Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-05 / 156. szám

Gorbocsou- Ploninc taldVIcozO Kedvezően alakul a két ország gazdasági kapcsolata ’ Kovács B. Sándor, az MTI tudósítója jelenti: A moszkvai Kremlben ke­rült sor csütörtökön Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára és Milka Planinc, a JKSZ KB tagja, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács (kormány) elnöke találkozó­jára. Planinc szerdán érke­zett a szovjet fővárosba hiva­talos baráti látogatásra. Mihail Gorbacsov és Milka Planinc kedvezően értékelte a két ország közötti kölcsönösen előnyös gazdasági és műszaki tudományos együttműködést és úgy foglalt állást, hogy ked­vező lehetőségei vannak e kapcsolatok új, korszerűbb formákkal történő gazdagítá­sának. Az időszerű nemzetközi kér­désekről folytatott vélemény- csere során az SZKP KB fő­titkára hangsúlyozta: a vál­tozatlanul bonyolult világ- helyzet elengedhetetlenül meg­követeli, hogy valamennyi bé­keszerető erő aktivizálja tevé­kenységét, alakítson ki szoro­sabb együttműködést a nuk­leáris konfliktus veszélye elle­ni küzdelemben. Jelentősnek nevezték azt a tevékenységet, amit a szocialista országok és az el nem kötelezett országok mozgalmának számos tagja fejt ki a nemzetközi feszült­ség enyhítése, a fegyverkezési hajsza megfékezése, az egyen­jogú, békés államközi kapcso­latok fejlesztése érdekében. Mindkét részről megerősítet­ték, hogy következetesen tö­rekedni fognak e célok eléré­sére. Mihail Gorbacsov tájékoz-, tatta a jugoszláv vendéget azokról az intézkedésekről melyek célja a tudományos­műszaki haladás eredményei­nek felhasználásával a Szov­jetunió társadalmi-gazdasági fejlődésének meggyorítása. Tá­jékoztatást adott Gorbacsov az SZKP XXVII. kongresszusára történő felkészülésről is. Milka Planinc a szocialista építés időszerű problémáiról, és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége közelgő XIII. kong­resszusáról inforálta a szovjet vezetőt. A jugoszláv vezetés nevében Milka Planinc jugoszláviai lá­togatásra hívta meg Mihail Gorbacsovot egy számára a'- kahnas időpontban. Gorbacsov 'a maga részéről megerősítet­te a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnök­sége elnökének és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB elnöksége elnökének szóló meghívást. A látogatások idő­pontjában később állapodnak meg. A szovjet kormány csütörtö­kön vacsorát adott a hivatalos baráti látogatáson Moszk­vában tartózkodó Milka Planinc tiszteletére. A vacso­rán Nyikolaj Tyihonov és Milka Planinc mondtak po­hárköszöntőt. (MTI) Folytatódik a keresztyén békeviláagyűlés r A nukleáris háború és a fegyverkezési verseny meg­akadályozása korunk legfon­tosabb feladata — hangsú­lyozta a prágai keresztyén békevilággyűlés mai plenáris ülésén Filaret kijevi metro- polita. Szerinte az első és leg­fontosabb lépés a fegyver­kezési verseny, mindenekelőtt s nukleáris fegyverkezési ver­seny megállítása i és a világűr militarizálásának a megaka­dályozása. Általánosan elis­mert ugyanakkor, hogy az eh­hez vezető egyetlen reális út a tárgyalásokon át vezet, amelyeknek az egyenlőségen és az egyenlő biztonságon kell alapulniuk. Ezek fényében a Szovjetunió és az Egyesült Államok genfi tárgyalásain a fő akadályt éppen az jelenu, hogy az USA változatlanul a katonai erőfölényre törek­szik — hangsúlyozta a kijevi metropolita. A prágai békevilággyűlésen délután ismét munkacsopor­tokban tanácskoztak és meg­kezdte működését a női köz­pont is, ahol a keresztyén nőmozgalmak helyzetével, fel­adataival foglalkozhattak a ré-ztvevők. Este a regionális, úgynevezett kontinentális bi­zottságok képviselői találkoz­nak, ahol elsősorban az egyik vagy a másik földrészre vo­natkozó körülhatárolható kér­désekről tárgyalnak. Ugyan­csak csütörtök délután foly­tatódnak a tanácskozáson részt vevő keresztyén és nem keresztyén — például budd­hista, izraelita vagy sintoista — vallások képviselőinek ta­lálkozói is, amelyek először a mostani értekezleten szerepel­nek hivatalos programpont­ként. Feladatuk, hogy előse­gítsék a különböző vallások együttműködését a béke ér­dekében. Tamilok és szingalézek r Nagyon is hozzászokott már a világ, hogy Srí Lanká­ról jobbára borzalmakról érkezik hír. Hol tamil szélső­ségesek hajtanak végre véres akciókat katonai egységek, vagy szingaléz polgárok ellen, hol a kizárólag szingalézek- ből álló hadsereg egységei — mintegy bosszúként — tanrl falvakat perzselnek fel. Szemet szemért, fogat fogért — elkepzelhetetlenül brutális módon él az ősi bosszúszálló­ige az egykori Ceylon szigetén. A 16—17 milliós szigetország lakóinak kereken 70 szá­zaléka az észak-indiai tájakról bevándorolt népesség, a szin­galéz. ök majdnem kivétel nélkül, a buddhista vallás kö­vetői, szemben a lakosság ötödét kitevő, a sziget északi részét és a keleti partvidéket benépesítő tamilokkal, akik az ősi indiai hinduizmus követői. A tamilok a történelem során nagyon sokáig uralkodó helyzetben voltak Ceylon­ban, hiszen sok évszázaddal ezelőtt az első tamilok, mint hódítók érkeztek Dél-Indiából, leigázni az akkor már itt gyökeret vert szingalézeket. Az ő leszármazottaikat hív­ják „ceyloni tamiloknak”, hogy megkülönböztethetők le­gyenek az „indiai tamiloktól”, akik az angol gyarmati kor­ban kerültek ide, mint a britek által „importált” ültetvény- munkások. Ez utóbbi jó másfél milliós csoport jelentős re­léének semmi joga nincs a szigeten. Ez a tény is forrása a feszültségeknek, de sokkal in- |cább az, hogy a britek távozása után a tamil népcsoport gyorsan elveszítette gazdasági-társadalmi befolyását a szi­getországban. A szingalézek az élet minden területén egyed- ,uralkodók, s a kisebbségnek nem sok mozgási teret ad­nak. A tamilok elégedetlensége és a szingalézek kemény­sége az elmúlt évtizedekben kitermelte a szélsőségesek há­borúskodását. A tamil fanatikusok elszakadást követelnek, m ezért minden eszközzel harcolnak. A központi kormá­nyok Colombóban sokáig nem látták be. hogy az ultrák el­len nem megoldás a fegyver: a legcélravezetőbb a mérsé­kelt tamil politikai erőkkel való békés megegyezés. Mivel az út meglehetősen hosszú volt ehhez a felisme­réshez. az utóbbi időkben mindinkább elszabadult a pokol. Az indiai kormány közvetítési kísérleteivel szemben soká­ig bizalmatlan volt mind a Srí Lanka-i kormány, mind a szélsőséges tamilok. (India Tamil Nadu államában 50 mil­lió tamil él). India azonban nagyhatalom a társégben, s <*zt végül felismerték Srí Lanka mai vezetői is. Tavasszal tárgyalt egymással a két kormányfő, s alighanem ez ve­retett el oda, hogy Colombo júniusban megegyezett a leg­fontosabb tamil szeparatista csoportokkal. Ezek nyomán kezdődnek ma közvetlen tárgyalások a kormány és a ta­milok között. Az első lépést megtették, de a helyzetet is­merve. a megnyugtató megoldás még messze van. Avar Károly NÓGRÁD - 1985. július 5., péntek Biztonsági intézkedések a bejrúti repülőtéren A libanoni hatóságok csü­törtökön a bejrúti nemzetközi repülőtér biztonságának ja­vítását célzó intézkedéseket léptettek életbe — közölték a repülőtér illetékesei. Az intézkedésre azután ke­rült sor, hogy az Egyesült Államok a terrorakciók fo­kozott veszélyére hivatkozva bejelentette a bejrúti légiki­kötő bojkottálását, és ugyan­erre szólított fel más orszá­gokat is. Dzsemajel libanoni államfő ugyanakkor kijelentette, hogy országa jogtalannak minősíti az Egyesült Államok szank­cióit Libanonnal szemben, és jelezte egyúttal, hogy Bejrút emiatt tiltakozni fog az ENSZ Biztonsági Tanácsánál. Szíria szintén megbélyegez­te az amerikai kormánynak a bejrúti légikikötő nemzet­közi bojkottját szorgalmazó lépéseit. A Közős Piac Milánó után Aszerint, hogy ki milyen mércét szab az eseményeknek, — élesen ellentmondó ér­tékelések kerültek forga­lomba a Közös Piac immár tizenkét tagországának rész­vételével tartott milánói csúcsértekezletéről. Nos, az értékelés attól függ, hogy mi­hez hasonlítjuk az elért kompromisszumot. Amennyi­ben a hét tőkés nagyhatalom bonni csúcsértekezletén ki­bontakozott francia elszige­telődést, majd a nyomában következő elkeseredett fran­cia—nyugatnémet agrárvitát tekintjük normának, — akkor a milánói csúcs jelentős elő­rehaladás színhelye volt. Amennyiben viszont a csúcs- értekezlet előtt huszonnégy órával meglepetésszerűen nyilvánosságra hozott fran­cia—nyugatnémet tervezetből indulunk ki, amely a legha­tározottabban el akarta indí­tani a Közös Piacot a poli­tikai unió felé vezető úton — akkor a tanácskozás egyér­telműen csalódást okozott. Sorra véve az eseményeket, mindenekelőtt azzal a komp­romisszummal kel! foglalkoz­ni, amely valójában létre­jött. A Közös Piac eddigi története ugyanis azt mutatja, hogy a nyugat-európai integ­ráció éppen a rendkívül elke­seredett, és sokszor végletekig kiélezett vitákból meríti az energiát a további előreha­ladáshoz. Az integráció hatás­fokát követő kompromisszum mindig a nemzeti érdekek rendkívül nyílt és egyértelmű védelme során alakult ki. Né­mileg leegyszerűsítve elmond­ható, hogy Milánóban a po­litikai unió tervéből kivá­lasztották a gazdasági termé­szetű elemeket, amelyek nem érintik közvetlenül a tagál­lamok szuverén döntési jo­gát. Ezek lényegében a kö­vetkezők: Együttműködés a csúcstechnológia kutatására a francia Euréka-terv kere­tein belül, mind a kutatás polgári, mind pedig katonai céljainak figyelembevételével. Az előrelépés itt annak kö­szönhető, hogy a bonni tőkés­csúcson tapasztalt francia el­szigetelődés feloldódott. a nyugatnémetek pedig felis­merték, hogy az amerikai „űrháborús” terv kutatási programjához történő csat­lakozás nem jelent számukra garanciát a csúcstechnológia kétirányú áramlására. Emel­lett az Egyesült Államokban is hajlékonyabbá vájt a tak­tika: elismerték a párhuza­mosság lehetőségét. Ennek következtében az NSZK ko­rábbi magatartásán módosít­va csatlakozott az Euréka- tervhez. Hasonló irányba mozdult el Nagv-Britannia. így már a csúcsértekezlet időpontjában bejelentették Olasz terroristák pere A genovai bíróság hat hó­naptól öt és fél évig terjedő szabadságvesztésre ítélte a Vörös Brigádok nevű olasz terrorszervezet tíz tagját szerdán. Egyebek között til­tott fegyverviseléssel és rab­lással vádolták őket. Vala­mennyi elítélt a Vörös Bri­gádok genovai • csoportjához tartozott. Egy vádlottat bizo­nyítékok hiányában felmen­tettek. (MTI) Shultz körútja Délkelet-Ázsióban George Shultz amerikai külügyminiszter ma dél­kelet-ázsiai körútra in­dul. Utazása során látogatást tesz Hongkongban, Malaysiá­ban, Ausztráliában, a Fidzsi- szigeteken és Thaiföldön. Shultz részt vesz a július 11—13-án Kuala Lumpurban rendezendő ASEAN külügy- miniszterf konferencián, majd ellátogat a „kambod­zsai menekültek” egyik tá­borába. Shultz útjával kapcsolat­ban a TASZSZ szemleírója arra hívja fel a figyelmet, hogy az amerikai külügymi­niszter a Kuala Lumpur-i konferencián megpróbálja „újraéleszteni” a „kambod­zsai kérdést”, hogy megnyer­je az ASEAN-országok támo­gatását az Egyesült Államok katonai céljainak a térség­ben. A vietnami és szovjet fe­nyegetés mítoszával Washing­ton valójában legkevésbé sem a térség államainak biztonsá­gáról akar gondoskodni, ha­nem saját globális katonai stratégiájának megfelelően, hatáskörébe szándékszik von­ni és a fegyverkezés költsé­ges útjára állítani a csendes- óceáni országokat — mutat rá a TASZSZ kommentátora. A csúcs résztvevőinek egy csoportja a tárgyalóteremben. I Nyugat-Európa négy legna­gyobb elektronikai vállala­tának (Siemens, Philips, a francia állami kézben levő Thomson, és az angol Gene­ral Electric Co.) megállapo­dását a közös kutatásra. A második téma: Nyilván nem független az elmondot­taktól annak a tézisnek az elfogadása, hogy a Közös Pi­ac országainak „technológiai közösséget” kell íormálniok, valamint egységesíteniük kell szabványrendszerüket. Harmadszor: A tagállamok elvben megállapodtak abban is, hogy 1992-ig létrehozzák a Közös Piac teljesen integrált belső piacát. Mindezeknek a problémák­nak megtárgyalására a ter­vet elsősorban támogató hat tagországnak (NSZK. Fran­ciaország, Olaszország és Benelux államok), sikerült kikényszeríteni e egy október 31-én külügyminiszteri szin­ten tartandó rendkívüli kon­ferenciát, amely majd javas­latokat készít elő a követke­ző, decemberi közös piaci csúcsértekezlet számára. Azok a tagállamok (az első vonalban Nagy-Britannia, mel­lette pedig Dánia, és más okokból Görögország), ame­lyek súlyos fenntartásokat hangoztatnak a politikai úhíöVaf szemben, azért egyez­tek bele az októberi rendkí- küli értekezlet megtartásába, mert a felsorolt gazdasági lé­pésekkel egyetértenek. A fentiek értelmében a milánói csúcs eredménye az, hogy kifejezi a Közös Piac tagállamainak meggyőződé­sét, miszerint a világpiaci és technológiai lépéstartás az Egyesült Államokkal és Ja­pánnal csak az integrációs ele­mek erősítésével képzelhető el. Ami a negatív oldalhoz tartozik, az a gazdasági in­tegráció politikai unióvá tör­ténő formálása. Egyelőre rendkívüli az ellenállás a gyakorlatban azzal az elé méletben elfogadott koncep­cióval szemben, hogy a Kö­zös Piac országainak közös, összehangolt külügyi és katonapolitikával kellene ren­delkezniük. Ezek a fenntar­tások a mindennapos viták­ban (és így Milánóban is) a „vétójog” körül éleződtek ki. A Közös Piac eredeti ala­pító okmánya, a Római Szer­ződés a nemzetek felettiség elvét hirdeti meg. Ennek meg­felelően többségi döntést igé­nyel. A gyakorlatban ez sohasem valósult meg, mert De Gaulle 1966 januárja előtt hét hó­napon keresztül távol tartot­ta Franciaországot a Közös Piac tanácskozásaitól. Még­pedig azért, mert a többségi szavazásban a nemzeti szuve­renitás korlátozását látta. Az ő követelésére született meg az úgynevezett „luxemburgi kompromisszum”. Ez rend­kívül bonyolult megállapodás, amely a többségi döntési jo­got nem szünteti meg, a va­lóságban azonban a tagálla­mok fontos nemzeti érdekeit érintő kérdésekben lehetsé­gessé teszi a vétót. Mindmáig ez a tisztázatlan elvi alapon álló gyakorlat érvényesült. Nagy-Britannia annak idején a vétójog fenn­tartását egyenesen úgy érté­kelte^ .mint feltételét annak, hogy belépjen a Közös Pi­acba. A most egységzászlót lobogtató NSZK pedig alig néhány hete alkalmazott vé­tót egy olyan távolról sem alapvető kérdésben, mint a gabona árának csökkentése. Ebben a vonatkozásban te­hát a milánói csúcs sem m- dott eredményeket elérni. A résztvevők inkább megkerül­ték a kényes politikai kér­déseket, hogy előbbre Ivójá­nak lépni a gazdaság’ int "rá­ció elmélyítésének néhány gyakorlati kérdésében. (—i—c) i Tiltakozások a túszügy kapcsán Az arab világban széles körben felháborodást keltett az az' amerikai döntés, hogy bojkottáiják a , bejrúti nem­zetközi repülőterét' a nem­rég lezárult túszügy ürügyén. Az arab polgári légügyi tanács közleményben ítélte el a washingtoni kormányzat lépéséi. A dokumentumban megállapítják, hogy az ame­rikai kormány — a TWA amerikai -légitársaság gépé­nek elrablását megtorló — döntése „veszélyes precedens, amelv a nemzetközi légi köz­lekedés szabadságát veszé­lyezteti” és ellentétes a nem­zetközi joggal. Az Arab Liga ENSZ-kén- viselője szerdán azzal a ké­réssel fordult a Reagan-kor- mányzathoz. hogy vizsgálja felül a bejrúti *repülőtér el­szigetelésével kapcsolatos döntését. Az Arab Liga tag­országainak washingtoni nagykövetei sürgős találkozót kéftek George Shultz ameri­kai külügyminisztertől. A libanoni székhelyű MEA légitársaság leállította ameri­kai járatait, válaszul az ame­rikai bojkottra. A légitársa­ság elnökének bejelentése s -e_ rint a cég New York-i irodá­jával közölték Reagan elnök döntését, miszerint szüneiei- tetik az amerikai légitársasá­gok bejrúti járatait. A washingtoni kormány félmillió dolláros jutalmat kí­ván felajánlani a géprablók kézre kerítését elősegítő sze­mélyeknek — közölte La’-ry Sneakes, a Fehér Ház szóvi­vője. (MTI) Feloszlatják a portugál parlamentet Július 12-én feloszlatják a portugál parlamentet — je­lentette be szerdán este Li.sz- szabonban Antonio Ramalho Eanes államfő. Televíziós be­szédében Eanes azt mondta, hogy azért kellett így dönte­nie, mert a jelenlegi kor­mánykoalíció képtelen ellátni feladatát. Az új választáso­kig, amely várhatóan október 5-én lesz, a Soares verette jobbközép kormány ügyvfvél szerepkört kap. (MTI) \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom