Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-12 / 136. szám

iCidar János leuele az éufordulö alkalmából

Berecz János ezt követően átadta Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának a társasághoz intézett levelét, amely így szól:

„Tisztelt Elvtársak! Barátaim!

Negyven étivel ezelőtt bontott zászlót az a széles körű társadalmi mozgalom, amely a magyar—szovjet barátság ápolását tűzte ki célul, s amely azóta évtizedeken át, tisztes munkával kimagasló eredményeket ért el a két nép testvéri kapcsolatának fejlesztésében, elmélyítésében.

A magyar—szovjet barátság eszmei, és érzelmi gyökerei a nagy októberi szocialista forradalom időszakáig nyúlnak vissza. A magyar proletariátust a szovjet forradalom példája ihlette, amikor 1919 márciusában kivívta hazánkban a dolgozó nép hatalmát. A Magyar Tanácsköztársaság születése pillanatában baráti szövetséget ajánlott szovjet-orosz testvérének. Ezeket a történelmi, érzelmi gyökereket nem tudta kitépni munkásosztályunk, népünk emlékezetéből és szívéből az ellenforradalmi rendszer huszonöt esztendős uralma és rágalomhadjárata sem.

Történelmi sorsfordulónk, felszabadulásunk hónapjaiban országszerte alakultak szovjetbarát társaságok, egyletek, s e spontán népi mozgalmat foglalta egységes szervezeti keretbe a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság. Tevékenysége átfogta a társadalom széles rétegeit, programja kifejezte népünk messzemutató érdekeit. A mai nevén 1957- ben újjáalakult Magyar—Szovjet Baráti Társaság a tagcsoportok mozgalmi munkájára építve sokat tett azért, hogy népünk mind jobban megismerje a Szovjetunió fejlődését, a szovjet emberek életét, segítse a két ország mind több területre kiterjedő együttműködését, a két nemzet kulturális értékeinek cseréjét.

Hazánkban a szocialista társadalom építése nemzeti program. Munkánk és küzdelmünk ugyanakkor része annak a világtörténelmi jelentőségű átalakulásnak is, amelynek végső célja, hogy megszabadítsa az emberiséget a kizsákmányolás és az elnyomás minden formájától és a háború . fenyegetésétől. Nemzeti érdekeink csak a társadalmi haladás útján érvényesülhetnek. Szocialista céljainkat, a szilárd és tartós béke megteremtését a Szovjetunióval és a szocialista országok közösségeivel összefogva, a nemzetünk és az emberiség ügye iránti elkötelezettség, felelősség szellemében cselekedve érhetjük el.

A Szovjetunió népünk szocialista építőmunkájának, hazánk függetlenségének legfőbb nemzetközi támasza. A magyar—szovjet barátság és együttműködés minden oldalú fejlesztése alapvető érdekünk, és ezért pártunk és államunk politikájának sarkalatos pontja. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság fontos küldetést teljesít azzal, hogy a párt politikájának szellemében, ’együttműködve más tömegszervezetekkel és mozgalmakkal, munkáját a magyar—szovjet barátság ügyének szenteli.

A Magyar—Szovjet Baráti Társaság akkor tölti be hivatását eredményesen, ha mozgalmi eszközeivel az együttműködés további területeit kutatja fel. bővíti a két nép egymásra vonatkozó ismereteit, s a személyes kapcsolatok révén érzelmileg is közelebb hozza egymáshoz a magyar és szovjet embereket.

Az évforduló alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében üdvözlöm a Magyar—Szovjet Baráti Társaság aktivistáit, a tagcsoportokban tömörülő dolgozókat, a tisztségviselőket, akik odaadó, fáradhatatlan munkával, meggyőző szóvá', személyes példamutatással segítik a magyar—szovjet barátság elmélyítését.

Köszöntőm a gazdasági, a tudományos, a kulturális együttműködés bővítéséért tevékenykedő társadalmi munkásokat, mert e kapcsolatoknak nélkülözhetetlen szerepük van szocialista társadalmunk építésében, országaink műszaki-tudományos haladásának meggyorsításában, életünk gazdagabbá tételében. Üdvözlöm a mozgalom keretében dolgozó pedagógusokat, ifjúsági vezetőket és mindazokat, akik e munkájukkal is hozzájárulnak a fiatalok szocialista szellemű hazafias és internacionalista neveléséhez.

A társaság megalakulásának negyvenedik évfordulóját annak tudatában ünnepelhetik, hogy fontos, jó ügyet szolgálnak, és a végzett munkának nagy és szép eredményei vannak. Vigyék és fejlesszék tovább a négy évtized nemes, értékes örökségét.

Niég egyszer köszöntöm önöket a 40. évforduló alkalmából és gratulálok a magas kitüntetéshez, a Béke és Barátság Érdemrendhez. További eredményes, jó 'munkát kívánok a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tisztség- viselőinek és minden aktivistájának. Budapest, 1985. június 9.

Szívélyes üdvözlettel:

KADAR JANOS,

a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára"

A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége magas kormánykitüntetésben részesített több MSZBT-tisztség- viselőt. Apró Antalnak, a Munka Vörös Zászló Érdem- eendet, Ligeti Lajos akadémikusnak, a társáság alelnöké- nek, Hegyes Ferencnek, és Rab Zsuzsa költő-műfordítónak, az országos elnökség tagjainak a Népek Barátsága Érdemrendet adományozta. A kitüntetéseket Vlagyimir Bazovszkij az ünnepi ülésen nyújtotta át a kitüntetteknek. Nevükben Rab Zsuzsa mondott köszönetét az elismerésért.

Az ülés után az országos elnökség fogadást adott az Országház Kupolacsarnokában.

fl városi jogú nagyközségek tanácstagjai

Nógrádiján

A szombati választáson szavaztak a választópolgárok a városi jogú nagyközségek tanácstagjelöltjeire is. Ezúttal közreadjuk, hogy a szavazatok alapjáig kik lettek tagjai a testületeknek, s a szavazatok legalább egynegyedének elnyerésével kik váltak póttanácstagokká. A választókerület sorszáma után vastag betűvel a megválasztott tanácstag, utána pedig —, ahol van —, a póttanácstag nevét köböljük. Szé- csény 4. számú választókerületében és Rétság 10. számú tanácstagi választókerületében a jelöltek egyike sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét, ezért ezekben a választókerületekben június 22-én pótválasztás lesz.

Szécsény

1.: Jamrik István, Vilimi Ferenc; 2.: Garazsi József,

Szabóné Rózsahegyi Katalin; 3.: Mezőfi János, Szenográdi- né Vég'h Erzsébet; 4.: pótválasztás; 5.: Szigeti Lászlóné, Bodnár István; 6.: Billingér Ákos, Tóth Pál; 7.: Heizer László, Kovács György; 8.: Varga József, Havasiné Földi Zsuzsanna; 9.: Szabó József, Varga Ferenc; 10.: Kolossi Károly né,* Czele Ferencné; 11.: Czeglédi János (abban a választókerületben. ahol egy nevet közlünk, nem választottak pót tanácstagot. A szerk). 12.: Kanyó Ferenc, Rádi László; 13.: Csókási János, Bővíz Ferenc; 14.: Tóth Endréné, Is-., pán Józsefné; 15.: PercZe De- zsőné, Pifka János; 16.: Németh Lajosné, Szekeres Lajos; 17.: Zagyvái Sándor, öze Józsefné; 18.: Pifka Vince, Bablena Mátyás; 19.: Velen- czei Zoltán, Domán Erika; 20.: Zsíros Lászlóné, .21.: Földi László; Öze János; 22.: Galcsik Gyula, Mócsány Lászlóné; 23.: Bozány Erzsébet, Róka Miklós; 24.: Velenczei Ferenc, Kolosi Tibor; 25.: Sümegi Sándor, Horváth József; 26.: Liptai Magdolna, Bolgár János; 27.: Géczy Ferencné, Gajzin- ger László; 28.: Miskolczi Istvánná; 29.: Kovács Károlyné;

30.: Lotharidesz László, Mikiién József; 31.: Kiss József, Krista Zoltán; 32.: Czakó Béla, Mikuska Istvánná.

Réfság

1.: Misik István; 2.: Óvári János, Ellenbach László; 3.: Rompos Dezső, Várnai Zoltán; 4.: Gresina István, Oláh László; 5.: Svcda László, Ma- chács Mihály; 6.: Hesz Mihály; 7.: Bulejsza Jánosné, Nagy Józsefné; 8.: dr. Varga József, Szombati József; 9.: dr. Fél- egyházi András, dr. Szajbély Ernő; 10.: pótválasztás; 11.: Egri József, Gáspár József; 12.: Szunyogh Judit, Pintér Márta; 13.: Vincze Lászlóné, Hajnis Annamária; 14.: Várszegi István. Hegedűs Ferenci 15.: Bulejsza Ferenc; 16.: Salgai Ferenc, Molnár István; 17.: ifj. Ivanics András; 18.: Túrái Zoltánné; 19.: Maszlag Béla, Vigh József; 20.: Pintér János; 21.: Klucsik Andrásné; 22.: Laukó József, ifj. Vincze Sándor; 23.: Lomén Jánosné; 24.: Varga János, Tálas István; 25.: Zomborka Antalné, Viczián Lászlóné: 26.: Kuris Károly, Molnár György; 27.: Csáthy Albertné, Paulinyi Jánosné; 28.: Molnár József, Szarka Sándor; 29.: Dra.ikó Ferencné, Patzek Józsefné; 30.: Csáthy Rudolf, Dávid János.

Bálonyterenye

1.: Molnár István, Sallai István; 2.: Kerekesné Vörös Erzsébet, Szigeti Istvánná; 3.: Horváth György, Pádár László; 4.: Csemer István, Sőregi József; 5.: Szabó Ferenc; 6.: Hanácsek István, Miliczki István; 7.: Horváth Györgyné; 8.: Valah László, Simonovics Lajos; 9.: Kenyeres Pál, Fo- garassy Viktorné; 10.: Beré- nyi István, Botos Anna; 11.: Bodor József, Surányi József; 12.: Gazsi Zoltán, Szabó Lajosné; 13.: Hantos Sándor,

Övári Péter; 14.: Lumper János, Kovács Béláné; 15.: Gazsi Tamásné, Kocsis Gvuláné; 16.: Czene József, Papp István: 17.: Kardosné dr. Csonka Mária, Kulcsár Jánosné; 18.: Gebur Józsefné, Gebur József;

19. : Hámoriné Babcsány Agnes, Sulyokné Vidó Ágnes;

20. : ifj. Hegyi Sándor, Varga

Imre; 21.: Danyi Balázs,

Nagyfalusi Edit; 22.: Tőzsér Lászlóné. Nagy Gábor: 23.: Nagyné Koszta Zsuzsanna, Er- ney Attila; 24.: Klimó István, Tóth Flórián: 25.: Forgó Károly, Bordás István; 26 : Kecskés Andrásné. Boros György; 27.: Katona Károlyné, Osgyá- ni Dávidné; 28.: Tóth István, Kómár Sándorné; 29.: Boros János, Nyerges Ottó; 30.:Sze- berényi Endre, Fenyvesi Annamária: 31.: Scber Ferenc; 32.: dr. Koós István, Molnár József; 33.: Csikós Attila, Ozsvárt Zoltánné; 34.: Hont! Andrásné; 35.: Némedi Zoltán; 38.: Szabó Nándor, Vass Józsefné; 37.: Danyi Vince; 38.: Sáfrány András, Baranyi József; 39.: Kovács János, Kna- piczius Attila; 40.: Soós Károly, dr. Szomszéd Károlyné; 4L: Székfi Gyula; 42.: ifj.

Danyi József; 43.: Csendes Irén, Budavári Miklós.

2 NÚGRAD - 1985. június 12., szerda

A tudományos-műszaki fejlődés kérdéseiről kezdődött tanácskozás kedden Moszkvában, az SZKP Központi Bizottságának épületében.

A párt gazdaságpolitikájának alapvető kérdése címmel Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára mondott előadói beszédet.

A tanácskozáson felszólalt Vlagyimir - Scserbickij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára és Vitalij Vorotnyikov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az OSZSZSZK miniszterelnöke. A tanácskozás ma folytatja munkáját.

A beruházások, a műszaki fejlesztés új súlypontjairól, az intenzív fejlődési pályára való átállás nehézségeiről szólt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kedden a műszaki-tudományos haladás

kérdéseivel foglalkozó moszkvai tanácskozáson. Hangsúlyozta a gazdasági mechanizmus alapos átszervezésének, a vállalati önelszámolás erősítésének fontosságát is. Az SZKP KB áprilisi ülésén alakította ki a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsításának koncepcióját.

A Központi Bizottság, amikor a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítását tűzte ki feladatul, nemcsak a népgazdaság növekedési ütemének emelését tartotta szem előtt.1

— Fejlődésünk új minőségéről van szó; arról, hogy gyorsan előrelépjünk a stratégiailag fontos irányokban, átalakítsuk a termelés szerkezetét. Át kell térnünk az intenzív fejlesztésre, a vezetés hatékony formáira, a társadalmi problémák teljesebb megoldására — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov.

Az SZKP főtitkára szólt a szocializmus és a tervgazdálkodás vitathatatlan sikereiről, több ezer vállalat felépítéséről a városok es falvak arculatának változásáról, a lakáshelyzet és az életkörülmények javításáról, majd hangsúlyozta, hogy a hetvenes évek elejétől . észrevehetővé váltak bizonyos nehézségek a gazdasági fejlődésben.

— Ennek fő oka az, hogy annak idején nem voltunk állhatatosak a gazdasági szer*, kezet, az irányítási formák és módszerek álalakításában. A párt és az. egész nép előtt az a feladat áll, hogy leküzd- jük a negatív irári''zatol<at. és gyors javulást érjünk él. Más megközelítés nem lehetséges: a szociális programokat nem nyirbálhatjuk meg. A társadalom számára halaszthatatlan feladat az élelmiszer-ellátás javítása, a fogyasztási javak termelésének növelése és a szolgáltatások bővítése. Továbbra is fontos a nagyarányú lakásépítés, az egészségügyi ellátás javítása, az oktatás, a tudomány és a kultúra fejlesztése — mondotta.

— Ugyanakkor — mutatott rá — a társadalmi-gazdasági fejlődés gyorsítását külső feltételek is diktálják. Meg kell teremteni az ország védelméhez szükséges eszközöket. A Szovjetunió a jövőben is maximális erőfeszítéseket tesz a fegyverkezési hajsza megállítására, de az imperializmus agresszív politikája és fenyegetései miatt nem engedhetjük meg, hogy katonai fölényre tegyenek szert velünk szemben.

Gorbacsov szólt arról, hogy a Központi Bizottság nemrégiben megvitatta a gazdaság fő fejlődési irányait felvázoló tervezetet. Ennek során elhangzottak a tervezet kiegé. szitését. szorgalmazó komoly észrevételek is. Még nem sikerült megfogalmazni azokat az intézkedéseket, amelyek sok ágazatban biztosítanák, hogy a növekedés Intenzívvé váljék.

Mint ezzel kapcsolatban kifejtette, sok minisztérium vezetője arra törekszik, hogy lehetőleg minél több beruházást és tartalékot ..verekedjen ki” de minél alacsonyabb mulatóikat tartalmazó tervet

kapjon. Gorbacsov kijelentette:

— Az újabb pénzeszközök

megszerzéséért és a tervmutatók lefaragásáéit vívott harcban irigylesre méltó állhatatosságot mutat Konsztan- tyin Nyikítovics Beljak állattenyésztési és takarmány- termesztési, gépgyártási miniszter. Nem képviselt jobb álláspontot Aliltszej Ivano- .vics Jasin építőanyag-ipari miniszter es néhány más minisztérium és főhatóság sem. Ügy gondolom, nincs szükségünk olyan vezetőkre, akik arra számítanak, hogy ismét hatalmas, megalapozatlan kiadásokba verhetik az országot.

A szónok a lassan megtérülő beruházások sorában megemlítette a krasznojarszki határterületen megvalósuló sza- jano-susenszkojei vízi erőművet. amely fele olyan gyorsan épül, mint annak idején a bratszki erőmű. Évekkel ezelőtt mór felépültek az aba- kani vagongyári egyesülés épületei, de azóta sem használják ki őket

— Az állam a jövőben sem sajnálja az eszközöket Szibéria fejlesztésére, de joggal követeljük, hogy a befektetések térüljenek meg, és ne jelentsenek holt tőkét —mutatott rá.

Kisebb ráfordítással több eredményt kell elérnünk;' ez a gazdasági, sőt. ha úgy tetszik, a politikai feladat.

Mihail Gorbacsov a továbbiakban részletesen beszélt a beruházási politika és a* gazdasági szerkezet átalakításának 'kérdéseiről.

Kiemelten szólt Mihail Gorbacsov az egyes ágazatok előtt álló feladatokról Az energia- hordozók és a nyersanyagok kitermelésének növelése egyre nehezebb, ezért ésszerűbb utat kell követni, a lehető legnagyobb mértékű takarékoskodás. az erőforrásokat kímélő technológiák meghonosításának útját; ez kétszerte- háromszorta kevesebbe kerülne.

r A pazarlás érzékeltetésére

a többi között megjegyezte, hogy évente kárba Vész nyolcmillió tonna benzin, mert késik a gépikocsipark dízelüzemre való átállítása.

Az új ötéves tervidőszakban az eddiginél határozottabban kell törekedni arra, hogy a tőkebefektetéseket a leggazdaságosabb irányokra koncentrál iák; ez vonatkozik például az agrár-ipari komplexumra is, ahol a beruházások már elérték az optimális szintet, ám megtérülésük még nem kielégítő.

A gépgyártás vonatkozásában kiemelte, hogy erre az ágazatra kulcsszerep hárúl a tudom á n yos- műszaki for rad a - lórii megvalósításában.

A haladás katalizátora a mikroelektronika, a számítás- technika. a műszergyártás, az eaész informatikai ipar: ez.ek gyorsított fejlesztést követelnek — húzta alá.

A tudományos-műszaki haladás meggyorsítása szempontjából keil értékelni a nagyberuházások helyzetét is. a technológiai fejlesztési terveket.

— így tovább nem építkezhetünk. Rendet kell teremteni a beruházások tervezésében és kivitelezésében, biztosítani kell a tőkebefektetések koncentrációját, a létesítmények átadási határidejének megtartását, az építőipari tevékenységet egységes ipari folyamattá kell átalakítani — vonta le a következtetést.

— A gazdasági fejlődés jelenlegi szakaszában kiéleződtek a termelés infrastrukturális problémái. A szállítás, a távközlés, az anyag- és a műszaki ellátás, valamint más gazdasági ágak lemaradása nagy veszteségeket okoz. Pótlólagos lehetőségeket kell keresni, hogy megoldjuk ezt a súlyos népgazdasági problémát — mondotta.

Mihail Gorbacsov új szemlélet érvényesítését sürgette a külgazdasági tevékenységgel kapcsolatban is.

Az importberendezésekkel való hanyag gazdálkodás példájaként Mihail Gorbacsov a szovjet olajfinomító- és kőolajvegyeszeti-ipari mimszte-'

rium munkáját említette.

Beszédében részletesen foglalkozott azzal, honnan teremti elő a népgazdaság a

műszaki rekonstrukcióhozszükséges hatalmas tőkét. Az elvi válasz erre: a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítására tett intézkedéseknek maguknak kell megtérülniük. Hiszen ezeket éppen azért hozzák, hogy növeljék a munka termelékenységét, vagyis meggyorsítsák a nemzeti jövedelem növekedését is.

Mihail Gorbacsov részletesen vázolta a szovjet tudománnyal szembeni követelményeket. A hangsúlyt az alapkutatásról és a szaktudományokról szólva is a társadalmi termeléssel való szorosabb kapcsolat szükségességére helyezte.

Ezután Mihail Gorbocsov kitért az irányítás kérdéseire.

A gazdaságirányítás átszervezésének elvi lényege — mondotta —, hogy az irányításban és a tervezésben fokozni kell a központi irányítás hatékonyságát, bővíteni kell a vállalati önállóságot és felelősséget, aktívabban ki kell aknázni a vezetés, a gazdasági önelszámolás és az árupénz viszonyok rugalmasabb formáit és módszereit, széleskörűen feljeszteni kell a tömegek kezdeményezését.

Gorbacsov javasolta, hogy az állami tervbizottság szervezetileg fogja össze a leg-, kiemelkedőbb tudósokat és vezető szakembereket.

Az Új felételek között meg kell változnia a minisztériumok szerepének és funkciójának. Jelentősén csökkenteni kell az ágazatokban , az irányítói apparátust.

A tudományos-műszaki haladás meggyorsítása céljából növelni kell a termelés alapvető egységeinek — az egyesüléseknek és a vállalatoknak — a szerepét.-Ezeket közvetlenül a miniJZférttfrtiok’alá kell rendelni, és ide kell áthelyezni az egész operatív gazdasági munka súlypontját.

Gorbacsov felhívta a figyelmet arra, hogy az irányítás

szervezeti átalakítását szervesen össze kell kötni az önálló gazdasági elszámolás, a gazdasági ösztönzők erősítésével.

Az egyesüléseknek és a vállalatoknak a -valóságban is. az önálló gázdasági elszámolásra kell áttérniük, jelentősen csökkenteni' kell a központilag meghatározott terv- ■ feladatokat.

— Ez a munka — mondotta Gorbacsov — szoros kaD- csolatban áll minden -változás döntő tényezőjével, az emberi tényezővel. Napjainkban tehát elsősorban arra kell helyezni a hangsúlyt, hogy minden intézkedéssel változást' érjünk el a káderek felfoga- ■ sában a legmagasabb szint öl, a legalacsonyabbig; figyelmüket a legfontosabbra, a'tudó-' mányos-műszaki haladásra kell irányítani.

— A tudományos-műszaki' haladás gyorsítása megköveteli, hogy alapvetően megváltoztassuk a műszakiak, a mérnökök és a tudományos dolgozók helyzetét. \

— Számos fogyatékosságnak és mulasztásnak az az oka — figyelmeztetett a szónok —. hogy a minisztériumi pártbizottságok helyenként nem kellő politikai aktivitással vesznek részt a legfontosabb társadalmi és gazdasági kezdések. megoldásában.

A szónok végül rámutatott, hogy a szovjet dolgozók előtt. az idei terv és az egész ötéves terv sikeres befejezésének felelősségteljes feladata áll. Fon-;

tos. hogy a pártszervezetek gondot fordítsanak az üzemanyag és más nyersanyagok termelésének növelésére, a mezőgazdasági munkák magas színvonalú és idejekorán való elvégzésének megszervezésére, az egész termés begyűjtésére és elraktározására. Az a tét,' hogy az ország jelentős tartalékokkal és szervezetten lépjen az új ötérves terv időszak • kába — mondotta,

Át kelt térni a gazdaság intenzív fejlesztésére

Mihail Go'bocsov beszéde egy moszkvai ianácskozáson