Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-31 / 178. szám
Eduard Sevardnadze: Europa alapvető érdekei követelik a továbbhaladást IA YIT-ről jelentjük r Elénk politizáló szellem — Barátságos sportmérkőzések r — A helsinki záróokmány életerejét mindenekelőtt az adja, hogy ez a dokumentum a különböző társadalmi, gazdasági és politikai berendezkedésű országok közötti békés egymás mellett élésre épül — állapította meg bevezetőben a szovjet külügyminiszter. Nem véletlen — mondotta —, hogy éppen Európa vált az államok békés együttműködésének próbaterepévé. A kontinensen élő népek gazdasági, kulturális és történelmi hagyományainak szoros összefonódása magyarázza ezt. Azt sem szabad azonban elfelejteni. hogy ezen a földrészen áll egymással szemben a két legerősebb katonai-politikai szövetség, békeidőben példátlan erejű hadseregek állanak szemben egymással, s szünet nélkül halmozódnak az újabb fegyverek. Senki sem számított arra, hogy a helsinki záróokmány aláírása egyben új európai aranykor kezdetét jelenti. Az akkoriban elért eredményekből azonban igen sok kiállta az idő próbáját. A 70-es évekbeli enyhülés nem tiszavirágéletű jelenség volt a világpolitikában — állapította meg Sevardnadze —, hanem értékes tapasztalat, amely megerősítette azt a meggyőződést, hogy az államközi kapcsolatok természetes állapota a konstruktív párbeszéd és a kölcsönösen előnyös együttműködés. ÁLTALÁNOSNAK KELL LENNJ ' A Szovjetunió — mondotta n külügyminiszter —, a nuk- Seáré fegyverek megjelenésétől kezdve, következetesen síkraszállt azok betiltása mellett. Fontos lépésnek tekintette ebben az irányban a légköri, világűrbeli és víz alatti nukleáris kísérletek betiltását. Ennek a tilalomnak azonban általánosnak kedl lennie. A kérdés átfogó megoldásához ez összes nukleáris kísérletek «noratóriwnára volna szükség. ÍA Szovjetunió több ízben javaséba a nukleáris fegyverekkel rendelkező országoknak, hogy állapodjanak meg egy ilyen moratóriumban, de ezekre a javaslataira nem kapott kedvező választ. Űjabb merész lépést tett ebben az irányban a Szovjetunió azzal az elhatározásával, hogy augusztus 6-tól egyoldalúan felfüggeszt mindennemű nukleáris robbantást. A Mihail Gorbacsov által hétfőn bejelentett moratóriumról Sevardnadze megjegyezte: A szovjet ajánlat 1986. január 1-ig szól ugyan, de ezen a határidőn túl is érvényben marad, ha az Egyesült Államok a maga részéről szintén tartózkodik a ’nukleáris robbantások végrehajtásától. A helsinki megállapodások magvát a német fasizmus felett aratott győzelem eredményeként létrejött területi és politikai realitások rögzítése alkották — emlékeztetett Sevardnadze, bírálva azokat az újabb kísérleteket, amelyekkel egyes európai országokban újból megpróbálnak kétségeket támasztani a realitások iránt. Még mindig a záróokmány megvalósulásának útjában álló akadályokról szólva, a szovjet külügyminiszter részletesen kitért az amerikai el- sőcsapás-mérő nukleáris eszközök európai telepítésének kérdésére, s a NATO más katonai lépéseire. Bírálta az ultramodern hagyományos fegyverek fejlesztésének programját, amely egy agresszív felhasználási doktrína kidolgozásával jár együtt. Rámutatott, hogy teljes gőzzel folyik az Egyesült Államokban az új típusú vegyi fegyverek kifejlesztése is, s ezek egy részig szintén Európában akarják elhelyezni. Nagy erőfeszítéseket tett az amerikai kormányzat a „csillagháborús” tervek megvalósítására, s szövetségeseit is szeretné bevonni ebbe. Ezeknek a terveknek a végrehajtása szovjet, vélemény szerint, komoly, nega- tm következményekkel fenyegeti Európa és az egész világ biztonságát. A népek nagy várakozásokat fűznek a nukleáris és a kozmikus fegyverekről szóló szovjet—amerikai megbeszélésekhez — állapította meg a külügyminiszter —, ám ezekben a kérdésekben nem mutatkozik tényleges haladás. Szovjet részről több ízben kifejezésre juttatták a készségét a hadászati, illetve a közepes hatótávolságú rakéták számának lényeges csökkentésére, csak a kölcsönösség hiányzott ahhoz, hogy ez a szándék realizálódjék. A bécsi tárgyalásokon az amerikai fél szüntelenül számokat követel a szocialista országoktól. Azok rendelkezésére is bocsátják a szükséges adatokat, de a másik félnek az sem tetszik, tgy aátán világos, hogy nem számokon múlik a dolog, hanem a partnerekből hiányzik a készség, a megállapodásra. A Szovjetunió más országokhoz hasonlóan úgy véli, hogy Stockholmban is gyorsabban lehetne haladni. Ehhez megvannak az előfeltételek, de ideje lenne hozzáfogni nagyszabású, egymást kölcsönösen kiegészítő bizalomerősítő intézkedésekről szóló megállapodások kidolgozásához. A szocialista országok ebben a témában is alaposan mérlegelt javaslatokat terjesztettek elő, de a sikerhez a konferencia más résztvevőinek konstruktív hozzájárulása is elengedhetetlen. / Eduard Sevardnadze a kétoldalú kapcsolatok határain messze túlmutató eseményként jellemezte Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkárnak Mitterrand francia államfővel és Reagan amerikai elnökkel tervezett találkozóit. A szovjet vezetés abból indul ki — mondotta —, hogy a találkozók eredményeként csökkennie kell a jelenlegi veszélyes feszültségnek, s kedvező fordulatnak kell bekövetkezni az európai és a világhelyzetben. A Szovjetunió — hangoztatta a külügyminiszter — a becsületes, egyenjogú megállapodások híve, ám csalódás vár azokra, akik azt hiszik, hogy az erő pozíciójából tárgyalhatnak vele. Minden olyan kísérlet, amely a jelenlegi katonai egyensúly megbontását vagy egyoldalú előnyök szerzését célozza, hatékony ellenállásba fog ütközni a Szovjetunió részéről. Másfelől a szov_ jet politika célja nem a konfrontáció, s az európai fejlődésnek sem szabad a konfrontáció irányában haladnia. SZANKCfÓK, EMBARGÓK Nehezményezte a szovjet külügyminiszter, hogy távolról sem teljes erővel folyik a kontinensen a kereskedelmi, gazdasági, az ipari és a tudományos-műszaki együttmú_ ködés, noha a szocialista országok, mint a KGST és az EGK kapcsolatainak felvételére vonatkozó javaslatok ta_ núsítják, készek új csatornákat megnyitni ezen a téren. Ehhez persze többek között arra is szükség van, hogy véget vessenek olyan, az államközi kapcsolatokban meg. engedhetetlen módszereknek, mint a szankciók és az embargók alkalmazása, a diszkriminációs intézkedések, a megkötött üzletek és megállapodások önkényes lemondása. Egyszóval itt az idő, hogy az európai országok komolyan megvizsgálják a ..második ko. sár” egész, témakörét, azokat a fontos kérdéseket, amelyek eddig érdemtelenül háttérbe szorultak, s amelyek megoldása friss ■ szemléletet, politikus megközelítést igényel. Sevardnadze foglalkozott a „harmadik kosár" problémáival is, megállapítva, hogy a Szovjetunió meggyözödéses híve a humanitárius problémák megoldásának, érdekelt a kulturális és oktatási kapcsolatok kiszélesítésében, de úgy véli. hogy a kapcsolatoknak és csereknek az emberi személyiség kiteljesedését, a népek közötti megértést és barátságot kell szolgálniuk. Eb. ben a tekintetben a szovjet álláspont szerint gondosan el kell választani az ideológiai nézetkülönbségeket az államközi kapcsolatoktól. A Szovjetunió ezt teszi, s nem engedi meg senkinek, hogy beavatkozzék belügyeibe. A szovjet, társadalmi rendszer, a szocialista demokrácia elleni támadási kísérletek a továbbiakban is megfelelő válaszban részesülnek majd — mondotta a szovjet külügyminiszter. TARTÓS BÉKE KELL' Az államok közötti humanitárius együttműködés csak szuverenitásuk és jogszabályaik teljes és maradéktalan tiszteletben tartása, a bel- ügyeikbe való be nem avatkozás alapján képzelhető el. Az e területeken való együttműködéshez ugyanolyan szükség van az enyhülésre, mint a levegőre, szükség van a bizalom magas fokára, amely tartós biztonságra épül — ál. lapította meg Sevardnadze Beszédének befejezéseként a szovjet külügyminiszter arról szólt, hogy a Szovjetuniónak nagyszabású tervei megvalósításához tartós békére van szüksége Európában és az egész világon. Ugyanezt igénylik más országok népei is saját kormányaiktól. Épp ezért mondható, hogy Európa alapvető érdekei követelik meg a továbbhaladást azon az úton, amelyen az irányt Helsinki jelölte meg. * LeopoW Gratz osztrák külügyminiszter szerint, aki a keddi plenáris ülés következő felszólalója volt, a helsinki záróokmány ösztönzést és támogatást jelentett az elmúlt tíz évben az osztrák jószomszédsági törekvéseknek. George Shultz amerikai külügyminiszter a helsinki jubileumi találkozó első „munkaülésén” , elhangzott beszédében a finn fővárosban uralkodó általános hangulattól valamelyest eltérő szkeptiku- sabb hangnemben beszélt Európa helyzetéről. Shultz elismerte a „lassú haladás” lehetőségét, s azt, hogy a záróokmány „nem egyszerűen a célok és elvek kifejezése, hanem gyakorlati lépések programja is volt”. Értékelése szerint, az eltelt 10 év „a korlátozott haladás” időszaka volt, ,.a legfontosabb ígéretek azonban beváltatlanok maradtak”. Shultz „legfontosabb ígéretek” címén az emberi jogok megsértéséért próbálta felelősségre vonni a Szovjetuniót és Csehszlovákiát, s beszédének jó harmadrészét a nyugati sajtóból vett szovjetellenes „esettanulmányok” ismertetésének szentelte. Szerinte ugyanis „ezek nélkül nem beszélhetünk helsinki föl vamatról”. Az amerikai fél — mondotta befejezésül Shultz — „kész élni az alkalommal”, hogv a novemberi szovjet—amerikai csúcstalálkozón „türelmes és komoly munka kezdődjék” a két nagyhatalom közötti problómó.lr rY\ocfr»l/-l úcáno Kovács B. Sándor, az MTI tudósítója jelenti: A nemzetközi ifjúsági békemozgalom egységének jelentőségére mutatott rá kedden Moszkvában Angela Davis. A Szovjetunióban is nagy tiszteletnek örvendő amerikai békeharcos a XII. Világífjúsági és Diáktalálkozó díszvendégeként tartózkodik a szovjet fővárosban. Sajtóértekezletén Angela Davis szólt arról, hogy az Egyesült Államok polgárainak többsége békét akar, ám sokukat félrevezették a ,<szov- jet katonai fenyegetésről” szóló koholmányokkal. Az amerikai békemozgalom egyik legfontosabb feladata azért az hogy megismertesse a valóságot a Szovjetunióról, a szovjet külpolitika, békés céljairól, s rákényszerítsék a kormányzatot, hogy kedvező választ adjon a szovjet kezdeményezésekre. A VIT-en részt vevő amerikai fiatalok hazatértük után elmondják tapasztalataikat a Szovjetunióról, az ifjúság nemzetközi seregszemléjén szerzett benyomásaikról. Angela Davis ugyanakkor hozzátette azt is: az Egyesült Államokban továbbra is komoly erő- -feszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy aktívabbá tegyék a fiatalok küzdelmet a békéért. ☆ A moszkvai nemzetközi kereskedelmi központban is kicserélődtek a programtáblák. A békéért és leszerelésért vívott harc tematikus központjában a fiatalok kedden már megkezdték annak a moratóriumjavaslatnak a megvitatását, amelyet hétfőn tett Mihail Gorbacsov. az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. Több felszólaló indítványozta, hogy a VIT biztosítsa támogatásáról ezt a javaslatot. Várják a résztvevők a híreket a Helsinkiben kedden megkezdődött külügyminiszteri értekezletről. Az ottani fejlemények megvitatása tovább gazdagítja majd a központ munkáját. Az antifasiszta tematikus központban a fasizmus és a neofasizmus különböző jelenlegi megnyilvánulásaival fog-' lalkoztak. A résztvevők nagy figyelemmel kísérték többek között a chilei és a dél-afrikai küldöttek felszólalását. Érdekes színfoltja a fesztiválnak az úgynevezett szabad szószék. Természetes, hogy a szószék munkájában i6 vannak korlátozások: nagy táskákkal, csomagokkal, ide sem jöhetnek a résztvevők, mint ahogyan más rendezvényekre sem. Mindenütt megőrzők működnek a személyes holmik számára. Itt is kérik a felszólalókat, hogy a hozzászólások időtartamát tartsák be és itt is jelentkeznie kell annak, aki azt szeretné, hogy szót kapjon a szószék portugál elnökétől. A hozzászólás témáját, nyelvét azonban mindenki maga választhatja meg. Szabadon terjeszthetők itt a különböző nyelvű, a fesztiválra készített és elhozott prppagandaanya- gok is. A hozzászólások témáinak skálája a békeharctól az európai biztonság kérdésein át az afrikai éhezők szenvedéséig és az apartheidpolitika elítéléséig rendkívül széles. A hétfői szolidaritási napot követően kedden különösen élénk volt az antiimperialista szolidaritási központ munkája. — Csak itt, Moszkvában kaptam képet arról, milyen erős a világ fiatalságának szolidaritása Nicaraguával — mondotta egy diák az NSZK-ból. A Német Szövetségi Köztársaságból érkezett fiatalok egyébként rendkívül aktívak voltak a Nicaraguával vállalt szolidaritás jegyében megtartott nagygyűlésen is. Mindenfelé lengtek az SDAJ. a Spartakus diákszervezet és az ifjú pionírok szervezetének zászlai, transzparensei Egy olasz küldött a Salvador népével való szolidaritásról beszélt. Hangoztatta, hogy a fesztivál jó alkalom arra, ho.gy a fiatalok kinyilvánítsák véleményüket ezekben a kérdésekben Moszkva másik egyetemén, a Lomonoszov egyetemen rendezték be a nemzetközi diákközpontot. Ez a VIT legnagyobb és legélénkebb központja. A tematikus központokra jellemző tanácskozótermek. kerékasztalok mellett saját kulturális és sportközpontja is van az egyetemnek. Itt amatőr együttesek adnak műsorokat, diákszínjátszó csoportok mutatják be előadásaikat. Nemzetközi diákbált. politikai dalbemutatót és más hasonló programokat is Szerveznek. A központ házigazdái elsősorban az egyetem hallgatói közül kerültek ki. Számukra is érdekesek azok a találkozók, amelyek a különböző szakmákat tanuló diákok között zajlanak. A legfontosabbak azonban természetesen a politikai viták, rendezvények. A 40 nagyszabású ilyen rendezvény között a küldöttek különösen fontosnak és érdekesnek tartják azt a konferenciát, amelynek témája. hogyan vehetnek részt az egyetemi hallgatók és a diákszervezetek a békéért, a nemzeti felszabadításért, a függetlenségért, a demokráciáért, a társadalmi haladásért, a reformok és társadalmi átalakulások megvalósításáért vívott antiimperialista küzdelemben, illetve miként védhetik meg saját érdekeiket. Nagy érdeklődésre tart számot az egyetemisták a békéért. a világméretű együttműködésért, az atomháború megakadályozásáért, a társadalmi és gazdasági fejlődésért elnevezésű nemzetközi fórum. ☆ Á moszkvai testnevelési főiskola ad otthont a Világifjúsági és Diáktalálkozó sportközpontjának, a sportesemények nagy része pedig az izmajlovói olimpiai komplexum területén zajlik. A fesztivál azokat igazolja, akik úgy vélik. !■' az ifjúság és a sport elválaszthatatlan. Izmajlovóban baráti találkozókra, barátságos mérkőzésekre került sor küldöttségek és különféle ..válogatott” csapatok között. A sporttal foglalkozó tematikus központ munkájában fontos politikai kérdések is terítékre kerülnek. A sportolók, mint a béke utazó nagykövetei sokat tehetnek a békéért, a népek közötti megértés és bizalom erősítéséért — vallották a felszólalók. „A fiatalság és a sport a modern társadalomban”. „Sportolók a békéért, sportolók a nukleáris rakéták ellen” — ilyen és hasonló témákban tartottak vitákat, fórumokat, eszmecseréket. A sportközpont lehetőséget ad az ifjú sportolóknak, hogy világhírességekkel' találkozzanak és beszélgessenek. A fesztivál sportoló díszvendégei fórumon válaszoltak hétfőn az érdeklődők kérdéseire. Alberto Juantorena. Barbara Krause. Jankó Ruszev, Ludvik Danek és még sokan voltak a válaszolók között. A fesztivál vendégei között van Magyar Zoltán, Verrasztó Zoltán, Bállá József, Gedővá- ri Imre. ők a magyar klub közönségének tartanak élménybeszámolót. a tervek szerint bemutatókra is sor kerül. Gedővári Imre páston. Bállá József pedig a birkózószőnyegen kíván ízelítőt adni mesteri tudásából. A fesztivál nagy érdeklődéssel kísért eseménye volt hétfőn az ezertáblás sakkszimultán, amelyen ötven nemzetközi nagymester és mester vett részt Anatolij Karpov vezetésével. Köztük volt hazánk színeiben Kas Rita is. A fiatalok összesen 139.5 pontot tudtak a lehetséges ezerből elrabolni a sakk kiválóságaitól. Karpoy és Mihail Tál nagymester mind a húsz lehetséges pontot megszerezte. Kas Rita eredménye 14:6, ám sakkozónőnk nem szenvedett vereséget, pontjai nyolc győzelemből és 12 döntetlenből gyűltek össze. A CSZKA labdarúgó- és atlétikai arénájában megtartott szimultán bizonyára emlékezetes esemény marad minden résztvevője számára. Előremutató gesztus Világszerte nagy figyelmet keltett hétfőn Moszkvában nyilvánosságra hozott intézkedés, amely szerint a Szovjetunió jövő keddtől beszüntet mindenfajta atomfegyver-kísérletet. A lépés célja az egyre fenyegetőbb katonai vetélkedés mérséklése, az atomfegyver-kísérletek általános és teljes betiltásának elősegítése — derül ki Mihail Gorbacsov nyilatkozatából. Az SZKP KB főtitkára egyben hasonló döntésre szólította fel a világ többi nukleáris hatalmát is, rámutatva, hogy az összes atomfegyver-kísérlet beszüntetése messzemenően hozzájárulhatna a vilégbéke megszilárdításához, a katonai erőegyensúly fenntartásához. Az időpont kiválasztása nem véletlen: augusztus 6-a. a Hirosima elleni amerikai atomtámadás évfordulója. A tragikus mementóhoz kötött politikai kezdeményezés tehát a legutóbbi világégésre is visszautal. Gorbacsov nyilatkozó!a túlmegy azokon a szerződéseken, amelyeket eddig e tárgykörben megkötöttek például az atomcsendegyezmény, vagv a föld alatti kísérletek korlátozása, s kitűnő lehetőséget kínál a fegyverkezési hajsza ütemének legalább némi csökkentésére. A hangsúly itt a lehetőség szón van. Az ugyanis a szakértők, diplomaták előtt is világos, hogy a moszkvai kezdeményezés nem csupán katonai szempontból jelentős. Sokkal fontosabb lenne e lépés elfogadásának és viszonzásának politikai szimbóluma. Ez ugyanis arra mutatna, hosv — a kölcsönös jó szándék érvényesülése esetén — erő -e kaphat a nagyhatalmak oly’ sokáig feszült viszonyában egyelőre ellentmondásosan, nyomokban érzékelhetően megkezdődött javulás. Ugyanezt, a szovjet—amerikai kapcsolatok normalizálódását remélik az optimistább megfigyelők a nagy érdeklődéssel várt novemberi, genfi Gorbacsov—Reagan találkozótól is. Kérdéses persze, mennyire indokolt a derűlátás. A moszkvai kezdeményezést ugyanis rendkívül gyorsan követte a kiábrándító elutasítás. Shultz amerikai külügyminiszter, — aki kollégáival együtt a helsinki záróokmány aláírásának évfordulós ünnepségein a finn fővárosban tartózkodik, sietett bejelenteni: országa nem fogadja el a szovjet moratóriumjavaslatot. Időközben különböző fenntartások hangzottak el Washingtonból is, jelezve, hogy az amerikai adminisztráció jelenleg kevéssé tűnik hajlandónak a pozitív reagálásra. Pedig a helsinki találkozó, az enyhülés tíz évvei ezelőtti fénykorára való visszaemlékezés ritka jó alkalmat kínálna a kedvezőbb nemzetközi légkör kialakításához. A szovjet javaslat január elsejéig szól. Csak remélni lehet, hogy a gyors elutasítás nem jelenti az utolsó szót Washington részéről, s a szovjet gesztus más, érdekelt országokban is követőkre talál. Szegő Gábor Vsrkonyi Péter megbeszélései Kedden Helsinkiben Várko- nyi Péter megbeszélést folytatott csehszlovák kollégájával, Bohusiav Chnoupekkel. A két külügyminiszter a teljes egyetértés és az elvtársiasság jegyében véleményt cserélt az európai biztonsági és együttműködési értekezletből adódó feladatokról. Délután a Fin land ia-palotá- ban magyar—belga külügyminiszteri találkozó volt. Vár- konyi Péter és Leo Tinde- mans véleményt cserélt a két országot kölcsönösen érdeklő nemzetközi problémákról. (MTIj
