Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-20 / 169. szám

Szót emelünk a béke, a biztonság érdekében MAGVAR FELSZÓLALÁS A NŐK VILÁGKONFERENCIÁJÁN r Schweitzer Klára, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Mindenki számíthat együtt­működésünkre, akit a béke és az államok közötti egyen­jogú kapcsolatok szándéka ve­zet — mondotta Dusch ek La­josné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, a nairobi nőkonferencián részt vevő ma­gyar kormánydelegáció veze­tője a pénteki plenáris ülé­sen. Bevezetőben a Magyar Nép- köztársaság kormánya és né­pe nevében üdvözölte a kon­ferenciát, majd méltatta az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének tevékenységét a nők­kel szembeni hátrányos meg­különböztetés minden formá­jának felszámolása érdeké­ben. Mint mondotta, a nem­zetközi helyzet romlása elle­nére az elmúlt tíz évben si­került ezen a téren megte­remteni és továbbfejleszteni az együttműködést. Az 1975-ben Mexikóban megtartott első világkonfe­rencia óta jelentős eredmé­nyek születtek a női egyen­jogúság megteremtésében, a világ számos térségében azonban a nők és a gyerme­kek szociális helyzete tovább romlott és súlyos problémák­kal terhes. Az évtized célkitű­zéseinek valóra váltását nagy­mértékben akadályozzák a fegyverkezést verseny és a különböző válságjelenségek. A fegyverkezési hajsza, ame­lyet az- erőegyensúly meg­bontására törekvő szélsősé­ges imperialista körök kény­szerítenek a világra, súlyos teherként nehezedik a szocia­lista országokra is, és fékezi a fejlődés ütemét. Hazánk a többi szocialista országgal és a haladó erőkkel együtt szót emel a béke és a biztonság ér­dekében — mondta a magyar küldöttség vezetője. A továbbiakban Duschek Lajosné állást foglalt a faj­üldözés és a megkülönböztetés minden formájával szemben. Rámutatott; hogy meg kell szüntetni a külső imperialista beavatkozást a Közel-Keleten, Közép-Amerikában és a világ más térségeiben ahhoz, hogy a népek önrendelkezési jogukat szabadon gyakorolhassák. Alá­húzta, hogy a palesztin nép­nek is elidegeníthetetlen joga önálló állam alapítása. A magyar delegáció veze­tője ezután részletesen szólt azokról az eredményekről, amelyeket hazánkban az el­múlt évtizedben sikerült meg­valósítani a nők egyenjogúsá­gának kibontakoztatása és továbbfejlésztése érdekében. Felszólalásának befejezése­képpen kijelentette: „A Ma­gyar Népköztársaság nevé­ben biztosíthatom önöket, hogy mindenki, akit a béke és az államok közötti egyenjogú kapcsolatok szándéka tölt el, számíthat együttműködé­sünkre. A nemzetközi együtt­működésnek, amely a nők év­tizede során kialakult, tovább kell folytatódnia. A magyar közvélemény bízik abban, hogy a nairobi világkonfe­rencia építő jellegű döntése­ket fog hozni, amelyek meg­felelnek a nők érdekeinek szerte a világon.” A magyar delegáció aktív munkát végez a konferencián, főleg a munkabizottságokban. Kezdeményezője például an­nak a határozati javaslatnak, amely a nők aktív részvételét sürgeti egy új, minden meg­különböztetéstől mentes gaz­dasági világrend megterem­tésében. A nap folyamán számos kétoldalú találkozóra, meg­beszélésre is sor került. A ma­gyar küldöttség tapasztalatcse­rét folytatott a szocialista or­szágok delegációival, talál­kozott az új-zélandi küldöt­tekkel, valamint a Szocialista Internacionálé és a skandináv országok képviselőivel, s Duschek Lajosné részt vett a parlamenti képviselőnők találkozóján is. Á hét 3 kérdése Folytatódik a Helsinkiben megkezdett párbeszéd Szoivjet sajlűértekezlet az emberi jogokra! r A Szovjetunió értékelése szerint az emberi jogok kérdé­seiről Ottawában tartott szak­értői szintű értekezlet megmu­tatta, hogy folytatódik a Hel­sinkiben tíz évvel ezelőtt meg­kezdett, s gyakran nem köny- nvű párbeszéd. Szovjet rész­ről úgy látják, hogy bár a ta­nácskozáson a nyugati álla­mok magatartása miatt nem sikerült záródokumentumot elfogadni, a tanácskozás létre­jötte már önmagában pozití­van értékelhető — mutatott rá az ottawai tanácskozásról tartott pénteki sajtóértekezle­tén Vlagyimir Lomejko, a Szovjetunió külügyminiszté­riuma sajtóosztályának veze­tője. A Szovjetunió — folytatta — mindig az államközi kap­csolatok egyik lényeges ele­mének tekintette az együttmű­ködést az emberi jogok terü­letén. Ez azonban csak egy­más szuverenitásának és bel­ső törvényeinek tiszteletben tartása, és a be nem avatko­zás elvének alapján lehetsé­ges. A Szovjetunió véleménye szerint az emberi jogok nem csupán az egyéni szabadság- jogok összességét jelentik, ha­nem magukban foglalják a jo­got a békés élethez, vagyis a munkához, pihenéshez, szociá­lis ellátáshoz való tényleges — és nemcsak deklarált — jo­gokat. Ebből kiindulva, a Szovjetunió és a szocialista országok mintegy húsz javas­latot terjesztettek a konferen­cia elé, amelyek az alapvető jogokon kívül tartalmazták a munkanélküliség felszámolá­sának, a nők egyenjogúsága biztosításának kérdéseit is. A nyugati államok sajnos nem reagáltak kedvezően ezekre, s a tényleges vita helyett ter­méketlen polémiát kezdtek az emberi jogoknak a szocialista országokban történő állítóla­gos megsértéséről. Emiatt le­hetetlenné vált a záródoku­mentum elfogadása. 1. Hogyan alakulnak a szov­jet—amerikai kapcsolatok a genfi tárgyalások második fordulójának végeztével? A nagy nemzetközi tárgya­lások hagyományait, emléke­it őrző svájci városból elutaz­tak azok a szovjet és ameri­kai diplomaták, akik az atom- és az űrfegyverkezés korláto­zására megindult tárgyaláso­kon vesznek részt. Nyári sza­badságra mentek, s bár hi­vatalosan ezt nem közölték, valószínű, hogy két hónap múlva találkoznak újra a tár­gyalóasztalok mellett, felvált­va a szovjet és az amerikai missziók épületében, három külön tárgyalócsoportban, ked­den, szerdán, csütörtökön. Arra vonatkozóan, hogy ez a tárgyalássorozat folytatódik, senkinek sincs kétsége. Ate- kintetben azonban, hogy ez mikor hoz eredményt, meg­oszlanak a vélemények. Me­gint csak egységesnek látszik az a vélekedés, hogy eddig úgyszólván semmi eredményt sem könyvelhettek el Géni­ben a tárgyalófelek. Az ugyan­is természetes, hogy —, amint azt amerikai körökben han­goztatták — mindkét részről' kérdések hangzottak el, azok­ra pedig válaszok... A szándék hiányzik a meg­egyezésre. mégpedig az ame­rikai fél részéről. Segíti-e majd az előrehaladást a no­vemberi szovjet—amerikai csúcstalálkozó, amely szintén Genfbe van kitűzve? A túlzott várakozástól itt is, ott is óv­nak. Egyelőre az számít pozi­tívumnak, hogy a Reagan el­nökön végrehajtott műtét után is közölték Washingtonban: tartani akarják magukat a novemberi dátumhoz. S az szintén túlmégy az egyszerű emberi együttérzésen, vagy akár a protokoll követelmé­nyein. hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtit­kára mielőbbi felgyógyulást kívánt a washingtoni Bethes- da kórház betegének. A szovjet—amerikai vi­szonyban még mindig meg­van a feszültség sok eleme, de egvszer-másszor már az eny­hülés jelei is megmutatkoz­nak. Idesorolható a szovjet— amerikai közös űrrepülés ti­zedik évfordulójáról való együttes megemlékezés is, a Szojuz—Apolló program részt­Áremelések Jugoszláviában Kopreda Dezső, az MTI tu­dósitója jelenti: Jugoszláviában péntektől 48 százalékkal nőtt a liszt, 41 százalékkal a főzőolaj, 35—35 százalékkal a kenyér és a cu­kor, 20 százalékkal a villany­áram és 18 százalékkal a szén ára. Az áremelésről szóló dön­tést a kormány hozta meg, amelynek az év eleje óta ér­vényben lévő új árképzési rendszer értelmében, csak az alapvető élelmiszerek, az ener­gia, a postai és vasúti díjszabás árának meghatározása tar­tozik közvetlen ellenőrzése alá, az árak túlnyomó többsége viszont szabadon alakítható. A szövetségi tájékoztatási titkárság közleménye az ár­emelést a mezőgazdaság és a villanyáramipar kedvezőtlen gazdasági helyzetével, a meg­növekedett termelési és im­portköltségekkel és -kamatok­kal indokolja. Jugoszláviában alig néhány napja a hús is megdrágult, fajtától függően 25—30 százalékkal, s így ezt is figyelembe véve hosszabb ideje a legnagyobb egyszeri áremelkedésekre került sor a megélhetési költségeket lé­nyegesen befolyásoló árucik­kek esetében. Erre való tekin­tettel a szövetségi kormány az egyes köztársaságok és tarto­mányok illetékes szerveivel együtt intézkedéseket határo­zott el az áremelések negatív hatásának enyhítésére. Az ár­emelésekről kiadott közle­mény nem részletezi, hogy milyen intézkedésekről van szó. A szövetségi munka-, egész­ségügyi és szociálpolitikai bi­zottság elnökének közlése sze­rint, a péntektől életbe lépte­tett drágulások 3,8 százalék­kal növelik a létfenntartási költségeket. Ez a legjobban az alacsony keresetűeket, a nyug­díjasokat és a szociális se- gélyre szorulókat sújtja, s így a kedvezőtlen hatás enyhíté­sére tervezett intézkedések mindenekelőtt ezekre a lakos­sági rétegekre vonatkoznak majd. Lapjelentések szerint, augusztusban 38 százalékkal megdrágulnak a telefonbe­szélgetések és egyéb postafor­galmi szolgáltatások, 28 szá­zalékkal az autóbusz-közleke­dés és hamarosan várható a kőolajszármazékok árának új­bóli emelése is. blÓGRÁD - 1985. július 20.. szombat A sajtóértekezleten rész vett Vszevolod Szoftnszkij, a ottawai értekezlet szovjet kül döttségének vezetője is. El mondotta, hogy a Szovjetunó részese az ENSZ által elfoga dott, s az emberi jogok két désével foglalkozó valamenny egyezménynek, míg Ugyané nem mondható el az Egyesül Államokról. Az amerikai kül döttség kénytelen volt elis­merni . egyes emberi jogok megsértését az Egyesült Álla­mokban: a nyolcmilliós mun­kanélküliséget, a faji megkü­lönböztetést, s azt, hogy mind ez idáig nem biztosították a nők teljes egyenjogúságát. A Szovjetunióban ilyen jogsér­tések nincsenek. Ugyanakkor a szovjet küldöttség nem ta­gadta, hogy előfordult a szo­cialista törvényesség megsér­tése. Vonatkozik ez a háborút követő és későbbi időszakra is. Ennek kapcsán Szofinszkij utalt arra, hogy néhány éve le kellett váltani, és meg kellett fosztani párttisztségétől és rangjától az akkori szovjet belügyminisztert. A tájékoztatón számos ame­rikai újságíró firtatta a szov­jet—izraeli kapcsolatok hely­zetét. Lomejko elmondta: a Szovjetunió mindig a normá­lis, egyenjogú államközi kap­csolatok híve volt. A Szovjet­unió és Izrael kapcsolatai nem a Szovjetunión múlnak, ha­nem Izraelen, amely agresszív politikájával lehetetlenné tet­te a kapcsolatok fenntartását. vevőinek washingtoni találko­zása. 2. Milyen eredményekkel térhet haza Európából Naka- szone japán kormányfő? A távol-keleti gazdasági „szuperhatalom” —, mert egye­sek már így nevezik bámula­tos teljesítményei láttán Ja­pánt — első embere a héten Európában járt. Előbb Pá­rizsban. majd Rómában, vé­gül a Közös Piac „fővárosá­ban”, Brüsszelben tárgyalt. Megbeszéléseinek napirend­je szinte azonos volt itt is. ott is: az európai partnerek kifo­gásolják, hogy a japán áruk elözönlik a piacot, viszont az öreg földrészen gyártott por­tékák alig-alig jutnak el a japán fogyasztóhoz. A külke­reskedelmi mérleg igen ked­vezőtlenül alakul Európa és Japán között, s az nem je­lenthet vigaszt franciák, vagy olaszok szántára, hogy ugyan­így alakulnak a dolgok az USA és Japán között is. A japán taktika ugyanaz, mint Amerikával szemben: Nakaszone most is ígéretet tett arra, hogy elősegíti a japán piac megnyitását a külföldi cégek előtt. Az ígéret szép szó. ha megtartják, úgy jó — To­kió eddig sem fukarkodott ígé­retekkel. (Legutóbb májusban például a hét leggazdagabb tőkésország vezetőinek bonni csúcsértekezletén helyezett kilátásba minden eddiginél rugalmasabb importpolitikát Nakaszone.) Jövőre Tokióban lesz a „nyugati csúcs”. Mitterrand, francia elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy oda el sem megy. Viszont japán vendége előtt már visszakozott és meg­ígérte. hogy jövőre ott talál­koznak. Nakaszpne mégsem tanúsított sok megértést a franciák nagy terve, az Euré- ka-program iránt. Az ameri­kai űrfegyverkezési elképze­lések már jobban érdeklik a japán ipart, de Nakaszone az európai, partnerekkel folyta­tott megbeszélései során azt mondta, hogy még toyábbi in­formációkat vár Washington­tól. míg meghozza a döntést. Párizs elzárkózik a csillaghá­borús tervekbe való bekapcso­lódás elől, Róma csak várako­zó álláspontra helyezkedik. így a japán magatartás as olasztól már kevésbé tért el. 3. Elmozdulhat-e a holtJ pontról a latin-amerikai adós­ság ügye? A világban immár több mint tíz esztendeje jelentke­ző súlyos gazdasági válság —, mint. más földrészeken is — azzal a következménnyel járt a latin-amerikai országokban, hogy félelmetes méreteket öl­tött eladósodottságuk. Dél- és Közép-Amerika államainak együttesen 360 milliárd dol­lár az adóssága. Ezt visszafi­zetni már lehetetlenség! De a kamatot és a törlesztési részleteket sem tudják folyó­sítani az egyes országok. Egyetlen példa: Brazília adós­ságtömege 100 milliárd dollár, 1991-ig 45 milliárd dollárt kel­lene átutalnia hitelezőiek. A földrész országaiban már jó ideje megformálódott a követelés, hogy a hitelező amerikai nagybankoknak, de a világbanknak is jo*bb belá­tásra kellene térniök, és nagylelkűbben eljárniok * fizetésképtelen latin-amerikai államokkal szemben. Ez a va­lójában antikapitalista állás- foglalás még azoktól a kor­mányoktól sem idegen, ame­lyek Washington barátai. De nekik is számot kell vetniük hazájuk pénzügyi helyzetével, és közvéleményük hangula­tával. Ilyen politikai háttér előtt lépett fel — és most mór mind sűrűbben — Fidel Castro az­zal a javaslattal, hogy egysé­ges latin-amerikai álláspon­tot kell kidolgozni a hitelező bankokkal szemben. Ezt han­goztatta kevéssel ezelőtt a la­tin-amerikai újságíró-szövet­ség, a FELAP kongresszusán, most pedig a kontinens szak- szervezeti képviselőinek ha­vannai konferenciáján. A jö­vő héten Limában, az új pe­rui elnök beiktatásán több la­tin-amerikai ország állam- és kormányfői lesznek jelen, te­hát ez is alkalmat ad úiabb állásfoglalásra. Július 30-ra pedig Havannába hív politi­kai, gazdasági vezető szemé­lyiségeket Fidel Castro, hogy újból hangot adjanak követe­lésüknek. és elmozdítsák a holtpontról a latin-amerikai államadósságok ügyét. Pálfy József Merénylet Bejrútban Összecsapások robbantak ki péntekre virradóra a muzul­mán és a falangista fegyve­resek között a Bejrútot ket­téválasztó „zöld vonal” men­tén. A harcokban tüzérségi egységek és rakétavetők is részt vettek — közölték a biz­tonsági erők. Súlyos incidens zajlott le pénteken Nyugat-Bejrútban: Ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak a zömmel drúzokat tömörítő Haladó Szocialista Párt egyik vezetőjére, Imád Navfalra. A drúz vezető és há­rom testőre megsebesült. A bejrúti rádió szerint, a rend­őrség vetett véget a lövöldö­zésnek. További részletek egyelőre nem ismeretesek. TOLLHEGYEN A „Szókimondó asszonyság” valaha a párizsi színházak sikerdarabja volt. Most a francia fővárosban egy „szóki­mondó uraság” jelentkezett, aki inkább botrányt'1 kavart Evan Galbraith az illető, az USA távozó nagykövete. aki csomagolás közben fogadta a Figaró munkatársát, interjút adott, amelyben —, ahogy mondani szokás — „kipakolt”. Kijelentette: jövőre úgyis a jobboldal győz Franciaország­ban. A mai kormány gazdaságpolitikája kudarcra van ítél­ve. Legfeljebb csak azt hajlandó a francia vezetők javára írni, hogy kitették a kommunistákat a kormányból. Az el utaz nagykövet „utolsó szavai” felháborodást kel­tettek kormánykörökben. A Quai d’Orsay-n, a külügyminisz­tériumban hivatalosan is hangot adtak ennek, amikor felhív­ták az amerikai ügyvivőt: tűrhetetlen beavatkozás ez Fran­ciaország belügyeibe! Tagadhatatlan, hogy a nagykövet nem járt el valami dip­lomatikus módon. Az is igaz ám, hogy nem diplomata. Ban­kár. Reagan támogatóinak legszűkebb köréhez tartozik. An­nak idején az elnök választási kampányát tekintélyes ösz- szegekkel támogatta. Cserébe kapta a nagyköveti posztot. Kérdés, hogy Washington számára ez jó befektetés volt-e? Pótjelentkezési lehetőség tanárképzésre összesítették a Művelődési Minisztériumban az idei fel­vételi vizsgák eredményeit, a felsőoktatás ezzel kapcsolatos számszerű adatait. Eszerint az egyetemek, főiskolák nappali tagozatán ősztől 16 500-an kezdhetik meg tanulmányu­kat, a jelentkezők száma 39 300 volt. Ezen belül 5900- an pályáztak a tanárképző főiskolák 2500 helyére. Az összegzésből az is kitűnt, hogy a tanárképző főiskolák bizo­nyos szakpárjain a felvételi keretszámnál kevesebb jelölt felelt meg a vizsgán. Annak érdekében, hogy a pedagógus-utánpótlás képzé­se tervszerű, zavartalan le­gyen. a minisztérium illetéke­sei úgy döntöttek, hogy a ka szakpárra jelentkezhetnek azok, akik matematika és fi­zika, fizika és kémia, vagy biológia és fizika tantárgyak­ból felvételiztek; magyar— orosz szakra pedig azok, akik magyar és orosz, vagy orosz és történelem, illetve orosz és más idegen nyelv tantárgyak­ból tettek felvételi vizsgát. (Az ELTE Általános Iskolai Tanárképző Kar magyar— orosz szakára a budapesti és a Pest megyei lakosok jelent­kezését várják.) A jelentkezők a következő intézményekbe és szakpárok­ra adhatják be átirányítási kérelmüket: Bessenyei György Tanárképző Főiskola (4401 Nyíregyháza, Sóstói út 31.), matematika—fizika; Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem Álta­lános Iskolai Tanárképző Fő­iskolai Kar (1075 Budapest, Kazinczy u. 23—27.) magyar— orosz; Ho Si Minh Tanárkép­ző Fői&koia (2301 Eger. Sza­badság tér 2.) matematika—fi­zika, matematika—technika, fizika—technika; Janus Panno­nius Tudományegyetem (7601 Pécs, Rákóczi út 80. Pf. 9.) matematika—fizika, fizika— technika, matematika—kémia; Juhász Gyula Tanárképző Fő­iskola (6701 Szeged. Április 4. u. 6.) matematika—fizika, ma­tematika—technika, fizika- technika. Az átirányítási kérelmet ab­ba az intézménybe keil külde­ni. ahová a pályázó az átirá­nyítását kéri. függetlenül at­tól, hogy melyik intézményben tett felvételi vizsgát. A kérelemnek tartalmaznia kell a pályázó állandó lakcí­mét, személyi számát, és mel­lékelni kéll hozzá a felvételi vizsga eredményéről szóló ér­tesítést. A döntésről a pályázók au­gusztus 23-ig kapnak értesí­tést fennmaradó helyeket pótlólag betöltik. Ezért augusztus 1-ig a következő szakpárokra fel­vételüket kérhetik azok, akik az idén tettek a jelzett sza­koknak megfelelő irányú fel­vételi vizsgát hazai, vagy kül­földi felsőoktatási intézmény­be és legalább 80 pontot el­értek : Matematika—fizikára je­lentkezhetnek azok, akik ma­tematika és fizika tantárgyak­ból vizsgáztak; matematika— technika szakpárra azok, akik matematika és fizika, vagy matematika és kémia tárgyak­ból vizsgáztak; matematika— kémia szakpárra a matemati­ka és kémia, illetve matema­tika és fizika tantárgyakból vizsgát tettek; fizika—techni-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom