Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-14 / 138. szám

Kamera kézéiben Berend T. Iván FTtWJfGYZFT URAMISTEN Az «mbar kíváncsi. Például »seretünk sok mindent meg­tudni híres személyiségekről, életükről, munkásságukról. Ezt az igényt többnyire jól kielégítik a televízió portré- filmje. S, kiváltképp, ha olyan emberről szólnak, akit már félig-meddig ismerünk, s akinek életútján a film el­készült,« óta is volt fontos állomás. Berend T. Iván — a róla készült portréfilmet vasárnap láthatjuk az 1-es műsorban —, az idén májusban a Magyar Tudományos Akadé­mia elnöke lett. A tudós be­szélgetőtársa és a portré rendezője Hanák Gábor. A néző és a tudós ismeret­sége abból származik, hogy nemegyszer- láthattuk-hallot- tuk a Tudósklub eleven vi­táiban, vagy a Ki miben tu­dós? zsűrielnökeként. Kattogó írógép billentyűi nyomán tűnnek fel a képer­nyőn a sorok, amelyek tö­mören felsorolják az életrajzi adatokat, tudományos foko­zatokat, címeket. Aztán kez­dődik a beszélgetés, amelyben főleg a pályakép, a munkák sora bomlik ki, mögöttük ke­vésbé az ember. A beszélge­tésből kiderül, hogy ez szán­dékos. Berend T. Iván ké­rése volt, hogy magánéletére lehetőleg nem terjedjen ki ez a film. Hatodikos gimnazista, ami­kor tanárai tudta nélkül ta­nulmányi versenyre jelentke­zik, és díjat nyer. Parti Zsígmond Pál tanítványa, aki mindössze 11 évvel idősebb növendékénél. Állítja: az ő hatásának köszönhető ér­deklődésének kialakulása. A gimnazistaévekben gyökere­zik azóta is tartó barátsága Ránki Györggyel,' a kiváló történésszel. A gimnázium után a közgazdaság-tudományi egye­temre iratkozik be, gazdaság- történész akar lenni, miköz­ben a bölcsészkaron törté­nelmet hallgat. Hallgatóként már dolgozik az akadémiai munkaközösségben, Pach Zsigmond Pál mellett, es 1955-ben, 25 évesen írja meg első közös könyvét Ránkival. Beszél az egyetemit évek­ről. Húszévesen már tanít és vizsgáztat. Részesé a nagy egyetemi vitáknak. Alapszer­vezeti párttitkár. És jön 1956 októbere—novembere. A nagy megrázkódtatások nem rendítik meg elveiben. Ügy érzi: minden megújítható, rajtuk áll, hogyan. Az 1945. utáni korszakot kezdi kutatni, olyan kor anyagát, amelyet már átélt. Azóta is ezt teszi. Már dékán a közgazdasági egyetemen, amikor beiratkozik az angol szakra. A képernyőn könyvcímek villannak fel, összehasonlító munkák, Közép- és Kelet- Európa gazdasági fejlődése a XIX—XX. században. A ma­gyar gazdaság száz éve stb., közös munkák Ránki György- gyel. A kérdező kíváncsi: hogvan, müven módszerrel dolgoztak egvütt? 1950—1960. között csak közösen írtak, azóta is gyakran. Együtt ültek, min­dent megbeszéltek — hangzik a válasz. Aztán átalakult a módszer, de akár ezer kilo­méter távolságból is tudnak együtt dolgozni. A fejezete­ket megosztják országok, ré­giók szerint. Azelőtt mindent maguk csináltak, kézműves­módszerrel, ma már a százalé­kokat másokkal számoltatják ki — hangzik tréfáskomolyan a válasz. • A 70-es évek második fe­létől munkásságában a kul- túrhistóriai megközelítés vá­lik egyik módszerévé. Beszél a második gazdaság problé­máiról, az átmeneti korszak óhatatlan igazságtalanságai­ról, a 40-es évek végének — az 50-es évek elejének a szakirodalom naiv értelmezése miatti elszaladásairól, a gaz­dasági intézkedésekről, ame­lyeket. politikánk vállal a megoldások új útjáig. Vall arról, mennyire sze­ret tanítani, hogy helyesnek tartja a sokféleképpen gon­dolkodást, hogy pórbálja meg­győzni a vitatkozó fiatalokat a maga igazságáról. És tudjuk: a vitatkozó fel­nőtteket is. Egész tudósi ar­culatát a mába és a holna­pokba' való beleavatkozás szándéka határozza meg, a korszerű közgazdasági gondol­kodás, amire ma oly nagy szükség van. S, azért jó. hogy az egyetemi katedra mellett a még szélesebb „ka­tedra". a televízió is segít behatolni a Kossuth-díias tudós eszmerendszerébe, gondolatvilágába. E. M. Fiatal magyar költők Romániából Aforizmák Veszélyes egy politikusra nézve, ha igazat mond. Az emberek megszokhatják és mindig az igazgat akarják hallani. (G. B. Shaw) Politikai ellenfeleink újság­jainak is interjút kellene ad­nunk, mert akkor a helyet, amelyet az interjú az újság­ban elfoglal, nem tudják más cikkekre felhasználni. (Georges Clemenceau) A minisztertanács ülésrend­jénél ügyelnünk kell arra, hogy lehetőség szerint min­dig egy szelíd és egy vad elefántot fogjunk be egymás mellé. (Konrad Adenauer) Londonban azt kívánják a politikusoktól, hogy erkölcsö­sek legyenek. A következ­mény végzetes: egyik a má­sik után tűnik el a süllyesz­tőben. (Oscar Wilde) A választási harchoz szük­séges muníció az egyetlen, amelynek nem szabad szá­raznak lennie. (Hermann Höcherl) Boldog az a nép, amelynek történelme unalmas olvas­mány. (Montesquieu) A romániai magyar költé­szet legfiatalabb nemzedéke valójában egy egyetemi diák­folyóirat — a kolozsvári Echi- nox — körül gyülekezett és talált magára. E folyóiratot a Babes—Bolyai Egyetem hallgatói indították útnak a hatvanas évek végén három nyelven: románul, magyarul és németül. Műhelyjellege és elméleti érdeklődése követ­keztében sajátos színt képvi­selt a nemzetiségi folyóirat­kultúrában, szerzői teoretikus igénnyel foglalkoztak a tár­sadalmi és szellemi élet ta­pasztalataival, saz avantgarde irodalom kortársi törek­véseinek jegyében kívánjak megújítani a nemzetiségi iro­dalmat. Nem minden előz­mény nélkül vállalkoztak er­re a feladatra, a romániai magyar irodalomnak, mind a „hőskorszakban": a húszas években, mind a hatvanas években volt egy meglehető­sen erős avantgarde irányza­ta. Az elméleti igény és az avantgarde poétika nem vé­letlenül kapott egyszerre nem­zedékszervező szerepet: a teo­retikus vizsgálódások azt a célt tűzték maguk elé, hogy kritikai elemzést adjanak a nemzetiségi kultúra hagyomá­nyairól, beidegződéseiről, az avantgarde alkotómódszere pedig ennek a kultúrának a radikális megújítására töre­kedett. Az avantgarde szellemisé­ge erős kritikai hajlammal járt együtt tehát, és ennek a kritikának általában az iró­nia ''olt az eszköze. A fiatal költőnemzedék le akarta hán- tani azt a pátoszt, amely a nemzetiségi költészetre rakó­dott, rá akart mutatni arra, hogy számos olyan ideál lé­tezik, amelynek valóságos ér­tékét már megkérdőjelezték az időközben szerzett törté­nelmi tapasztalatok. Ez nem jelenti azt. hogy ők maguk nem ápoltak volna eszmé­nyeket: az anyanyelv és a szülőföld iránt érzett hűséget, a többségi és kisebbségi nép kölcsönös megértését, az egye­temes haladás emberi eszmé­nyeit ők is szilárd értéknek tekintették. Az avantgarde költészet kihívó nyelve, meg­lepő. vagy éppen groteszk szó­képei által is ezeket a közös­ségi. értékeket kívánták hir­detni és oltalmazni. Ezt a szándékot fejezik ki az 1954- ben született Szőcs Géza, az 1949-ben született Bállá Zsó­fia, az 1951-es Adonyi Nagy Mária, Markó Béla, az 1954- beli Egyed Péter és társaik versei is. Pomogáts Béla mi szükség lesz rájuk? A fi­Sok-sok epizódszerep és harminc év után ismét fősze­repet kapott Feleki Kamill. Sőt többszörösen is, mivel úgy tűnik, Gárdos Péter igyeke­zett „duplafenekű” filmet csi­nálni. Az első nagy játék­filmjével színre lépő rendező ugyanis nem csak egy érde­kes sztorit akart filmre ven­ni, de két olyannyira eltérő színészi játékstílust is, amely­nek megjelenítése önmagában is. érdekfeszítő. Ennek a két szembenálló stílusnak vagy inkább színésziskolának egyik képviselője Feleki Kamill, ö az aki a háború előtti — hangsúlyozottan nagyon jó — magyar iskolát képviseli jel­legzetes tartásával, modorá­val, lénye egész habitusával. Ezzel szembenállva, helyeseb­ben szólva emellett fejlődött ki az intenzív, rendkívül imp- rovizatív modern játékstílus, amelynek egyik legtehetsége­sebb képviselője napjainkban Eperjes Károly. A film egyéb­ként a magyar filmszínészet szinte részletes fejlődésrajzát nyújtja. A Feleki Kamill és Csákányi László által képvi­selt kortól indulva Garas De­zsőn keresztül . jut Eperjes Károlyig, illetve afelé a mo­dern színjátszásig, ami visz- szacsempészi a színész szemé­lyiségének — mondhatnánk arcának .— újbóli fontossá­gát. Egyszóval a filmnek ez a rétege már eleve érdekesnek tűnik és a nézőre is lebilin- rselően hatna. Ha érdekelné. Ez ugyani? inkább a szakma­ibb jellegű (azt nem merem mondani, hogy vájtszemű), vagy a magyar filmet kedve­lő nézők tagadhatatlanul sző­kébb csoportjára érvényes. Persze a rendező azért nem hagyja cserben közönségét. A film története izgalmas, for­dulatos, mi több tanulságos is. A lábát tört ifjú artista nem nyugszik bele végleges­nek látszó kudarcába, hanem egy világszámot próbál meg­szerezni, hogy újra a porond­ra kerüljön. Felkeresi Binder Lipótot, az egykori „jégbe­zárt emljer"~szárn tulajdono­sát, hogy megszerezze á trük­köt. Lipi bácsi azonban nem adja. Próbaképpen hűtőszek­rénybe zárja a fiút, feladja postán egy ruháskosárban, egymillió forintot kér érte. de hiába tesz meg mindent a fiú, nem adja. Pedig Sajek is „bedob” mindent, még az öreg régi szerelmét Is felku­tatja, majd végső elkeseredé­sében elrabolja. Közben fur­csa, ám igaz emberi kapcso­lat jön létre köztük. Az öreg megszereti a fiút és Sajek is rájön, hogy hiába minden. Talán már sejti, hogy kap­csolatuk abban a pillanatban megváltozna, ha megkapná a trükköt. A történet végső kimenete­le aztán egyértelműen jelez egy másik fontos kérdést. Em­berek és generációk egymás­hoz való viszonyát. Egy ki­csit segít azon elgondolkod­tatni, hogy miként is van ez? Egymástól elszigetelten, kü- lönváltan élnek az idősebb és a fiatal generáció tagjai- Az idősebbek nem akarják elkó­tyavetyélni értékeiket, nem akarják mindenüket odaadni, hiszen — úgy érzik — akkor atalok pedig azt érzik, hogy az öregek elfoglalják előlük a helyet és nem adják át jo­gos örökségüket. Gárdos Pé­ter ebből az elszigeteltség­ből, zárt egymásmellettiség- ből szabadítja ki hőseit mint­egy rádöbbentve őket helyze­tük és nézeteik tarthatatlan­ságára. Bennünket nézőket pedig figyelmeztetve a bukta­tók' elkerülhetőségére. A film tehát komoly gon­dolatokra inspirálja nézőjét, viszont az elementáris, a ka­tarzist jelentő hatás elmarad. A „duplafenék” eresztékei va­lahogyan rosszul kapcsolód­nak egymáshoz. Egymást nem erősítve, inkább gyengítve sa­ját maguk okoznak „szivár­gást”, de szerencsére a süly- lyedés vészéivé nem fenve- get. Bodnár Mihály BANOS JÁNOS: Világíl-anak Körmeim mint a halottaké úgy nőnek olyan gyorsan gyorsan s megveszekedve ahogy a házak közé , tör a szél hirtelen rámdühöngve egy lakótelepen — Körmeim mint a halottaké s nélkülem : szeretői az éjszakának világítanak szemembe a kísértésben míg lefejezem félholdjait Régi és modern műkincsek Magyar vendégkiáVitás Luganóhan Magyar kiállítás — a Szép- művészeti Múzeum és a Ma­gyar Nemzeti Galéria anya­gából válogatott reprezenta­tív bemutató — nyilik ma a világ egyik legjelentősebb magángyűjteményében, a lu- ganói Tissen-Bornemissza gyűjteményben. A tárlatot —, amelyen összesen 46, a két in­tézmény gyűjteményének leg­szebb darabjait reprezentáló műalkotást láthat a svájci közönség — Köpeczi Béla művelődési miniszter, és Kurt Furgler, a Svájci Ál­lamszövetség elnöke nyitja meg. A Szépművészeti Múzeum régi és modern képtárának műkincsei, köztük Tiepolo, Dürer, Delacroix, Manet és Gauguin alkotásai mellett a Galériából többek között Munkácsy Mihály. Paál László, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Rippl-Rónai József és Szinyei Merse Pál fest­ményei szerepelnek a bemu­tatón. A luganói tárlat októ­ber közepén zárja kapuit, viszonzásaként október elején a múzeumi hónap alkalmából a Galéria ad otthont, a több száz műalkotásból álló svájci gyűjtemény leghíresebb da­rabjainak. Egyebek között Fra Angelico, Veronese, Dü­rer. Rubens, Chagall, Van Gogh és Picasso képeit lát­hatja majd a hazai közönség. A budapesti bemutatót kö­vetően két hónapig a Szom­bathelyi Képtár is helyet ad a világhírű alkotásoknak. KOSSUTH RADIO: *.25; Ml lesz veled, gyermekem? ».55: Szimfonikus zene ».33: Kököjszi és Bobojsza X/2. rész ».53: Lottósorsolás 10.05: Vágyak. Kaffka Margit versei 10.10: Muzeális felvételeinkből 10.40: Iránytű 12.30: Ki nyer ma — Szegeden? 12.45: Gál István: Április bo- lond'á A napimádő. Könyvszemle 12.55; Ismeretlen szerző: A szép hoistein! lány 13.02: Weiner Leó tanítványai mu' muzsikálnak. XV ü. rész 14.10; Luna gróf nyugdíjban. Zenés beszélgetés 14.41: Katonadalok 15.00: Erről beszéltünk... 15.30: Hétszinvirág lfi.05: Fiatal művészek fesztiválja 17.00: Kossuth-díj, korhű keret­ben. Szentágothai János. Riport 17.25: Két Vivaldi-szonáta az Op. 5-es sorozatból 17.417 A magyar opera nyomá­ban. XVIII/4. rész 19.15: Magyarország ’85. 20.15: Grófé: Mississippi szvit 20.30: Munkások '85. 21.00: Töltsön egy órát ked­venceivel 22.20: Tfz perc külpolitika 22.30: Hol tartunk? 23.0f>: Kamarazene 0.10: A neller-énekegyüttes - Morley-madrigálokat éne­kel PETŐFI RADIO: 8.05: Az tzraeillta felekezet ne­gyedórája 8.20: A cirkusztiercegnő. Rész­letek Kálmán Imre—Kuli­nyi Ernő operettjéből 8.50: Indonézia — 1985. .11. rész. 9.05: Napközben 12.10: Fúvrtszene táncrltmusban 12.2.5: Édes anyanyelvűnk (ism.) 12.30: Néni muzsika 15.0.5: Pophullám 14,00: péntektől péntekig 17.30: ntörtik sebesség 18.30: Fiataloknak! 19.50: Egészségünkért! 20.00: Régi nóta híres nóta 21.05: Hegedűs Géza nangjátékai- ból 22.18: Kritikusan. 23.20: Bemutatjuk Dudás Lajos „Sunshine State” (Nap­sugárállam) című új le­mezét 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Péntek este Eszak-Magyarországon. (A tarta­lomból: Szobanövények ápolása — Barna kenyeret kérek — Orvo­si tanácsok — Gumifutózás Aba- űjszántón — Maenóátjátszás — Program a hét végére.) Szerkesz­tő: Jakab Mária, lf.no: Észak­magyarországi krónika. '18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGVAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tévétorna (Ism.) 9.00: Egy város dallamai, (ism.) 9.50.: Korallzátonyok, (ism.) 10.35: Rallyebalnokok, VI/2. rész (ism.) 11.00: Képúisás 15.25: Hírek 15.35: Mihail Solohov-sorozat. Csendes Don Sz,ovjet film tll 3 rész 17.35: Három nap tévéműsora 17.40: Képúlsáe 17.45: Szövetkezetek tájékoztatója, (reklám) 18.0«: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-liíradó 20.00: Teleíere 21.05: A hét műtárgya 21.10: Esztergályos Károlyi Fehér rum 22.25: Hirháttér 23.15: Tv-híradó. 3. 23.25: Himnusz 2. MCSOR: 18.30: Képújság 18.35: Don Quijote. XXXIX/36. rés2 19.00: Pulóver X1II/2. rész 19.10: Kiáltás a víz után (ism.) 20.00: Nemzetköz! tubileumi tor­nászverseny 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Reklám 21.35: Férfikosárlabda Európa- bajnokság 23.05: Képújság BESZTERCEBÁNYÁI 19.30: Tv-híradó 20.00: A borzok életéről. (Ism.) 20.25: Gróf Monte Cristo. Francia filmsorozat. 5 rész 21.25: Az ötletesebb nyer 22.05: A nemzetközi tv-fesztivál díjnyertes tv-filmje 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hlradő 30.00: Nemzetközi atlétikai ver­seny ____J 2 1.30: Időszerű események 21.5«: Időjárás-Jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Maria Braun házassága (Ism.) PÉNTEK: Salgótarjáni November 7.: öt láda aranyrög. Színes, szinkro­nizált francia kalandfilm. — Ba­lassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: A Sár­kány közbelép. Színes amerikai— hongkongi karatekalandfilm. — Pásztói Mátra: Koma kalandjai. Színes, szinkronizált szovjet film. — Szécsényi Rákóczi: Rocco ét fivérei, I—II (14) Olasz film — Rétság: Boldogságkeresők. Szí­nes szovjet filmballada. — Nagy* lóc: Flashdance. Színes USA film. NÖGRÁD - 1985. június 14., péntek Fehér rum. 21.10 b.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom