Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-11 / 135. szám

A cerecli költségvetési tizem kivitelezésében készít! a község tanácsházának átalakítási és bővítési munkálata. A 7—7,5 millió forintba kerülő munkálatok elkészültével itt kap helyet a művelődési ház is. — bp — A falvak lelke Egész Európa ismeri Hul­lóköt, de legalábbis ez az érzésé az embernek, hiszen most, hogy az idegenforgal­mi szezon lassan „beindul", Nógrád útjain osztrák, hol­land, nyugatnémet gépkocsik utasai kérdezik: Hollókő? Hollókő? iys persze megkapják a nemzetközi nyelven szóló út­ba gazítást. Ki jobb, ki bal közevei segíti a magyar és a német (holland, angol), szó közötti különbségek leküzdé­sét. Szóval a holland mehet már Hollókő felé. De közben átgurul szép autójával ör- haimon, Szécsénven, áthalad a kicsiny Zsúnypusztán. És mit lát? Jellegtelen házakat. Vagyis épp az a jellegük, hogy jellegtelenek. Bárhol járhatna az ember széles e hazában, ugyanazokat a kocka formákat fedezheti fel. Jász- karajenőn, mint Kakiteleken vagy Diósjenőn. Uniformizá­lódtak falvaink. Sajnos. Egy ma már világhírű épí­tészünk ezt így fogalmazta: a falusi utcáknak nincsen lelke. Talán volt valaha? Hát csak tessék a hollandok,, fran­ciák és osztrákok után végig­sétálni Hollókő ófaluján! Az- tán kanyarodjunk az újsorra! Melyik a szebb? Az ófalu be­szél, szól hozzánk, története­ket mond el formáival, fehér falaival, érett fájú tornácai­val. Ott meséket szőhet a képzelet. És lépjünk beljebb! Igenis megfér ezekben a há­zakban a színes televízió, az automata mosógép és a für­dőszoba a házak árasztotta múlt századi hangulattal. Ki vitathatná, hogy életünk minőségi változása az elmúlt negyven évben bennünket is megváltoztatott? Városba tö­rekedtünk, ahol csapból fo­lyik a víz és csöveken duru­zsol a meleg. Aztán hátat fordítunk mostanában a la­kótelepeknek, mert nyugal­masabb falun élni. Persze, közgazdászul Is gondolkodó agyunk a művelhető-fóliáz- ható kertet is látja a gyara­podó betétkönyvvel együtt, nem vitás. Az igény nyomán indultak el városainkban is- a tolóla­pátos masinák, hogy a szép városközpontokat elgázolják, mert kell a hely az újnak. Lélektelen lett néhány váro­sunk. Hány és hány eszten­dő kellett, amíg a rombolást úgy, ahogy megállítottuk? Sok. Hány kell még, amíg a kockavárosokba visszaköltözik a lélek? Mert bizony lelke van az épületeknek is. A beton, az üveg és a márvány hideg. A fa, a meszelt fal, a rusztikus formák otthono­sabbá teszik a lakást, de a középületeket is. Gyönyörű példa erre Sá­rospatak, Jászkísér művelő­dési háza. Zalaszentgrót kö­zösségi háza. A tájba, a kö­rülöttünk lévő épületek kö­zös hangulatába illeszkednek ezek az építmények, őrzik a hagyományt, de egyben meg is újítják. A múltunk építészeti emlékeit újrateremtő építészek semmi újat nem csinálnak, csupán belső hangjaikra hall­gatnak, amikre oly sokan nem hallgatunk. Megőrizni a a szépet. Megőrizni és meg­újítani a tartalmat. Ha kell, a formát is. És miért ne'kel­lene? A népi építészet ösztö­nösen hordozta magában a szenet. a szemet gyönyörköd­tető formák mögött ott lapult a hasznosság, a célszerűség. Miért mondom mindezt? Három bakonyi település — — alig két és fél ezer lakóval — fölfogadott, egy nagyhírű fővárosi építészt. Azért, hogy a bakonyi falu újra bakonyi falu legyen, hogy a lélek visszaköltözzék az ország egymástól szokásokban, vise­letben. építkezésben is elütő községeibe. Azt akarják, liogv különbözzenek hagyományaik szerint az alföldiektől, a göcsejiektől, de még a közeli Pilis környékiektől is. Mint' régen. Persze a bakonyiak között is akad berzenkedő. A koc­kauniformis házak beváltak, a mg kőművesének már a vérében van, csukott szemmel rakja az emeleteket egymásra. Két-három-négy szoba min­denütt akad, fürdőszoba — ez csak természetes. Emelet, tetőtér. Nagynak nagy mind­egyik. De, hogy célszerű len­ne... ? Sokan csupán egyet­len szobát laknak, rabjai a falusi palotáknak, mert fű­teni csak kell, takarítani is illik. Megöregedve, visszeres lábakkal naponta többször húsz-harminc lépcsőnek ne­kivágni. .. A városközpontok pusztulá­sát csak a jó példa állíthatja meg. Kecskemét, Sopron — nálunk Szécsény — a bizonyí­ték. A bakonyiak most el­kezdenek valamit a magyar falu életében, hiszem, hogy egy új korszakot. Csak épí­tészek kellenek hozzá és ve­lük egyet akaró közösségek. Mennyi csata várja még eze­ket. az újat akarókat! Legyen erejük föltámasztani a magyar falu lelkét! II. Z. Nagy szavak helyett... TÁLÁN a legrosszabb idő­pontban csöngettünk be hoz­zá. Elutazása előtt egv nap­pal. A lakásban utazótáskák, ruhák hevertek szerteszét. Hiá­ba, az egy hónapos távollétre alaposan fel kell készülni, s a legapróbb részletekről sem szabad megfeledkezni. Aszó­ba parányi asztalán jelvények sokasága, hiszen aki már járt a Szovjetunióban, az tudja, a testvéri országba való uta­zás elengedhetetlen tartozé­kai a kis jelvények, a barát­ság megnyilvánulásának ked­ves gesztusai. „Ha én kapok, viszonozhassam” alapon. Kugel Tiborné, a salgótar­jáni Lovász József Általános Iskola tanára gyakorlott. uta­zó Abban a szerencsés helv- zelben van. hogy részese le­hetett Moszkvában a Lenin- centenárium megünneplésé­nek. s most, amikor Lenin- grádba készül, egy hónapos to­vábbképzésre, a szovjet em­berekkel együtt emlékezhet a fasizmus felett aratott győ­zelem 40. évfordulójára, a vi­lágégető háború eseményeire, a felszabadulásra, amelyet ő maga Salgótarjánban, egy di­dergő decemberi napon élt át, gyermekként. Bár Ernődön született, tős­gyökeres salgótarjáni. Édes­anyja a kenyereden Tarján- bó! indult világot próbálni, s férjjel, gyerekkel ide is tért vissza Kugel Tiborné életé­nek alakulása szorosan ösz- szekapcsolódik a város átvál­tozásaival. H’szen egv lokál- patrióta hogyne emlékeznék még az egy utca városára, a parányi üzletekre, a hámló vakolaté, dohszagot árasztó ko'nmákra. Elégedett embernek mond­hatja magát. Mert nem csu­pán külső szemlélője, de aktív részese is volt az átalakulás­nak. Mindig azon a poszton, ahová az élet állította. Amikor orosz—magyar sza­kos tanárnőként a katedrára állt. elhatározta, hogy az új nemzedéket, a békében fel­növő generációt nemcsak taní­tani fogja, de a múlt isme­reteinek felidézésével a szü­lőföld szeretetére. becsülésé­re. továbbformálására is ne­veli. Jó talaj volt ehhez az orosz nyelv oktatása, a rend­hagyó irodalomórák élmény- anvasa. A tenniakarás elvá­laszthatatlan a közéletiségtől, mint, ahogy a fiatal tanárnő sem elégedett meg csak az iskolai úttörős. KlSZ-munká- val, a pártvezetőségi tisztség­gel, Tágabb tér, nagyobb ki­tekintés kellett. Igv került 1971-ben a városi népfrontbi­zottságba, ahol csakhamar al- eínöknek választották. A gya­korlatban jól kamatoztathat­ta az itt szerzett ismereteket. Mert a népfront napirendjén olyan témák szerepeltek, mint a honismeret. a művészeti élet. a fiatalok hazafiságra nevelése, a várospolitikai cé­lok megvalósítása... KUGEL TIBORNÉ akkor még nem is gondolta, hogy valamikor, újabb munkahe- lyén-mily sokat segít majd e széles látókör, eme alapos kitekintés a város vérkerin­gésére. Amikor a városi ta­nács elnökhelyettesi székében ülve, oktatás- és művelődés­politikával foglalkozott, döb­bent csak rá arra, milyen jó isko'a, előgvakorlat volt a népfrontos munka. De rádöb­bent másra is. Nevezetesen arra, hogy most már pozíció­jánál fogva ő maga segítheti, támogathatja a népfront tö­rekvéseit. Hiszen a cél az.o- nos, az. elképzelések megvaló­sítása gyümölcsöző kapcsolatok nélkül lehetetlen. Isv fonódtak, szövődtek egy emberélet szálai. És születtek eredmények művészeti élet­ben, a demográfiai hullám okozta iskolai gondok megol­dásában... Nyolc év után ismét a ka­tedrán áll. Igen, visszament tanítani, visszament a gyere- kék közé,, oda, ahonnan elin­dult. Nem tagadja, voltak fé­lelmei. Csaknem egy évtized kiesés a gyakorlatból óriási hátrány. Főként, ha valaki nyelvszakos. A félelmeket le­küzdötte a sikerélmény. Diák­jai kitűnő szereplése az orosz tanulmányi versenyen, a lel­kesedésük minden új kezde­ményezés iránt. Talán a legrosszabb idő­pontban csöngettünk be hoz­zá. Mert elutazása előtt gra­tulálni szerettünk volna a ki­tüntetéséhez. Az Országos Bé­ketanács Elnöksége eredmé­nyes munkássága elismerésé­ért Kugel Tibornénak a bé­kemozgalom kitüntető jelvé­nyét adományozta, őszinte, szókimondó asszony. Nem ta­gadja, ez az elismerés várat­lanul érte. Nem tudott róla, nem számított rá. Önmaga-5 nstk teszi fel a kérdést. Mit is mondhat a békemunkáról, mit is tehet a békéért egy olyan ember, . aki nyugalom­ban. békében él? Vannak nagy szavak, ám ezek nem pontosan fejezik ki a valós, belső érzelmeket. Azokat, amelvek a városhoz, a család­hoz kötődnek, azt a féltést, amelv a jövő generációjához, mindennapi életünkhöz kap­csolódik. Sok-sok békegyvles szónoka volt, tanácsi munká­ja során bábáskodott más nemzetekkel kötött együttmű­ködésnél, tanárként, szívvel- léiekkel neveli az új nemze­déket. a néofrontmunkának továbbra is részese, vá'asztó- kerületében tanácstagjelölt. AZT TARTJA, a nagy sza­vak hel vett. beszéüenek a té­nyek. Mert a békéért szót emelni, a békéért, küzdeni nem más. mint salát magunk, saját környezetünk békéiét megteremteni. Amely egyben biztosítéka a mindennapi cse­lekvő, alkotó munkának. Kiss Mária Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy orvos: dr. Doolittle, aki értette az ál­latok nyelvét. Történt egyszer, hogy a dzsungelben járvány ütötte fel a fejét, ami a maj­mokat támadta meg. És a csimpánzok felkeresték a dok­tort. .: Ki ne ismerné gyermekko­runk egyik legkedvesebb me­séjét, a jóságos dr. Doolitt- le-t, aki az (állatok barátja volt. Az állagok nemcsak, a mesében betegedhetnek meg. Mindenki szomorú lesz. ha kutyája, macskája bágyadt, étvágytalan. Az állatgondozók kétségbe espek, ha fertőzés üti fel a fejét, amitől hull az állatállomány, és ilyenkor mindenki siet az állatorvos­hoz. Dr. Boros Imre. Nógrád me­gye állatkórházának fiától orvosa. Szőke, kék szemű, ba­rátságos, pontosan olyan, ami­lyennek dr. Doolittle-t kép­zelné az ember. — 1981-ben szereztem dip­lomát a Budapesti Állator-, vostudománvi Egyetemen. Ez a pálya meglehetősen telített, nehéz lett volna Pesten elhe­lyezkednem, és nekem Salgó­tarjánban ajánlottak állást, Kulyavéríí macskák amit örömmel fogadtam el, mert mindenáron állatkórház­ban szerettem volna dolgoz­ni! — Hogyan lett állatorvos? — Ez nagyon érdekes do­log, mert fővárosi születésű vagyok, ott töltöttem a gye­rekkoromat is. Éppen ezért nem fűzhetett a természethez soha szorosabb kapcsolat. Igaz, volt nekem is tengerimala­com, papagájom, sündisz-: nőm, kutyám, .macskám, le­velibékám — amit ide is ma­gammal hoztam —, de még­sem' volt közvetlen közelem­ben a természet — Más egy állatorvos ál- latszeretete mint egy átlag­emberé? — Biztos, hogy nem. leg­feljebb annyiban, hogy mi minden állatban a betegséget is keressük. — Önnek van kedvenc ál­lata? — A hüllőket tartom a leg­érdekesebbnek. Sajnálom, hogy sokan undorodnak tőlük. A különböző gőtefajták és a teknősök rendkívül kedvesek tudnak lenni. Persze, nem lehet velük olyan bensősé­ges kapcsolatot teremteni, mint egy emlőssel, de azért őket is lehet idomítani. Ta­nítani nem, meggy őződésem, hogy az állatokkal, csak gyomrukon keresztül lehet kontaktust létesíteni. — 'Hogyan lehet látni egy állatról, hogy beteg? — Először is étvágytalan. Szomorú, bágyadt, elbújik. Ezelc a legbiztosabb jelek. — Melyek a leggyakrab­ban előforduló állatok a kór­házban ? — A kisállatok közül a kutya, a macska, a kedvte­lésből tartott állatok. A na­gyobbak közül pedig a ha­szonállatok: szarvasmarha, ló, juh. A keresztezett, ne­mesített tehenek a leggyako­ribb vendégeink, ellésükhöz kell segítséget nyújtanunk. A kedvtelésből tartotta állatok közül balesetes kutyákat hoz­nak be le?több=zör. Sokszor végzünk különböző ivari műi téteket is. Mennyi idősek a halak ? A halak korát ■— hasonló­an a fákéhoz — meg lehet állapítani a pikkelyeiken lé­vő gyűrűk alapján. Szovjet tudósok fedezték fel ezeket a gyűrűket a Csendes-óceán és a távol-keleti tengerek halai­nál. Igaz, szabad szemmel nem lehet a gyűrűket látni, ehhez egy „mikrofot” nevű műszer szükséges, amely mikroszkópra és filmoszkópra emlékeztet. A műszerbe behelyezik a hal­pikkelyt, és a képernyőn megjelenik 'a gyűrűk éles képé. Ha három-négy gyűrű látható, akkor a biológus joggal állapítja meg a hal érett korát, a halrajban lévő nőstények számának megálla­pításával pedig felmérheti az adott haltenyésztési körzet­ben várható ikra és lárva mennyiségét. — Előfordult már olyan, hogy műtét közben valame­lyik állatnak vérre volt szük­ségé? — Igen, mi ilyenkor leg­többször plazmát vezetünk a vérkörbe. De van az udva­runkon két nagy kutya, azokat szoktuk donornak használni. — És ha macska van az orvosi szike alatt? — Maeskadonort szinte le, hetetlen találni. Ebben az esetben neki is kutyavért adunk. — Nem lesz tőle valami baja? — A cicák szervezete képes egy bizonyos ellenanyag ter­melésére, de csak egyszer. Az a doromboló, amibe van már kutyavér, nem fogadja be még egyszer az ebektől vett ..életnedvet”. — önnek van otthon vala­milyen állata? — Egy papagájom — a lá­nyom kedvence —, ugyanis bérházban lakunk, emeleten, ahol mást nem nagyon lehet tartani. De ha egyszer lesz családi házunk, nagy füves kerttel, ott egész kis állatker­tet fogok berendelni. Vankó Magdolna Atrium—SAS együttműködés A budapesti Atrium Hyatt Szálló bekapcsolódott a SAS skandináv légitársaság nem­zetközi szállodaláncába — je­lentette be hétfőn sajtótájé­koztatóján Kovács István, a szálloda igazgatója. A skan­dináv légitársaság és a bu­dapesti szálloda között má­jusban megkötött és június elsejétől érvényes megállapo­dás értelmében ezentúl az Atrium elsőbbséget élvez a SAS helyfoglalási rendszeré­ben. részesül a társszállodák közötti kölcsönös értékesítés előnyeiben, s szerepel a SAS nemzetközi kiadványaiban és menetrendjében, A skandináv légitársaság saját szállodái mellett ez év elején alakította meg az úgynevezett társult hotelek láncát, ezek sorába kapcsoló­dott most be a budapesti Atrium. A SAS minden vá­rosban, ahol leszállnak gépel, fel szándékozik venni a kap­csolatot egy-egy szállodával, amelyeket a SAS-járatokon utazó üzletembereknek, illet­ve a turistáknak ajánlhat­nak. Eddig csaknem 30 szál­loda társult e hotelláncba, s még további hússzal kötnek majd megállapodást. A bu­dapesti Átrium Szállóra azért esett a választás, mert _ itt igen magas a kiszolgálás színvonala, és sokrétű az igénybe vehető szolgáltatások köre. így például vannak üz­leti megbeszélésre alkalmas konferencia termek, é t termek, bárok, emellett található itt sportközpont is szaunával, so- lári um ma 1, úsaómed encé vei, tornateremmel. Ez a szálló minden szempontból megfelel az üzletemberek igényeinek. Egyelőre még tt turisták ré­szére nem választott budapes­ti szállodát a SAS, de tár­gyalásokat folytat erről egye­bek között a Hungarhotels Vállalattal. (MTI) A moszkvai metró fél évszázados jubileuma 50 évvel ezelőtt nyílt meg Moszkvában a Szovjetunió első metrója. A Szovjetunió jelenleg vezető helyet foglal el a világon mind a működő, mind az épülő metróvonalak, a műszaki szín­vonal, a földalatti metróállo­mások építészeti, művészi meg­formálása tekintetében. Ma már a moszkvai metrón kívül Leningrádban, Kijevben. Tbilisziben, Bakuban, Harkov­ban, Taskentben, Jerevánban. Minszkben működik metró. Idén adják át a gorkiji és novoszi- birszkl metrót. Épül a dnyepet- rovszki, kujbisevl, szverdlovszki föld alatti vasúthálózat. Megkez­dődik a metróépítés előkészülete Alma-Atában és Rigában. Most készítik a metró terveit a Don menti Rosztov, Cseljabinszk, Omszk számára. Metró fog épül­ni Krasznojarszkban is. Több városban a már működő vonalak meghosszabbításán dolgoznak. A nemzetközi tömegközlekedé­si szövetség adatai szerint a szállított utasok mennyiségét te­kintve (körülbelül 11 millió em­ber naponta) a moszkvai metró áll az első helyen a világon. A metró magas építési költsé­geitől függetlenül (különösen a nehéz talajviszonyok között) a viteldíj rendkívül olcsó. NOGRAD - 1985. június 11., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom