Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-23 / 171. szám

I \ Háromórás tűzharc Bejrútban Nabih Berri nyilatkozata Csillagok háSorűja”, Contra ~csiTIagoíc békéje'* . Heuréka Euréka ? palesztin menekülttáborban a palesztin és a muzulmán fegyveresek között. Egy sze­mély meghalt, tízen pedig megsebesültek. Hírügynökségi jelentések szerint fegyveresek rakétával lőtték a libanoni rádió egyik adóépületét, s emiatt két órán keresztül szünetelt az adás. Libanonban egy hete van érvényben a szíriai támoga­tással létrehozott, Nyugat- Bejrútra vonatkozó úgyneve­zett biztonsági terv. Nabih Berri, a síita Amal- mozgalom vezetője a libanoni művészeti Múzeumban — vá­logatást mutatnak be a Tretyakov Képtár, a Puskin Múzeum és néhány más szovjet gyűjtemény anyagából. A zenei rendezvényeken több híres előadóművész ven­dégszerepei. ismét fellép Je- lena Obrazcova, valamint Jevgenyij Nyesztyerenko, aki magyarul is énekel majd, s mesterkurzust vezet a Zene- akadémián. Két további ze­nei esemény: a Moszkvai Virtuózok Kamarazenekará­nak koncertje, s az immár világhírű Vlagyimir Minyin vezette kórus fellépése. A kórus jelenleg a Szovjetunió egvik vezető együttese, re­pertoárjukon XVI—XVII. századi ősi orosz zene, az orosz klasszikusok művei, va­lamint olasz reneszánsz dalok szerepelnek. Egyik legfonto­sabb zenei törekvésük annak bemutatása, hogy a régi orosz zene miként tükröződik a mai szovjet szerzők műveiben. A kulturális napokra mint­egy ötszáz szovjet művész érkezik hazánkba. A nagy­szabású program része lesz a szovjet filmhét, ' számos író-olvasó találkozó, irodal- ■ mi est, fotókiállítás és mű­vészi szimpózium. Hat és fél porc iszonyat Hat és fél perc áradat, amely elpusztított minden útjába kerülőt, legyen az ember, állat, vagy épület. Az észak-olasz­országi tragikus gátszakadás szomorú — és még nem végle­ges következményei már ismeretesek a híradásokból: több mint kétszáz halott és rengeteg eltűnt személy. A Trento várostól 75 kilométerre fekvő, falvakkal és nya­ralóhelyekkel benépesített alpesi völgy felett létesített falu mesterséges tavának gátja péntek délben szakadt át, ám életben maradt helybeliek szerint már tavaly is jeleztek vízszivárgást. Az érintettek akkor ezt a figyelmeztetést el­engedték a fülük mellett. Pedig különösen- nagy figyelmet kellett volna ennek szentelniük, hiszen a tározó vize a be­került kőzet miatt háromszor-négyszer megnövelte a gátra nehezedő nyomást. Megdöbbentő gondatlanság, hogy ennek ismeretében is csak egy primitív védőtöltést építettek, azt is közönséges földből. Olaszországban nem először fordul elő ilyen jellegű sze­rencsétlenség: szinte minden évben összedől egy-egy lakó­ház, számos emberéletet követelve. A tragédiákat eLső látás­ra •— mint a tavalyit is — a-természeti elemek szeszélyei okozzák, azonban különösebb vizsgálat nélkül is hamar ki­derül, hogy például az alapozásnál egészen egyszerűen ki­spórolták a cementet. így persze, nem meglepő, ha az épü­let, — vagy a gát — nem bírja-ki'a felhőszakadást követő víztengert. A háromméteres víz- és iszaptenger elöntötte Stava és Te- sero falu sok házát, szállodáját. Az egyik hotelben hatvan olasz kisiskolás nyaralt — tanáraikkal együtt egy szálig oda­vesztek. A felháborodás óriási, mivel a kezdeti sokk után már nyilvánvaló: itt is és most is bűnös mulasztás történt. Ezen a véleményen van pártállástól függetlenül az olasz sajtó, követelve a bűnösök felelősségre vonását. Nos. a helyi hatóságok máris negyven személy ellen indí­tottak eljárást. A vád ellenük: felelőtlenségből és bűnös mu­lasztásból elkövetett tömeges emberölés. Nagy kérdés, hogy szárazon kerül-e ki a botrányból a bánya és tározó két olasz állampolgárságú magántőkés tulajdonosa, akik jelenleg az NSZK-ban élnek. A La Stampa mindenesetre óvott attól, hogy az ügyet „néhány mérnök letartóztatásával elintéz­zék.” Dk. 2 NÓGRÁD - 1985. július 23, kedd lapokban hétfőn nyilvános­ságra hozott közleményében elítélte az izraeli megszállók vasárnapi dél-libanoni véres akcióját. Izraeli egységek va­sárnap megtámadták az ál­taluk „biztonsági zónának” nevezett körzetben Kabrin és Szezsud falukat. Nabih Berri közölte, hogy az ilyen táma­dások csak megerősítik a li­banoniakat abban az elhatá­rozásukban, hogy folytassák a harcot a megszállók ellen hazájuk teljes felszabadításá­ig. (MTI) Koszorúzás Varsóban Katonai tiszteletadás mellet­ti koszorúzási ünnepséggel emlékeztek meg hétfőn Var­sóban 1944. július 22-ről, ami­kor az ideiglenes lengyel kor­mány közzétette kiáltványát, amely meghatározta a háború utáni Lengyelország fejlődé­sének irányait Az ismeretlen katona sírjá­nál lezajlott ünnepi őrségvál­tás után a lengyel nép és a politikai vezetés nevében Woj- ciech Jaruzelski hadseregtá­bornok, a LEMP KB első tit­kára, miniszterelnök és Hen­ryk Jablonski, az államtanács elnöke helyezte el a hála és a kegyelet koszorúit. Ezt kö­vetően a Varsóban akkredi­tált nagykövetségek képviselői koszorúzták meg az ismeret­len katona sírját. A koszorú­zást ünnepségen jelen voltak a LEMP KB PB és a kor­mány tagjai. A varsói központi ünnepsé­get a lengyel néphadsereg had­erőnemeit képviselő díszelgő, alakulatok felvonulása zárta. (MTI) Genscher és Howe megbeszélései ötórás megbeszélést folyta­tott vasárnap a késő esti órákban Bonnban Sir Geoff­rey Howe brit külügyminisz­ter és vendéglátója, Hans- Dietrich Genscher, a nyugat­német diplomácia vezetője. A bonni külügyminisztérium közleménye szerint a találko­zón a bécsi haderőcsökkenté­si tárgyalásokról, a genfi szovjet—amerikai tárgyalá­sokról, valamint a Közös Pi­ac problémáiról volt szó. Ho­we és Genscher hétfőn dél­előtt Brüsszelbe utazott, hogy részt vegyen az EGK külügy­miniszteri tanácsának két­napos ülésén. (MTI) A monda szerint Arkhimé­dész csupaszon rohant végig a városon örömében, amikor a fürdőkádban ülve rájött a folyadékok felhajtóerejének később róla elnevezett törvé­nyére. Heuréka! Megvan! — kiabálta, miközben a derék szürakuszaiak döbbenten néz­tek a hibbantnak vélt tudós­ra. Francois Mitterrand fran­cia elnök kétségkívül jól öl­tözött volt. amikor áprilisban bejelentette az Euréka-prog- ram beindítását — nem is tar­totta senki féleszűnek. sőt' Ám ami a döbbenetét illeti, abban nem volt hiány: Ro­nald Reagan köreit — ezt a mondást is Arkhimédésznek tulajdonítják — alaposan megzavarta az európai űrku­tatási terv. LÁTSZÓLAGOS FELÜLETESSÉG Az Euréka-programot az­óta is gyakran emlegetik a nagy hírügynökségek — job­bára anélkül, hogy megkísé­relnék körvonalazni a nagy­szabású elképzelést. Nem vé­letlen ez .a látszólagos felüle­tesség. Az Euréka-terv rész­letei egyelőre nem ismerete­sek olyan mértékben, mint az amerikai ..stratégiai védelmi kezdeményezés” (SDI), a csil­lagok háborúja néven ismert reagani program összetevői. Látszólag úgy tűnhet, a fran­ciák előbb „bedobták a köz­véleménybe” ötletüket, s csak később kezdték kidolgozni azt. Bárhogyan legyen is, lo­gikus lépésnek látszik ' egy nyugat-európai űrkutatási program beindítása, hiszen az SDI, esetleges megvalósulása esetén még jobban kiszolgál­tatná az Egyesült Államok­nak a NATO többi tagját. Ráadásul az esetleges és el­kerülhetetlen — szovjet vá­laszintézkedéseket is beszá­mítva, tovább nőne a szaka­dék a nagyhatalmak és a kö­zéphatalmi státusra igényt tartó Franciaország között. Harmadszor pedig egész Nyu- gat-Európa óriási hátrányba kerülne az amerikai és a ja­pan elektronikai, űrkutatási iparral szemben, ami rontaná helyzetét a gazdasági ver­senyfutásban. Ebben a hely­zetben Nvugat-Európának csak két lehetősége maradt. Vagy teljes energiájával részt vesz az SDI-ben, és megpró­bál. minél nagyobb részese­désre szert tenni benne, vagy saját kutatási programba kezd. Nem lehetett kétséges, hogv Franciaország ez utób­bit tartja egyedül elfogadha­tónak, s a Közös Piac tagjai közül többen támogatják is ezt az elképzelést. A legfon­tosabb országok, az NSZK és Nagy-Britannia viszont szem­látomást két vasat akarnak a tűzben tartani, s mindkét tervben részt kívánnak venni. „CIVIL”-PROGRAM Az Euréka lényege az ed­dig kiszivárogtatott hírek sze­rint az lenne, hogy Nyugat- Európa összehangolná kutatá­sait a nagy teljesítményű, ötö­dik generációs számítógépek, a mikroelektronika, a teljesen integrált gyártó rendszerék, a robotika, a mesterséges érte­lem, a lézer, az új anyagok, az optikai elektronika és a szélsőséges hőmérsékleti vi­szonyok között felhasználható technológiák fejlesztése terü­letén. Ezek az irányok nagy­részt egybeesnek a SDI cél­kitűzéseivel, ám amíg az SDI katonai terv másodlagos pol­gári vonatkozásokkal, az Eu­réka nagyrészt „civil” prog­ram — letagadhatatlan kato­nai felhangokkal. Ha nem is teljesen meggyőző a „csilla­gok békéje” elnevezés — utalva az amerikai változat „csillagok háborúja” gúnyne­vére —, bizonyos. hogy az Euréka egészen más jellegű program lenne, mint a világ közvéleménve által folyamato­san bírált SDI. A nagv nvugat-európai cé­gek máris fölfieveitek a lehe­tőségre. s legtöbbjük mind­két programban szeretne részt venni. Ezzel meg kíván­ják akadálvozni, hogy az Eavésült Államok olcsón hoz­zájusson az SDT-hoz alkal­mazható technológiákhoz, melyeket továbbfejlesztve Pokolgépek robbantak Koppenhágában Három pokolgép robbant hétfőn Koppenhága központjá­ban. Az egyik a Northwest Orient amerikai légitársaság irodájában, a másik kettő a dán főváros zsinagógájában. A néhány perces időkülönb­séggel elkövetett merényletek­ben huszonhármán sérültek meg, közülük hárman súlyo­san. A Northwest Orient az egyetlen amerikai légitársa­ság, amely irodát tart fenn Koppenhágában. A rendőrség lezárta a körzetet és meg­kezdte a nyomozást. Néhány órával a gébbantá- sok után| az Iszlám Szent Há­ború elnevezésű, libanoni szél­sőséges síita szervezet vezetői Bejrútban telefonon azt kö­zölték az egyik külföldi saj­tóközponttal, hogy a szervezet tagjai követték el a koppen­hágai merényleteket. A köz­lés szerint a robbantásos ak- "!Ó válasz volt az izraeli csa­patoknak a dél-libanoni, síi­ták lakta Kabrin falu ellen vasárnap végrehajtott gyilkos támadására. (MTI) Richard Nixon interjúja már nem juttatna vissza szö­vetségeseinek. Másrészt an­nak is gátat szeretnének szab­ni, hogy a nyugat-európai tu­dósok egész nemzedékét csá­bítsák át az óceán túlsó part­jára a csillagászati összegek­ért folytatott űrkutatás ígére­tével. AZ ELSŐ ÜZLETKÖTÉSEK Bár Mitterrand-nak eddig fnég nem sikerült véglegesen és visszavonhatatlanul meg­teremteni az Euréka-terv anyagi alapjait, az első üzlet­kötések máris megtörténtek. Az úttörők az állami tulaj­donban levő francia katonai cég. a Matra, és a norvég Norsk Data voltak: kismére­tű, nagy sebességű új számí­tógépcsalád kifejlesztésében állapodtak meg. A nyugathé- met Siemens, a francia Bull, és a brit ICL nagyméretű számítógépek közös gyártásá­ról gondolkodnak. A Siemens ráadásul még egy tervben szeretne részt venni a holland Philips, a brit General Elekt- ric, és a francia Thomson tár­saságában: új mikroprocesz- szor-nemzedék, gallium-arze- nid integrált áramkörök, mik­rohullámú alkatrészek, nagy­érzékenységű memóriák, la­pos képernyők, és rengeteg különböző típusú érzékelő- műszer szerepel az előzetes „étlapon”. Ezek a kutatások beleillenek a nagy teljesítmé­nyű adatfeldolgozás, a digi­tális telekommunikáció, a szá­razföldi és 'gi megfigvelés űrbéli és földi megvalósításá­ra irányuló Euréka-elképzelé- sekbe. Az Euréka egyelőre persze nem versenyezhet az SDI-val anyagi fedezet dolgában, hi­szen mindössze egymilliárd dollárnak megfelelő alappal pendelkezik, szemben az ame­rikai versenytárs huszonhat­milliárdos költségvetésével, 1990-ig bezárólag. Ám a terv beindítói szerint az Euréka részeredményei hamarosan komoly 'hasznot 1 hajthatnak majd a mindÖihäpi életben?s ez segíteni fogja a további programok finanszírozását is. S ha a kedves olvasó számá­ra kissé sok volt a műszaki kifejezések listája, ne magára vessen. Az Euréka-program, akárcsak az SDI, egyelőre még nem a jelen. De nagyon hamar azzá válhat, ennek minden katonai, politikai, gazdasági és társadalmi kö­vetkezményével. Arkhimédész azt mondta, hogy egy szilárd pontról ki tudná, mozdítani sarkaiból a Földet. Mi már tudjuk, hogy a világmindenségben nincs ilyen szilárd pont. Az SDI és az Euréka sem lesz képes egy csapásra mindent a visszá­jára fordítani, s a szilárd pont helvett egyre ingovánvo- sabb talajra tévednek a vörög matematikus kései utódai. Horváth Gábor Terroristák elítélése Izraelben Mikor gondolt atombombára a volt elnök ? Richard Nixon volt ameri­kai elnök hivatali ideje alatt négyszer foglalkozott az atom­fegyver bevetésének gondola­tával — derül ki abból az interjúból, amelyet az egykori elnök a Time amerikai hír­magazinnak adott. Bevallása szerint azonban „egyszer sem gondolt egészen komolyan a pusztító fegyver használatá­ra”. öt évig volt elnök Richard Nixon: 1969 és 1974 között töltötte be a tisztséget. Első alkalommal a vietnami hábo­rú idején ötlött fel benne az atombomba bevetésének gon­dolata, de egyrészt úgy érez­te, hogy „hagyományos fegy­verekkel is el tudjuk érni ka­tonai céljainkat”. Másrészt a nukleáris fegyver bevetése akkor véget vethetett volna a szovjet—amerikai viszony ja­vulásának — közölte az inter­júban Richard Nixon. (A volt elnök jelezte, hogy az észak­vietnami gátak lettek volna az atomtámadás lehetséges célpontjai.) A volt elnök 1969-ben, a szovjet—kínai határincidens idején szintén foglalkozott az atomtámadás gondolatával. Akkor azért, mert úgy véle­kedett, hogy „a Szovjetunió esetleg nukleáris fegyvert vet be Kína ellen és meg kellett volna mutatnunk a szovjetek­nek, hogy ilyesmit nem tű­rünk el”. 1971-ben, az indiai—pakisz­táni háború idején Nixon — mint most elmondta — úgy vélekedett: fennáll annak a veszélye, hogy Kína Pakisztán oldalán beavatkozik a konf­liktusba. „Ebben az esetben Kínát szovjet támadás fenye­gette volna” — visszhangozta most a volt elnök az akkori amerikai feltevéseket. Ezt a „támadást” áz Egyesült Álla­mok a Szovjetunióra ledobott atombombával kívánta volna megakadályozni. 1973-ban. az arab—izraeli háború idején is fontolóra vet­te Nixon az atomtámadás le­hetőségét (készültségbe is he­lyezte az amerikai hadászati atomerőket), mert akkor úgy vélte, hogy „a Szovjetunió egyoldalúan be akar avatkoz­ni a térségben”. „Nem annyi­ra fenyegetni akartuk a Szov­jetuniót, mint inkább csupán jelezni, hogy képesek vagyunk az ellenállásra hagyományos és atomfegyverrel egyaránt” — állítja Richard Nixon az in­terjúban. (MTI) Egy izraeli bíróság hétfőn életfogytiglani börtönbünte­tésre ítélt három ciszjordániai zsidó telepest az ott élő pa­lesztinok ellen elkövetett ter­rorista akcióik miatt. Az izra­eli közvéleményt megosztó perben tizenkét további sze- ményre háromtól tíz évig ter­jedő börtönbüntetést szabtak ki. A tizenöt vádlott annak a földalatti szervezetnek volt a tagja, amelyet az izraeli biz­tonsági szolgálat tavaly ápri­lisban leplezett le. Ök követ­ték el többek között a két ciszjordániai palesztin pol­gármester elleni bombame­rényletet, 1983-ban pedig a hebroni egyetemen megöltek három palesztin diákot. ☆ Hétfőn hajnalban a korzi­kai Ajaccióban egy fegyveres tüzet nyitott két járőrszolgá­latot végző rendőrre. Mind­kettő súlyos sérüléseket szen­vedett, a támadónak sikerült kereket oldania. A két rendőr egy 30 éves, visszaeső bűnö­zőt vélt felismerni a merény­lőben. (MTI) é Sevardnadze fogadta Hartmant Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere hétfőn fo­gadta Arthur Hartmant, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét. A találkozón, amelyet az amerikai nagykövet kért, a két ország közötti kapcsol«■ ■ tokról, valamint a Mihai Gorbacsov és Ronald Reagar tervezett találkozójával össze­függő kérdésekről tárgyaltak Áttekintettek néhány, mind­két fél érdeklődésére számot- tartó nemzetközi témát is. (MTI) T (Folytatás az 1. oldalról.) állnak. Élénken foglalkoztat­ják az együttest a nemzedéki kérdések, a múlthoz való vi­szony, s a mai kultúra prob­lémái is. Bár főleg fiatalok látogatják az előadásokat, nem tartják magukat ifjúsági színháznak, s nem visznek színre csak a fiataloknak szóló edőadásokat. A Budapesten is bemutat­ni tervezett Juno és Avosz című rockopera a színház útkeresési törekvéseinek egyik eredménye. A darab Voznye- szenszkij művén alapul, a magyar közönség a Fővárosi Operettszínház előadásából már ismerheti a darabot — itthon Remény címmel mutat­ták be. A Komszomol Szín­ház másik előadásán egy kortárs szovjet szerző munká­ját játsszák. A rendezvénysorozat nagy közönségsikerre számottartó eseménye lesz a szkita arany­kincsek és régészeti leletek tárlata, amelyet az Ermitázs anyagából állítottak össze. A kiállítás eddig több európai fővárost megjárt, s most a magyar közönség is megis­merkedhet a sok tekintetben páratlan műtárgyakkal. Egy másik tárlaton — a Szép­II szovjet túlin napjai Mapotszágon ' Űjabb harcok voltak hét­főre virradóra a libanoni fővárosban. A keresztény és muzulmán milíciák fegyveresei három­órás tűzharcot vívtak egy­mással a Bejrútot kettéosztó úgynevezett „zöld vonal” mentén. Az összetűzésekben, rendőrségi jelentések szerint, hárman életüket vesztették, tizenhatan megsebesültek. A harcok miatt a két város­rész közötti átkelőhelyeket lezárták. Ugyanakkor fegyveres ösz- szecsapások voltak a Satila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom