Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-03 / 154. szám

Az Országos Béketanács levele az európai békemozgalmakhoz Az Országos Béketanács fontos feladatá­nak tekinti, hogy hozzájáruljon az európai békemozgalmak közötti együttműködés elő­mozdításához. Ez tűnik ki abból a levélből, amelyet az OBT küldött a vele kapcsolatban álló európai békeszervezeteknek. A kedden közzétett dokumentum hangsúlyozza: Magyarországon egyre többen kapcsolód­nak be a békemozgalomba, és egyre többen teszik fel önmaguknak és másoknak is a kérdést: hogyan lehetne még hatékonyabbá tenni cselekvésünket, miként lehetne új formákat, új kereteket adni tevékenységünk­nek. Ezt a gondolkodási folyamatot jelentő­sen befolyásolják nemzetközi kapcsolataink is. Külföldi partnereinkkel az utóbbi időben folytatott megbeszéléseink, konzultációink és delegációink kölcsönös látogatásai arról győztek meg bennünket, hogy mások is ha­sonló problémákkal foglalkoznak, mások is hasonló kérdésekre keresnek választ — a köztünk meglevő különbségek és mozgal­maink eltérő működési feltételei ellenére. Töprengésünk és útkeresésünk abból a tényből fakad, hogy a békemozgalmak műkö­dési feltételei az elmúlt évben is tovább módosultak. A nemzetközi élet eseményei részben új körülményeket teremtettek. Mind­ez arra ösztönöz bennünket — és tapasztala­taink szerint partnereinket is —, hogy előre­tekintsünk és új teendőinkkel foglalkozzunk. Eddigi munkánkban a különböző szintű két- és tctboldalú érintkezések, kapcsolat- tartások feltétlenül hasznosak voltak. Segí­tették tájékozódásunkat, mások szándékai­nak megismerését és jobb megértését. Köz­véleményünk, békemozgalmunk minderre a továbbiakban is számít, mert mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy ezek a kap- ' csolatok nem öncélúak. Segítik a nyugodt, feszültségmentes európai légkör kialakulá­sát, hozzájárulnak az egymás iránti bizalom megteremtéséhez és erősítéséhez. Ügy lát­juk, hogy ez' a bizalom még sokszor és sok területen hiányzik Európa keleti és nyugati országai között, pedig enélkül mozgalmaink­ban is nehéz közös vagy párhuzamos akció­kat szervezni céljaink elérése érdekében. Le­hetőségeinkhez mérten magunk is igyek­szünk ilyen akciókat kezdeményezni, szíve­sen részt veszünk mások kezdeményezései­ben, egymás identitásának elfogadása és kölcsönös tiszteletben tartása alapján, a nemzetközi békemozgalmi kapcsolatokban az elmúlt évek során kialakult pozitív nor­mák alapján. Hazánkat Európa integráns részének te­kintjük: bennünket éppúgy érintenek az összeurópai kérdések, mint bármelyik ke­leti vagy nyugati partnerünket. Mi is a hel­sinki szellemet kívánjuk erősíteni, illetve ér­vényre juttatni, s ennek megfelelően szeret­nénk tovább munkálkodni a békés egymás mellett élés és az atomíegyvermentes Európa megvalósításáért. Kétoldalú kapcsolataink a legkülönbözőbb, indíttatású európai' békemozgalmakkal a kö­zelmúltban nagyon intenzívek voltak, s ezt az aktivitást teljes mértékben természetes­nek és indokoltnak tartjuk. Az összeurópai békemozgalmi együttműködésben továbbra is jó lehetőségeket látunk. Véleményünk sze­rint megteremthetők és biztosíthatók a hosz- szú távú, tartós együttműködés alapjai; eh­hez konstruktív szellemű, közös erőfeszíté­sekre van szükség. • Ehhez szeretnénk a ma­gunk módján hozzájárulni kétoldalú kapcso­latainkkal is. Emellett változatlanul hasznos­nak tartjuk a multilaterális fórumokat, és készek vagyunk találkozni mindazokkal, akik hajlandók a korrekt együttműködésre. Ebben a szellemben ■ kívánunk fellépni Eu­rópa valamennyi békeszerető erejével közö­sen a fegyverkezési versennyel szemben, szolgálva kontinensünk békéjének és bizton­ságának nemes ügyét — hangoztatja végeze­tül a dokumentum. (MTI) Megkezdődtek a magyar—egyiptomi külügyminiszteri tárgyalások ' Kegyelete« megemlékezéssel kezdődőt kedden Ahmed Esz­mat Abdel-Megidnek, az Egyiptomi Arab Köztársaság külügyminiszterének hivata­los programja. Az egyiptomi diplomácia vezetője —. aki Várkonyi Péter külügyminisz­ter meghívására hétfőn a ké­ső esti órákban érkezett Bu­dapestre — megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Ezt követően. délelőtt a Külügyminisztériumban meg­kezdődtek a magyar—egyipto­mi külügyminiszteri tárgyalá­sok. Várkonyi Féter és Ahmed Eszmat Abdel-Megid szívé­lyes légkörben véleményt cse­réltek a nemzetközi, a béké­vel és biztonsággal összefüg­gő kérdésekről, amelynek so­rán különös figyelmet fordí­tottak az európai helyzetre és a közel-keleti térségre. A külügyminiszterek kifejtették országaiknak a közel-keleti válság megoldására vonatko­zó álláspontját. A két ország diplomáciájá­nak vezetője, a tárgyaláson áttekintette a magyar—egyip­tomi államközi kapcsolatokat és fejlesztésük lehetőségeit. A megbeszélésen részt vett Simonyi Ernő, hazánk kairói, valamint Abdel Moneim Atik, Egyiptom budapesti nagykö­vete. A délutáni órákban az egyiptomi külügyminiszter a Dunakanyar nevezetességeivel ismerkedett. Ezt követően Ah­med Eszmat Abdel-Megid ta­lálkozott a hazánkban tanuló egyiptomi diákokkaL Este Váronyi Péter díszva­csorát adott vendége tisztele­tére a Külügyminisztérium vendégházában. (MTI) Lengyelország Hamisak a nyugati állítások A nyugati sajtónak az ál­lítólagos újabb lengyel sztráj­kokra vonatkozó állításaival, a lengyel—amerikai viszony­nyal, illetve a lengyel kor­mánynak a politikai bebörtön- zöttekre vonatkozó állás­pontjával foglalkozott töb­bek között külföldi újságírók számára tartott szokásos keddi sajtóértekezletén Jerzy Ur­ban, a lengyel kormány szó­vivője. Urban határozottan cáfol­ta a nyugati sajtónak azokat az állításait, miszerint ' hétfőn sztrájk volt Lengyelország­ban. Ezek a hírek — szögezi le Urban — nélkülöznek min­den alapot, mivel a munka- beszüntetések szervezésére irányuló elszórt kezdemé­nyezések nem találtak támo­gatásra a munkáskollektívák között. A kormányszóvivő bírálta az amerikai kormányzat Len­gyelországgal szemben foly­tatott politikáját. Hozzáfűzte, hogy a (fét ország közötti vi­szony javítása nem csupán Lengyelországnak lenne ér­deke, hanem a kelet—nyugati kapcsolatokra is jótékony hatással lenne. A lengyelországi politikai bebörtönzöttekkél kapcsola­tos kérdésre válaszolva Ur­ban kijelentette, hogy az or­szágban jelenleg 199 személy van börtönben politikai okok­ból. Emlékeztetve a tavaly jú­liusi amnesztiára, Urban kifejtette.'hogy a lengyel kor­mány a közeli jövőben nem szándékozik újabb amnesztia- rendéletet hozni. (MTI) Duna—85 hadgyakorlat Hadműveleti, harcászati gyakorlatot tartanak ezekbrn a napokban hazánk területén a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői éves kiképzési tervének megfelelő­en a Magyar Néphadsereg, a szovjet hadsereg és a cseh­szlovák néphadsereg kijelölt törzseinek és csapatainak résztvételével. A Duna—95 elnevezésű hadgyakorlaton a három országból mintegy 23 ezer katona vesz részt. Az „ellenséggel" vívott küzdelem során hagyományos és tömeg- pusztító fegyverek alkalmazá­sát. valamint aktív rádió­elektronikai zavarás körülmé­nyeit feltételezik. A gyakorlat megkezdésekor wbból indultak ki, hogv vá­ratlan légi és szárazföldi had­műveletekkel agressziót indí­tottak a szocialista országok, köztük a Magyar Népköztár­saság ellen is. Az első napokban a részt­vevők az ellenség agressziójá­nak védelemmel történő elhá­rítását gyakorolták. A sikeres védelmi harc eredményeként — csapataink ellencsapása után — támadó hadművelet bontakozott ki. A gépesített lövészalakulatok áttörését ra­kétákkal, tüzérségi tűzzel, va­dászrepülők és harci helikop­terek bevetésével támogatták:. Az erős ellenállást leküzdve a magyar, a szovjet és a cseh­szlovák katonák áttörték az ellenség peremvonalát, s meg­teremtették az újabb erők bevetéséhez szükséges feltéte­leket. Ezt a harctevékenységet te­kintették meg kedden a gya­korlat színhelyén a sajtó honvédelmi tudósítói. Meggyő­ződhettek arról, hogy a Du­na—85 hadgyakolaton részt vevők felkészültsége magas színvonalú. Minden fegyver­nem és szakcsapat katonái szakavatottan kezelik a kor­szerű — köztük a legújabb — harci-technikai eszközöket, kiválóan együttműködve old­ják meg feladataikat. A gya­korlat parancsnokai hangsú­lyozták: a Duna—85 eddigi tapasztalatai is bizonyítják, hogy a Varsói Szerződésbe tö­mörült testvéri hadseregek katonái mindenkor készek és képesek megvédeni a szocia­lizmus vívmányait. A gyakorlat a terveknek megfelelően folytatódik. CMTU 2 NÓGRÁD — 1985. július 3., szerda Andrej Gumikét választották a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnökévé (Folytatás az 1. oldalról) sára. Mindennek előfelté­tele a párt vezető szerepének további erősítése a társada­lomban, és megköveteli az SZKP Központi Bizottsága, Politikai Bizottsága munká­ja hatékonyságának növelé­sét. E konkrét körülmények kö­zött, a jelenlegi szakasz fel­adatait figyelembe véve, az SZKP KB plénuma célszerű­nek ítélte, hogy az SZKP KB főtitkára a párt központi szer­vei munkájának szervezésére, az összes párt-, állami és tár­sadalmi szervezet erőfeszíté­seinek egyesítésére összpon­tosítson maximálisan, a fel­vázolt irányvonal sikeres megvalósítása érdekében. Ezzel kapcsolatban az SZKP Központi Bizottsága, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és a Legfelsőbb Ta­nács pártcsoportja azzal bí­zott meg, hogy önök elé terjesszem megvitatásra a korelnökök tanácsa által is támogatott javaslatot: vá­lasszák meg a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnökévé Andre.) Andrejevics Gromiko elvtár­sat. Gromiko nevét széles kör­ben ismerik mind országunk­ban,- mind határainkon túl. Mint kiemelkedő politikus, a párt egvik legrégibb tagja, nagymértékben hozzájárul bei- és külpolitikánk kidol­gozásához és végrehajtásához. Elmélyült tudása és sokolda­lú tapasztalata elvi megkö­zelítéssel és következetes­séggel párosul nála az álta­lunk kidolgozott irányvonal megvalósításában. Pártunk és népünk nagyra értékeli érde­meit a szovjet állam külpo­litikájának megvalósításá­ban. Ügy gondolom, hogy minden alapunk megvan azt állítani, hogy Andrej Andre­jevics Gromiko méltó lesz azoknak a feladatoknak az el­látására, amelyek a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének munkája irá­nyításából fakadnak. Ezentúl jobban ki kell használnunk a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa alkot­mányos hatáskörét és szé­les gyakorlati lehetőségeit az ország élete kulcskérdéseinek megvizsgálásában, az irányító szervek ellenőrzésében. A Legfelsőbb Tanácsnak több > feladatot kell megoldania a törvényhozás tökéletesítése te­rén. A szilárd törvényesség elválaszthatatlan része a szo­cialista demokráciának, ■ a társadalmi igazságosság elve szigorú betartásának. Mai tár­sadalmi életünkre minden ed­diginél inkább jellemző a szovjet emberek politikai ak­tivitása: számos javaslattal élnek politikai, gazdasági és a társadalom más területeit érintő kérdésekben. érzé­kenyen reagálnak minden hiá­nyosságra. Ez valójában a demokrácia igazi megnyilvá­nulása, annak kifejezése, amit mi a nép szocialista ön- kormányzatának nevezünk. tgv tehát nagyon sok teen­dőnk yan a tanácsok munká­jának javítása érdekében, a törvényesség erősítésében. És a Legfelsőbb Tanács Elnök­ségének. elnökének ebben be­folyásos és cselekvő szerepet ke,11 betöltenie. Mindezek figyelembevételé­vel — képviselő elvtársak — az önök. megvitatására ter­jesztem elő a következő ha­tározattervezetet : KUiaon eiviarsaK! Mindenekelőtt őszinte kő- szünetemet szeretném kife­jezni Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának azokért a jó sza­vakért, amelyet rólam mon­dott, amikor javaslatot tett arra, hogy válasszanak meg a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének. Nem nekem kell eldöntenem, hogy megszolgáltam-e vagy sem ezeket a szavakat. A javaslatról alig néhány perce hozott határozat mé­lyen megindított engem. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa irántam való nagy bi­zalmát mutatja. Országunkra hatalmas fel­adatok várnak a gazdasági és •társadalmi fejlődés terén, a szovjet nép jólétének növe­lésében. A Szovjetunióra hatalmas szerep hárul nemzetközi ügyekben, a nukleáris háború veszélyének megakadályozá­sában, a béke mégsziláröítá- sában. A belső dolgainkat és a külpolitikát illető konkrét feladatokat megfelelő teljes­séggel és határozottsággal fo­galmazták meg azokban a döntésekben, amelyeket pár­tunk Központi Bizottságának legutóbbi ülésein hoztak. A párt és a nép bizalmát élvező minden kommunistának az a dolga, hogy hozzájáruljon e döntések megvalósításához és ezzel az iránta tanúsított bi­zalmat is megszolgálja. Űj tisztemben minden erő­feszítést megteszek azért, hogy becsülettel teljesítsem a párt­„A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége Leg­felsőbb Tanácsának határoza­ta : Andrej Gromiko képviselőt megválasztja a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnökévé”. Egyidejűleg határozat el­fogadását javasoljuk, amely felmenti Andrej Gromiko elvtársat a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének első helyettese és a Szovjetunió külügyminisztere kötelessé­geinek teljesítése alól. A küldöttek a javaslatot egy­hangúlag jóváhagyták, s Andrej Gromikót, az SZKP KB PB tagját megválasztották a Legfelsőbb Tanács Elnökségé­nek elnökévé. Gromiko meleg szavakkal köszönte meg a bizalmat. j tat, az országgal, a néppel szembeni kötelességemet. A második napirendi pont­tal összefüggésben Jegor Li- gacsov. az SZKPKB PB’igia, az SZKP KB titkára, a Leg­felsőbb Tanács küldötte ter­jesztette elő az SZKP Köz­ponti Bizottságának javasla­tát, hogy válasszák meg a Legfelsőbb Tanács Elnökségé­nek tagjává Mihail Gorba- csovot, az SZKP KB főtitká­rát. A küldöttek a javaslatot elfogadták, s egyhangúlag megválasztották Mihail Gür- bacsovot a Legfelsőbb Tanács Elnökségének tagjává. Az ülésszak ezután a Leg­felsőbb Tanács Elnöksége el­nökének helyettesévé meg­választotta Vlagyimir Orlooot, az Oroszországi Föderáció Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét, és Janisz Vagriszi. a Lett SZSZK Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnökét. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka Eduard Sévardnadzét, áz SZKP KB PB tagját a Szovjetunió kül­ügyminiszterévé nevezte ki. A külügyminiszter személyőre Nyikolaj Tyihonov. az SZKP KB PB tagja, a miniszterta­nács elnöke tett javaslatot. A környezetvédelemről éá az ezzel kapcsolatos jogal­kotói munkáról Zija Nurijev miniszte: elnök-helyettes tar­tott eladói beszédet, A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa szövetségi tanácsá­nak ülésén, kedden délután Jegor Ligacsovot, az SZKP KB PB tagját, az SZKP KB titkárát választották meg a szövetségi tanács külügyi bi­zottságának elnökévé. A Andrej Gromiko életrajza Andrej Gromiko, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak kedden megválasztott el­nöke szegényparasztszii’ők gyermekeként 1909-ben szüle­tett a belorussziai Sztarije Gromiki faluban. Orosz nem­zetiségű. Andrej Gromiko 1939-től dolgozott a diplomáciai pá­lyán. Tanácsosi beosztásban dolgozott az Egyesült Álla­mokban a szovjet nagykövet­ségen. 1943—1946. között a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete az Egyesült Államokban, s ezzel egyidejűleg a Szovjetunió kö­vete a Kubai Köztársaságban. Az elkövetkező években a Szovjetunió állandó képvise­lője az ENSZ Biztonsági Ta­nácsában, s egyidejűleg kül­ügyminiszter-helyettes. Rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetként dolgozott Nagy- Britanniában, majd a Szovjet­unió külügyminiszterének el­ső helyettesévé nevezték Ki. Andrej Gromiko 1957 " feb­ruárjától — a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége elnökévé tör­tént megválasztásáig — volt a Szovjetunió külügyminisz­tere. A minisztertanács első elnökhelyettesévé 1985-ban nevezték ki. A Szovjetunió Kommunista Pártjának 1931 óta tagja. t\z SZKP XIX. kongresszusán az SZKP KB póttagjává, majd a XX. kongresszuson, s a XII. kongresszustól vala­mennyi pártkogresszuson a Központi Bizottság tagjává választják. Az SZKP KB Po­litikai Bizottságának 1973 óta tágja. (MTI) Losonczi Pál üdvözlete ANDREJ GROMIKO elvtársnak, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége el­nökének. Moszkva Tisztelt Gromiko elvtárs! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magam nevében szívből köszöntőm önt a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövet­sége Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökévé történt megválasztása alkalmából. Népünk a Szovjetunió kiemelkedő vezető­jét, a megbonthatatlan magyar—szovjet ba­rátság és együttműködés őszinte hívét tiszteli önben. Szívből kívánunk önnek jó egészsé­get, további nagy sikereket a szovjet nép javára és közös céljaink, a szocializmus és a béke érdekében kifejtett sokoldalú, fele­lősségteljes .tevékenységéhez. Budapest, 1985. július 2. LOSONCZI PÁL. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. * Várkonyi Péter külügyminiszter táviratban fejezte ki jókívánságait Eduard Sevardnadzé- nak, a Szovjetunió külügyminiszterévé történt kinevezése alkalmából. (MTI) Andrei Gromiko köszöneté

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom