Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-08 / 158. szám

/ WK\ TíT éíemény Sorozatok újabb reneszánsza A televíziótól sosem volt idegen a sorozat. Mi több: két évtizede valósággal ez élteti (noha igazából, véle­ményem szerint, az élő műso­roknak, amelyekre eredendő­en kitalálták, kellene). Nincs hét, hogy ne menne egyszerre több sorozat is a két csator­nán. Olyan azonban — én legalábbis nem emlékszem rá — még nem fordult elő, hogy egyetlen nap három új sorozat is kezdődjék a tévé­ben, miközben megszámlálat- lanul fut több más. Kedden indult útjára a spanyol ka­landfilmsorozat, A fekete ál­arc, vele pontosan egyidőben a kettesen az NSZK-beli szé­ria. a Beethoven-ciklus, majd késő este az angol tevéfilm- sorozat, a Mi ketten. Csü­törtökön belépett a sorba nemzetünk is: elkezdődött a Kémeri. Ml KETTEN A hatrészes produkció egyik nagy előnye: a rövid­ség. Alkalmanként 25 percet láthatunk ebből a sajátos fa­ipar, ízig-vérig angol bohó­zatból. Találó, óriási lehetőségeket rejtő az alapötlet. Erről jel­zésként annyit, hogy egy fia­tal. New York-i fiatalasszony cserfes nyelvű kislányával Londonba költözik, és inas­ként házába fogad egy „elő­kelő angol urat”, még az iga­zi. a régi fajtából. A kétféle magatartás- és viselkedés- kultúra, az eltérő gondolko­dásmód aztán számos mulat­ságos helyzetre, félreértésre ad alkalmat. Mégsem az értékei miatt szentelek teret ennek a mű­nek. Tanulságosabbnak tartom technikai megvalósításának egyik részletét: a jelenetek közé bekevert nevetéseket, kacajo­kat. Nem tudom, máshol al­kalmazzák-e, én még csak angol produkciókban hallot­tam, és a mi tévénkben. Ki­fejezetten manipulációnak tar­tom. másrészt olyan zavaró mozzanatnak, amely megza­varja a néző figyelmét. Miért kell óvodás módra kézen fogni a nézőt, s meg­mutatni neki, hogy mikor nevessen? Miért nem bízik a rendező eléggé önmagában és választott, megvalósított témá­jában? Meg bennünk, né­zőkben? Miért hiszi azt, hogy a segítsége nélkül nem értjük meg a poént? Ez az „itt-nevessen” fel­szólítás nekem egyértelműen ellenszenves, és kiskorúsító. A RENDŐRNŐ ÉS KÉMERI Ha olyan csinos rendőrnők csitítgatnák az embert, fel- hevült állapotában, mint ami­lyen az amerikai Melody An­derson, bizonyára könnyebben viselné el a zaklatottság fizi­kális következményeit. A rendőrnő című film a szokványos amerikai mozi­ipar terméke. Tele szép em­berekkel, szép ruhákkal, ap­ró, majd megoldódó konflik­tusokkal. Nincs munkád? Nem baj, igyekezz szerezni, várj türelemmel. Nem ért meg a főnököd? Majd meg­ért a közvélemény. Hiszen jogod van magaddal, a saját testeddel — képeslapban — üzletelni. A rendőrnő azt a tőkésvi­lágban uralkodó szellemiséget példázza, amely szerint az egyén érdekei döntőbbek, mérvadóbbak a közösségeké­nél, legyen az akár a rendőr­ség is. Persze, azt nem tudom —, s erről a film sem szól —, hogyan küzdhet aztán ered­ményesen az utcalányok és kitartóik ellen rendőrasszo­nyunk,' miután pucér bájait milliók kiértékelhették. A Kémeri sorozatot Ungvá­ri Tamás és Polgár András forgatókönyvéből Mihályfi Sándor rendezte. Kémeri magánnyomozó a húszas évek bonyolult politikai viszonyo­kat mutató Magyarországán. Az ellopott arany című első rész — még négy hátravan — biztató, szórakoztatóan, szín­vonalasan ötvözi a krimi és a társadalmi dráma elemeit. Remekelnek a színészek. A végleges ítéletalkotással azon­ban egyelőre várjunk. Egy tanácsot viszont szeretnék adni a nézőknek: nézzenek bele néhány könvvbe, és egy kicsit próbálják jobban megismerni a húszas évek elejét: a királypuccsokat, a különítményeseket, a frankha­misítást! Aztán talán kedvet kapnak még máshoz isi (ok) Muzsikusok sikere Zánkán Ötvös Balassagyarmatiak „Hat tánc-a és fémmunkás quadriennálé Miskolcon Szép hagyomány, hogy az ország legjobb úttörőzenekarai kétévenként országos fesztivá­lon. mutatják be tudásukat egymásnak és az érdeklődő szakmai közönségnek. A Ma­gyar Úttörők Szövetsége Or­szágos Tanácsa, a Művelődési Minisztérium, a Népművelési Intézet és a Balatoni Úttörő- város által meghirdetett ver- eenv megyei legjobbjai elő­ször az idén kapták jutalmul, hpgv tudásuk összemérése mellett Zánkán nyaralhassa­nak. A legjobbak között sze­repeltek Balassagyarmat és Salgótarján ifjú muzsikusai ks A fesztiválon a közönség terpsai mellett nemzeközi hír­nevű muzsikusok értékelték « zenekarok produkcióit. Így, többek között Farkas Ferenc és Tátrai Vilmos Kossuth-di- jas. illetve Balázs Árpád Er- kel-dijas művészek. ' A verseny a megyei bemu­tatókon zajlott és Zánka már az országos fesztivál helyszíne volt, ám újabb dicsőséget itt is lehetett szerezni. A különö­sen jó szereplések jutalma a fesztivál záróhangversenyen való fellépés. Ezt a sikert mondhatja most magáénak a Balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskola vonószeneka­ra és Tóth Tibor karnagy. A bemutatók során Balázs Ár­pád és Huszár Lajos zeneszer­zők egy-egy, a balassagyar­matiak számára írt művét, ás Farkas Ferenc Hat tánc című művét adták elő. Ez utóbbit — éppen a szerző javaslatára — a gálán Tóth Tibor vezényel­te az összevont zenekarnak. A legjobbak közé kerülni és ott becsülettel helytállni nem lehet pontos felkészülés, gya­korlás nélkül. A balassagyar­mati diákok eddig is szép si­kereket mondhattak maguké­nak. Korábban Réti Zoltán ve­zetésével szelepeitek a svájci televízió gyermekműsorában, a Magyar Rádióban. Rendsze­res közreműködői ,a város es vonzáskörzete társadalmi ün­nepségeinek. ifjúsági hangver­senyeinek. Tóth Tibor és a munkáját segítő zenetanárok (Ember Péter, Kanyoné Réti Emőke, Móri Péterné) vezeté­sével most bizonyították, hogy továbbra is a megkezdett úton járnak. Zánkai jó szereplésük, mely a megyében folyó zenei nevelés, társas zenélés szín­vonalának elismerése is, foly­tatásra kötelez. A Miskolci Galériában szom­baton ünnepélyesen megnyi­tották a III. országos ötvös és fémmunkás quadriennálé!. A nagyszabású seregszemlén félszáz ötvös- és fémmegmun­káló művész mintegy három­száz alkotását állították ki. A megnyitón adták át a quad­riennálé díjait, amelyeket a neves iparművészekből és mű­vészettörténészekből álló zsű­ri ítélt oda. Miskolc város nagydíját Péter Wladimir bu­dapesti iparművész nyerte el, akinek ötvösmunkái, szobrai ott láthatók tóobek között a I Hilton Szállóban, és a Ferl- ! hegyi repülőtéren. A Muvelő- j dési Minisztérium díját Jajes- : nicza Róbert, az Iparművé­szeti Vállalat diját Molnár J. Iván és M. Szaradics Antónia, a Művészeti Alap díját Csá­szár Imre, a Borsod Megyei Tanács díját Kiss Éva, a Szakszervezetek Borsod Me­gyei Tanácsának díját pedig Schuszter István kapta meg. A díjakat Kovács László Mis­kolc város tanácselnöke nyúj­totta át a művészeknek. A III. országos ötvös és fémmunkás quadriennálén ki­állított alkotások augusztus 20-ig tekinthetők meg. VIT-történelem — Prága/ 1947. (1.) Egy a jelszó: a béke an. Hol is kezdődött? A króni­kaírók a világifjúsági és di­áktalálkozók történetének kezdetét jóval a prágai talál­kozó előtti időpontra teszik. Még 1942' novemberében Lon­donban 28 ország antifasiszta ifjúsági, mozgalmának képvi­selői összeültek, hogy felhí­vással forduljanak a világ de­mokratikus gondolkodású fia-s faijaihoz: fogjanak össze a fasizmus elleni harcban, egé­szen a végső győzelemig. Itt alakították meg a Világifjúsá­gi Tanácsot, s határozták el, hogy a háború befejezése után létrehozzák a haladó ifjúsági mozgalom világszervezetét. Három esztendőt kellett vár­ni, hogy 1945 novemberében, ismét Londonban találkozhas­son 63 ország hatszáz képvi­selője, s november 10-én meg­alakították a Demokratikus If­júsági Világszövetséget. A DÍVSZ egyik legismer­tebb programja: a világifjúsá­gi találkozók sorozata. Az el­sőnek és egyben a leghosz- szabbnak Prága adott otthont 1947. július- 20-tól augusztus 17-ig. A Vencel téri megnyitó ünnepségre 73 ország több mint 17 ezer fiatalja érkezett, jelszavuk volt: .,A nemzetkö­zi barátsággal és újjáépítés­sel az ifjúság a békét építi!” Az Ifjúság című újság így ír a megnyitó ünnepségről: „Már kora délután elkezdő­dött Prága népének özönlése a város legnagyobb sport­stadionja felé. Fürtökben lóg­nak az emberek a villamoso­kon. az autóbuszokon.. Pon­tosan nyolc órakor megszólal­nak a harsonák, felcsattan a taps, kigyúlnak a reflektorok. Piros-sárga-lila zászlóit ma­gasra emelve, kivonul a pá­lyára a demokratikus spa­nyol ifjúság küldöttsége. Ezek a nagyszerű fiatalok géppus- katűzben szöktek át a Pire- neusokon, hogy bebizonyítsák, a demokratikus spanyol ifjú­ság él. harcol. Hetvennégy nyelven zúg fel a kiáltás: le a Franco-fasisztákkal!” Ami a politikai körülmé­nyeket illeti: már uralkodott a hidegháborús légkör. A VIT megnyitásakor még egy hó­napja sem volt annak, hogy nyilvánosságra hozták Marsch, all amerikai külügyminiszter segélyprogramját, amely az amerikai terjeszkedés és a nyugat-európai tőkés stabili­záció eszközéül szolgált. Churchill fultoni hideghábo­rús beszédétől már egy év el­telt, Nyugat-Európában lépés­ről lépésre hozták össze az antikommunista szövetsé­get... Egyszóval, feszült nem­zetközi helyzetben, mégis fia­talos optimizmussal került sor a prágai találkozóra. Számtalan rendezvényt tar­tottak, a prágai utcákat a dal, Felvonulás Prága belvárosáb a vidámság, az önfeledt jó­kedv árasztotta el. Csaknem háromszáz kultúrprogramot mutattak be a különféle mű­vészeti csoportok. Sokan kö­zülük később világhírnévre tettek szert. Itt aratta első nemzetközi sikerét a Mojsze- jev együttes. Aram Hacsatur- ján zeneszerző és Leonyid Kogan hegedűművész. És itt hangzott fel elsőként Anatolij Novikov DlVSZ-indulóvá vált dala, az „Egy a jelszónk. a béke...” Való igaz, a prágai találkozóra eljött fiatalokat, legyenek azok munkások, ta­nulók, kommunisták, keresz­tények, radikálisok, vagy kon­zervatívok, egy dolog minden­képpen összekötötte, s ez a békeszeretet. Sok-sok fesztiválhagyo­mány indult útjára Prágából: a jel vénycsere, a kollektív já­ték és tánc, a kulturális és XI MOCKBA 1985 sportbemutatók, a vetélkedők hosszú sora. De nem csupán efféle rendezvények tették emlékezetessé ezt a találko­zót. A fesztiválon résztvevő fiatalokból munkaorigádoK alakultak, s Lidice újjáépíté­sében segédkeztek. Ezt a fa­lut 1942 júniusában a föld­del tették egyenlővé a fasisz­ták. így akartak bosszút áll­ni a hitleri helytartó. Heyd- rich elleni prágai merényle­tért. Nógrád megyéből húszai» vettek részt a 264 fős magyar küldöttségben. Novák István, megyénk egyik küldötte sok­sok évvel később így emléke­zett vissza: — 1947-ben a mi felada­tunk az újjáépítés volt. hi­szen még az első VIT-en is tapasztalhattuk a háború bor­zalmait, alig két esztendeje nyugodtak meg a fegyverek... A lidicei munkabrigád azt is példázta, hogy az ifjúság je­lentős részt vállal az újjáépí­tésből. A VIT-tel egyidőben — nem véletlenül — Prágában tartotta értekezletét az Egye­sült Nemzetek Szervezetének nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete. az UNESCO. Ezen a tanácskozá­son olyan hírességek vettek részt, mint Albert Einstein, Fréderick Joliot-Curie Nobel- díjas fizikusok —, s e tudósok arra is szakítottak időt, hogy VIT-es fiatalokkal beszélges­senek az atomenergia békés felhasználásának lehetőségei­ről. Különösen fontos volt e téma, hiszen még nyo­masztó emlékként élt a hiro- simai, és nagaszaki atombom­bák pusztító hatása. tár A prágai VIT sikere nem csak a fesztivál hasznosságát, hanem szükségességét is iga­zolta, ezért a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és a Nemzetközi Diákszövetség ve­zető szervei javaslattal for­dultak a tagszervezetek felé: a jövőben rendszeresen ke­rüljön sor hasonló jellegű ta­lálkozókra! Hogy az elhatáro­zást tett követte, azt bizo­nyítja. hogy 1985 július vé­gén, Moszkvában tizenkette­dik alkalommal ad egymás­nak randevút az ifjúság. (Folytatjuk) Tanka László , Rétsági trió elismerése a fiatal dalosok találkozóia Befejeződött A fiatal dalosok 13. orszá­gos találkozója szombaton fe­jeződött be Székesiehérvaron. A városi népzeneként, köz­életi vagy közérzeti dalként emlegetett gitáros-énekes mű­faj képviselőinek fesztiválján délelőtt tartották meg a díj­kiosztást. A találkozó fődiját a zalaegerszegi Reu-Ma együt­tes nyerte el. A KISZ Köz­ponti Bizottsága és a Népmű­velési Intézet különdíjával a Fóti Gyermekváros Folt együt­tesét jutalmazták. A zsűri ér­tékelése szer.nt a legjobb szó­lista a győri Göller Loránd, a legjobb duo a békéscsabai After Shave, a legjobb trió pedig a rétsági Heb Dajör együttes volt. A székesfehérvári fesztivál­ra csaknem kétszáz résztvevő érkezett, s a háromnapos program során a versengő amatőrök mellett színpadra léptek a műfaj jeles egyénW ségei, valamint a tavalyi fesz­tiválgyőztesek is. A találko­zón hatvannál több énekes- zenés produkció hangzott ai. A résztvevők délutánonként a város utcáin mutatták be szerzeményeiket, esténként pá­dig éjszakai muzsikát is ren­deztek. A program szomoa- ton délután dalos felvonulás­sal, majd az esti gálaműsor­ral ért véget. KOSSUTH RADIO: 10.05: Nyitni kék — Kisiskolások műsora 10.35: Sánta Ferenc népi zene­kara játszik 11.05: Kürtöl a posta... 11.25: Loránd István kórusdalai- ból 11.40: Isten egyetlen igazi pénze 12.45: Házunk tája 13.00: Magyar előadóművészek albuma 14.10: Debussy: Három noktürn 14.38: Pálion orma 14.55: Hdes anyanyelvűnk 15.00: Mozgásterek 15.30: Kóruspódium 16.05: Az aranyember, Mit üzen a Rádió? (ism.) 9.00: A hét zeneműve 9.30: Arany és kék szavakkal... 9.30: Ki kopog? 16.36: Ziehrer-műveiből 17.00: Ecomix 17.30: NéDSzerű szimfonikus zene 18.15: Hol volt, hol nem volt... P-—--------------------------------------------------------------­4 M&GRAD - V38S. július &, hetid 1 18.30: Esti magazin 19.15: A rádióművészet mestere... I. rész 20.24: Tíz kérdés... 20.54: Egy rádiós naplójából 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Halló, itt vagyok! 23.30: Machaut: Notre Dame-i mise 0.10: Gát József Farnaby- műveket csembalózik PETŐFI RADIO: 8.05: Népdalok, néptáncok 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben 12.10: Nagy mesterek fúvós- zenéjéből 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Népdalok 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig... 17.05: Újdonságainkból 17.30: ötödik sebesség 4&afc3 TÍ8P-OOPP párádé 19.05: Nóták 19.30: Sportvilág 20.03: Minden hangra emlékezem 21.05: Szintetizátorvarázs 21.51: Rádiószínház 22.20: A mosoly országa 23.20: A mai dzsessz 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés. hírek, időjárás. 17.05: Hétről hétre, hét­főn este. Zenés magazin. Tele­fonügyelet: 35-510. Szerkesztő: Zengő Árpád. (Közben: El sze­retném mondani. Mérő Miklós jegyzete — Válaszolunk hallga­tóink leveleire. Karcsai Nagy Éva összeállítása.) 18.00: Észak- magyarországi krónika. — Sport. 18.25—18.30: Szemle az Észak­Magyarország, a Déli Hírlap. a Heves Megyei Népújság, vala­mint a NÓGRÁD keddi számá­ból. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Szemtől szembe 21.10: Felülmúlt álmok 21.35: A ring szabad 23.10: Hírek 2. MŰSOR: 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: A repülés története. Fran­cia feliratos filmsorozat. 4. rész (ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Suli-buli. Színes magyar filmburleszk. Háromnegyed 6 és 8-tól: A cápa. (16) Színes, fel­iratos USA-kalandfilm. — Ko­hász: Erotikus képregény. (18) Színes japán film. — IMH: Házi­buli. Szinkronizált francia film­yígjaték, — TI1: A uo szelleme. (14) Színes, szinkronizált japán film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4. háromnegyed 6 és 8-tól: öt láda aranyrög. Színes, szink­ronizált francia kalandfilm. — Napközis mozi: Szaffi. — Pász­tói Mátra: Flórián kapitány. I—II. Színes, szinkronizált NDK- kalandfilm. — Nagybátonyi Pe­tőfi: Rocco és fivérei. I—II. (14) Olasz film. — Szécsényi Rákóczi: Társasutazás. Színes, magyar do­kumentumfilm. — Rétság: Méffis kinek az élete? (14) Színes, szinkronizált USA-film. — Ka- rancslapujtő: Széplány ajándék­ba. (14) Színes, szinkronizált francia—olasz filmvígiáték. — Kisterenyei Petőfi: Flashdanoe. Színes USA-film. — Érsekvad- kert: Szentivánéji szexkomédia. (14) Színes US A-filmvígiát®k. — NagyJóc: Iskolamozi: 101 kisku­tya. — Jobbágyi: A titokzatos övezet. Színe« szovjet háborti* kalandfilm.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom