közé, ha nem sikerül ésszerű progra­mot kidolgoznia a szervezetnek. Az egykor irigyelt országok most súlyos gondokkal küzdenek. Nagy kérdés, hogy a gaz­dasági és politikai ellentétektől szabdalt OPEC képes lesz-e rövid idő alatt kilábalni a válsághelyzetből. Ha nem. az tovább fokozza majd a világgazdaság amúgy is súlyos prob­lémáit. Horváth Gábor 2 NŰGRAD - 1985. július 9.. kedd Hazautazott j Várkonyi Péter Moszkvából hétfőn hazauta­zott Várkonyi Péter külügy­miniszter, aki a szovjet kor­mány meghívására tett bará­ti látogatást a szovjet fővá­rosban. Várkonyi Pétert, a repülő­téren Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, szovjet külügy­miniszter búcsúztatta. Jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. ☆ Várkonyi Péter külügymi­niszter Hans van den Broek holland külügyminiszter meg­hívására július 9-én, kedden, hivatalos látogatásra a Hol­land Királyságba utazik. (MTI) Hazánkba érkezett az osztrák hadügyminiszter Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszter meghí­vására hétfőn hivatalos láto­gatásra katonai küldöttség élén hazánkba érkezett Fried- helm Frischenschlager, az Osztrák Köztársaság szövetsé­gi hadügyminisztere. (MTI) Röviden Turgut Özal török minisz­terelnök a hét végén befejezte kínai látogatását és vasárnap hazaérkezett Ankarába. Kínai tárgyalásain elsősorban a kát ország közötti gazdasági kap­csolatok helyzetét vitatta meg vendéglátóival. A kilencnapos távol-keleti út során özal még Katarba, Thaiföldre és Hongkongba is ellátogatott. ☆ A ciprusi kérdést csak az- ‘után lehet' megoldani, hogy valamennyi török katona el­hagyta a földközi-tengeri szi­get területét — mondta And- reasz Papandreau görög mi­niszterelnök vasárnap a Tö­rökországból emigrált görögök kongresszusán. Papandreu be­szédében továbbra is támoga­tásáról biztosította a ciprusi népnek a sziget egységéért folytatott küzdelmét. •sir Három hegymászó vesztette életét vasárnap a Monte Rosa hegy olaszországi oldalán. Az egymást kötelekkel biztosító — valószínűleg olasz — hegy­mászók egyike lezuhant, s két társát is magával rántot­ta. •ír A kétoldalú katonai együtt­működés fejlesztéséről, a Két ország közötti katonai jellegű konzultációk rendszeressé té­teléről s a NATO-n belüli együttműködés kérdéséről tár­gyalt vasárnap a spanyolor­szági Palamosban Narcis Ser- ra spanyol és Charles Hernu francia hadügyminiszter. (MTI) Várkonyi Péter, az MSZMP KB tagja, a Magyar Népköz- társaság külügyminisztere , a szovjet kormány meghívására 1985. július 7—8-án baráti lá­togatást tett a Szovjetunióban. Várkonvi Péter és Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminiszte­re a testvén barátság és a teljes egyetértés légkörében tárgyalásokat folytatott Tájé­koztatták egymást a fejlett szocialista társadalom hazá­jukban folyó építéséről, illet­ve tökéletesítéséről, az MSZMP XIII. kongresszusa határoza­tainak valóra váltáséért folyó munkáról és az SZKP XXVII kongresszusára történő széles körű felkészülésről. Áttekintették a kétoldalú kapcsolatok erősítésének és fejlesztésének feladatait, vala­mint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar—szovjet kapcsolatok magas színvona­lúak. Ezek alapja a marxiz­mus—leninizmus, a szocialis­ta internacionalizmus elvei, a célok és érdekek közössége, az MSZMP és az SZKP ki­próbált szövetsége, politikai és eszmei egysége. A kétol­dalú kapcsolatok minden te­rületen gyümölcsözően és di­namikusan fejlődnek, teljes összhangban az 1967. szeptem­ber 7-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel és a legfelső szintű magyar— szovjet találkozók megálla­podásaival. A gazdasági együttműködés elmélyítésének új lehetőségeit teremti meg az 1985 áprilisában aláirt, a Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság gazdasági és tu­dományos-műszaki együtt­működése fejlesztésének 2000- ig szóló programja. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió szilárd elha­tározása, hogy minden esz­közzel erősíti a szocialista kö­zösség államainak, egységét, összefqrrottságát, együttmű­ködéséi, amely növekvő be­folyást gyakorol a világ fej­lődésére. A felek egybehang­zóan állapították meg, hogy a testvéri országok politikai, gazdasági, ideológiai, védel­mi és más területeken fenn­álló kapcsolatainak elmélyí­tése, közös tevékenységük tö­kéletesítése és hatékonyságá­nak növelése a Varsói Szerző­désben és a KGST-ben megfe­lel a magyar és a szovjet nép érdekeinek, Európa és a vi­lág békéje erősítésének. Hang­súlyozták a Varsói Szerződés tagállamai legfelsőbb párt- és állami vezetői 1985. áprilisi találkozójának történelmi je­lentőségét. ahol aláírták a szerződés hatályának meg­hosszabbításáról szóló jegyző­könyvet, A véleménycsere újból megerősítette a teljes nézet- azonosságot a jelenlegi világ- helyzet, a legfontosabb nem­zetközi kérdések értékelésé­ben. Mindkét fél kinyilvání­totta. hogy a jövőben is ösz- szehangolják külpolitikai te­vékenységüket. amely korunk legfőbb feladatának megoldá­sát — a nukleáris háború ve­szélyének elhárítását, a nem­zetközi légkör gyökeres meg­javítását — szolgálja. A tárgyaló felek komoly ag­godalmuknak adtak hangot a nemzetközi helyzet feszültsé­ge miatt, amelynek oka a reakciós, imperialista erők ak­tivizálódása, mindenekelőtt az Egyesült Államokban. Ezek a körök a katonai fölény meg­szerzésének, a bel ügyekbe va­ló beavatkozásnak, a nem­zetközi bizalom aláásásának konfrontációs politikáját foly­tatják. Különösen veszélyesek azok az amerikai tervek, ame­lyek a világűr militartzálásá- ra irányulnak, és azok a kí­sérletek. amelyek szövetsé­geseik bevonását célozzák koz­mikus csapásmérő fegyverek létrehozásába. Nyugat-Euró- pában folytatódik az ameri­kai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták telepítése. Az aktivizálódó revansista körök megpróbálják megkér­dőjelezni a második világhá­ború és a háború utáni fejlő­dés eredményeit. ‘ A külügyminiszterek szilárd meggyőződésüket nyilvánítot­ták ki, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben is van reális esély a militarista erők megfékezésére, az események menetének gyökeres megvál­toztatására, az enyhülési fo­lyamat megújulására. Ennek megbízható útja a különböző társadalmi berendezkedésű államoknak a békés egymás mellett élés elvein nyugvó vi­szonya, a becsületes és konst­ruktív párbeszéd. A magyar fél megelégedését fejezte ki a szovjet—amerikai felső szin­tű találkozó megtartásáról lét­rejött megállapodással kap­csolatban és reményének adott hangot, hogy a találkozó hoz­zájárul a szovjet—amerikai viszony, az általános nemzet* közi helyzet javulásához. A felek megítélése szerint a háborús veszély csökkenté­sében és végső soron meg­szüntetésében óriási jelentősé­gű lenne az egyenlőség és egyenlő biztonság elvének be­tartásán alapuló eredmények elérése a genfi szovjet—ame­rikai tárgyalásokon, az űr­fegyverek és a nukleáris — hadászati és közepes hatótá­volságú — fegyverek kérdé­seiben, amelyeket kölcsönös összefüggésükben kell megvi­tatni és megoldani. A Szov­jetunió kezdeményezései, ame­lyekkel megerősítette készsé­gét kölcsönösen elfogadható megállapodások elérésére, ked­vező visszhangra találtak szer­te a világon. Magyarország támogatja a Szovjetunió konst­ruktív javaslatait, a genfi tár­gyalások sikere érdekében tett erőfeszítéseit. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió továbbra is 'támogatja az összeurópai eny­hülési folyamatot, következe­tesen törekszik a kontinensen a katonai szembenállás szint­jének csökkentésére és Európa teljes megszabadítására, mind a közepes hatótávolságú, mind a harcászati atomfegyverek­től. Európa békéjének és biz­tonságának erősítéséhez hoz­zájárulna. ha a NATO-orszá- gok konstruktív választ adná nak a Varsói /Szerződés tagál­lamainak ez európai konti­nens vegyi fegyverektől . való mentesítéséről, valamint a katonai kiadások szín ten tartá­sáról, illetve csökkentéséről szóló javaslataira. A felek síkra szálltak azért, hogy a bécsi tárgyalások mielőbb ki­mozduljanak a holtpontról. Hangsúlyozták annak fon­tosságát, hogy a stockholmi konferencián mihamarabb megkezdődjenek az érdemi tárgyalások, amelyék konkrét, kölcsönösen elfogadható dön­téseket hoznának nagy hord­erejű politikai és katonai bi­zalomerősítő intézkedésekről. A katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntar­tásáról szóló szerződés meg­kötése rendkívül kedvező ha­tást gyakorolna az európai es a világhelyzetre. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió síkra száll az összeurópai tanácskozás záró­okmánya Helsinkiben történt aláírása tizedik évfordulójá­nak méltó, az enyhülési fo­lyamat ' helyreállítását előse­gítő megünnepléséért, A felek hasznosnak tartják a KGST és az EGK kölcsönö­sen előnyös gazdasági kapcso­latainak megteremtését, vala­mint az érintkezések és az együttműködés fejlesztését nemzetközi kérdésekben. Magyarország és a Szovjeté unió nagy jelentőséget tulaj­donít a küszöbönálló, Buda­pesten megrendezésre kerülő európai kulturális fórumnak, és minden szükséges lépést megtesz sikeres lefolytatásá­ért. Áttekintették a világ külön-: böző térségeiben kialakult helyzetet. Síkra szálltak a feszültséggócok felszámolásá­ért, a belügyekbe való beavat­kozás megszüntetéséért, a konfliktusok békés, tárgyalá­sos rendezéséért a Közel-Ke­let, Dél-Afrika, Közép-Ame- rika és a Karib-tenger. külö­nösen Nicaragua térségében. Megerősítették szolidaritásu­kat a népek 'igazságos harcá­val szabadságukért, függet­lenségükért, a fejlődés útja szabad megválasztásának el­idegeníthetetlen jogáért, har­cukkal az imperialista uralom politikája ellen. Kifejezték azt a meggyőző­désüket, hogy az ENSZ meg­alapítása negyvenedik évfor­dulójának megünneplése és a nemzetközi békeév hozzá­járul az ENSZ tekintélyének és szerepének erősítéséhez, az államok nemzetközi együttmű­ködésének fejlesztéséhez. Várkonyi Péter és Eduard Sevardnadze hasznosnak ítél­ték a tárgyalásokat és síkra szálltak a kétoldalú és a köl­csönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdések­ről tartott rendszeres ko­zok és konzultációk gyakorla­tának aktív folytatásáért Várkonvi Péter a kormány nevében hivatalos, baráti lá­togatásra hívta meg Eduard Sevardnadze szovjet külügy­minisztert. aki a meghívást köszönettel elfogadta. Kambodzsa, Uíefnam Eiutasított tavaslat A kambodzsai és a vietna­mi külügyminisztérium el­utasította a thaiföldi külügy­miniszter július 3-án előter­jesztett javaslatát, amely köz­vetett tárgyalásokat irányoz elő a Norodom Szihanuk ál­tal vezetett emigráns „kam­bodzsai koalíciós kormány” és Vietnam között. A* Kambodzsai Népköztár­saság kategorikusan elutasítja a javaslatot, mert az a kam­bodzsai nép függetlenségének, szuverenitásának és önrendel­kezési jogának nyílt megsér­tése — hangsúlyozza a Phnom Phenben közzétett közlemény. A vietnami elutasítást is­mertető nyilatkozat leszöge­zi: a thaiföldi javaslat valódi célja az ellenzéki koalícióhoz tartozó polpotisták politikai „életben tartása” abban a re­ményben, hogy visszatérjenek Kambodzsába. A vietnami és kambodzsai külügyminisztérium ismét megerősítette országaiknak a rendezéssel kapcsolatos állás­pontját, amelyet ez év január 18-án, a három indokínai or­szág — Kambodzsa, Laosz, Vietnam — külügyminisztere- inek találkozóján egy ötpon­tos javaslatban rögzítettek. Papa elleni merénylet Bekir Celenk volt a közvetítő Bekir Celenknek Bulgáriá­ból Törökországba való visz- szatérése állt hétfőn Rómában a pápa elleni merénylet ügyét tárgyaló per középpontjában. Celenket hazaérkezése után a török nyomozó szervek azon­nal letartóztatták, mert kö­zönséges bűncselekmények miatt körözés alatt állt. A római per fővádlottja és egy­ben a vád „koronatanúja”, Mehmet Ali Agca szerint Bekir Celenk volt a közvetítő a török „Szürke Farkasok” és az ügyben állítólag részes bolgár állampolgárok között, ezért már több ízben köve­telte, hogy a bíróság hallgas­sa ki őt is. Antonio Marini főügyész javasolta, hogy a bí­róság kérje a török kormány­tól Celenk kiadatását, ezzel a védelem képviselői is egyet­értettek. A bíróság elfogadta a javaslatot, amely egyébként némi jogi akadályba ütközik, mivel egy évvel ezelőtt Olasz­ország és Törökország olyan egyezményt írt alá, mely szerint büntetőjogi eljárás esetén sem adják ki egymás­nak saját állampolgáraikat, így a hivatalos kiadatási ké­relemben a római bíróság az 1977-es terrorizmusellenes strasbourgi konvencióra ,, hi­vatkozik, amelyet annak 'ide­jén Ankara is aláírt. (MTA) Közlemény

Next

/
Oldalképek
Tartalom