Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-08 / 158. szám

EGESZSKEGCiniK EHOEKEBEM Gyümölcsöt reggelire, hogy karcsúak maradhassunk... A jómódú országok tudós elméit sokat foglalkoztatja a modern ember hősies küz­delme a kalóriákkal. A va­csorához készülődő társaság­ban, miközben a vendégek a konyhából szállingózó íny­csiklandó illatok után szima­tolnak, fogyasztó receptek cse­rélnek gazdát. A legközked­veltebbek persze azok a mód­szerek, amelyek követője úgy őrizheti meg karcsúságát, hogy közben ne kelljen lemondani a has örömeiről sem. A leg­újabbat, mint saját találmá­nyát, most két amerikai táp­lálkozási szakember, Harvey és Marilyn Diamond tette közzé. Könyvük szerint gyökere­sen téves és káros az a hagyo­mányos táplálkozási tanács, mely szerint reggelizz mint egy király, ebédelj, mint egy polgár, és vacsorázz, mint egy koldus. A Diamond házaspár különösen a bőséges reggeli szokását’ ostorozza, amely — mondják ők — megzavarja a szervezet természetes ciklus­rendjét. Nem véletlen, hogy sok embernek reggel nincs ét­vágya, a szervezet. ugyanis kö­rülbelül hajnali négy órától dé­lig emészti és üríti az előző nap elfogyasztott táplálékot, s ezt súlvosan megzavarja, ha a reg­gel órákban meleg ételt és italt — teát. kávét — fogyasz­tunk. Ilyenkor kizárólag friss gyümölcs, saláta, gyümölcslé ajánlatos, mint könnyen emészthető és ugyanakkor a szükséges energiát is biztosí­tó táplálék. Diamondék másik tanácsa: ne együnk húshoz krumplit, halhoz rizst, csirkéhez kenye­ret — egyszóval, ne fogyasz- szunk egyszerre fehérjéket és keményítőket. Mert, ha ezek az anyagok egyidejűleg ke­rülnek a gyomorba, egymás hatását közömbösítő gyomor­savak kiválasztását idézik elő, s ez lassítja, akadályozza az emésztést; A tápláléknak há­rom és fél Órán belül tovább kell jutnia a gyomorból, a nem megfelelően összeváloga­tott ételek viszont tiz-tizen- két órát is időznek ott, ezért szenvednek oly sokan székre­kedésben. puffadtságban, gyo- morrontásban, s költenek ha­talmas összegeket savlekötő gyógyszerekre. Hagyományos köretek helyett zöldséggel, sa­látával. gyümölccsel tálaljuk a húst — tanácsolja a Dia­mond házaspár. Az egykor 92 kilós Harvey Diamond ma karcsú ember, felesége pedig megszabadult kínzó gyomorpanaszaitól — mindezt, mint állítják, a fent leírt módszernek köszönhe­tik. Jelszavuk: nem a meny- nyiség. hanem az időpont és a minőség a fontos. Mit mond a tudomány a gombamérgezésről Halálos ellenségünk? Magyarország erdeiben, mezőin mintegy 120 ehető gombafajta található. Ebből mindössze tizenkétféle okoz­hat súlyösább mérgezést. Is­merünk még körülbelül har­minc olyan gombát, amely az ember számára ártalmas, de nem életveszélyes. A legtöbb gombamérgezés ilyenkor nyá­ron, és ősz elején fordul elő. Ha sokat esik az eső, gyak­ran olyanok is kimennek az erdőbe gombát szedni, akik kiváló' gombaszakértőknek tartják önmagukat. Az utób­bi héten azonban a gombá­mé erének .túlnyomó részét a saját szedésű gomba okoz­ta. Vagvis: családok élete mehet tönkre, mert valáki túlságosan és alaptalanul bí­zott önmagában! Ezért a sze­dett gombát minden esetben meg kell mutatni hivatásos gombavizsgálónak! Hiedelmek, téveszmék. Az ehető és mérgező gom­bák megkülönböztetésében nem igazít el bennünket sem a gomba színe, sem a szaga, sem az esetleg csípős íze. Té­ves az a régi háziasszonyi feltevés, hogy a mérgező gomba főzőlevébe helyezett ezüstkanál megfeketedik. Rosszul tudják egyesek azt is, hogy a csigarágott, kukaeos gomba nem mérgező. A leg­súlyosabb tévedés: a mérgező gomba ehetővé válik, ha le­forrázzák vagy fedő nélkül főzik. Sőt, a gomba húsának színváltozása sem dönti el, hogy ehető-e vagy sem. Ilyen, és ehhez hasonló hiedelem az oka annak, hogy nem egy­szer az egyébként óvatos, de nem megfelelően tájékozta­tott emberek is gombamérge­zés áldozatai lesznek. Magyarországon a halálos gombamérgezést többnyire a fehér, zöldessárga, sőt. zöldes­barna. olajsárga színű, zöld kalapos gyilkos galóca okoz­za. Súlvos mérgezést válthat ki a parlagi tölcsér®omba, a su- soh'ka, a na®v dög<?omba, a vörbeoves őzlábgomba, a pár. duc*alóca és a lém’ölő galó­ca. A gombát szedőknek te­hát alaposan ismerniük keil az -.eszes gombát, mert csak az eza-es fáink sais+os jeeve- fpe1- ismeretiben lehet meg­lop önböT+otni az ehetőt a jpó-eazófríl, A gombaváeárlá« szabáK'ai; PcnV pi1eri(mzp+t smmhát Ne vásároljunk b$- ssalótöl vagy a piacok kc*>­nyékén gyakran látható zug­árustól. Ha ismerjük a gom­bafajtákat, akkor is csak szak­értő által vizsgált gombát ve­gyünk. A piacokon ellenőrző- jegy igazolja a hivatalos, vizs- gálatoí. A kukaeos, penészes gombát leghelyesebb kidobni. A frissen szedett gombát szá­raz helyen terítsük szét. Ne tároljuk nedves, meleg vagy nyirkos helyen, ugyanis a gomba gyorsan magába szív­ja a vizet és könnyen meg­romlik. Ha gombát szedtünk, azt mindig tiszta kosárban, töretlenül vigyük haza. A gombából készített, ételt még aznap, együk meg, még egy napig se tároljuk, hűtőszek­rényben. Gyorsan romlik és ételmérgezést okozhat. fis ha mégis rosszul lesz valaki? Az orvosok a gombamérge­zéseket a tipikus tünetek alapján csoportosítják. A tü­netekből arra is lehet követ­keztetni, hogy milyen fajta gomba okozta a mérgezést. Gyilkos galóca mérgezés: nemcsak a gombamérgezések, hanem talán minden mérge­zések között a legrettenete­sebb, legtöbbször igen súlyos, számos esetben halálos kime­netelű mérgezés. A legalatto­mosabb mérgezések közé so­rolható, mivel a lappangási, — tehát az étel elfogyasztásá­tól a tünetek jelentkezéséig eltelt — idő hosszú: 6—24 óra. Rendszerint émelygés­sel, hányingerrel kezdődik, majd gyorsan kialakulnak a mérgezés súlyos tünetei. Elő­ször a csillapíthatatlan há_ nvás jelentkezik, amely nem­csak gyomorgörccsel, hanem a rekeszizom és a hasizom- zat izomlázszerű fájdalmával is jár. A görcsök később a belekre is kiterjednek és el­kezdődik a napokon át tartó hasmenés. A mérgezett beteg viselkedése gyakran zavart, hasonló a részegséghez. Innen ered az a népi mondás, hogy bolondgombát evett. Ha eze­ket a tüneteket észleljük, a beteget ne hánytassuk, ne itassunk vele semmit, gyógy­szert se adjunk neki. Azon­nal híviuk ki az orvost! A légyölő galóca. pár­ducgalóca mérgezés tünetei: a bőr kioirul. a pupilla kitágul, a torok száraz lesz, görcsök alakulnak ki az evés után egv-két órával. A teendő ugvanaz, mint az előbbi eset­ben. K. F­Ezüstérem, különdíj — és nagy siker Szombaton befejeződött a salgótarjáni sportcsarnokban az az. ötnapos nemzetközi női. kosáriabdatorna. amelyet évek óta Salgó Kupa néven jegyez­nek, ám az idén Ifjúsági Ba­rátság Versennyé bővült. Az utolsó játéknap délelőtt­jén az 5—8. helyezést eldön­tő mérkőzéseket játszották le. Az első találkozónak eleve nem volt tétje a versenyen kívül induló lengyelek és a „nyeretlen” KNDK-sok között, az ellenfelek azonban az első perctől az utolsóig na­gyon komolyan vették a küz­delmet. Lengyelország—Koreai NDK 101—82 (50—37) 100 néző. v: Matejcek (cseh­szlovák), Szabados (magyar). Legjobb dobók: Kuzbik 22, Ignatowicz 21, Laskowska 13, ill. Han Ae Ren 19, La Gen Hi 17, Li En Hi 13. Csak kezdetben volt ki­egyensúlyozott a mérkőzés. Az ázsiaiak szokott harcos, kemény stílusukban játszot­tak, egy-két sérülés is előfor­dult a mérkőzésen. Az utol­só napon korábban elfárad­tak, mint eddig, és még a ha­gyományos letámadó taktika sem segített rajtuk. A len­gyelek magabiztosan jutottak 100 pont fölé, megérdemelten nyertek. Nekünk állt a zászló a csehszlovákok elleni találkozón — és persze a salgótarjáni sportcsarnokot megtöltő közönség is a mieinknek szurkolt. Sikerrel! A fehérmezes Balogh Judit egyik találata a zárómérkőzé­sen (mellette Nagy Dóra). Románia—Kuba 70—67 (33—28) 100 néző, V: Dimitrov (bol­gár), Szabó (magyar). Ld: Dragos 19. Enyedi 14, Peíre 12, ill: Arencibia 14, Oviedo 12, Ocampo 11. A karibiak szokatlanul ko­molyan vették, utolsó mérkő­zésüket —, ha nyernek, övék az ötödik hely. Ezt a román válogatottat legyőzni, nem kis fegyvertény lett volna, eh­hez azonban kevés volt a ku­baiak laza védekezése, oly­kor egész pályás letámadása. Sokáig jcsak egy-két pont előnyt tudtak szerezni Drago- sék, így végig nyílt volt a csata, de a nagyobb rutin és a fegyelmezettebb csapatjá­ték döntött. Délután már telt ház előtt folytatódott az IBV és Salgó Kupa záró napja, méghozzá a magyarok utolsó mérkőzésé­vel. A döntő a lehető legiz­galmasabban alakult: a veze­tő négyes minden tagja egy- egy győzelemmel és vereség­gel _ lépett pályára. A finálé­ban tehát nyernie kellett az aranyéremre pályázónak, és mivel azonos pontszám esetén az egymás elleni eredmény számított, a másik találkozón annak a csapatnak is felül kellett kerekednie amely elő­ző nap kikapott. Óriási ün­neplés, fergeteges biztatás kö- —zeietfaft léptek pályára.-a. mié- . ink. ­Magyarország—Csehszlovákia 60—59 (24—24) 800 néző, v: WojciK (len­gyel), Olaru (román). Ld: Balogh 37(!), Nagy 10, ill: Ja- nostinová 22, Vacvalová 10. " A felállásnál északi szom­szédaink állandó kezdőcsapa­ta valamivel magasabbnak és erőteljesebbnek látszott a mie­inknél. Eleinte ezt ki is hasz­nálták, és 3—6 pont előnnyel vezettek az első tíz percben. IT 1 111 + Vi r\ G\i f V) Az IBV-t és a Salgó Kupát a szovjet gárda nyerte. büntetődobást is elhibázott; aztán összefejelt Janostinová- val, de mindketten folytatni tudták a játékot. A cseh­szlovákok legjobbja viszont hamarosan összeszedte negye­dik személyijét is, akárcsak Pribánová és Kuklisová (akik aztán a hajrában ki is ponto­zódtak). A második félidőben folyta­tódott a labdákért és a kosa­rakért vívott óriási csata. To­vábbra is fej-fej mellett ha­ladtak a csapatok, de már magyar vezetéssel. A legtöbb tapsot a mezőny kiemelkedő­en legjobbja, Balogh Judit kapta, aki ellenállhatatlan be­törésekkel és fantasztikus ko­sa rai?l<äT~“sz<ffä'f^ meg' a nézőtéren a csörgőket, dobo­kat és a ritkán lankadó szur­kolókat. Nem igazán jó já­tékkal, de nagy küzdelemben —, ha minimális különbség­gel is —, megérdemelten nyer­tek a mieink. Óriási“ volt az öröm, a szur­kolók kórusban már úgy ün­nepelték a fehérmezeseket, hogy „kupagyőztes!” Az előle­gezett aranyérem # reménye azonban a zárómérkőzés első tíz perce után elszállt — a nemesfém színe ezüstre vál­tozott. Szovjetunió—Bulgária 104—59 (54—26) 700 néző, v: Brea (kubai), Kim Don Szik (koreai). Ld: Pavlovszkaja 21. Konovalova 16, ill. Cekova 24, Uzunova 15. Ezen a találkozón már iga­zi esélyeshez méltóan játszott a szovjet csapat. Az első per­cekben még behozta ellenfele a pár pontos előnyöket, dejvé- sőbb egyre nagyobb lett a. kü­lönbség. A es o p or 1 mé rk (Íze­sek; során végig veretlen bol­gárok ezúttal nem tudtak el­lenállni, és bár száz ponton felüli vereségük a nagy kü­lönbséggel együtt, némi túl­zás —, kissé hamar feladták Cekováék —, a kupagyőztes sikere és aranyérme vitatha­tatlanul megérdemelt. A torna végeredménye: V Szovjetunió, 2. Magyarország,' 3: Bulgária, 4. Csehszlovákia, 5. Románia, 6.. Kuba, 7. Ko­reai NDK, 8. Lengyelország (versenyen kívül). Az utolsó találkozót követő­en került sor az eredményhir­detésre és a különdíjak kiosz­tására. A vendégek részben már szombaton elutaztak Sal­gótarjánból, a többiek este ba­ráti találkozón búcsúztak a házigazdáktól. Á legjobbak Az IÉV legeredményesebb játékosa.: Polina Cekova (bolgár) 168 ponttal. A leg­jobb irányító: Ludmilla Ko- navalova (szovjet). A legjobb center: Anna Janostinova (csehszlovák). A legeredmé­nyesebb magyar játékos: Ba­logh Judit 145 ponttal. A leg­sportszerűbb csapat: Lengyel- ország. A kupagyőztes Szov­jetunió játékosainak névsora: Natalja Vetrova, Natalja Ga- lahova, Jelenő. Pavlovszkaja, Natalja Zaszulszkaja, Tatjána Mjasznyikova, Julia Nazaro­va. Aline Sanazarova. Jelena Mozgovaja, Medea Mheidze, Ludmilla Konovalova, Natalja Kobalenkó, Ljubova Oreskina. Edző: N. A. Makszimova, A. I. Arhipov. Ny ilatkozatcsokor Szert Sándorné, a Nógrád Megyei Kosárlabda Szövetség elnöke: — Végignéztem a magyarok minden mérkőzését. A bolgá­rok ellen játszottak a mieink a legjobban, a románokkal szembeni meccsen volt a leg- emelkedettebb a hangulat, de a legizgalmasabb az utolsó találkozó volt. Szerencsére a csehszlovákok még fáradtab­bak voltak, mint Horváthék. Az egyforma erejű és képes­ségű csapatok között a jobb védekezés döntött. Ludvig László, a magyar csapat vezetője: — Fantasztikus, az utolsó pillanatig izgalmas kötéltánc volt a salgótarjáni mérkőzések többsége. Számunkra a leg­nagyobb tanulság: ma már ezen a szinten is jobban kell menedzselni a válogatottakat. Több nemzetközi mérkőzéssel, komoly erőpróbákkal lehet csak felkészülni azokra a csa­tákra, amelyekben éppen a rutin, néhány begyakorolt hú­zás dönthet a hasonlóan erős gárdák egyike javára. Ez az IBV remek lehetőség volt a jugoszláviai EB előtt. Szittya Imre, a magyar vá­logatott másodedzője: — A mieinkből nagyon so­kat kivett a románok élleni találkozó, és ez is belejátszott a szovjetek sikerébe velünk szemben. Őket viszont ez. a meccs fárasztotta el annyira, hogy alulmaradtak a döntő­ben negyedik helyen végzett csehszlovákok ellen... Most az IBV után három nap pihenő következik, majd újabb öt­napos edzőtáborozás Pécsen, azt követően megint két nap szünet. Aztán irány Jugoszlá­via. .. Talán még a kontinens- viadal előtt sikerül egy ba­rátságos meccset játszanunk a házigazdákkal. A csoportunk­ban később tétmérkőzésen is találkozunk. És talán vissza­vághatunk Konovalováéknak is! Elismerés Szerény sztár A kosárlabdatorna mérkőzései közül nyolcat is megnézett Barbacsy Imre, az OTSH főosztályvezetője, az IBV-bizott­ság magyar tagja. Véleménye a finis után: — Ennek a 17 éves korosztálynak ilyen magas színvona­lú tornája talán még nem is volt. Nagy öröm, hogy sikerült itt megrendezni az Ifjúsági Barátság Versenyt. Elismerés il­leti a helyi vezetőket és az őket támogató szerveket; szinte maradéktalanul elégedettek a csapatok vezetői a rendezés­sel és az ellátással. Egyébként a szovjet együttes egy-két szorosabb eredmény ellenére kimagaslik a mezőnyből. Ra­gyogó a szakembereik tehetségkiválasztó munkája: aligha- i nem az utóbbi 20 év legjobb utánnótlásgárdáját hozták ősz- j sze. A kadett EB-re készülő, másik három európai csapat , hasonló játékerőt képvisel; közöttük a pillanatnyi forma, ' olykor egy-két egészen apró momentum döntött. A mieink , az utolsó meccsen elfogódottan, izgulva, nem szép játékkal, . de végül is megérdemelten harcolták ki az ezüstérmet. — Ebben a sportban a csa­patjáték a döntő. Hiába len­ne valaki nagyon ponterős; ha a többiek nem segítenék, még a palánk közelébe se kerülne. A szovjetek elleni vereség után az itteni, csodálatos kö­zönség ugyanúgy vigasztalt minket, ahogy a győzelmek után ünnepelt; szép volt, lá­nyok! Ez annyira jólesett, hogy megfogadtuk, többször nem kapunk ki, itt a salgó­tarjáni tornán. Egyébként har­madszor vagyok itt a Salgó Kupán, és most éreztem ma­gam a legjobban. A magyar együttes kima­gaslóan legjobb és legponterő- sebb játékosa Balogh Judit i volt. Eleinte az ugyancsak ál­landó NB I-es felnőtt csapat­tag, Nagy Dórával megosztva vitték vállukon a csapat ter­heit, aztán a hajrára váloga­tottunk szinte egyszemélyes­sé vált. Jutka csaknem egy- i maga verte meg a bolgár és la csehszlovák gárdát, mind- i két találkozón 37 (!) pontot ! szerezve a 83, illetve a 60 kö- izül. Az eredményhirdetés előtt ■ mégis igen szerényen nyilat­J 1 r r-M f •

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom