Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-10 / 134. szám
PAsztó fi várost szolgáló teendők A település arculata, ellátásának színvonala is jelezze a városi rangot — az ezt szolgáié teendőkről igen sok szó esett a tavaly városi címet kapott - Pásztón, s ezt forgalmazták meg a negyven tanácstagi választókerület jelöltjei is. Szombatom a kilences szavazókor a Nógrádi Sándor-lakótelep óvodájában működött, itt találkoztunk Szalay Lászlóval, a Salgótarjáni Ruhagyár jobbágyi telepének dolgozójával. A 47 éves vá laisztópolgá r mindenek el ő 11 az országos listáiról nyilvánított véleményt: — Nekem határozottan tetszik, mert tükrözi a társadalom összetételét. Még sporttal foglalkozó vezető is van a jelöltek között, s ez nekem azért fontos, mert jelentős szerepet tölt be életemben a sport. Szalay László alapos ember benyomását kelti, erre vall a jelöltekről vallott véleménye is. — Most jobban kell figyelni,, súlya van a szónák, a ceruzát fogó kéznek. A képviselőjelöltek egyikét ismertem személyesen, a másikról pedig érdeklődtem a munkahelyén. Tudni akartam, hogy kik közül választok, fontos, hogy ismerjem őket, ha majd meg akarom állítani az utcán. A tanácstagi elő lésben most fiatalítást látok Pásztón, a mi választókerületünkben én javasoltam is egy rutinosabb embert, de nem vállalta a jelölést. Így most én is az eredeti két jelölt közül a rutinosabbra voksoltam. Szalay László felidézi: figyelmeztették , a jelölteket, hogy nehéz feladatra vállalkoznak. S hogy ez mennyire így van, azt érzékeltetik a választópolgár szayai is. A többi között szerinte élénkíteni kell a választókerület közéletét, rendet kell tenni az utcák, vízelvezetők, a közvilágítás ügyében s a hitegetés heiyett a gyors intézkedést várják. Az ésszerű rangsorról, a kivételezés elkerüléséről nem is beszélve. — Vesszőparipám, hogy a tanács műszaki emberei fordítsanak nagyobb gondot a kivitelezésekre, az utcákat ne túrják és fúrják, kerüljék az összehangoltabb munkával a fölösleges bontásokat. Nyitott szemű ember, hiszen az építkezések munkafegyelme ügyében is változást vár . a tanácstól. Meg szép városképet, mert ezt mondja: — A patinás épületekét őrizzék meg, újítsák fel. Sokkal szebbek azok, mint a lakótelepi galambdúcok. S még valami: a sportolás. Régi kedves emlékek fűznek a Kun Béla Általános Iskolához, szeretnék nekik mielőbb egy tornatermet. Ha pedig egyszer elhatározzák, hogy a strandnál építenek egy fedett medencét, akkor én ott egy hetet egyfolytában dolgozom. És megszervezek hozzá egy utcát is! Szalay László talán még sorolná a teendőket, a beszélgetést azonban.félbe kell szakítani : — „Indulnom kell az autóbuszommal, én ma is dolgozom”. Palotashalom Szavaznak a korán ébredők Palotáshalmon. Palotáshalmon a választás hajnalán újra kellett díszíteni a falut. Előző este heves vihar vonult el a település fölött, a keitekben értek földet az ünnepi dekorációk, tető nélkül maradt egy épület, a megtépázott fák ágai pedig beborították az utakat. Az időjárás váratlan fordulása más számítási is áthúzott: a palotáshalmiak éppen a mezőgazdasági munkák végzése érdekében kérték a választás ötórai kezdését. A hajnali órán ennek ellenére mozgalmas volt a palotáshalmi utca, mintha csak délidőben jártunk volna. — Sokan szombaton is dolgoznak az építőiparban, ezért is kértük a korai kezdést — mondja Széles Ferenené, a választási elnökség elnöke. A 6-os számú szavazókor központja a tanácsháza, a nagyterem akár egy ékszerdoboz. Pompás hímzésekkel és virággal díszített helyiségben dolgozik a szavazatszedő bizottság. Kocza Antal, a helyi Május 1. Termelőszövetkezet gépkocsivezetője érkezett elsőként szavazni, de Szabó János termelőszövetkezeti nyugdíjast is úgy köszöntötték, mint a rendszeresen legkorábban kelők egyikét. Még nincs hat óra. amikor •z összekészített szavazólapokkal a bizottság '^ét tagja elindul Űjmajorba. — Külterületi lakott helynek számít, az ottani 36 választó- polgár egy belterületi választó- kerülethez tartozik —.magyarázták —;. Kérték azonban, hogy kinn szavazhassanak, vállalták még a szavazófülke elkészítését is. Indul, hát a bizottság két tagja... A Palotáshalmi Művelődési Központban dolgozik a Kiss Lászlóné vezette szavazatszedő bizottság, s elmondása szerint már reggel fél halig is igen sok dolguk akadt. Itt választott — feleségével együtt —. Reviczky Pál. a Gépipari Építőipari Vállalat dolgozója is. — Ismerem jól a jelölteket — mondta. — A képviselőjelölteket. persze, csak a helyi választási gyűlésen történt bemutatkozás alapján. A kettő közül arra szavaztam, akiről jobbak voltak a benyomásaim. A megfontoltabbnak látszó mellett döntöttem. Azért is, mert a palotáshalmi iskola- felújításban, a vízműépítés szervezésében sokat segíthet a képviselő. A tanácstagjelöltek közötti választásban pedig nálam az volt a döntő, hogy érzésem szerint melyik tud jobban azonosulni a választó- kerület, a falu gondjaival. Ha ugyanis az ő érdeke is azt diktálja, akkor jobban fog dolgozni is. Szécsény fl szimpátia és bizalom Az először választókat ünnepélyesen köszöntötték Szécsény- ben. Tizenegy órakor köszöntötték Szécsényben a nagyközségi tanácson a választókerület először választó fiataljait. A tucatnyi fiatal lány csinosan, ünnepi öltözetben állt, s meg- illetődve vette tudomásul, hogy immár beleszólhat az ország dolgaiba, a közélet alakításába. Molnár Györgyi Rimócon óvónő, Koczalik (Ilona Balassagyarmaton csecsemőgondozó, valóban . úgy is tekinti ezt a napot, hogy mostantól számítanak az ő véleményükre. Először szavaz Szandál ^László is, akinek a választási' irodán van most tennivalója, u-gyanis a fiatalember szerBötonyterenye vezési előadó a szécsényi tanácson. — Nógrádsipeken lakom és korán reggel már ott. szavaztam. Szokatlan, de véleményem szerint az előzőnél demokratikusabb választást tesz lehetővé a törvény... Az emberek megértették, miről van szó. Munkakörömnél fogva ismertem azokat, akiket választottam, és sok olyan fiatallal beszélgettem, akiket igen. érdékelt ez a választási rendszer. De szót váltottam olyanokkal is, akik a jélöltet és munkáját nem ismerték igazán, ők a szimpátia és a bizalom alapján adták le vok- íiukat.. Megegyező érdekek Bátonyterenye ötös számú szavazókörének szavazóhelyiségét a bányavárosi Zsinkó Vilmos Szakmunkásképző Intézetben rendezték be, s a tudósító éppen akkor lépett be, amikor azt mondta valaki: — Hogyne tudnám a szavazás módját! írta eleget az újság, mutatta a tévé... Bozó Sándor, a szavazatszedő bizottság elnöke megerősíti: általában tájékozottak az emberek, ritkán kell segíteni magyarázattal. Egy idős asszony három értesítést tesz le az asztalra: az egyik a sajátja, a másik tulajdonosa beteg, a harmadiké távol van. — Leszavazok mind helyett 1 — Nem lehet — így a szavazatszedő bizottság tagjai. — A beteghez kimegyünk, itt van az asztalon most hét értesítés. A távollevő pedig majd leszavaz az országos listára. — Különleges most a helyzet — mondja a szavazókörben Nagy Attila, amikor feleségével együtt bedobta szavazatát az urnába. — A bányavárosban vagyunk, bányászok a képviselőjelöltek, s magam is a Nógrádi Szénbányák kányási bányaüzemének dolgozója vagyok. De az is új, hogy most valóban dönteni kellett: a személyes adottságok alapján ki tud majd többet tenni. Én felkészülten jöttem választani, mert 1962 óta élek a bányavárosban, azóta dolgozom jelenlegi munkahelyemen, ismerem a jelölteket is. — A közös fejlesztést kell előtérbe helyezni, gondolva az ügyintézés egyszerűsítésére épp úgy, mint a kereskedelem, az úthálózat korszerűsítésre. Akinek a munkáját job- ba.n ismerem, aki többet tehet mindezért, értünk, azt választottam — mondja Nagy Attila. S hozzáteszik a választókerület és á település érdekei végső soron megegyeznek. Példának okáért: nemcsak egy választókerület, hanem minden polgár érdekét szolgálja, ha a lakásépítéshez igazodva fejlesztik a szolgáltatásokat, az áruellátást. Talán nem is véletlen, hogy Nagy . Attila hosszabb távra is szóló feladatokat is említ: három gyerek édesapja... Bank Nyelv és ember Dobisz Rozália és Adamov Erika az urnánál Bánkon népviseletbe öltözött asszonyok is akadlak a szavazatszedő bizottságban. No, meg persze a választók között is. ' Hugyecz Istvánná, az „ős- bánki” tanítónő ezt mondta: — Ha magyarázni kell, akkor az-üdősebbeknek jobban érthető a szlovák. A legtöbben értjük, és használjuk is a nyelvet. A nemzetiszínű zászló színeit viselő szavazófülkéből kilépő Sztankovics János így vélekedett: — Nem fontos, hogy tudjon szlovákul a tanácstag, persze, nem lenne haszontalan. ha tudna. Csak egy a fontos. Az, hogy az igazság szerint. a közösségnek fontos döntéseket hozzon és hozasson. Nem az a fontos, müven nyelven szólal meg, hanem az, hogy milyen ember... _ Egyetértést kifejező szavazás II megyei választási elnökség elnökének nyilatkozata Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok szombati választásának befejezése után arra kértük dr. Kovács Józsefet, a Nóg- rád megyei választási elnökség elnökét, hogy foglalja össze a tapasztalatokat. — A Hazafias Népfronthoz, a tanácsi szervekhez beérkezett információk és a választási elnökség tagjainak személyes észrevételei alapján elmondhatom, hogy a szavazás méltó befejezése volt annak az aktív politikai életnek, amely a választás előkészítése idején folyt a megyében. — Hangzott a válasz. — Ebben kiemelkedő szerepe volt az MSZMP XIII. kongresszusa és fel- szabadulásunk 40. évfordulója alkalmából kibontakozott közéleti aktivitásnak. A lakosság állampolgári kötelességtudattal, fegyelmezetten vett részt a szavazásban, nagyra értékelt hagyományainknak megfelelően már a reggeli, délelőtti órákiban megjelent az urnák előtt. Át- érezték a szavazás politikai jelentőségét, értették és jól alkalmazták választási rendszerünk új vonásait. — A szavazás kora reggel — sok szavazókörben a törvény adta lehetőséggel élve, már öt órakor — megkezdődött ütemesen, fennakadás nélkül folyt. Ezt bizonyítja, hogy déli 12 órára a szavazásra jogosultak több mint 90 százaléka leszavazott, több kézségben pedig be is fejeződött a választás. Köszönhető ez annak is, hogy a szavazatszedő bizottságok, a tanácsok dolgozói, a népfront és a KISZ aktivistái biztosították a szavazás törvényes feltételeit, illetve a megfelelő tájékoztatást. A szavazás módját a választópolgárok túlnyomó többsége ismerte és értette. — A szavazás eredménye kifejezi az állampolgárok egyetértését pártunk politikájával, a népfront programjával,' a szocializmus és a béke ügyével. Bizalmat szavaztak az általuk jelölt országgyűlési képviselőknek és tanácstagoknak, néhány választókerületben azonban pótválasztást kell majd tartani. — Megkapó, a korábbiaktól kissé eltérő volt a szavazás légköre, hangulata. Az ünnepélyességet nem csak a szavazóhelyiségek dekorációja fejezte ki, hanem a városok és községek külső képe, az emberek magatartása, megjelenése is. Sok kedves színfoltja volt a szavazásnak. A hagyományos zenés ébresztőn kívül virággal köszöntötték az először választókat, a fiatalokat és a legidősebbeket is. — Összességében azt mondhatom, hogy a szavazás rendben, ünnepélyes keretek között, szervezetten, a törvényes előírások betartásával folyt le a megyében. Ezért a Nógrád megyei választási elnökség köszönetét fejezi ki a lakosságnak és mindazoknak, akik a szavazásban közreműködtek. Kozárd három választókerületének polgárai nemcsak tanácstagokat, hanem elöljáróságot. elöljárót is választanak ezúttal. A 225 választásra jogosult fele már reggel fél hét előtt élt állampolgár jogával. Köztük volt Válóczi Béla, a Budapesti Csőszerelőipari Vállalat lakatosa és felesége is. aki a Szécsényi Háziipari Szövetkezet bedolgozója. — Jó kezdeményezés az elöljáróság, mert. igazi- gazdája lehet a társközségnek — így vélekedik Válóczi Béla. — S hogy milyen legyen a majdani elöljáró? Az itt élők érdekeit képviselje. Karolja fel mindenki gondját, es baját! A legfontosabb teendők között az utakat és a járdákat említi, aztán hozzáteszi: T- Jó lenne közművesítés 46, de ez vágyálom, a r-ealiTudosítottak: Csizmadia Géza, Hortobágyi Zoltán, Kelemen Gábor. Molnár Pál, Somogyvári László. Zsély András. Fotók: Bencze Péter és Kulcsár József. Megfontoltság és azonosulás Művészettel a közösségért Idős Szabó István Kossuth- díjas szobrászművész már a benczúrfalvi otthonának teraszán pihent. Túl van a választáson. \ — Nvolevankettedik évemet taposom, a feleségem Ilonka, nyolcvanéves lesz. Amikor reggel fél hét előtt lassan a szavazóhelyiség felé ballagtunk, sok minden eszembe jutott. .. Az is, hogy amiért mi megdolgoztunk, azt a most megválasztott tanácstagok, országgyűlési képviselők őrizzék és fejlesszék tovább... — Mi a szívügyem? —teszi fel szinte önmagának a kérdést. — Kötődni az emberekhez. Erre szavaztam, és az a meggyőződésem, hogy a jelöltek közül jól választottam. Az emberek szépen, boldogan élnek. Nézzen csak szét itt, a faluban, mennyi az új ház, mennyi az új otthon? — Terveim? Szeretném még megformálni Nógrád megye népviseletét. Amíg erőm van, amíg alkotni bírok a bányászok életét igyekszem bemutatni. Szeretném a közösséget szolgálni, hiszen érzem, hogy tisztelnek, szeretnek az emberek. .. Nos, én ezekre is voksoltam... Művészettel szolgálni a közösséget! Kozard , Tanulóidőt az elöljáróságnak tásokat figyelembe kell ven. ni. A változásokhoz persze tü. relem is kell, ezt Válóczi Bé. la szavai is érzékeltetik: — Gondolom, egycsapásrí azért nem megy azután serr minden. Az elöljáróságot . is tanulni kell. A feleseg ehhez ennyit-tesj hozzá: — Bárki legyen is majd a három kozárdi tanácstag közül az elöljáró, egyedül riarr sokra mehet. Segíteni kei: majd nekünk, választóknak is