Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-01 / 127. szám
RÉTSÁGI ESZTENDŐK A település előre tekint A hetvenes évekig Kétség sem volt. kivétel a íélekszám fogyatkozása alól- Ekkor kezdődik meg az ipartelepítés, azaz új munkaihelyek jönnek letre és ezzel nem csak megáll az elvándorlás, hanem 1980-ig 48 százalékkal nő a népesség. Azonnal jelentkezik a lakásigény, a sokat emlegetett infrastruktúra hiányai is gondot okoznak. És mégis. A szorító gondokat hozó ipartelepítés teremtette meg azokat a feszültségeket Rétságon, amiket nem lehetett tovább megoldatlanul hagyni. Ma tulajdonképpen már csak a Kossuth utca őrzi a régebbi típusú lakóházakat, a városi jogú nagyközség többi épülete az utóbbi két évtizedben készült — legyen az lakóház, vagy középület. Ebben az ötéves tervben beruházásokra és fejlesztésekre 22 millió forintot szántak. Alaposam túlteljesítik ezt a tervet, hiszen az év végére a gyarapodás eléri a százmilliós értéket! Mi minden történt Rétságon az elmúlt öt esztendőben? — tettük föl a kérdést magunknak a rétsági tanácson dr. Verebélyi Gáborral. a végrehajtó bizottság titkárával és Komlós Jánosné- Val, a tanács fejlesztési főelőadójával. — Rangsor nélkül mondanám az elején az egészségügyi centrumunkat, ahol három orvosi rendelő fogadja a betegeket a földszinten, az emeleten pedig lakások készültek. Bánk és Rétság már csatlakozott a regionális vízműhöz, igy a régi gond megoldódót, egészséges az ivóvizünk. Bővült a bánki víziszínpad, de jutott a tó környékére is: sétány épült és parkoló. Készül egy motel, a réginek pedig beépítik a tetőterét. Az áfész áruháza már megnyitott. hamarosan elkészül a té- véáfcjátszó is. .. — A legfontosabb teendőink a lakásépítésben, az egészségügyi ellátás javításában és *z egeszseges ivóvíz előterem- feseben voltaik ebben az öt esztendőben — veszi át a szót dr. Verebélyi Gábor. — Kolléganőm már szólt az utóbbi kettőről, beszéljünk a lakásépítésről is. Előzetes fölméréseink alapján kétszáz újabb otthonnal számoltunk, de ennyi már 1984 végére megépült, s az idén is készül harminc-negyven. A tervidőszakban megépülő lakások fele magánerős, a többi OTP- értékesíbésű. Ez a jelen. De gondoltunk a jövőre is: Rétságon és Tolmácsom pénztárcának és igénynek megfelelően tudunk telket biztosítani. Bánkon a terület túlterhelt- sege miatt erre nincs mód. — Mindenkinek szembetűnő a fejlődés, annak előnyeit az itt élők élvezik — mondja a fóelőadónő —, de persze a fejlődéssel nem mindenben tudtunk lépest tartani. — Itt van mindjárt a tanteremgond. A népesség gyarapodása jórészt beköltözésből ered, a költözők pedig fiatalok, nekik hamarosan gyerekeik születnek — utal az egyik szorító problémára dr. Vere- béiyi Gábor. — Rövid időn belül szükségünk lesz legalább nyolc tanteremre, de a körzetnek középiskolára is igenve lenne. — Máris a jövőről beszélők. — Tudja-e a korábbi fejlődési tempót tartani Retság, egyáltalán szükseges-e tartania? — Azt hiszem ilyen tempójú fejlődésre nem lesz mód ezekben a szőkébb időkben — véli a végrehajtó bizottság titkára. — A városi jogú nagyközség vonzereje nem csökkent és ez kötelezettségeket is jelent. A lakásépítés folytatódik, miként az ellátás további fejleszte.se sem lehet vita tárgya. A jövő év augusztusában már ajtót nyit az új, a mostaninál nagyobb, tágasabb ABC. Egy korszerű laboratórium megépítéséhez is forintokra volna szükségünk, hogy ne kelljen a vonzáskörzetnek egy vérvételért egész munkanapot föláldoznia a Balassagyarmatra utazással. — Tudja-e követni az in- ít-as tűk túra a nagy tempójú gyarapodást? —• A szennyvíz régi probléma, önerőből azonban nem tudunk megbirkózni vele, mert rendkívül költséges — szögezi le Komlósné. — Az utak „lépcsőzetesen” készülnek, azaz a mostani új utcák először az olcsóbb zúzottkő-borítást kapják, majd később kerül rájuk — ahogy pénzünk engedi — a végleges burkolat. — Megvalósíthatatlanok lettek volna bizonyos dolgok, ha a gazdasági egységek és a tanács nem fog össze, ha nincs eg.vetakarás. Ez vonatkozik a lakosságra is. Csupán tavalyi társadalmi munkákkal egymillió forinthoz jutottunk, aminek elköltéséhez tanácsot kértünk a tanácstagoktól is — így a végrehajtó bizottság titkára. — Az üzemek átadtak pénzeszközöket, de fejlesztéseiket is összehangolják a terület közös érdekeivel. Most készülnék Romhány és Rétság általános rendezési tervei, ahol a szakemberek a két település sorsát együttesen formálják. Érdekeltek vagyunk a Nógrád—Diósjenő községekkel való összefogásban is. A városkörnyéki bizottság a körzet kilenc tanácselnökéből áll, ez a bizottság is a terület átgondolt, együttes fejlesztését segíti. Szeretnénk elkerülni a fölösleges. kihasználhatatlan beruházásokat. — Lesz-e elegendő munkahely? — Most. van elegendő. Az ezredfordulóig azonban a jelenlegi ipari üzemek bővítése és esetleg újak telepítése lesz szükséges. Ezen is dolgozunk — felel dr. Verebélyi Gábor. — A gáz? — A tanulmányterv készen, de a költségek csillagászatiak. egyelőre nem valósítható meg. Ugyancsak elkészült a fedett uszoda tanulmányterve is, amely egy sportcentrum közepén állna. Mi nagyon szeretnénk ezeket a feltételes beruházásokat magunk mögött tudni már, de ehhez pénz, sok pénz kéil. Hogy mennyi jut, azt nem tudjuk még. — Rétság tehát város akar lenni ? — Minden elképzelésünk a városiasodást szolgálja maid, ha megvalósul. Ügy gondolom, hogy korszerű, szemre is tetszetős ma Rétság a maga négyezernél több lakójával, jólérzik itt magukat az emberek. Hogy még jobban érezhessék. ahhoz tovább kell fejlődnünk. Ebben számíthatunk a rétsági emberekre ezután is. * —- Még az idén fölújftják a tolmácsi italboltot, Bánkon bővül az ABC. Tavaly kétmilliót költöttek Tolmács belvízelvezetésére, az idén bővül a bánki strand. Bánkon készül a húszszemélyes motel. Tolmácson szervezik az ivó- víztársulatot — jövőre vezetékből csordul az innivaló. Ezek a tények bizonyítják, hogy a két. egykor önálló, ma már Rétság részeként létező település jócskán kap a közös kasjszából. Gyarapodásuk a közösség gyarapodása is — Rétságé. A település most előre tekint: kétezerig szóló településfejlesztési koncepciót dolgoztak ki. Megvalósítását már az idén elkezdték. Hortobágyi Zoltán A Társadalmi Szemle májusi számáról A HAZÁÉRT Kiállítás az Ernst Múzeumban Honvédelem és hazafiság a magyarországi művészetben (896—1848) alcímmel nyílt ki- állítás a Honvédelmi Minisztérium, a Művelődési Minisztérium és a Műcsarnok rendezésében. A honfoglalástól a polgári forradalom győzelméig terjedő időszak történelmi eseményeihez kapcsolódik a kiállítás anyaga. Festmények, szobrok, grafikák, iparművészeti tárgyak szerepelnek, kötődve egy-egy példamutató hősi cselekményhez, személyiséghez. A hazafiság, a honvédő helytállás gondolata motiválják a válogatást. Nagy számban szerepelnek korabeli művek, főleg metszetek és későbbi századok alkotóinak visz- szatekintő feldolgozásai a Magyar Nemzeti Múzeum, a Hadtörténeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből. Hazánk történetének színes képeskönyve ez a bemutató, egy sorozat első része. A májusi Társadalmi Szemle szerkesztőségi cikkben foglalkozik a közelgő képviselői es tanácstagi választásokkal. Megállapítja: jelentős mértékben a választásokon dől el, hogy a népképviseleti rendszer miként felel meg funkciójának. Azt várjuk, hogy a kettős jelölés kedvezően hat a népképviseleti szervek munkájára, valamint a küldöttek és * lakosság kapcsolatára. Magyarországon az utóbbi mintegy két és fél évtized gazdasági fejlődésének egyik szembetűnő jellegzetessége, hogy a gazdasági növekedés üteme lassult, a fogyasztói árszint emelkedése pedig felgyorsult. Míg a fogyasztói áraikon mért inflációs áremelkedés évi üteme növekedett, a nemzeti jövedelem emelkedésének évi átlagos üteme ezzel szemben csökkent. Erdős Tibor feltárja az infláció okait. Tanulmányának az infláció mérséklésének esélyeivel foglalkozó második részét a júniusi számban közli a folyóirat. A város és a falu szocialista átalakulása a népi értelemben vett parasztság teljes eltűnéséhez vezetett, vagy vezet a közeli jövőben a még megmaradt „szigeteken” is. Romány Pál áttekinti a magyar falu szocialista fejlődését. Józsa György, a Művelődési Minisztérium marxizmus—le- ninizmus oktatási főosztályának vezetője nyilatkozatot adott a folyóiratnak abból az alkalomból, hogy félidejükhöz érkeztek a marxizmus—leni- nizmus oktatásának továbbfejlesztését szolgáló reform- munkálatok. A feszültségekkel terhes nemzetközi helyzet alapvetően a kelet—nyugati viszonyok, s azon belül is a szovjet— amerikai kapcsolatokat vetette vissza a nyolcvanas években, ám negatív tendenciái nyomon követhetők a világ egyéb térségeiben is. Györke József és Sólyom Antal feltárja a Latin-Amerikában végbemenő társadalmi, politikai folyamatokat. A világ közvéleményét 1983 végén meglepetésszerűen ér.te az Egyesült Államok külügyminisztériumának az a bejelentése, hogy országa 1984 végén kilép az ENSZ nevelésügyi és tudományos együttműködési szervezetéből, amelynek pedig alapító tagja volt , a második világháború befejezésekor. Mód Péter írása azt vizsgálja, hogy reális e az UNESCO-válsági1 ól beszélni?. 4 NÓGRÁD - 1965. június 1.. szombat „Az MSZBT-mu összefonódott az életemmel" Amikor átszállt velem a gép Szverdlovszk felett, nagyon megható élmény volt számomra. A VEGYÉPSZER műszaki tolmácsaként utaztam Tyumenybe. egy gyárat adtunk át. Először láthattam 11 ezer méter magasságból azt a vidéket, ahol hat évig tanultam, ahonnan a feleségem származik, és ahol ma is rokonaim, hozzátartozóim vannak. Első munkahelyemtől, a Miskolci Lenin Kohászati Művektől még 19 évesen kaptam ösztöndíjat 1949-ben, hogy az elsők egyikeként a Szovjetunióban tanulhassak. Életemnek ez az epizódja később teljes mértékben meghatározóvá vált. Egvrészt hazamat képviseltem mint egyetemista, másrészt a magánéletemben is meghatározó fordulat következett be. Megnősültem, szverdlovszki lányt vettem feleségül. 1955-ben kaptam meg kohómérnöki diplomámat, s feleségemmel együtt hazaköltöztünk Miskolcra. Később néhány évig az MSZMP Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Bizottságán dolgoztam, majd 1960-ban kerültünk Salgótarjánba. Gvár- egységvezetőj munkakörrel bíztak meg jelenlegi munkahelyemen. a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban. A béke és barátsági tevékenységgel voltaképpen már hazakerülésem pillanatától kapcsolatba kerültem. Túlzás nélkül állíthatóm. az MSZBT-munka összefonódott az életemmel. Salgótarjánba költözésünk után rögtön bekapcsolódtam a városban működő Magyar— Szovjet Baráti Társaság tevékenységébe. Később 1964-től 1971-ig megyei titkárként dolgoztam. Ezt követően a Hazafias Népfront népek barátsága bizottságának tagja lettem, ennek a testületnek vagyok 0 munkatársa egészen mostanáig. Az MSZBT munkájában jelentősebb mértékű előrelépésre az 1971-ben rendezett országos értekezlet után került sor. Addig a negyedévenként megrendezett elnökségi üléseken beszéltük meg a legfontosabb munkafeladatokat, ezt követően nagyobb önállóságot kaptak az egyes vállalatoknál, ipari és művelődési intézményeknél, az egyes iskoláknál kialakuló tagcsoportok. Ekkor lett tagja kollektíván az SVT is az MS7,BT-nek. Számos szép eredmény született ez idő alatt. Részt veszünk a városi és magasabb szintű programok szervezésében, lebonyolításában: megemlékezéseket, röpgyűléseket tartunk; terjesztjük a magyar nyelvű szovjet lapokat; minden nevezetesebb alkalommal gondoskodunk arról, hogy munkatársaink kiállítási vitrinek, tablók, faliújságok alapján ismerkedhessenek meg a 'Szovjetunió életével: szovjet és magyar gyerekek részére szervezünk közös üdülést, és így tovább. Mindennek jó keretét adja a tagcsoport munkaterve. Az MSZBT-tevékenvség mellett más közéleti feladatokat is vállaltam. Még első munkahelyemen, a Lenin Kohászati Művekben léptem be * pártba, 1947-ben. Később tíz évig munkásőr voltam, jelenleg tartalékos állományban vagyok. Szabad időmben kedvtelésként feldolgoztam az SVT munkásmozgalmának történetét, úgy tűnik, az ebből készült írást ki is adjuk. 1967 óta idegenvezetőként szovjet csoportokat kalauzo-1 lók Magyarországon és nem ritkán barátságvonatok. de más csoportok kísérőiéként is van alkalmam kiutazni * Szovjetunióba. Sokan úgy tartják, hogy az idegenvezetői munka valamifajta pénzszerzés. holott ennél jóval több.1 Barátsági munka a javából.' Nagyon emlékezetes élményem például, amikor itt járt tíz évvel ezelőtt a 120 tagú taskenti Bahor együttes, mi segítettünk megkeresni az együttes vezetőjének, hol van az a sír, amelyikben a bátyja nyugszik. Kányáson, a bánya mellett találtuk meg. az egyik ház, kertje végében. Az együttes vezetője a kitett fénykép alaDján ismerte fel a bátyját. Megindító élmény volt. Az egyik olvan eset; amikor az ember közvetlenül is érzi. mennvire meghatározó eleme életünknek a barátsági munka. Mennyire sok szál fűz bennünket a Szovjetunióhoz. Ott. azokban a percekben; amikor a taskenti együttes tagjai kazahsztáni szokás szerint harminc év után újból elvégezték a gyászszertartást, ott tulajdonképpen nem is kellett kimondani, hogv mi ennek a munkának'az értelme,' a béke. a boldogabb jövő, a barátság, benne volt minden mozdulatban. Mindebben hűséges segfJ tőm a feleségem. Három gyerekünk van: Vlagvimir 29 éves. ioari formatervező. Jura 23 éves programozó matematikus és Lenocska, 'aki most hetedikes, jelenleg éppen Csillebércen tartózkodik a Palócka együttessel. Nos. arra már pontosan nem emlékszem, hogv éooen ezek a gondolatok jutottak-« az esz.embe. amikor először láthattam repülőgépről a* Ural vidékét. Szverdlovszkot, de egy bizonyos, azokban az érzésekben ez is benne volt. Az a közel negyven év, amt engem személy szerint is * Szovjetunióhoz és az ott élő emberekhez, a barátaimhoz köt. Elmondta: Monostori Ottó; a Salgótarjáni Vadsöntöde és Tűzhelygyár mérnöke. Lejegyezte: Fornai Miklós | Nyári tervek Balassagyarmaton Nem lesz uborkaszezon Közművelődési intézményeink számára a nyár rendszerint a csendesebb, eseménytelenebb időszakot jelenti. Mindez talán természetes is, hiszen ki az, aki a melegebb időben valami művelődési házi klubszobában „aszalná” magát, pusztán csak azért, mivel így műveltebb lesz. Inkább a strandot, a kirándulást és a jó idő adta lehetőségeket választják még a legaktívabb klub- és amatőr művészeti csoporttagok is. Milyen taktikát alakított, ki erre az időszakra a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ? A legnagyobb energiát például a szabadtéri rendezvények szervezésébe fektetik. Kiváló terepe mindennek a Palóc-liget. Se szeri, se száma például azoknak a koncerteknek, szórakoztató előadásoknak, amelyeket a liget színpadán tartanak. Többek között a KFT. a P. Mobil, az R—Go együttest várják ide, fellép Nagy Feró és a Bicigli együttes, a Magyar Színkör előadásában diszkómusicalt és egy Elvis Presley-nosztalgia- koncertet is rendeznek. A szabadtéri rendezvények mellett további jói kiaknázható nyári közművelődési forma az időponthoz nem kötött kiállításlátogatás. Ennek kiváló háttérintézménye Balassagyarmaton a Horváth Endre Galéria. Júniusban például Bakó Ilona textilművész, júliusban Gál Tamás festő-, ezt követően pedig Fischer György szobrászművész munkáit mutatják be. Ugyancsak nyári közművelődési forma a táborszerve- zés. A balassagyarmati művelődési intézmény színpalettájáról ez sem hiányzik. Hetedik alkalommal rendezik meg az idén júliusban az amatőr képzőművészek részvételére számító fafaragó tábort. A helyszínen a kelecsényi kastély. Mindezen túl lehetne még sorolni, hogy mi mindennel teszik változatossá a csendesebb nyári időszak közművelődési kínálatát. A kamaramoziban rendszeresek lesznek például a filmvetítések, amatőr csoportjaik számára túrákat, kirándulásokat szerveznek. A lényeg az: ha megfelelő taktikával, elképzeléssel szervezzük, a közművelődésben nyáron sincs uborkaszezon. Kelendő termékekkel bővíti ipari tevékenységét a Rétsági Magyar—Szovjet Barátság Tsz Kelendő termékekkel bővíti ipari tevékenységét a rétsági Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet. A közös gazdaság jól bevált konfekcionáló üzemének termelését a tavalyi hétmillióról idén tízmillió forintra emeli, az évi negyvenmillió forint értékű árut kibocsátó műanyagüzem tevékenységét pedig biztonságossá tette azzal, hogy most már a fóliát is helyben állítják elő a granulátumból, s így nem lesz kitéve az idén év elején tapasztalt fóliahiánynak. A bevált termékek mellett idén olyan űj termékekkel bővitette ipari tevékenységét a tsz, amelyek keresettek mind a hazai mezőgazdaságban, mind az iparban, ráadásul anyagmegtakarítást is eredményeznek. A Vasipari Kutató Intézet által kidolgozott eljárás alapján a tsz tolmácsi üzemében megkezdték az úgynevezett felrakóhegesztést. Az eljárással már megkopott, kiselejtezésre ítélt szerszámokat, termelési eszközöket tesznek ismét teljes értékűvé. Az üzem első ilyen terméke háromszáz felújított ekevas, amely a kemény, kopásálló rétegnek köszönhetően, szinte jobb, mint újkorában. Az ekeveasakat a Vasipari Kutató Intézet leányvállalata hozza forgalomba országszerte. Ipari megrendelője is van már az új üzemnek: a csepeli hengermű felkérésére például elhasználódott hengereket varázsolnak újjá. Most folyik a próbája egy másik technológiának is. Ugyancsak a Vasipari Kutató Intézet eljárása szerint egy különleges kemencében elhasználódott gépalkatrészekre új, kopásálló réteget hordanak fel, s azok így visszakerülhetnek a termelésbe. A rétsági közös gazdaság ipari tevékenységének értéka idén eléri a nyolcvanmillió forintot, nyereségessége a tíztizenöt százalékot. )
