Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-06 / 131. szám

Kereskedelmi kényszerek B na7ff?cáni szabályozók idei esztendőre szóló vál­tozásai szigorító hatásaikkal ko­moly fejtörésre késztették a kereskede­lemben dolgozó gazdálkodókat is. A mos­tani módosulások — nélkülözve minden fi­nomkodást — elemi erővel kérjyszerítették a kereskedelmi vállalatokat: nézzenek szét ala­posan saját házuk táján, vizsgálják felül eddigi üzletpolitikájukat, s elsősorban saját belső gazdálkodási tartalékaikat hasznosítva tervezzék meg az idei esztendőt. Az új szabályozók január elsejével lép- n-k életbe. A salgótarjáni kereskedelmi párt- fa zottság már legutóbbi, tavaszi tanácskozá­sén napirendjére tűzte: milyen módszerekkel, milyen taktikával iparkodtak a vállalatok az igen szigorú módosítások rájuk nézve ked­vezőtlen hatásait kivédeni, ellensúlyozni. Ha nehéz a teher, sok ember összehangolt munkájára van szükség elmozdítására. A sal­gótarjáni kereskedelmi vállalatok jól érzékel­ték, hogy a keményebb feltételekre alapozó tervek végrehajtása csak úgy lehet sikeres, ha az azokban foglaltakat minden dolgozó jól ismeri, a célokkal egyetért, s az eszkö­zöknek is birtokában van. Soha ekkora jelen­tősége nem volt még a tervkonzultációknak mint éppen az idei esztendőben: a vállalati pártszervek a párttagsággal, a szakszervezeti bizalmiakkal, az üzletvezetőkkel tartottak előzetes eszmecserét, igényelve a vélemények, tanácsok, javaslatok több csatornán át való áramlását. A közös bölcsességre való támaszkodás mel­lett ugyancsak magasan értékelhető szem­pont az a sokszínűség, mely — a sajátos helyzetet, körülményeket figyelembe véve — az egyes vállalatok taktikai megfontolá­sait, a megjelölt útirányt jellemzi. Közös ne­vezőn inkább .csak egy dologban vannak a salgótarjáni kereskedelmi vállalatok: vala­mennyien a korábbinál erőteljesebb nyere­ségnövekedést szentesítettek tervükben, hi­szen enélkül az eddiginél érzékletesebb bér- fejlesztésre aligha lehetne reményük. Az eredménynövekmény meghatározása­kor tanúsított bátorság azonban már igen változékony: a haszon dinamikája nyolc és nyolcvan százalék között mozog. Nyújtott lépésekkel kíván előrehaladni például a Na­rancs Szálloda — a tavalyi, alig több mint 300 ezer forintos nyereséggel szemben az idén hárommillió forintosat tervezett. Huszá­ros vágást tett a maga 22 millió forintos nye­reségtervével a vendéglátó-vállalat is. Kérdés, hogyan óhajtják a „tervesített” hasznot behajtani, olyan körülmények köze­pette, amikor az árbevétel növelése lehet­séges és szükségszerű ugyan, de csakis a vá­sárlóerő megszabta keretek között. Mindenekelőtt költségtakarékossággal, s ez megint csak valamennyi kereskedelmi vál­lalatra jellemző. Ezen belül is kivált az élő­munkával ‘való beosztóbb gazdálkodással, magyarán ' létszámleépítéssel: A már emlí­tett vendéglátó-vállalat száz fő lajstromból való kihúzását irányozta elő, s már Hdig 87 esetben meg is tette. Az élelmiszer-kiskeres­kedelmi vállalat húsz emberét találta nclkü- lözhetőnek. Az adott feladatot végül is kevesebben el tudják látni — ha ehhez szorosan vett ér­dekük fűződik. Ama kereskedelmi pártbizott­ság ülésének vitája azt is felszínre dobta: nem eléggé szélesedett még ki az egyéni tel­jesítmény alapján történő jövedelmezés. Már­pedig az új működési, gazdálkodási formák pregnánsan igazolják, hogy összefogottabb, szervezettebb, hatékonyabb munkára ott lehet igazán számítani, ahol ehhez a csapat­munkában résztvevők egyéni érdekeltsége is társul. Szárnyakat kap az a szakmunkás, közép- és felsőszintű vezető, aki rendre ta­pasztalja: fokozott teljesítményét észreve­szik. anyagi és erkölcsi megbecsüléssel hono­rálják. S ha a salgótarjáni kereskedelmi vál­lalatok az eredménynövelés egyik eszköze­ként éppen az anyagi érdekeltség javítását jelölték meg — azt okkal-joggal tették. További jó alkalom a gazdálkodás bizton­ságának, eredményességének erősítésére a közvetlen beszerzések arányának növelése. Tény, hogy a termelővel tartott szinte napi kapcsolat fáradságos, szerteágazó figyelmet megkövetelő munka — de megéri. Kedvezőbb árrés elérését kínálja föl, s nem utolsó rá­adás az sem, hogy általa választékosabb, kü­lönlegesebb lehet a bolti kinálat is. Sokoldalúbbá, nyereségesebbé válhat a kis­kereskedők munkája a nagykereskedelmi iog megszerzésével, érvényesítésével is. A nagy­kereskedelmi jog Nógrád megyében szinte divattá lett: aki igényt tartott rá. meg is kap­ta. A joggal való élést azonban még meg kell tanulni. Az eddigi tapasztalatok most inkább indokolják a már elfogadott kérelmek fe­lülvizsgálatát, mint a lehetőség további szé­lesítését. Kockázatos döntésen jutottak túl a keres­kedelem gazdálkodói a lehetséges kereset­szabályozási formák közül való választással. A salgótarjáni kereskedelmi pártbizottsághoz tartozó nyolc egységből hatan a keresetszint­szabályozás mellett voksoltak (egy szövetke­zet a növekmény-, egy vállalat a szigorított központi szabályozást vállalta). Az utca­hosszal győzött keresetszint-szabályozás ré­szint az alacsony bérszínvonal irányából érezhető nyomást, részint a vállalati kollek­tíváknak a jövedelmek dinámikusabb növe­lésére irányuló szándékát tükrözi. Az első negyedévben zömmel végre is hajtották a béremelést — három és kilenc százalék közti mértékben. LI H Ulf ki milyen eszközt tart a legal­nUlff kalmasabbnak, mennyire értéke­li saját erőit, s meddig futja rugalmassságá- ból — az persze sokféle lehet. A választott szisztémákat azonban egy és ugyanaz a kér­dés minősíti: a jövedelmezőség növelése mel­lett jobb lett-e általuk az ellátás, udvaria­sabb-e a kiszolgálás, kulturáltabb-e a bolti környezet. Azaz az ismét szigorodó gazdasági szabályozóknak sikerült-e rávenni a kereske­delemben dolgozó gazdálkodókat a kereske­delmi munka színvonalának érzékelhető eme­lésére. Sz. M. Szellemi kútfő a fejlesztéshez „Kútbokor” — ez a vadre- genyes szó a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárában műsza­ki fejlesztési feladat. Idei leg­fontosabb teendőjük — fej­lesztés szempontjából —, hogy # fontos olajipari berendezés­hez a rájuk háruló részt: a gazszeparátort elkészítsék. Amikor a kifúrt olajlkútiból a gáz kinyomta a kellő olaj- mennyiséget, s az ismert „bó­logató” szivattyúk is elvégez­ték munkájukat, akkor veszi kezdetét az olajkitermelés második üteme. Ebben besaj­tolt vízzel nyomatják felszín­re az olajat. A bonyolult fel­adatot oldja meg a kútbokor, amely sa.itolóból, vegyszer- adagolóból és szeparátorból áll. Ez utóbbi tartozik a sal­gótarjániakra. Az olajterv dokumentációi alapján olyan berendezést készítenek, amely szétválasztja egymástól a kút- bói „felsajtolt” olajat, vizet és gázt. A prototípus elkészí­tésének határideje augusztus 31. Ezután viszik ki a beren­dezést a Szovjetunióba, Tyu­men környékére, s az olaj­mezőn gyakorlati próbának vetik alá. A próba sikerén sok múlik. Ha a gyártmány megfelel, vagy fél évtizedig a gyár kapacitásának jelenté­keny része le lesz kötve ten­nivalóval. S ez ma. munkaín- seges időkben nagy szó. Nagy felelősség nehezedik tehát a fejlesztők vállára, mégis szokatlanul kellemes a feladatuk. A szokat lanság ab­ban rejlik, hogy ez a mun­kájuk csaknem közvetlen hasznot hoz(hat). Ma, amikor a ..szigorodó körülmények” a közvetlen, gyors haszonszer­zésre ösztökélik a gazdálkodó egységeket. ellentmondásos heiyaetoe kerülnek a fejlesz­tők. Sok szellemes munkájuk csak a későbbi „hozammal” kecsegtet, így elismertségük nem mindig arányos a fára­dozással. A VEGYÉPSZER eb­ből a szempontból az egyik sziget — ha nem is túl ki­emelkedő — iparunkban. A kútbokor kifejlesztésére pél­dául 18 millió forintot szánt, s ez a summa teljes egészé­ben kockázatos. Csak akkor térül meg, ha a kifejlesztett termék megfelel a tevő igé­nyeinek. Igaz, a kockázat nem túl nagy —, hiszen sokéves bevált üzleti kapcsolat fűzi a vállalatot a külföldi megren­delőhöz —. mégis jól mutat­ja az eset. hogy hosszú távú jó üzletet csak ráfordítással, bizonyos kockáztatással lehet előkészíteni. Ráfordítás, kockázatvállalás nemcsak ezt az egy fejlesz­tést jellemzi. A salgótarjáni gyár azok közé az üzemek közé tartozik, amelyek kísér­leti műhelyt működtetnek. Náluk négy technikus és egy felsőfokú technikumot végzett ember a személyzete ennek a műhelynek, jelen van tehát a nívós szakértelem. Kell is, hiszen pillanatnyilag is négy igényes feladaton munkálkod­nak. Közülük az egyik egy BNV-nagydíjas termék: a négyútú irányváltó tovább­fejlesztése. A fejlesztési osz­tályuk „csak” kétfős. Ám a fejlesztésekbe szorosan be­kapcsolódik a tervezési. a technológiai, a termelési, az anyagosztály. Ezenkívül szük­ség szerint vonnak be kapa­citásokat egv-egy kiemelt fel­adatba. A kútbokor szepará­torának elkészítésére, például a munka megfelelő stádiumá­ban egy az-tizenkét fős cső portot alakítanak ki, hogy összeállítsa a prototípust. Mint mindenütt, e gyárban is javarészt a piac kényszeríti fejlesztésre a műszakiakat. Ám a mérnökgárda nagyob­bik részére jellemző, hogy bel­ső igényből eleve fejleszteni akarja, amit lehetséges. A lel­kesedést bizonyítja, hogy a szerény jövedelem ellenére megmaradnak beosztásukban. Egy technológus mérnök — tíz-tizenkét éves gyakorlattal — öt és fél ezer forintot ke­res. Magától értetődő, hogy a munka szeretete az, ami posztjukon tartja ezeket az embereket. Szerencsés egybe­esés, hogy az ügybuzgalom az esetek többségében tehetség­gel, képességekkel is párosul! így a fejlesztés szubjektív feltételei adva vannak a VE- GYÉPSZER-üzemben. (Mint a gyárban megjegyzik: a ve­zető műszakiak is javában t géemkáznak. Eqnek elsősor- | ban a jövedelemkiegeszítés j az indoka; de időnként a gya­korlati munkának hasznát ve­szik a műszaki megoldások kidolgozásakor is!) A tizenkét éves múltra visz- szatekintő gyárban főleg a hegesztési technológiákat emelték magas színvona.ra. A szakembergárda sokoldalúan képzett, s el vannak látva jó cé! gépekkel. A mérnökök kö­zül is többen specializálódtak erre a témára. A szakirodal­mat elsősorban német, emel­lett angol és orosz nyelven kisérik figyelemmel. A 'köny­vek. folyóiratok mellett ta­nulásra készteti a gyáriakat a számos egyedi feladat: az ezekből nyert gyakorlati ta­pasztalat kincsesbánya a fej­lesztésekhez. Molnár Pál Hogyan szavazzunk? Aktív választás a jelöltek közül Nógrád megyében is a ki­alakult jó hagyományok sze­rint készülünk az országgyű­lési képviselők és a tanácsta­gok általános választására. A választók június 8-án dönte­nek arról, hogy a jelöltek kö­zül ki képviselje érdekeiket az államhatalom legfelsőbb szervében, az országgyűlésben és a helyi népképviseleti-ön­kormányzati testületekben, a tanácsokban. A jelöltek állításának idő­szaka sikerrel lezárult. Min­den rendezvényt — az ország- gyűlési képviselői és a ta­nácstagi jelölő gyűléseket egyaránt — a lakosság foko­zódó figyelme, érdeklődése kísérte. A lakosság helyeslés­sel fogadta a választójogi tör­vény módosítását, egyetérté­sét fejezte ki az ez irányú po­litikai céljainkkal, a demokra­tizmus szélesítésével, a ket­tős, illetve többes jelölés in­tézményesítésével és általá­ban választási rendszerünk új vonásaival, köztük az orszá­gos választási listával. Minden választókerület jelö­lő gyűlése állított legalább két jelöltet. A résztvevők felelős­séggel mondtak véleményt és választották ki a bizalomra érdemeseket. Megyénkben június 8-án az urnák elé járuló választók az országos listán szereplő 35 or­szággyűlési képviselőjelöltre szavaznak és a választókerüle­tekben induló 17 képviselő- jelöltből 8 képviselőt, a 3039 tanácstagjelöltből 1491 ta­nácstagot választhatnak. A választójogosultakról nyil­vántartás készült. E nyilván­tartásban szereplő állampol­gárok értesítést kaptak. Ad­minisztratív hiba következ­tében előfordulhat, hogy a választójogosultak közül nem mindenki kapott értesítést. Ezek az állampolgárok június 7-ig a helyi tanács végre­hajtó bizottságától kérhetik felvételüket a választók nyil­vántartásába. Az a választójo­gosult, aki állandó lakását megváltoztatta, kérjen igazo­lást korábbi lakhelyén és ezen igazolás alapján kérje felvé­telét a választók nyilvántartá­sába az új lakhelye szerinti tanács végrehajtó bizottsá­gától. A felvétel iránti kérel­met szintén június 7-ig lehet benyújtani. E határidő elmu­lasztása azonban nem jelent kizárást a szavazásból, mert a választók nyilvántartásába a szavazatszedő bizottság is felveheti az igazolással ren­delkezőket. és azokat a vá­lasztójogosultakat. akik az adott választókerület nyilván­tartásából adminisztratív hiba miatt maradlak ki. Az előbb említett „értesí­tő” fontos okmány. Erről és a napokban közzétett választá­si hirdetményekről' tudhatja meg az állampolgár, hogy me­lyik szavazóhelyiségben sza­vazhat és az hol található meg. Az „értesítő” megköny- nyíti a szavazatszedő bizottság munkáját és meggyorsítja a szavazást. Ezért kérjük, hogy ezt az „értesítés",-t a személy­igazolványa mellett mindenki vigye magával. Előfordulhat, hogy valaki ideiglenes lakóhelyén kíván szavazni, vagy a szavazás nap­ján nem tartózkodik állandó lakhelyén. Ilyen esetben kér­jük a választópolgárokat, hogy a helyi tanács vb-titkárától igényeljék az igazolás kiadá­sát. Ennek alapján törlik a választók nyilvántartásából, és az ideiglenes tartózkodási helyen az országos listán sze­replő 35 országgyűlési képvi­selőjelöltre szavazhatnak. A szavazás reggel 6 órakor kezdődik és este 18-ig tart. Á szavazatszedő bizottság reg­gel 5 órakor is kinyithatja a szavazóhelyiséget, ha ezt a körülmények indokolják. Ha a választók nyilvántartásába felvettek valamennyien le­szavaztak, a szavazás 18 óra előtt is lezárható. A vá­rosokban, a városi jogú nagy­községekben és — a megyei választási elnökség döntése alapján — Diósjenő, Nógrád, Hollókő és Szuha községek­ben egy-egy szavazókört 18 óráig abban az esetben is nyitva tartanak, ha a válasz­tók nyilvántartásába felvet­tek valamennyien leszavaztak. Ezekben a helységekben ugyanis az idegenforgalomra tekintettel többek között a sárga színű igazolással ren­delkezőknek is lehetőséget nyújtunk arra, hogy szavaz­zanak. A választási rendszerünk be­vált alapelve a titkosság, és az. hogy mindenki csak sze­mélyesen szavazhat. A titkos­ságot a szavazóhelyiségei; ben felállított szavazófülkék biz­tosítják. A választó nem bíz­hat meg mást szavazatának leadásával. Kivételt képeznek azok, akik olvasni nem tud­nak, vagy akiket testi fogya­tékosságuk akadályoz a sza­vazásban. ök más választó­jogosult segítségét igénybe vehetik. Egészségi állapota, vagy idős kora miatt mozgásá­ban gátolt állampolgárt kéré­sére a szavazatszedő bizott­ságnak legalább két tagja a szavazás érdekében az urná­val felkeresi. Ebben az eset­ben is gondoskodnak a szava­zás titkosságáról. A választási rendszerünk új vonásai következtében meg­változik a szavazás módja is. Ezért is indokolt ismételten hangsúlyozni: azt kérjük a választópolgároktól, hogy ténylegesen válasszanak a kettő vagy több jelölt közül egyet, akit a legjobbnak tar­tanak. aki — például tanács- tagjelölt esetében — az egész település vagy éppen a sző­kébb választókerület nagyobb hasznára lehet. Ha ezzel a tényleges választójoggal és lehetőseggel a választópolgá­rok — az országos listára való szavazást kivéve — nem élnek, vagyis a rózsaszínű és a sárga szavazólapokon egy névnél többet hagynak meg. a sza­vazat érvénytelen. Nagyon fon­tos tehát, hogy az állampol­gárok egyértelműen megis­merjék a szavazás valójában kétféle módját, — amely lé­nyegesen eltér a korábbitól —. mert egyéni és egyben kö­zösségi érdek is, hogy minden választópolgár érdemben döntsön a képviselő és a ta­nácstag személyéről. A szavazatszedő bizottság a szavazó személyazonosságának megállapítása után háromfé­le szavazólapot és egy boríté­kot ad át a szavazónak, ha az állandó lakóhelye a szavazó­kor területén van. Az egyik szavazólap az országgyűlési képviselők országos választási listáján induló jelöltek válasz­tására, a másik a választóke­rület országgyűlési képviselő­jének választására, a harma­dik pedig a helyi tanácstag vá­lasztására szolgál. Ha a vá­lasztó ideiglenes lakóhelyén vagy tartózkodási helyén sza­vaz — mint már említettem — csak egy szavazólapot,_ az országgyűlési képviselők or­szágos választási listájának szavazólapját kapja. A szavazatszedő bizottság elnöke vagy tagja mindenkit tájékoztat a szavazás módjá­ról. Általános szabály, hogy a jelöltre szavazni a szavazóla­pon nevének meghagyásával, a jelölt ellen szavazni nevé­nek áthúzásával lehet. Ebbő! következik, hogy a választóke­rület országgyűlési képviselő­jelöltjére és a tanácstagjelölt­jére úgy lehet szavazni, hogy a választópolgár csak annak a jelöltnek a nevét hagyja meg — érintetlenül — a szavazó­lapon, akire szavazatát adja. A többi jelölt nevét pedig át­húzza. Ha a választókerület­ben két jelölt van, akkor egy, ha három jelölt van, akkor két, ha négy jelölt van — Nógrád megyében ilyen is előfordul —, akkor három je­lölt nevét kell áthúzni világo­san és egyértelműen. A sza­vazat csak így lesz érvényes. Ha minden jelölt nevét át­húzza a szavazó, az ellensza­vazatnak számít. Az országos választási lis­tán szereplő országgyűlési kép­viselőjelöltekre szavazni ne­vük meghagyásával lehet. A leadott szavazat ez esetben te­hát akkor is érvényes, ha a szavazólapot változtatás nél­kül hagyja a választó. Mint látható, a választás, a szavazás az erre jogosult ál­lampolgároktól aktív cselek­vést igényel. Megválasztottnak az a jelölt számit, aki a le­adott érvényes szavazatok több mint felét megkapta, fel­téve. ha a választók nyilván­tartásába felvett választójo- gosultak több mint 50 szá­zaléka leszavazott. Pótképvi­selő, illetve póttanácstag az lesz, aki az érvényes szavaza­tok legalább 1,'4-ét élnyerte. A különféle választási ren­dezvények kiegyensúlyozott, kedvező politikai légköre, a közügyek iránti felelősségérzet, a választójogi törvénnyel, a HNF választási programjá­val való egyetértés kinyilvání­tása és az eddigi választási előkészületi munkák alapján úgy látjuk, hogy a nyugodt, zavartalan, törvényes szava­zásnak minden feltétele meg­van. Kérjük megyénk válasz­tópolgárait. hogy június 8-án eljenek állampolgári joguk­kal. Bízunk abban, hogy hagyományainknak megfele­lően a szavazás ünnepélyes ke­retek között, jó légkörben fo­lyik majd le, és a választó- polgárok — a jelöltek közüli tényleges választás mellett — szavazatukkal kifejezik egyet­értésüket, cselekvő támogatá­sukat pártunk politikájával, * a népfront választási prog­ramjával is. Dr. Körmendy József Negyedmilliárd forint termelési árbevétel az idei cél Rét ságon a Glóbus Nyomda gyáregy­ségénél. Ez az előző évinek 4 százalékos túlszárnyalása. Legfontosabb megrendelőik: az Egyesült Izzó, az édesipari és a tejipari vállalatok, valamint a szénsavtermelő vállalat. — bp —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom