Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-24 / 172. szám

■ Művészeti életünkről A gyakoribb találkozásokért Az első gondolatom — a kétség. Szabad-e a vitához a nem hivatásosnak hozzászól­nia? Ide kívánkozna a kívül­álló szó is. de úgy gondolom, hogy a közönség, a művésze­tek iránt érdeklődök nem le­hetnek kívülállóak, és talán véleményük sem lehet közöm­bös. . Tehát „hallgatassék meg a másik fél is” illetve jelen esetben annak egy tagja. Hol a közönség? Hangzik a drámai kérdés, és péládul Praznovszkv Mihály is elma­rasztalja hozzászólásában a műalkotás, a műelemzés elég­telen oktatását. Kétségtelen, er is szerepet játszik az ér­dektelenségben. de szerintem nem ez az elsődleges ok. A „hol”-ra viszonylag egy­szerű a válasz. ^ különmun­kákban, a gmk-kban, a kis­kertben, a sportban, a saját hobbiban és még számos hasz­nos és tegyük hozzá haszon­talan időtöltésben. Mindeze­ken kívül a közönség ül a tv előtt, a filmsorozatokat, a kri­mit, a szórakoztató, és ha a fárasztó nap után még van kitartása, a rangosabb esti műsorokat is nézi. Talán Ifit ja a Stúdió ’85 adásait, a „Hét műtárgyát” és meghallgatja a „Vers mindenkinek” című mű­sort. és ezzel úgy érzi. lerót­ta tartozását a művészetek ol­tárán. A valós helyzetből kell ki­indulni, amikor egy-egy kiál­lításon, hangversenyen, rango­sabb színházi, irodalmi esten a közönség gyér számának oka­it keressük. Olyan korban élünk, ami­kor az alapvető és egyre nö­vekvő igények kielégítéséhez szükséges anyagi javak meg­teremtésének kényszere az életmód meghatározójává vált. Több a szabad idő, de ezt esak kevesen tudják a művé­szetek befogadására fordítani. Persze az érdeklődők hol sze­rényebb, hol némileg nagyobb szama adott, azonban aggasz­tó. hogy számuk nem növek­szik Elgondolkodtató a kö- ■ép- és főiskolások (Salgótar­jánban ilyenek is vannak) hi­ánya, ha csak nem „vatta­ként” vannak jelen, de feltű­nő az olyan szellemi foglalko­zásúak távolmaradása is, akiktől éppen foglalkozásuk­nál fogva is nagyobb érdek­lődés volna várható. A hely­zetbe természetesen nem le­het belenyugodni. Tenni kell, hogy felkeltsék a rendező in­tézmények a közönség érdek­lődését. A hogyanra legyen szabad egy két javaslatot tenném. El­sősorban az időpontok igen gondos megválasztásával. (Tu­dom ez nem könnyű.) Miért kell egy kiállítást például munkanapon délelőtt tizenegy­kor, vagy a kora délutáni órákban megnyitni? Elegendő-e a tájékoztatás, „beharangozás”? Itt nem a névre szóló meghívók számá­ra gondolok, mert talán ép­pen azok nem mennek el, akik kapják, de elmennének szá­mosán, akik a megyei lapból értesülnének pár nappal előbb az eseményről, és nem csak a hosszabb-rövidebb beszámo­lókból tudnák, hogy mi is tör­tént városunkban, községünk­ben — tegnap. Az intézmények is segíthet­nék egymást — ingyen, vagy önköltségi áron. Például mi­ért nem lehet a salgótarjáni November 7. Filmszínházban, de máshol is egy kis reklámot csinálni a múzeumoknak, a művelődési házak programjá­nak? Üj és igen jó ötlet most a hajózás történetének kiállí­tásáról a Centrum Áruházban rendezett kirakat. Miért nincs Salgótarjánban egy-két útbaigazító tábla, me­lyek a jelenleg még eléggé bekerített múzeumba irányíta­nák a városban megforduló­kat? Talán egy kicsit nagyobb nyilvánosságót lehetne adni az előkészületeknek, a zsűrizés eseményeinek. Ez is felkeltené az érdeklődést. És ha már szóba került a szabadtéri szo­borkiállítás (július 3-i cikk), tavaly miért kellett elhallgat­ni a vasból készült Krisztus- szobor körüli bonyodalmakat, mivel ez pár nappal előbb még látható volt a téren, de a megnyitáskor már nem. Egy-egy kiállításnál, pályá­zatnál hasznos lenne jól szer­vezetten gyakrabban közön­ségdíjat is kitűzni. Hadd érez­zék azok is. akik számára al­kot a művész, hogy számít az ő véleményük is. Nem elég tehát az okokat csak a művészeti oktatásban keresni és lemondani az is­kolán kívüli közönségről. A művészetekkel hivatásszerűen foglalkozóknak kell új mód­szerekkel, nyitottabb tájékoz­tatással felkelteni az érdeklő­dést, toborozni a közönséget. Teljesen egyetértek azzal, hogy ma már mindenütt, így a közművelődésben is a gaz­daságosság, a számolás nél­külözhetetlen. Helyes lenne ezért, ha a kiállító művészek nevezési díjjal járulnának hoz­zá egy-egy kiállítás megren­dezésének nem csekély költ­ségeihez. A Palócföldről. Valóban ne legyen „dilettáns és olvasha­tatlan” írásokat közlő provin­ciális lap. De azt, hogy Nóg- rád megye folyóirata, mégis csak tudomásul kell venni, és úgy méressék meg országos fórumon is. hogy minőségben, művészi színvonalban kiemel­kedően reprezentálja megyénk életét, adjon hírt az itt folyó művészeti, irodalmi, kritikai munkáról. „Évek óta nem született va­lamirevaló szociográfia” írja P. M. Igaz, de miért nem le­het országos pályázatot kiírni nógrádi témakörben? Helyi szerzők kéziratai nem tornyo­sulnak a Palócföld szerkesz­tőségében. olvassuk a július 3-i cikkben. Biztosan így van, de ennek talán az is oka, hogy a szerzők között elvétve akad Nógrádban élő és dol­gozó nem dilettáns szépíró. kritikus, műelemző neve. Itt is a szerkesztőségnek kellene kezdeményeznie, esetleg pályá­zattal is, természetesen meg­követelve a kifogástalan mű­vészi színvonalat. Ügy érzem ez is feladata, küldetése egy megyénkben megjelenő, és el­mében is szűkebb hazánk ne­vét viselő folyóiratnak. Igen szép. amit az amatőr művészet helyéről ír P. M.. de szerintem nem lehet előre­gyártott és előítéletekkel ki­merevített falat húzni amatő­rök és hivatásosak — bocsá­nat a szóért, de nem tudom kikerülni „profik” közé. Ama­tőr is alkothat művészit és hivatásosak is maradhatnak a dilettantizmus szintjén. Az előzőre kínálkozó sok példa közül csak a legközelebbit, Szabó István Kossuth-díias szobrászművész életpályáját kell említeni. Ügy tudom ő sem volt pályafutásának kez­detén — a harmincas években — az akkori Képzőművészeti Szövetség tagja, és ezért csak nehezen lehetett művészien megformált első köztéri szob­rát felállítani. Ne féltsek a hivatásosak po­zíciójukat az amatőröktől, mert ami rossz, gyenge, nem mű­vészet, az biztos megmarad az amatőr szinten, de az igazán művészi alkotás eljuthat „az Értől az óceánig” függetlenül attól, hogy alkotója alaptag-e vagy sem. Kellenének valóban a mű­vészetpártoló kisebb közössé­gek, ezek működése előre vin­né, pezsgőbb életét hozná me­gyénk művészeti életének. Dr. Várkonyi József műsor KOSSUTH RADIO: «.30: Jó reggelt! *.20: Kossuth-díj, korhű keret­ben. *.4«: Kis magyar néprajz *.5l: Népdalcsokor 9.37: Beszélni nehéz... (ism.) f.49: Hegedümuzsika gyerekek­nek „Vár egy új világ...” .*«.35: Amikor lámpát olt édes­anya RK50: Yehudi Menuhin kamara­zene-felvételeiből r «1.41: Madrigálok 92.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv 10.06: Wolkmann: Gordonkaver­seny ■S.24: ..Most befejeztem és kez­dem, ami jöhet még...” 01.10: A magyar széppróza szá­zadai «4.25: Operaslágerek «>.00: Zengjen a muzsika »5.30: Operettkettősök ««.05: MR 10—14. (ism.) «7.00: Vízparti történet. •17.38: Régi. híres énekesek mű­sorából : Margarete Kloss. f*.0l: Kritikusok fóruma I».15: Párhuzamos életrajzok. 4. rész. 20.15: Nagy mesterek — világ­hírű előadóművészek. 21.03: Gyurkovics Mária és Svéd Sándor nótafelvételeiből 21.40: Határ menti. Riportmüsor. 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Lionel Rogg régi szerzők műveit játssza orgonán 22.45: A játéktól a matematikáig 23.00: Bemutatjuk a Keith jarrett trió új dzsesszleme- zét. 8.10: Éji kórusmuzsika PETŐFI RADIO: 4.30: A Petőfi rádió reggeli »e­nés műsora 8.05: Idősebbek hullámhosa­szán. 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 9.05: Napközben. Zenés dél­előtt. 12.10: Fúvósátiratok 12.25: Útikalauz — üdülőknek 12.30: D^ki Lakatos Sándor népi zenekara játszik 13.10: A tegnap slágereiből 14.00: Lelátó 15.05: Betutenger — a zenéről 16.00: Mesélő házak: Becs. Horn Emil műsora (ism.) 17.05: Népdalok: Balogh Márton énekel 17.20: Diákfoci 17.30: ötödik sebesség 18.30: Ritmus 19.05: Barangolás régi hangle­mezek között 19.38: ősz és tavasz között 20.05: Rockföldről érkezett... 20.50: Igazgató voltam Waget»*«- genben 21.05: A világszínház humora — Paraziták. 22.07: Könnyűzene Lengyelor­szágból: Anna Jantar éne­kel. 22.37: Nóták 23.20: Jolantha 24.00: Éjiéitől hajnalig. MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.10: Ablak az ország­ra. Fodor László jegyzete. 17.15: Index. Gazdaságpolitikai maga­zin. Felelős szerkesztő: Paulo­vits Ágoston. Szerkesztő: Tolnai Attila. (A tartalomból: Valutát termő erdők — Külszíni bánya­fejtés Nógrádban — Gépkihasz­nálás a Csepel Autógyárban — Betakarítási helyzetkép.) Sport. 18.00: Észak-magyarországi kró­nika. 18.25—18.30: Lap- és műsor­előzetes. MAGYAR TELEVlZKV: 8.25: Tv-toma (ism.) 8.30: Szünidei matiné 1. Színjáték játék nélkül 2. Coco és Roco kísérletez­nek 3. Ewa 4- Ewa 9.30: Delta 9.55: Fekete fülű fehér Bim Szovjet film — n/1. rés*. (ism.) 11.25: Képújság 16.40: Hírek 16.50: Mint egy eftenőreée. IV II. rész. 17.50: Képújság 17.55: Egészségünkért! 18.10: Agrárvilág 18.50: A Közönségszolgálat tájé­koztatója 18.55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó* 20.00: Kék fény 21.15: Békés József: Császárok. Musical 22.55: Tv-híradó 8. 23.05: Himnusz 2. MŰSOR! 17.45: Cimboraság ís.io: Képújság 18,15: Európai biztonsági és eegyüttműködési értekezlet i. fauRtma&s fovuw, Budapest, MCGRAD — t9&5. juta»» 24^ scefda Szécsényi gyerekek nyara A gyerekek élvezik a nya­rat, a vakáció örömeit. A nyá­ri élmények igazi sava-bor- sát a tábori élet adja. A szécsényi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolából a nyáron sok gyermek vett, il­letve vesz részt a táborozás különböző formájában. — Iskolánkban régi hagyo­mánya van a vándortáboro­zásnak. Az idén 4 ilyen tábort szerveztünk — mondja Sz. Végh Erzsébet csapatvezető. A 7. b. osztályosok Veress Attiláné vezetésével a Bör­zsönyben barangoltak. Két héten át élvezték a tábori élet romantikáját. Fekete Kornélia tanítványai, a Vér­tes nevezetességeivel ismer­kedtek. A '6. b. és c. osztá­lyosok a Bükkben táboroznak. Juhász Katalin tanítványai, a 7-a.-sok, a Kapos útvonalát választották. Az úttörőcsapat több „álló- tábort” is szervezett. A leg­kisebbek, a kisdobosok kö­zül 110-en a rárósi tölgyek alatt kóstoltak bele a tábori élet romantikájába. A leg­nagyobbak a 8. osztályosok a Nyírségben búcsúznak az úttörőmozgalomtól. A 7. a-sok a felsőtárkányi környezetvédő tábor lakói voltak. Az úttörőcsapatból többen vesznek részt központi tábor­ban; Bánkon 10. Zánkán 21, C'ÚIebércen 2, Ráróson az örsvezetőképző táborban 6, Salgóbányán 3 tanuló tölti e) a szünet egy részét. — Ezen a nyáron az isko­lánkból 370 tanuló táborozik — említi az úttörőcsapat­vezető. Ez az iskola létszá­mának megközelítőlég 40 százaléka. A kollégáink kö­zül 24-en áldoztak fel a nyári szünet egy részét erre a célra. Aminek örülünk, hogy több szülő is bekapcsolódott a tá­borok munkájába. Talán még annyit: a táborozás mellett az osztályok országjáró ki­rándulást szerveztek, több rajunk pár kilométeres túrái leit Szécsény környékére. Azoknak a gyermekeknek, akiknek felügyeletét, a szülők a nyáron nem tudják megol­dani, az iskola megszervezte a nyári napközit. — Sok játék. kirándulás, túra, vetélkedő szerepel a nyári napközi programjában — magyarázza Antal Józsefné igazgatóhelyettes, a napközis csoportok vezetője. — Jár­tunk Hollókőn. Pösténypusz- tán. készülünk Ráróspusztá- ra, Ipolytarnócra. Úgy ál­lítjuk össze a programot, hogy a gyerekek jól érezzék itt magukat, ne unatkozzanak. Igénybe vesszük a művelődé-' si köznont, a könyvtár szol­gáltatásait. is. Az idei nyár gazdag prog­ramot nyújt a szécsényi gyermekeknek. Sz. F, i Újabb városfalszakaszt tárnak fel Gorsiumban Játékfilmstúdiók átszervezése Új ösztönzési rendszert vezettek be júliustól a ma­gyar játékfilmgyártásban. A korszerű működési felté­telek kialakításának folyama­tában újjászerveződtek az al­kotóműhelyek is, hogy az ed­diginél is dinamikusabban, rugalmasabban alkalmazkod­janak a művelődés és a gaz­daság változó feltételeihez. Ehhez többlépcsős változ­tatásra van szükség, amely­nek első lépését jelenti a stú­diók újjászervezése. Ennek lényege: a négy játékfilm­stúdió teljesítményarányosan fog részesülni az állami tá­mogatásból. Az új rendszer­ben a biztató, színvonalas eredményeket létrehozó stúdió nagyobb támogatást fog sze­rezni, mint az, amelyiknek a tevékenységét több kudarc kíséri. Ez szükségképpen azt eredményezheti, hogy egyes stúdiók pozíciója megerősöd­nek, másoké gyengül. Aforizmák Ha választanom kellene egy újságok nélküli kormány és kormány nélküli újságok kö­zött, a második mellett dön­tenék. (Thomas Jefferson) ☆ A férfiak mind különböző­ek, de a férjek valamennyien egyformák. (William Sommerset Maugham) 19.0«: Unser Bildschirm. A pécsi körzeti stúdió né­met nyelvű nemzetiségi műsora 19.28: Nyolc dal a stúdióban 20.00: Szép szó 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Nemzetközi női-férfi válo­gatott atlétikai viadal 22.10: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Ketten a vonaton 21.20: A halál neve: City Beati­ful 21.55: Találkozás szovjet műré­szekkel 22.45: Hírek 2. műsor: 19.00: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Szórakoztató vetélkedő 20.40: A jó ötleték stúdiója 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Madeleine. Svéd tv-fílm MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Kölyökbanda. Színes fran­cia film. Háromnegyed 6-tól: A piszkos tizenkettő. I—II. (14) Szí­nes, szinkronizált USA háborús kalandfilm. — Balassagyarmati Madách: Fél 4. háromnegyed 6 és 8-tól: A cápa. (10) Színes USA-kalandfilm. — Pásztói Mát­ra: Tájkép csata után. (14) Szí­nes lengyel film. — Nagybáto- nvi Bányász: Koma kalandiai. Színes, szinkronizált szövi et film. — Nagybátonvi Petőfi: Sortűz egy fekete bivalyért. Szí­nes magyar—francia film. — Ka- rancslapu.itő: Túl nagy rizikó. (14) Színes, szinkronizált ÚSA* kalímdfilm. Gorsium — a 105—106-ban. Traianus császár idejében alapított —, antik római te­lepülés újabb városfalszaka­szainak a feltárásában dol­goznak a székesfehérvári Ist­ván király Múzeum régészei. Megkezdték a nyugati fal, valamint a negyedik sarokto­rony kibontását. Szeptembe­rig végeznek. Gorsiumban a település bel­városát — hivatalos és üzleti negyedét — körülölelő város­falakat már minden oldalról meghatározták, illetve kibon­tották a kutatók. Mint kide­rült, a falak öt kilométer hosszan, két méter szélesen vették körül a város magját. Feltehetően a IV. században emelték őket. Törmelékes ál­lapotban maradtak csak meg, az óriás kváderköveket ugyan­is Székesfehérvár pompás középületeinek, palotáinak az építéséhez használták fel. A városfalak feltárásának azért van nagy jelentősége, mert lehetővé teszi, hogy mérnöki pontossággal körül határolják a kutatók a tele­pülés városmagját, azt a hét hektárnyira becsült terüle­tet, ahol Gorsium legszebb középületei, pompás palotái, szentélyei álltak. , Rendező: MATTHEW ROBBINS Főszereplők: Peter MacNicol, Caitlin Clarke és Sir Ralph Richardson. ☆ ..A Sárkányölő tobzódik ugyan technikai csodákban, akár a Csillagok háborúja, meg a többi társa — mégsem ugyanaz a hatása. Nem érint meg benünket amazok blődsége meg kívülállósága. Alkotója keveri a mesék alapelemeit a mű­szaki trükkökkel... Ezen a filmen is van, mit nézntT”Különösen, ha valaki gye­rekhorrorra kíváncsi. Tele a mozi ártatlan bájossággal — meg vértócsákkal. S a főszereplőben két pszichológusfajta is kedvét lelné: az egyik azt állítja, hogy ki kell venni a játékpisztolyt, játékkardot a gyerek kezéből; a másik ellen­kező véleményen van. Itt igazi terepasztal kínálkozik. Nincs játékkard, csak igazi.” (Magyar Judit, Filmvilág, 85/7.) Nógrád megyei bemutatók: Július 25—31. Balassagyarmat, Madách. Augusztus 15—21. Salgótarján, November 7. —------------------------f----------------------------------------------------------------------■———- ■ i S arkcaeiyölö 1982-ben készült amerikai mesehorror. (Walt Disney-produkció.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom