Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-26 / 174. szám
lohol edzőtáborban Mindenki saját ízlése szerint választhat a Romhányi Építési Kerámiagyár kézzel festett falburkoló csempekompozíciói közül. A belföldön közkedvelt termékből a teljes hazai igényt ki tudják elégíteni. (bábel-felv.) Felújítás után — nyitás előtt Új köntösben a salgótarjáni posta és a Kulacs Több mint két éve, 19B3 elején kerítették, körbe Salgótarján centrumában a postahivatal épületét. Szerdán délelőtt aztán a tér felőli kitárt kapun többen is bekukkanthattak, s tetőtől talpig láthatták a postahivatal homlokzatának megújult falát. Az Agrofil építői befejezi ék a külső és belső átalakítási munkálatokat. Az épület hátoldalán a budapesti kőfaragóknak van meg néhány napos munkája, amíg a teljes falfelületre felkerülnek a burkolólapok. Sokan mondták, hogy lassan halad a posta átépítése. Mi erről a véleménye a kivitelezőnek? — Az ütemezés szerint dolgoztunk. Az előzetes felmérés alapján csak a tetőt kellett volna lebontani. Az épület állapotát megvizsgálva derült ki. hogy egészen a pince tetejéig bontani kell — mondja Telek Imre, az Agrofil főmérnöke. — Sok munka volt vele. ilyen nagy volumenű felújítást még nem végeztünk, ennek ellenére a szeptember 3Ó-i befejezési határidő előtt adhattuk át az épületet. — Ez a századfordulón épült postahivatal már sem formájában, sem tartalmában nem elégítette ki a posta és a lakosság igényeit. A*z átalakítási tervet az épület belső funkciói szabták meg — mondja a tervező nevében Tamás- sy István. — A nemeskőburkolattal az volt a célunk, hogy a posta is ' harmonikusan illeszkedjen a megyeszékhely központjában a teret övező közeli épületekhez. Susán Géza, a beruházó műszaki ellenőre tömören úgy fogalmaz az épület átadásakor: — A kivitelező minimális hiánnyal jó minőségben végezte el az énület átalakítását. Most kezdődhetnek a belső építészeti munkálatok. a postai bútorok, berendezések elhelyezése, beszerelése. Eln■reláthatóan novemberben nyithat a postahivatal a felújított épületben. A felvevötér már így üresen is mutatós. S hogy milyen tágas lesz, ha benne lesznek már az írópultok, a telefonok, nem tudni még. Azt azonban már tudom, hogy a főbejáraton belépve jobbra | kell majd vinnem a csomagot, s balra térek, ha levelet akarok feladni vagy éppen bélyeget venni. .. A postai dolgozók kényeinkét szolgálják majd az épülethez toldott szociális helyiségek, s hátul fogazott rakodótérhez tolathatnak a zöld postásautók, ha levelet, újságot, csomagot hozna k-viszn ek. ☆ Két hónapja nap mint nap a salgótarjáni Kiskulacs vendéglőben jön-megy ' Czikora Zoltán, aki a rövidesen megnyíló vendéglátóegység üzletvezetője lesz. Kívül-belül készek a helyiségek. Az átalakított vendéglőben tiszta falak. ízléses új bútorok között — úgy tűnik — kellemesen lehet majd étkezni, iddogálni, beszélgetni. A lerobbant, elavult vendéglál ó-helyiség helyett a jövő hónaptól kulturált. szép környezetben egyszerre hatvan vendég étkezhet majd. a tíz szem élv befogadására alkalmas különteremben pedig szűk körű családi ebédek, vacsorák vagy más vendégfogadások aajlhat- nak. Elvonultak a STÉSZ munkásai, a néhány napja üzembe helyezett Kulacsban most kipróbálják a konyhát, s a beépített felszerelések működését. Helyére kerülnek az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság bútorai, és a hangulatos kisvendéglő reggel nyolctól este tíz óráig a július 31-ére tervezett nyitás után vária a kellemes szórakozást. ebédet, vacsorát óhajtó vendégeit. Hogyan utazik a gőzpalack? Csak minél bonyolultabban Az oknyomozó riport egy hétköznapi történettel kezdődik: a kozárdi Gulyás Béla és családja vásárol egy gáztűzhelyet. Egyszerű kereskedelmi akcióról van szó — a 'folytatás annál bonyolultabb. Végre együtt ván minden papié: engedélyező okirat, garancialevél, a palack árának befizetését igazoló csekk. Csak gáz nincs, mert ahhoz előbb palack kell. — Egyszerűen hihetetlen, hogy milyen procedúrát kell kiállni — méltatlankodik Gulyás Béláné. — Az ember azt hinné, hogy elmegy a szükséges papírokkal a cseretelepre és megkapja az immár kifizetett palackot. De jön a meglepetés: átvenni csak Salgótarjánban vagy Balassagyarmaton lehet. Mintha valamiféle mütyürről lenne szó. amit betesz az ember a táskájába és felül vele a vonatra. Hz igazi pntolelei Szó, ami szó, a beszerzésre fordítandó fölöttébb sok idő a legkevesebb. Az igazi próbatétel ugyanis ez: hogyan szállítsa haza az ember a pb-gázpalackot. — Hetek óta várunk mi is az alkalomra, hogy haza juttassuk a kifizetett palackunkat, mert ilyen nagy távolságra csak gépkocsival szállítható. S, ha nincs az embernek autója, akkor várhat az alkalmi segítőkre. Gulyásék: azóta már főzhetnek az új gáztűzhelyen — a lehetőségért csak száz kilométernyi autózást meg egy kis baráti szívességet kellett áldozni. A kérdés azonban továbbra is kérdés: miért ilyen komplikált mindez? A Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat salgótarjáni kirendeltségének vezetőhelyettese nem tud segíteni. Csak megerősíti: — Üj palackhoz valóban csak a kijelölt helyeken lehet hozzájutni. Magyarázatért szíveskedjen megkeresni Szolnokon a TIGÁZ pb-csoport- ját. lOtiM. I0ÉL A salgótarjáni kirendeltség vezetőhelyettese nagyon készséges, sorolja a szolnoki telefonszámokat is. A pb-cso- port vezetőjét csak másnap lehet elérni, sokkal okosabbak azonban ekkor sem lehetünk. — A helyzet valóban így fest, csak a kijelölt telepeken lehet átvenni a palackot. Tudomásom szerint Nógrádban Salgótarjánban és Balassagyarmaton. S, hogy miért, arra mi nem válaszolhatunk. Nekünk is van felettes szervünk, ők adták ezt az utasítást, így természetesen ezt meg sem változtathatjuk. Kérem, forduljon a propánbután ellátási főosztályhoz, Hajdúszoboszlón. Kár, a további telefonért. Egyébként is könnyen elképzelhető, hogy a hajdúszobosz- lói ellátási főosztálynak is van felettes szerve. Ehelyett marad a meditáció; miért nem ballaghat be a ügyfél a szükséges és szabályszerű papírokkal a legközelebbi cseretelepre az új palackért? Az elosztás ugyanúgy szabályozható. mint a kijelölt telepekkel, ugyancsak a gázzal foglalkozók — abból fizetést húzók — intéznék az adminisztrációt. Csak az ügyfél élete lenne kényelmesebb —, ha ez is szempont. S, addig autóbusszal-vonattal elutazik Salgótarjánba, kiballag a város peremén lévő cseretelepre. Taxit fogad, vagy a hátán egy batyuban beviszi a palackot a vonathoz. Tényleg, egyáltalán felülhet-e a vonatra a gázpalackkal ? A salgótarjáni kereskedelmi állomásíőnök-helyettes telefonja nem felel, az árupénztárban bizonytalan a hölgy: — Azt hiszem, hogy üres palackkal felülhet a vonatra. De, ha biztosat akar, hívja a tudakozót. — Várjon, utána nézek — így a tudakozó, majd kisvártatva: — Azt mondja a kolléganő, hogy esetleg üres palack feltehető a vonatra- De ehhez meg kell kérdezni a málházókat. Jöjjön be, majd ők megmondják. II kör bezárul Az út megspórolható, mert a vonatról ót kell szállni az autóbuszra is, a Volán pedig ugyancsak nem szereti a gázpalackot. — Egy pillanat — nyugtázzák a kérdést a személyforgalmi üzemegységnél, majd a válasz. — Nem lehet vele buszra szállni. .. — Üressel sem? — Egy pillanat... Üressel sem? Üressel sem! A kör bezárult. Marad a tortúra, meg a remény, mert a szolnoki pb-esoport vezetője ezt is mondja: — Van elképzelés arra, hogy hamarosan kereskedelmi forgalomba kerül a gázpalack. S meg lehet majd venni úgy, mint a lisztet vagy a kenyeret. Addig. .. marad a lesben- állós: megy-e valamelyik autós ismerős Salgótarjánba Balassagyarmatra. S, ha nem jön össze a fuvar, akkor indulás a taxiállomásra. Ezernyolcszáz forintos palack elbír néhányszáz- vagy ezer- forintos taxiszámlát. Tényleg elbír ? K. G. „Edzőtáborban” készülnek a Turkevei Vörös Csillag Tsz birkái a közelgő országos mezőgazdasági es élelmiszeripari kiállításra. A bemutatásra szánt fésűs merinói anyajuhokat, kosokat, bárányokat a híres nagykunsági juhászdinasztia legöregebb tágjának, idős Retter Györgynek a gondjaira bízták. Az edzőtáborban nemcsak rendszeresen járatják hanem gondosan táplálják is a birkákat. A cél az, hogy jó kondícióban utazzanak majd a fővárosba, s vonuljanak fel a szigorú zsűri előtt. A jelentős juhtenyésztő Vörös Csillag Tsz birkáit 1952 óta minden jelentősebb országos bemutatón, kiállításon felvonultatták. Eddig az országos mezőgazdasági és élelmi- szeripari kiállításokon nem kevesebb mint öt nagydí.iat hódítottak el, s több tucat oklevél tanúskodik a gazdaság szakszerű nevelőmunkájának eredményeiről, s egyben a Retter juhászdinasztia szakmai hozzáértésé’-*1 jószágszerete- téről. Környezetkímélő csomagolóanyag A szovjet tudósok által létrehozott új polimérfajta különös figyelmet keltett a kör- nvezetvedelmi szakemberek körében. Az új anyagból készült csomagolóanyagok használat után bizonyos idő elteltével, a napsugarak hatására elbomlanak. E rövid és egyszerű használatra szánt termék tömeggyártására való áttérés megköny- nyíti majd a küzdelmet az ipari és háztartási hulladékok ellen. Jelenléti díj helyett ösztönző munkajövedelmek Idézünk, „...olyan módszereket kell kidolgozni, amelyek a bérrendszer alkalmazását rugalmasabbá teszik, ösztönöznek a munka termelékenységének emelésére és biztosítják a helyesebb létszámgazdálkodást.” Helyes. Legyen így! Hasznos szándékok, sikert ígérő cél. A citátum eredeti szövege azonban meglehetősen öregecske. 1958. október 16-i ülésén fogadta el — a munkásosztállyal kapcsolatos egyes feladatokról határozva — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. ' Az átlagos tá.iékozottságú állampolgár is példák seregét tudja sorolni, arra, mennvifé- le próbálkozás alanya, tárgya volt — az említett, 1958-as pártdokumentum óta — a bérpolitika. a bérrendszer fejlesztése. korszerűsítése, változtatása, igazságosabbá tétele, ösz- szehangolása a változó követelményekkel s így tovább, szinte a végtelenségig. KRITIKUS HATÁR Emlékeztetésül elég itt utalni a különböző bérpreferenciák kialakult — majd az eredeti céltól már-már függetlenedett rendszerére, az úgynevezett országos szakmai bértáblázat megalkotásának ki- követelésére. majd rövid idő elteltével talonba tételére, a nyereségrészesedési kategóriákra és. eltörlésükre... S míg a példatár gazdag, addig az eredmény szegényes, sőt, az óhajtotthoz, a remélthez, a várthoz mérten kimondottan szerény, csekély. Szegényes, mert a hatvanas évekhez képest tetemesen csökkent az összes jövedelmen belül a munkajövedelmek aránya, súlya, s a munkajövedelmek közötti különbségek is — az ellenkezőjét sürgető szavak ellenére — lényegesen mérséklődtek. Volt idő — ezzel nem azt állítjuk, mintha az volna az eszményi —, amikor a jövedelem nyolcvan százalékát a munkával összefüggő bevételek, húsz százalékát a munkától független források — döntően: a társadalmi juttatások — adták. Napjainkban ez az arány — sokak szerint — kritikus határt ért él. A munkajövedelmek a lakosság összes jövedelmének kétharmadát adják csupán, holott — saját bőrünkön éreztük — 1980 és 1984 között a munkások és az alkalmazottak reálbére, illetve a termelőszövetkezeti tagok reálkeresete — kerekítve — hat százalékkal csökkent...! Egyre erőteljesebben érzékelhető a főmunkaidőben elérhető munkajövedelmek szerepének. súlyának kisebbedé- se, némely esetben. helyen már-már „jelenléti díjjá” devalválódása. A társadalom jogos igényeit, indokolt türelmetlenségét fogalmazták meg az MSZMP XIII. kongresszusának határozatában a küldöttek, amikor a dokumentumban azt rögzítették: „A lakosság jövedelmének növekedésén belül — az alapvető szociális ellátás sérelme nélkül — a munkából származó jövedelmekre kell nagyobb figyelmet fordítani.” ALACSONY MOZGÓBÉREK Bizonyos, ebben a megállapításban jelentős része van az életszínvonal stagnálása, bizonyos rétegeknél csökkenése következtében létrejött feszültségeknek. Ám nagy a valószínűsége annak is, hogy kemény gazdasági, gazdálkodási tények nyomatékosították szükségszerű teendővé a felismerést: nem vagyunk any- nyira gazdagok, amennyire visszaszorult a munkajövedelmek szerepe a társadalmi munkamegosztás legtöbb részterepén..,! Ahhoz ugyanis nagyon gazdagnak kellene lenni, hogy lemondhassunk a munkajövedelmekben rejlő ösztönzési, érdekeltségi lehetőségekről, mert, ha ezekről „elfeledkezünk”, akkor aligha sikerül előteremteni a viszonylag tág körű szociáliséi? látás, társadalmi juttatás seregnyi részletének anyagi fedezetét. ROMLOTT A HASZNOSÍTÁS Néhány, az előbbi bekezdésben ■ említett, nyomaté4<osít.ó. figyelmeztető tények közül. Az ipar állóeszközeinek állománya a nyolcvanas évek eddigi szakaszában a termelésnél gyorsabban növekedett, azaz. hasznosításuk — romlott! Továbbá: a gépek és berendezések munkarend szerinti időalapjának — ami messze van. sokkal kisebb a naptári időalapnál — csupán a hetvennégy százalékát töltik ki tényleges működtetésükkel a termelőhelyek, holott ez az időalap a cégek többségénél egyetlen műszak...! Az újonnan készült, korszerű technikai, technológiai színvonalat képviselő beruházásoknál még kedvezőtlenebb — hatvan százalék körüli — ez a hasznosítási arány...! Azután: napjainkban a fejlesztések közül minden ötödik még az átadást követő második esztendőben is veszteséggel működik...! Nem ringatunk magunkban olyan illúziókat, hogy az 1984. évi — egy foglalkoztatottra jutó — 5500 forintot valamivel meghaladó átlagkereset —, még. ha hangsúlyozzuk is, hogy ez átlagkereset —, valami roppant erős ösztönzést foglalhat magába az ilyen és hasonló tények, tapasztalatok kedvezőbbé változtatására. Főként akkor nem hisz- szük ezt, ha tudjuk: a teljesítménytől függő — úgynevezett mozgó — keresetrész nulla és húsz százalék között van a népgazdaság legtöbb területén, azaz, hatása korlátozott, vagy éppen jelentéktelen, s mert jelentéktelen, elhanyagolható. EGYETLEN LEHETŐSÉGÜNK Kedvezőtlen tapasztalatok serege kényszerítette ki azokat az intézkedéseket, szabá- lyozóváltoztatásokat. amelyek hatására 1984-ben már —szerény mértékben — nőtt a bérek. a keresetek ösztönző szerepe, az egyéni javadalmazás és az egyéni teljesítmény kapcsolata valamivel szorosabb lett. Kezdő lépések — nem egyértelmű visszhanggal! Kiderült ugyanis, hogy nem csak a jövedelmek differenciálódását kell megszoknia a közvéleménynek, hanem a követelmények emelkedését és differenciálódását is! Ami nem egyszerű. Példák, esetek sokasága mutatja, a megnőtt feladatokat nem mindenütt es nem mindenki vállalja...! Nem könnyű szakítani a megcsontosodott szokásokkal, a rossz beidegződésekkel, amint nem könnyű elrekeszteni a munkával arányban nem álló, illetve a munka nélkül szerzett jövedelmek keletkezésének útját sem. Mégis, bár nem könnyű, de elkerülhetetlen. Ez az. egyetlen lehetséges út ugyanis az életszínvonal — érzékelhető és tartós — emelkedése megalapozásához. Hangsúlyozzuk: megalapozásához. Mert az emelkedéshez még több kell majd. Persze, először nem munkajövedelmek, hanem a társadalomnak szükséges és hasznos munkateljesítmények formájában. M. O NÓGRÁD — 1985, július 26„ péntek 3
