Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-11 / 135. szám

Boksák melegében Vékony füst szivárog itt- •tt a boksából: csaknem ki­hűlt már. Tíz méterrel odébb, a másik boksa szétszedve. Kis gödör, fehérük benne a kiégett mészkő. Távolabb hosszú farakás, emitt leszórt mészkő púpozódik. A hegy oldalában bevájt helyiség, benne terepjáró gépkocsi. Mellette másik bevájt helyi­ség, ajtóval. Az ajtó nyílik, kilép rajta a mészégető. — Adjonislen. Zömök, mosolygós ember, svejcisapkában, megviselt börkötényben. Mögötte jön az asszony is. Mozgásukon látszik: testes kövekhez, öles fahasábokhoz szokottak. — Hogy is hívják ezt a he­lyet? — ráncolja homlokát az ember. — Kisasszódi gö­dör, ugye? A farakás mögül ősz apó - lép elő, kezében fokossal. Rábólint a kérdező szavára, mint aki jobban tudja, hisz ő az, aki világéletében Ho- mokterenyén lakott. A mészégető házaspár mesz- szebbről: Felsőtárkányból jött. A férfit Gyetvai Imrének hívják. Csaknem három év­tizede: 1957 óta űzi a nehéz szakmát. Mikor dolgoznak? — Kora tavasztól késő őszig — feleli az asszony. S, hozzáteszik. hogy a mun­kanap akkor veszi kezdetét, amikor pirkad. s napszáma­kor ér végéhez. Azaz. mint az elkoptatott kifejezés szól: látástól vakulásig tart. Pihe­nésre a hegyoldalba vájt szo­ba kínálja magát. — Gyerek? — Van, a nagyszülők vi­gyáznak rá — feleli az asz- szony. Szép a környezet: zöld er­dő, madárfütty. De a boksák kevés időt. hagynak a gvö- nvörködésre. Az egyikbe száz­ötven . a másikba százhetven mázsa mészkő fér. Három nap alatt rakják meg, utána két nap, két éjjel ég, egy nap, egy éjjel hűlik. A súlyának jelentős részét elveszítő égett meszet ezután kiszedik — az érkező IFÁ-k elszállítják —, s kezdődik minden elölről, — Hatezer forint egy bok­sa megrakása — adja a gaz­dasági információt Gyetvai Imre. És büszkén mutatja, mennyire pontos a már ki­égett mészkő alsó félgömbje. Már az apjától elleshette, ho­gyan építse egymásra a mész­kőtömböket, s arra a tufát, amiből egyébként a kemence fala is épült. Neki magának nincs ke­mencéje: mindig kisiparosok alkalmazásában állott. Az­előtt Heves megyében, most már második esztendeje Ho- mokferenye határában rakja a boksákat. Az asszony kéri a fotóst: készítsen róluk felvételt, s urával a kemence feketén ásító szájához állnak. Teherautó csörgése veri fel az erdő csöndjét: emberek jönnek IFÁ-val a mészkőért. — Szép fényképet csináljon róluk! —1 kiált oda már tá­volról a barátságos ősz gazda. — Hiszen csúnyát nem is lehetne! — Nem. nem! — veszi a lapot a szikár férfi. — Ezek csudára csinosak! szöveg: molnár kép: bábéi OMÉK, 198S Huszonhét külföldi, 251 hazai kiállító A HUNGEXPO-ná! lezá­rultak az augusztus 17 és 25. között megrendezendő 70. or­szágos mezőgazdasági és élel­miszer-ipari kiállítás és vá­sár hazai és külföldi ne­vezései. A kiállítók ugyanis szerződésben lekötötték a ren­delkezésre álló kiállítási terü­let csaknem teljes egészét, így a rendezők a továbbiakban csak igen korlátozott számú jelentkezést tudnak fogadni. Eddig 27 ország közölte részvételi szándékát a kiállí­táson. összesen 14 ország ön­álló nemzeti bemutatóval, 13 ország pedig vállalatai útján képviselteti magát. 19 Ágazati bemutató A szocialista országok kö­zül 1900 négyzetmétert igé­nyelt bemutatójához a Szov­jetunió, a második legna­gyobb kiállító pedig Cseh­szlovákia lesz, amely 1524 négyzetméteren mutatja be termékeit, önálló nemzeti be­mutatóval vesz részt az idei kiállításon Vietnam, Kuba, Dél-Jemen és Afganisztán is. Sok vállalat, cég jelezte kiál­lítási szándékát az NSZK-ból, Ausztriából, Svájcból és Ang­liából. A külföldi kiállítók összterülete meghaladja majd a 11 ezer négyzetmétert. Természetesen ennél jóval nagyobb, 101 ezer négyzebmé- tenpyi helyet foglalnak el a magyar kiállítók. Napjainkig 251 üzem, intézmény és kis­termelő jelentette be részvé­teli szándékát. A kiállítók az agrártermelés teljes vertiku­mát felölelik. Különösen fi­gyelemre méltó, hogy a terme­lési rendszerek a rendelke­zésre álló területnek több mint egyharmadán állítanak ki. A 22 termelési rendszer bemutatója felöleli a legfonto­sabb termelési ágazatokat. A kollektív élelmiszer-ipari bemutatón 48 önálló vállalat vesz részt. Említést érdemel, hogy 76 egyéni kiállító teszi színesebbé tevékenységének bemutatásával a kiállítást. Az OMÉK központi monda­nivalóit 19 ágazati bemutató tárja a látogatók elé.. Szem­lélteti a kiállítás az egyes ágazatok népgazdasági szere­pét, tájékoztat a különféle együttműködési formákról. Ké­pet ad a háztáji és kisegítő gazdaságok árutermelő tevé­kenységéről. Minden bizony­nyal nagy érdeklődésre tarthat majd számot a kistermelők bemutatója. Sor kerül a Ha­zafias Népfront által összefo­gott kertbarátok országos ver­senykiállításának megrende­zésére is, amelyen a legjobb hatvan kertbarátkor ad szá­mot eredményes munkájáról. Látványosnak és tanulságos­nak ígérkezik a mezőgazdasá­gi nagyüzemek és áíészek ál­tal integrált sokszínű kister­melés eredményeinek bemu­tatása. ZSŰRIK ÉS DÍJAK Az iparvállalatok kiállításai beépülnek az ágazati bemu­tatókba, így mindenütt hang­súlyozott szerepet kap a bio­lógiai alapok mellett a tech­nikai és technológiai alapok bemutatása is. Az élelmiszer- termelés háttériparát 93 ipa­ri nagyüzem — a mezőgazda­ságtól és az élelmiszer-ipari gépgyártóktól a könnyűipari vállalatokig — reprezentálja. Befejezéshez közeledik az egyes szakterületi bemutatók szakmai forgatókönyveinek kivitelezési és grafikai egyez­tetése. Rövidesen elkészül az OMÉK végleges szakmai for­gatókönyve. Az ágazati be­mutatók közül a legnagyobb figyelmet a főpavilonban el­helyezett agrárpolitikai és élelmiszer-ipari bemutatók igényes, magas szinvonalú megrendezésére fordítják. A széles körű hazai és nemzet­közi részvétel a kiállításon kedvező lehetőségeket teremt a nemzetközi együttműködés további erősítéséhez, új kap­csolatok kialakításához. Mind­ez nemzetközi tapasztalatcse­re-jelleget is kölcsönöz a ki­állításnak. A KGST mezőgaz­dasági együttműködési állan­dó bizottságának 61. ülésén hozott határozata értelmében a 70. OMÉK^en kerül sor el­ső ízben a szocialista orszá­gok kimagasló ágazati ered­ményeinek bemutatására és versenyeztetésére. Az. újsze­rű bemutató hozzájárul a szocialista országok eredmé­nyeinek megismeréséhez, és gyakorlati hasznosításához. Nemzetközi zsűri fogja elbí­rálni az eredményeket. A mezőgazdaság, az élel­miszeripar, az erdészet és az elsődleges faipar, valamint az azokat ellátó iparágak terü­letén az elmúlt ötéves tervi ben elért kiváló eredmények szemléltetésére erdménv- és teljesítménybemutatót is ren­deznek a kiállításon. Ezekre már eddig is nagyon sok üzem jelentkezett. A szántó­földi növénytermesztési ered­ménybemutatóra például 120,1 a kertészetire 44, az állatte­nyésztésre 113, áz élelmiszer- iparira 108, a fagazdaságira 5, a kutatási eredménybemu­tatóra 17, a háztáji és kis­gazdaságok eredménybemu­tatójára 18, és az építészeti eredménybemutatóra 4 üzem jelentette be részvételi szán­dékát. A bemutatott teljesít­ményeket a legjobb szakem­berekből álló bizottságok bí­rálják él, s a következő díjak odaítéléséről döntenek: mi­niszteri vándordíjak, nagyd í- jak, teljesítménydíjak I., II., III. díjak, oklevelek. 800 EZER LÁTOGATÓ ' Nagy figyelmet szentéi a kiállítás a látogatóknak. Ré­szükre szakmai programokat,' valamint művelődési és szó­rakoztató - rendezvényeket szerveznek. A szakemberek agrárpolitikai fórumon vehet­nek részt, és több tudományos, szakmai témában hallgathat­nak meg előadást. A kiállí­tási területtel szomszédos ga­lopp-pályán tenyészállat-fel­vezetést, lovasbemutatót, fo­gathajtó versenyt is láthatnak az érdeklődők, és itt rendezik az úttörők országos lovasbaj­nokságát, a nemzetközi díjug­rató versenyt és a nemzetközi galoppversenyt az OMÉK dí­jáért. A kiállítás kilenc napig tart nyitva. Gondoskodni kell 700—800 ezer hazai, és 20—25 ezer külföldi látogató kultu­rált fogadásáról és ellátásáról; A kiállítási területen rendel­kezésre álló éttermek és bü­fék üzemeltetésére a MUNG- EXPO tárgyalásokat folytat különböző vendéglátóipari vál­lalatokkal, mezőgazdasági üzemekkel. A MÁV a látoga­tás ideje alatt, az utazás köny- nyítésére 50 százalékos utazá­si kedvezményt nyújt. Cs. F. — Megyénkben a kistermelői szarvasmarhatartás súlya lényegesen kisebb az országos aránytól — magyarázza dr. Halaj Ignác, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak vezetője. — A tehénállo­mány alig éri el a másfél ezer darabot. Annál nagyobb érté­ket jelentenek és megbecsü­lést érdemelnek azok, akik vállalják ezt a nehéz mun­kát. Különösen azok, akik magas színvonalon végzik. Mert. ha kevés is a tehén, a meglévőknek nagyüzemben való pótlása mintegy 450 millió forint beruházást igé­nyelne. Azaz többet, mint három évre jutó nyereségági fejlesztési alap! DÍJAZOTT GAZDÁK Magas színvonalon űzi a szarvasmarha-tenyésztést Fe­kete. Gábor és Putyera Sándor szarvasgedei, valamint Szabó Antal pásztói gazda. Mind­hármukat megjutalmazták a közelmúltban a tavaly be­szolgáltatott harmincezer, húszezer, valamint 18 ezer li­ter tejért. A megyei tanács, az állattenyésztő-vállalat, va­lamint a TESZÖV díjait át­véve kifejtették véleményü­ket arról: miért visszafogott megyénkben a kistermelői marhatartás. — Több támogatással na­gyobb lenne a tenyésztési kedv — állította Fekete Gá­bor. aki jelen pillanatban hét tehénnel foglalkozik odahaza, emellett állattenyésztő a he­lyi tsz-ben. — Az üzemtől ka­Szarvasmarha-teiivÉsztők Szarvasgedén ...mint tehénen a haszon punk önköltségi áron takar­mányt, de jobb lenne, ha ka­szálót kapnánk. Én ott ülhe­tek a rét szélén, és akkor ka­szálhatok, amikor a legjobb a fű. Az üzem pedig akkor, amikor a munka sorra kerül­het. Ezenkívül, ha én kaszálok, száz forint költség kiadja mázsáját a réti szénának. Így meg a négyszeresét fizethet­jük, mert az üzem mindent rászámol. — Zavarja a tenyésztőket az is, hogy úgy érezzük, nincs senki gazdánk — ma­gyarázza a 64 éves Szabó An­tal. — Én harmincöt eszten­deje keresek kenyeret a te­heneimmel. de még senki nem kérdezte meg: mi bajod van, hogy lenne jobb? • „AZ EGET LESSÜK” — Ezt nemcsak a pénzért erőltetjük: hobbi is! — köz­li Putyera Sándor. 34 éves tenyésztő. — Másképp nem is csinálnánk. Fáradozásukkal valóban ál­dozatot vállalnak: nincs nya­ralás, ninós hétvégi pihenő: az állatnak enni kell folya­matosan. — Irí gyük sokan a háztáji állattartókéi!; „ezek biztos milliomosok” — meditál az ugyancsak 34 éves Fekete Gábor. — Pedig nem egészen így van: a tsz-ből kapott tej­ért többet fizet a tejipar, mint a mienkért. És nem beszélve arról, hogy reggel 5-kor kelek, este 7-ig megállás nélkül dol­gozok. Üdülés helyett meg az eget lessük, mikor esik már a „takarmány”... A tenyésztők — mint el­mondják — reggel és este fejnek, ehhez van gépük, s beviszik a felvásárlócsar­nokba a 130—140 liter fehér folyadékot. Megkapják a nyári tejért a hat-ötvenet, a téli tejért a hét-húszat lite­renként. Emellett az első te­hénért két és fél ezer. az összes többiért darabonként hatezer forintot kapnak éven­te az államkasszából. A pénzt van mire költeni: — Nem adnak nekünk íé- paszeletet a cukorgyárak — panaszolják. — Csak a tsz-ek kaphatnak, de ott meg el- pocsékolódik. Nem prizmáz- zák be. és így a fele elrohad. Ahelyett, hogy nekünk adnák, mi fizetnénk érte. Mint a szakemberek közük: kiskapukon át mégis hozzá­jutnak répaszeletekhez, Egyi­kük nemrég vett tizenhat IFA-billencsre valót. Ügy jutott hozzá, hogy a legköze­lebbi cukorgyár egyik dolgo­zójával megegyezett: írasson ki magának nyolc vagonnal a tehéneleségnek kitűnő hul­ladékból. A cukorgyáriaknak erre lehetőségük van. A gyá­ri ember kötélnek állt, a kis­tenyésztő ezt bizonyos4 meny- nyiségű pálinkával honbrálta. Az ital költsége a kistenyész- tés „rezsijét” {-növelte. — Fontos nekünk a répa­szelet, mert télen a tehén megeszik belőle 35-—40 kilót, és jól érzi magát. És, ha az állat jól érzi magát, akkor termel. — Ezért kellene, hogy job­ban támogatnák a kistenyész- tést — szól a másik gazda. — Mert ne akkor legyen már sok kedvezmény, amikor az istállók nemcsak, hogy üresek, de be is vannak szö­geivel. . . — ragadtatja magát derűs túlzásra is a tenyésztő. SZAKMÁN BELÜLRŐL Több területen is elkelne most a nagyobb támogatás — emlegetik ma a különböző szintű mezőgazdasági veze­tők. Az igények jogosak, de erőforrásokat csak az ágaza­ton belülről, más területekről lehet elvonni. Így aztán fő­leg szervezési módosításokkal, az ezekben rejlő kihasználatlan lehetőségek felszínre hozásá­val lehet a háztáji tenyésztés körülményeit jobbítani. Molnár Pál . Laköház-felujítős és -korszerűsítés Az ifién a tanácsi bérlaká­sok karbantartására, felújítá­sára és korszerűsítésére for­dítható pénzeszközök — az ingatlankezelő vállalatok sa­ját bevételeiből és az állami erőforrásokból eredő — ösz- ’szege 12,4 százalékkal na­gyobb a tavalyinál, s megha­ladja a 11 milliárd forintot. De a kivitelezési és üzemelte-* tési költségek is növekedtek, ezért az ingatlankezelőktől erőfeszítést igényel, hogy tel-, jesítsék idei tervüket, 17—18 ezer tanácsi bérlakás felújí­tását, s további 14 ezer ott­hon korszerűsítését. Ahol a műszaki-gazdasági lehetőségek megengedik, a felújítással együtt gondoskodnak a falak és egyéb szerkezetek utóla­gos hőszigeteléséről és az el­avult központi fűtőberende­zések cseréjéről is. A javítási és karbantartási munkák meggyorsítását az idén az állam 145 millió fo­rint értékű fejlesztési jutta­tással támogatja. Az állami és a szövetkezeti építőipar az utóbbi években jelentősen növelte felújítási munkáinak arányát, bővült az e felada­tokat vállaló kivitelezők szá­ma és teljesítménye is. így a kivitelezők építési kínálata összességében az idén is ele­gendő az előirányzott fenn­tartási és .korszerűsítési fel­adatok teljesítéséhez. Az épí­tőipar lakossági szolgáltatásai ebben az évben várhatóan 12—15 százalékkal emelked­nek. Ez elegendő arra, hogy az öröklakásokban és az egyéb személyi tulajdonú ott­honokban is elvégezzék a szükséges felújítási, korsze­rűsítési munkákat. Az előze­tes számítások szerint az idén több mint 22 ezer állami és személyi tulajdonú lakás felújítását és mintegy 15 ezer otthon korszerűsítését fejezik: be az építők. , Tudományos együttműködés Elkészítette a következő 5 évre szóló közös munkatervét’ és kutatási programját a Magyar Tudományos Akadé­mia Műszaki Kémiai Kutató- intézete és a Belorusz Tudo­mányos Akadémia minszki hő- és anyagátadási intézete. A hasonló profilú két tudo­mányos intézmény között már 10 éve rendszeres az infor­máció- és . tapasztalatcsere. A veszprémi kutatók több kí­sérletet végeztek el a kima­gaslóan felszerelt minszki ho- lográfiás laboratóriumban. Az új munkaterv nem csak a gyümölcsöző kapcsolat folyta­tását jelenti, hanem azt is, hogy szorosabbra fűzik aa együttműködést és újabb té­mákkal bővítik ki azt. Ennek megfelelően a minszki és a veszprémi kutatók közös mun­kával új típusú szárító és granuláló eljárásokat dolgoz­nak ki és a jövőben együtt szabadalmaztatják majd az újabb típusú keverőberende- zések kifejlesztésével, főleg olyanokkal, amelyekben a rezgő mozgást ultrahang fel- használásával alakítják lei. Mindezek a kutatási eredmé­nyek alkalmazhatók lesznek majd a gyógyszeriparban, az élelmiszeriparban és a mező- gazdaságban is. NÖGRAD - 1985. június 11., kedd A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom