Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-13 / 137. szám
Pásztóiak összefogása Színházi estét Iskola „albérletben" A régi Kicsit tanácstalanul álldogálok a Pásztói Kun Béla Általános Iskola Mállványozott épülete előtt. Itt bizony a kőműveseken, asztalosakon, vízvezeték-szerelőkön és egyéb iparosokon kívül nincs más. Se diák, se tanár. Rövid kérdezősködés és keresgélés után lelek rá a kívülről még ostrom utáni állapotot mutató főépület árnyékában meghúzódó földszintes házra. Hogy fér el itt harminchat pedagógus? — ötlik fel bennem a kérdés az ideiglenes tanári szobában kör- bepillantrva. A kis ház másik, osztályteremnek használt helyisége sem nagyobb egy lakótelepi lakás nem túl luxus- méretűre tervezett nagyszobájánál. — Nemcsak széliében-hosz- szában szűkös, de még alacsonyabb is a normálisnál — mutatja Balogh Tiborné, az iskola tanára és szakszervezeti bizalmija. — Főleg télen volt nagyon rossz. Hamar elfogyott a levegő, hiszen .majdnem negyven gyerek szorongott a padokban. Az ablakot meg a nagy hideg miatt bajos volt kinyitni. — Ez csak egyetlen osztály. Hol a többi ötszázhúsz diák? — Az alsósok a kolostor melletti épületben és a kollégiumban tanulnak. A felsősöknek a szomszédos Dózsa iskola ad helyet délutánonként — hangzik a válasz. Az 1897-ben készült iskola- épület jócskán megérett a korszerűsítésire. A nagyszabású, 1'2—13 millió forintos felújítás tavaly nyáron kezdődött. Már a kiköltözés is nehéz feladat volt. A temérdek eszköz, bútor, berendezés idestova egy éve várja, hogy a város különböző részein levő alkalmi raktárakból, a tanárok pince-. iből visszakerüljön a meaifjult épületbe. A vízvezetékkel, központi fűtéssel ellátott tizenhat , tantermes iskola átadását június 30-ára tervezik. Bizony nem könnyű év áll a hátuk mögött. — Legnagyobb idegenkedést a .délutáni tanítással szemben tapasztaltunk — mesél a kezdetről Papp László, az igazgató. — Először felmerült, hogy a mai felsőseink havi váltásban tanuljanak a Dózsa iskola diákjaival délután, de nem volt megoldható. A dózsások sokkal többen vannak, szakosított tantervű osztályaik is működnek, ami további bonyodalmakat jelentett volna a váltott tanításban. — Visszavetette-e a tanulmányi munkát a délutáni műszak ? — A gyerekek délelőtt készülnek fel az órákra, érthető hát, hogy már nem kipihenten érkeznek az iskolába — mondja Balogh Tiborné. — Ennek ellenére, tapasztalataim szerint, az érdemjegyekben nincs nagy változás. Az osztályomban azt vettem észre, hogy azoknál a jó tanulóknál van egy lejs visszaesés, akik eddig négyes-ötös között bi- zonytejankodtak. Nékik általában nem sikerült elérni a jobbat. — Az iskolai munka, tudjuk. nemcsak tanórákból áll. Hozzá tartoznak a szakkörök, úttörősrendezvények. a sport. — A szabadidős-tevékenység megsínylette a délutános műszakot — ismeri el — Balogh Tiborné. — Különösen megnehezítette a szervezést, hogy nagyon sok gyerekünk Hasznosról jár be, így a délelőttönként meglehetősen ritkán járó buszokhoz is igazodni kellett... A szakköröket reggel nyolctól tartottuk a kuj- túrházban. Hetente kétszer volt tömegsport. Az udvar egy részét szerencsére lehetett használni. Meg aztán télen szánkózni mentek a gyerekek, most a jó időben pedig strandra járunk. Az úttörő-foglalkozások közül a rajgyűlések voltak rendszeresek. Az őrsök inkább önállóan, egy-egy családnál, otthon tartottak foglalkozásokat... Érdekes viszont, hogy javult ünnepségeink színvonala. Benne van ebben, hogy bizonyítani akartuk. a nehezebb körülmények között is képesek vagyunk minőségi munkára. Nem maradtak ki az iskola diákjai semmilyen mozgalomból, versenyből. Szépen szerepeltek a gyerekek az úttörőszemléken, a vers- és pro- zamondóversenyeken, beneveztek az egyéni tehetségkutató pályázatra, ahol ketten az országos szántig is eljutották. Az énekkar az Éneklő •ifjúság vetélkedőn ezüst oklevelet kapott. — Mennyivel rótt nagyobb terhet a tanárokra az idei tanév? — Télen volt a legnehezebb — meséli Baloghné. — Már sötétben, hat órakor lett vége a tanításnak, a szülők érthetően aggódtak a gyerekekért, hogyan érnek haza, főleg a vidékiek. A nevelőknek jobban oda kellett figyelni. Sajnos a tantestület két részre szakadt, az alsósok a felsősökkel alig találkoztak. Az értekezleteket pedig csak késő este tudtuk megtartani. — Milyen segítséget kaptak, hogy nagyobb törés nélkül átvészeljék ezt. az éyet? — Nagyon sokan álltak mellettünk — mondja az igazgató. — Legtöbbet a Dózsa iskola segített, amely nemcsak a helyet adta, de rendelkezésünkre bocsátotta a szemléltetőeszközeit, és -minden tanításhoz szükséges segédeszközt. Sokat köszönhetünk a kollégiumnak, a tanácsnak, a pártbizottságnak. Pásztó, az ifjú város újra bizonyította, hogy szépülése, fejlődése érdekében lakói képesek az erőfeszítésre; összefognak derekasan. Kovács Erika A Miskolci Nemzeti Színház társulata — emlékezetem szerint — többéves kihagyás után érkezett meg újra Salgótarjánba, a József Attila Művelődési Központ színpadára. A színház igazán hálás, úgynevezett populáris darabott hozott a megyeszékhelyre. A régi nyár műfaja operett, a miskolciak azonban —, s ebben nincs semmi kivetnivaló — zenés játékként adják elő, meglehetősen — a tapsokból ítélve — hangos sikert aratva. Mi a különbség operett és zenés játék között? A kérdésre a zsurnálkritika keretei között csak jelzésszerűen lehet válaszolni.. Egyik fő összehasonlítási szempont a zene: ha operettet játszanak, akkor nagy létszámú zenekar szól, a másik esetben kamaraegyüttes. De eltérés észlelhető a stílusban: az előzőnél líraibb, lélekhez s^ólóbb a muzsika, az utóbbinál jobban az ösztönökre hat, a szív helyett a lábat zsongat.ia be. Egészen más a két műfaj vizuális megjelení- tődése is. Az operettben rendkívül színesek, változatosak, egyszóval káprázatosak a díszletek, a jelmezek, míg a zenés játékban kevésbé azok; mondhatnánk úgy is. olyanok, mint az árnyék, csak emlékeztetnek az árnyékot adóra. Ugyanakkor más az ábrázolásmód. s mindennek előzményeként a rendezői megközelítés mikéntje. Az operettben komolvan vesznek mindent, ami történik, a zenés iátokban található p«>' idézőiéi, amelv sejteti velünk, hogy a látottak nem mindenkor felelnek meg az ..igazságnak”. Ez a közelítés ránvomia bélyegét a színészi iátékra is. A primadonna például fenségben, méltóságban kikezdhetetlen, ha operettet csinálunk; bizonyos mértékig már emberibb, tehát esendőbb lehet akkor, ha zenés játékban mutatjuk meg. F műfajelméleti kitérő után arról eitsünk szót. milyen zenés játék született Miskolcon Lajtai' Lajos és Békeffy István 1928-ban bemutatott operettjéből? A történet elavult, de egy klasszikus operett esetében nem is lehet másmilyen. A híres revüszínésznő 18 év után találkozik szerelmével, a báró úrral, aki eredeti szándéka szerint csak egy pillanatra kért eltávozást. Azóta mindkettőjük családot alapított, s véletlenül ellentétes nemű felnőtt gyermekeik vannak. Hogy ebből mi lesz, nem nehéz kitalálni... Mindenki megtalálja a maga párját. Az operett már ilyen! Legalább a mesében történjen minden úgy. ahogyan az életben szeretnénk: az életben, ahol több pofont kapunk egymástól, mint simogatást. A zene, bármennyire sem nagyigényű, igen vonzó, fülbemászó, dallamos. A 28 éves Lajtai kirobbanó tehetségének bizonyítéka. Mellesleg a választott műfaji koncepcióhoz illően átdolgozták — könnyű- zenésítették, s így úgy érezheti magát a hallgató, mintha egv éjjeli mulatóban hallgatná végig a dalokat. Az átdolgozás — nem jelzik kitől származik — nem bántó; jó a Kalmár Péter vezényelte zenekar. Balogh Gábor rendezése az első negyedórában mindenképpen kínos helyzetbe hoz. Ügy kezdi és részben folytatja az előadást, mint egy jó szándékú műkedvelő. De az első jelenet esetében még a jó szándék is túlzás; az kifejezetten ósdi. irritáló. Akkor kezdjük érezni, mai színházban ülünk, ‘ amikor színre lép Trafina. a spanyol grand- nak hazudott szegény rokon, majd ahogyan Mimóza, az öltöztetőnő, mind nagyobb szerephez jut.' Igen, ez már modern szemlélet. Nem kell sajnálnom szegény elhagyott művésznőt, nem kell rokonszenveznem az özvegy báróval, élvezhetem ezt a habkönnyű semmiséget, arról, hogy az élet, az érzelmek meg az érdekek útjai kiszámíthatatlanok. S, láthatom azt is, hogy « rendező távlatot tart az ósdi történettől, szórakoztatni akar, nem elandalítani. Balogh Gábor rendezésének legnagyobb erénye: a mérték- tartás, mindkét irányban. Végül is nem édeleg, nem ironizál, másképpen szólva: nem követi az operettelöda- sok klasszikus vonulatát, de nem túlozza el a modernizálás igényét sem. Persze arra ő sem tud választ adni: miért mutatta be ezt a darabot? Mert szellemileg semmit sem jelent. Ha csak azt nem: egy szerető. dekoratív anyuka jó partit tud csinálni még kevésbé szép leányának is. S, ha ez a közhely kielégít valakit, legyen; de úgy, olyan felfogásban, stílusban legkevesebb. • mint amilyenben a miskolci művészektől láttuk. A ‘díszlet, jelmez egyszerű, megfelel a műfaj és a közönség igényeinek. De az alap- követelménynek. is: kifejeznek valamit a társadalmi környezetből, a korból, a jellemekből. A táncosnők tudása meglehetősen szerény. Más kifogást is lehetne tenni, de ismerve a fizetési lehetőségeket, a színház aligha marasztalható el azért, mert nem képzettebb, mutatósabb táncosokat alkalmaz. Operettet vidéki színházban nehéz játszani — részben ezt bizonyítja az előadás. A primadonna. Komáromy Éva megjelenése remek, ének- hangja csaknem egészében ió, színészi talentuma viszont szerény. Varga Gyula bonvi- ván.ja nem több illusztrációnál. Major Zsolt — mint ifjú báró — a kezdők problémáival viaskodik. Szívhez szóló élményt a temperamentumos, jól éneklő, táncoló, „színészkedő” Milviusz Andrea diáklánya, Kulcsár Imre Trafina :a és Péva Ibolya Mimózája jelent. Rövid szerepében Somló Ist- vá sem okoz csalódást. Ez volt az első pvári színházi előadás Salgótarjánban. A választás n»m rossz. Sulyok László Múzeumok új szerzeményei Több értékes műalkotással, muzeológiai és kulturális, történeti ritkasággal gazdagodtak múzeufnainik az elmúlt hetékibep-hónapökban. A Szép- művészeti Múzeum gyűjteménye több mint 30 új műtárggyal gyarapodott, ezeknek mintegy fele XX. századi alkotás: a legjelentősebb közülük a nemrég elhunyt Amerigo Tot ülő nőket ábrázoló, 1982-ben készült grafikája. A régi képtár anyaga különösen értékes darabokkal bővült. Egy képaukción jutottak hozzá Jean Pierre Norbiin XVIII—XIX. századi francia festő antik mitológiából merített. szerelmi témájú képeihez, amelyek eredetileg valószínűleg egy sorozat részei voltak. A két kis ovális alkotás a francia festészet későrokokó korszakát érzékelteti. A Magyar Nemzeti Galéria maii magyar osztálya néhány kortársművész alkotásával gyarapította több ezer darabos gyűjteményét. Egyebek között Karniss Dezső 1945-ös Szentendre-Sárkánvos című olajképét, Anna Margit 1955- be alkotott Akasztott bábú című kompozícióját, Vilt Tibor két bronz kisplasztikáját, valamint Veszelszky Béla esy nagyméretű. 1962-ben kés/.üit olaj tájképét vásárolták meg. A Petőfi Irodalmi Múzeum kéziratgyűjteménye József Attila Ki-be ugrál című versének. a szerző javításait is tartalmazó gép'ratát, Jókai Mór A papírrongyok című cikkének kézírásos példányát es Móricz Zsigmond egy 1939- ben kelt levelét vásárolta meg. Üj szerzemény Kós Károly Régi Kalotaszeg című kézírásos albuma is, amely 19 saját kezű grafikát tartalmaz. Az elmúlt hónapokban érkezett meg a Mezőgazdasági Múzeumba az a Windischg- ratz-hagyaték, amely 27? darabos afrikai indiai és magyar trófeagyűjteményt tartalmaz. (MTI) r ^KOSSUTH RÁDIÓI t.M: Egy kis figyelmet kérekj 1.30: Händel: Imeneo. J Opera két részben .*■: ».Sí: Nóták 3.42: Nefelejcs 10.06: Két keréken Magyarországon — 10/5. rész 10.36: A beszélő teve. 10.50: Balettzene 11.33: Nemes Barry Lyndon úr emlékiratai. XV/11. rész *2.30: Ki nyer ma? 12.46: önvizsgálat. Beszélgetések a magyarságtudományról, hungarológiai gyűjtemények gondozóival #3.02: Pataky Kálmán emlékezetes szerepei, VIII /6. rész 13.40: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót 14.10: A magyar széppróza századai (Ism.) M .25: Nemes Katalin zongorázik 15.00: Pillantás a tibeti irodalomra (ism.) 15.28: Daloló, muzsikáló tájak 16.05: Révkalauz 17.00: Csendes Don. XV/9. rész (ism.) 17.57: Üj nótafelvételeinkből 19.15: Világirodalmi Dekameron 19.58: Muzsikáló természet 20.05: Kapcsoljuk a pesti Vigadót Kb.: 21.10: Operakettősök 21.40: Történelmi hírháttér 22.20: Indonézia — 1985. II. rész. 22.30: Madrigálok szemekről 22.50: Építészeti kultúránkról 23.00: A dzsessz világa 0.10: Michel Legrand zenekara játszik PETŐFI RADIO: 8.05: Palóc népdalkörök énekelnek 8.20: A Szabó család (ism.) 9.05: Zenés délelőtt 12.10: Szovjet fúvószene 12.25: Ütikalau7 — üdülőknek 12.30: Nemzetiségeink zenéjéből 13.05: Nosztalgiahullám: Craig Douglas 14.00: Furulya- és citera- muzsika 14.15: Idősebbek hullámhosszán (Ism.) 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek (ism.) 15.45: Közéleti térkép. Riportműsor (ism.) 16.00: Fiatal művészek fesztiválja ■— ---------------------------------------------------------------------------1 4 NOG RÁD - 1985. június 13., csütörtök . 17.05: Dzsesszfelvételeinkből 17.30: Tanakodó 18.25: Tudósítás az Arany Mokka nemzetközi kerékpárosversenyről 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelőknek 19.50: Tudósítás az Arany Mokka nemzetközi kerékpárosversenyről 20.00: Reklámparádé 21.05: A főnökökről. Ordas Iván jegyzete 21.10: Kabarécsütörtök 22.20: Berki Géza szerzeményeiből 23.20: Sullivan operettjeiből 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap (A tartalomból: Verekedő gyermekek — Mire jó a komló? — Ismét állni fog az ónodi vár bástyája. Tollbeszéd. Németh Miklós Attila jegyzete.) Szerkesztő: G. Tóth Ferenc. 18.00: Észak- magyarországi krónika. 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tévétoma (ism.) 9.00: Főnök, te vagy az ész, (ism.) 10.00: Hungária kávéház, (ism.) 10.25: Képújság 16.15: Hírek 16.20: Száz híres festmény 16.30: Mihail Solohov-sorozat. Csendes Don. Szovjet film. III/2. rész , , TévébprzQ i' 18.25: Képújság 18.30: Telesport 18.55: Reklám 19.00: Tévetorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Starsky es Hutch. Skorpió 20.50: Panoráma 21.50: A 25. miskolci filmfesztivál'díjnyertes filmjeiből 22.00: Amor rabjai. VI/6. rész: Holtomiglan, holtodiglan 22.25: Népdalkórusok 22.30: Tv-hiradó, 3. 22.40: Himnusz 2. MŰSOR: 18.00: A pécsi körzeti stúdió különkiadása 18.40: Az öreg bánya titka. V/2. rész, (ism.) 19.10: Képújság 19.15: Mesterdallamok, (ism.) 20.00: Arany Mokka nemzetközi kerék páros-pályaverseny 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Csontváry. avagy a világhódító hun. Tévéjáték 22.25: Képújság BESZTERCEBÁNYA-: 19.30: Tv-híradó 20.00: Az Arany Prága ’85 21.10: Távlatok 21.50: A tv-fesztivál díjnyertes zenés műsora 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Verseny egymillióért 21.05: A civilizáció örömei $1.30.; Időszerű események - * 21.5«: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Labdarúgótükör MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: öt láda aranyrög. Színes, szinkronizált francia kalandfilm. — TIT: A tutaj utasai. Színes jugoszláv film. — Tarján vendéglő: Eszkimó asszony fázik. Színes magyar film. — Balassagyarmati Madách: Fél'4. háromnegyed 6 és 8-tól: A Sárkány közbelép. Szíkalandfilm. ISKOLAMOZI: Tamás bátya kunyhója. — Kamaramozi: Királylány a feleségéin. — Pásztói Mátra: Az istenek a fejükre estek. Színes, szinkronizált bots- wanai filmvígjáték. — Szécsényi Rákóczi: Rocco és fivérei I—IT. (14). Olasz film. — Kisterenyei Petőfi: Eszterlánc. Színes magyar film. — Nagvlóc: Fíashdance. Színes USA film. — Jobbágyi: Egyiptomi utas (14). Színes, szinkronizált francia bűnügyi film. .Csendes Don. Z. rész. 16.30 h.
