Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-04 / 155. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRÁD v Á2 *SZMP NQGR~AP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLI. ÉVF., 155. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985. JÚLIUS 4., CSÜTÖRTÖK Eűvüilss ütést tanon az MSZMP Napit legyei Bizottsága es a KISZ megyei bizottsága Erősítsük a fiatalok tettekben megnyilvánuló elkötelezettségét r Az ifjúság társadalmi helyzetéről, az ifjúságpolitika fel­adatairól együttesen tanácskozott szerdán Salgótarjánban MSZMP és a KISZ Nógrád Megyei Bizottsága. Az ülés résztvevőit Géczi János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte. A két testület tagjai mellett a megyei pártbizottság mellett működő ifjúságpo­litikai és agitációs-propaganda munkabizottság képviselőit, a. meghívott vendégeket — közöttük Cservenka Ferencnét, az MSZMP KB tagját, az Országgyűlés alelnökét, Szandter Iránt, a KISZ Központi Bizottságának titkárát, Gampel Ist­vánt, az MSZMP KB munkatársát, valamint a megye álla­tni. társadalmi és tömegszervezeteinek vezetőit. A résztvevők elsőnek a megye ifjúságának helyzetéről ta­nácskoztak, meghatározták jövőbeni teendőiket,' megvi­tatták Skoda Ferenc, a megyei pártbizottság titkára előter­jesztését. A tanácskozás további részében Géczi János adott tájékoztatást a Központi Bizottság legutóbbi üléséről, az országgyűlési képviselői és tanácstagi választások politikai tapasztalatairól, valamint javaslatot tett az MSZMP XIII. kongresszusa és a megyei pártértekezlet határozatai végre­hajtásának tématervére. Megkülönböztetett a figyelem r Az együttes ülés résztvevői éle kerülő előterjesztés hang­súlyozta, hogy az MSZMP Központi Bizottsága 1970-es ifjúságpolitikái határozata nyomán jelentős eredmények születtek az oktatásban, a ne­velésben, e réteg társadalmi helyzetének javításáoan. Nógrád megye összlakosságá­nak 41,4 százaléka harminc éven alatti. Minden ötödik tekos a 15—29 éves korosz­tályhoz tartozik — ez utóbbi­ak döntő része aktív kereső, «runlégy 20 százalékuk ta­nuló. Többségük erkölcsi, politikai világnézete, társa­dalmi rendszerünkhöz való viszonya pozitív, — állapítja meg a beszámoló. Döntő ré­szük elfogadja szocialista cél­jainkat, becsületesen tanul, dolgozik, teljesíti állampol­gári kötelességeit. Ugyan­akkor, a nemzetközi helyzet bonyolultabbá válása, a gaz­dasági fejlődés lelassulása, a tanult és átélt szocializmus­kép ellentmondásai nem egy esetben zavarba hozzák az ifjúságot, megnehezítik etiga- Bodásukat. Sorra vette az előterjesztés arz ifjúság egyes rétegeinek jellemzőit, így szólt a tanuló­ifjúság (középiskolások, szak­munkástanulók, főiskolások), a dolgozó fiatalok sajátossá­gairól. Megállapította: a 14 —18 éves korosztály többsé­gét kitevő, mintegy nyolcezer fos tanulóifjúság gondolko­dására, magatartására je­lentős hatást gyakorolnak e létforma keretei, zömük a szülői háztól kapott kedvező anyagi feltételek mellett, oly­kor különösebb erőfeszítés nélkül is problémamentesen, gondtalanul tanulhat. A dol­gozó fiatalok létszáma közel harmincezer fő megyénkben, az összes foglalkoztatottaknak több mint harminc százaléka. Ok érzik legjobban az önálló élet- és pályakezdés, a beil­leszkedés egyidőben jelentke­ző nehézségeit, felelősségük ■grásszerű növekedését. Zö­mük jelentős részt vállalt gazdasági fejlődésünk meg­gyorsításából. tettrekész, kezdeményezően viszonyul a megoldandó feladatokhoz. Ugyanakkor —említi az elő­terjesztés — felerősödtek a Idol gozó fiatalok gondolkodá­sát, magatartását differen­ciáló tényezők, erőteljeseb­ben . hatnak a munkahelyek eh erő lehetőségei, a korosz- púyá Áttekintette a beszámoló az ifjúság helyzetének ala­kulásában, nevelésében, alap­vető szerepet bel öltő intéz­mények: a család, az iskola, a munkahely tapasztalatait. Majd néhány problémáról szólt, ezek közül elsőként a lakáshoz jutás helyi lehetősé­geit említette. Az elmúlt években a tanácsok kezdemé­nyező. szervező munkája nyo­mán javult a lakásellátottság, a tizenöt év alatt megépült SfiOO állami lakás kétharmadát fiatalok kapták. Ennek elle­nére ao’, első önálló otthonhoz jutás maradt a felnőtt fiata­lok legégetőbb gondja. A nyilvántartott 2500 lakás­igénylő 70 százaléka nem ren­delkezik önálló otthonnal, s a magas ár is komoly anyagi terheket ró a fiatalokra. Foglalkozott a beszámoló az ifjúság nevelésében kiala­kított munkamegosztással, ezen belül is a párt, a KISZ, a tanácsok és a társadalmi szervezetek szerepével. A feladatok között hangsúlyoz­ta: a fő figyelem a tanintéze­tek diákifjúságára, a pálya­kezdő, a családalapító fiata­lokra, általában a 14—24 éves korosztályra irányul. Az erőfeszítéseket főkén* az if­júság szocialista szellemű nevelésére, a munkahelyi, a társadalmi beilleszkedésre, a családalapítás, az otthonte­remtés, a gyermeknevelés he­lyi feltételeinek javítására kefi összpontosítani. — Pártunk mindig megkü­lönböztetett figyelemmel fog­lalkozott s az ifjúsággal — hangsúlyozta szóbeli tn*ta»n- dítójában Skoda Ferenc. — hiszen a szocializmus sikeres építésének egyik nagyon fon­tos kérdéséről van szó: az ifjúság nemcsak a jövő. ha­nem a jeúen is. A körükben végzett munka mindig nagy gondosságot, felelősséget ige­nyel. B fejlődés lelásson Ezt kővetően az elmúlt más­fél évtized ifjúságpolitikai változásait tekintette át Sko­da Ferenc, hangsúlyozva, hogy bár jelentős eredménye­ket értünk el, de fejlődésünk az utóbbi években lelassult, kedvezőtlenebbek lettek kö­rülményeink, bonyolultabbak feladataink. — Végrehajtó bizottságunk úgy értékelte — mondotta —, hogy az ifjúságpolitika érvé­nyesítésében 1970 óta me­gyénkben is számottevő si­kereket értünk el, a megva­lósítás azonban több területen elmarad a szükségletektől és a lehetőségektől. Ezek után nehány kérdést tekintett át az előadó. A többi között foglalkozott az ifjúság fogal­mának általános értelmezé­sével. felhívta a figyelmet w társadalompolitikai és a ki- ' fejezetten ifjúságpolitikai kér­dések különválasztására, majd így folytatta: — Az elő­készítő munka egyik legvi­tatottabb kérdése az volt, milyen az ifjúság viszonya társadalmunkhoz, mennyire vallja magáénak eszméinket, hogyan viszonyul a megoldás­ra váró feladatokhoz? Ta­pasztalatainkat összegezve el­mondhatjuk1, hogy a mai fia­talok tevékenvsége ismer­tebb és elismertebb a közvé­leményben. reálisabbá vált a róluk alkotott értékítélet. Ösz- szességében olyan ifjúsá­gunk van, amelyre számítani lehet. — Számokkal is bi­zonyította mondandóját Sko­da Ferenc, a többi között meg­említette, hogy a megyében megközelítőleg kétszáz ifjú­sági brigád működik több mint kétezer taggal, nagy számban vesznek részt a szocialista munkaversenyben, évente mintegy négyszázan kapnúta kiRnKte téseket. Az áijítómozgaiom- ban résztvevők kezdeménye­zése milliókban mérhető. — A többség jellemzője ez — fűzte hozzá —, a többség azonban nem az egesz! Nem kerülheti eí figyelmünket hogy a fiatalok egy szűk ré­sze szembekerül normáink­kal, nem egy esetben törvé­nyeinkkel is. Előfordul, hogy e társadalomban, a munka társadalmában a fiatalok egy részénél nem a munka jelentó az előbbrejutást, a boldogulás alapját. A vágyaikban sze­replő könnyű élethez, gyors meggazdagodáshoz, a céltalan, léha életmód formája páro­sul. (Folytatás a 3. oldalonI) Egy éve kezdték el bérmunkában cipőfelsőrészek készítését Mátraterenyen a ZagyvaJ völgye Termelőszövetkezet műanyagüzemében. Az eddigi 12 főről 25-re emelik a létszá­mot, s várhatóan elérik az 1,5 millió forintos árbevételt. — hp — Szovjet—amerikai csúcstalálkozó lesz Genfben A Szovjetunió és az Egyesült Államok között létrejött meg­állapodás alapján Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtit­kára és Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke ez év november 19—20-án talál­kozik Genfben. A hírt hiva­talosan egyidőben jelentették be Moszkvában és Washing­tonban. A bejelentést ismertetve Vlagyimir Lomejko, a szov­jet külügyminisztérium saj­tóosztályának vezetője szer­dán újságírók előtt rámuta­tott arra, hogy ■ a legfelsőbb szintű találkozónak nagy fontosságot tulajdonítanak mindkét fővárosban, A csúcstalálkozóval össze­függő további kérdésekről — pontos napirend kidolgozása — diplomáciai csatornákon keresztül fognak majd meg­állapodni. Azt azonban már most nagy bizonyossággal ki lehet jelenteni, hogy szóba fognak kerülni kórunk leg­fontosabb kérdései, így a nukleáris háború veszélyé­nek elhárítása, a fegyverzet- koriátozás, s lehetőség szerint a fegyverzet csökkentésének kérdése, a világűr miiitarrzá- lásának megakadályozása. Mindkét fél abban erdekelt, hogy létrejöjjön a találkozó, s megfelelő jelentőséget tulaj­donítanak az előkészítésnek. A szovjet—amerikai viszony javítását illető kőnktől kér­désre válaszolva Lomejko felsorolta azokat Pt szovjet kezdeményezéseket, amelye­ket a Szovjetunió tett az utóbbi időben a fegyverkező* si hajsza megfékezésére, hozJ zátéve, hogy ezek jelzik, mi­lyen irányban kellene lépni. « Végezetül — mint már be-* számoltunk róla — a Szovjet-; unióban ugyancsak szerdái* jelentették be, hogy október­ben Mihail Gorbacsov Fran­ciaországba látogat, s ennek! kapcsán — kérdésekre vála­szolva — a k álügy miniszteri-; um sajtóosztályának vezető­je elmondotta* Mitterrand el-1 nők márciusi moszkvai láto­gatásakor hívta meg az SZKP KB főtitkárát. Azt remélik a! Szovjet úri óban, hogy a láto­gatás öszíöíjzést fog adni *> kétoldalú kapcsolatoknak, s» elősegíti a nemzetközi, s eze*r. belül is az európai helyzet egészségesebbé tételét. (MTt> Helsinki ntán tíz évvel, a budapesti fórom előtt Az Ifjúság ’85 című nem­zetközi nyári egyetem szer­dai programjában két elő­adás szerepelt. Nádor György, a Nemzetközi Kulturális In­tézet főigazgatója, a Magyar ENSZ Társaság alelnöke a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet tízéves évfordulója kapcsán fejtette ki nézeteit a záróok­mányban foglaltak megva­lósításának folyamatáról, tá­jékoztatott a Budapesten meg­rendezendő európai kulturá­lis fórum előkészületeiről. Bendik József, a Magyar UNESCO Bizottság helyettes vezetője a nemzetközi szerve­zet és az ifjúság kapcsolatát elemezte. Nádor György bevezetés­képpen emlékeztette a hall­Az egyiptomi külügyminiszter megbeszélései Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívásara július 1. és 3. között hivatalos látoga­tást tett hazánkban Ahmed Eszmat Abdel-Megid, az Egyip­tomi Arab Köztársaság kül­ügyminisztere. Áz egyiptomi diplomácia vezetőjét fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke, Óvári Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának - tagja, a Központi Bizottság titkára és Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Ahmed Eszmat Abdel-Megid tárgya­lást folytatott Várkonyi Pé­terrel, és találkozott Vánesa Jenő mezőgazdasági és eíel- -mwwszt eprei. A magyar vezetőkkel foly­tatott szívélyes, őszinte lég­körű megbeszéléseken véle­ményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Az egyiptomi külügyminisz­ter és magyar tárgyalópartne­rei áttekintették a Magyar Népköztársaság és az Egyip­tomi Arab Köztársaság kap­csolatait, és megelégedéssel állapították meg, hogy azok az utóbbi időben kedvezően fejlődnek, s további lehetősé­gek vannak szélesítésükre, el­sősorban a gazdasági együtt­működés területén. Ahmed Eszmat Abdel-Me­gró hivatalos egyiptomi láto­gatásra hívta meg Várkonyi Pétert, aki a meghívást kö­szönettel elfogadta. (tVITtit gatóságot, hogy Í955rbén a finn fővárosban 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada állam-, illetve kormányfői írták alá a történelmi jelentőségű do­kumentumot. Olvasóink is emlékezhetnek arra, hogy a találkozó — amelyhez fog­ható a napóleoni háborúk óta nem volt földrészünkön — gondolata Budapestről in­dult ki. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé ugyanis 1969-es tanácskozásán felhívással fordult Európa ál­lamaihoz a két világrendszer közeledése, a béke megőrzése érdekében. Ennek nyomán a hetvenes évtizedben elkezdő­dött a nemzetek közötti kap­csolatokban az enyhülési fo­lyamat, amelynek kiteljese­dését a helsinki értekezlet jelentette. A záróokmány tíz alapelvet rögzít, köztük olyan nagy fontosságúakat, mint az egy­más belügyeibe való be nem avatkozás, a határok sérthetet­lensége. A találkozó elvitatha­tatlan történelmi érdeme, egy­ben eredménye, hogy elősegí­tette a két világrendszer or­szágai közötti sokoldalú együttműködés kiépítését, el­mélyülését, a népek kölcsö­nösen jobb megismerését és megértését. A szocialista és tőkésországok képviselői számos fontos részkérdés megvitatására tárgyalóasz­talhoz ültek, például Mad­ridban, Ottavában. A kedve­ző tények ellenére azonban számos nehézség is felme*- rült, amelyek a nyolcvanas években megerősödtek. Nőtt a nemzetközi feszültség, rosz- szabbodtak az országok közöt­ti kapcsolatok, amelyek az élet egészére rányomták bé­lyegüket. Az Egyesült Álla­mok nem ratifikálta a SALT ►—ÍL szerződést, hatalmas fegyverkezésbe fogott, ver­senyre kényszerítve a Szov­jetuniót, a szocialista orszá­gokat^ csillagháborús tervet dolgoz ki, támadásba lendült ideológiai téren is. A második világháború utánról már ismert valóságos új keresz­tes hadjárat indult meg a kommunizmus ellen. Miköz­ben gondok jelentkeztek a szocialista országokon belül is; főként a gazdaságban az extenzív erőforrások kime­rülése következtében. Az utóbbi időben viszont mutatkoznak olyan jelek, ame­lyek némi reményre adnak jogot, s ma már a többség vallja: a békés egymás mel­lett élésnek nincs ésszerű al­ternatívája. Az európai kulturális fó­rum megrendezése Magyar- ország számára megtisztel­tetés és felelősség egyszerre. Az előkészítést végző szakér­tői értekezlet egyezségre ju­tott a lebonyolítás időpont- jábar., formáiban, témáiban»* Plenáris ülésen és négy mun­kabizottságban vitatják meg a három témakört: a kultu­rális alkotás és terjesztés, il­letve az egymás közötti k;J- lurális kapcsolatok kérdéseit.’ Arra, hogy mi várható az ok­tóber 15. és november 25; között tartandó fórumon, nem lehet válaszolni, azt azonb v joggal várhatjuk el minden’ küldöttségtől, hogy konstruk­tív munkára törekszik, és ki­alakul a dokumentum elfoga­dásához szükséges konszen­zus. Országunk mindent meg­tesz legjobb tudása szerint a siker érdekében. A salgótarjáni nyári egye­temen ma még egy előadást tartana-k, majd záróünnepsé­get rendeznek. Vendégein le búcsúesten, kötetlen formá­ban mondják el véleményüket a tíz nap tapasztalatairól.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom