Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-04 / 129. szám
Ügyintézés — munkaidőben? £& kSzélet fejlesztésének férumnV Szakszervezeti oktatás —- bányászkörnyezetben Hogy milyen a „jó” munka- i hely, az sokak számára attól függ, mi fér bele a munkaidőbe — a fizetésért kötelezően elvégzendő teendőkön kívül. Mások viszont — reméljük, ők vannak többen — bosszankodnak, ha ügyes-bajos dolgaik elszólítják őket a munkából. A népgazdaságnak természetesen az az érdeke, hogy ilyesmi ne forduljon elő; ez azonban önmagában csak jámbor óhaj, ha nincsenek biztosítva feltételei. A cél tehát az lenne, hogy a dolgozó — úgv is. mint állampolgár, lakástulajdonos, háziasszony, szülő, külföldre készülő turista, nemkülönben gépkocsi, tévé és egyéb javak birtokosa — mindennemű magánügyét munkaidőn kívül intézze. Könnp E'enged k hézkesen szánják rá magukat a változtatásra, a munkahelyekről viszont aránylag könv- nyen elengedik a dolgozókat ügyeik intézésére. Mindennapos tevékenységünk például a bevásárlás. Reméljük, hogy az üzletek nyit- vatartását szabályozó új jogszabály a vásárlók érdekeit jobban szolgáló változásokat eredményez. A Belkereskedelmi Minisztérium és a megyei tanácsok véleménye szerint a .megyékben eddig is jobb volt a helyzet, mint a fővárosban: sok helyütt vállalták az osztott munkaidőt, délben 1—2 órára bezártak, és délután anv- nvival hossszabb ideig álltak a vásárlók rendelkezésére, a különböző iparcikküzletek is. Az új jogszabályban biztosított önállóságot bizonyára találékonyan kihasználják a bevált módszerek továbbfejlesztésére. Tudom, van erre is példa bőven. A marlinkemence mellől. a hengersoroktól nem lehet műszak közben elmenni. A traktoros sem tud „bejönni” a határból, az orvos sem mozdulhat a műtőasztal mellől, a pedagógus nem hagyhatja faképnél a gyerekeket. A napközben ügyfelekkel zsúfolt hivatalok, intézmények, az üzletek és áruházak, az OTP és Állami Biztosító kirendeltségei mégis azt bizonyítják; sokan vannak, akik kénytelen- ségből, vagy szabad idejük „kímélése” érdekében munkaidő alatt foglalkoznak magánügyeikkel. Hasonló tapasztalatok tükröződnek az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal által készített jelentésből — tárgya: s munkaidőt terhelő elfoglaltságok helyzete —, amelyet a közelmúltban vitatott meg a gazdasági bizottság. Bár az elmúlt években számos .intézkedés történt a munkaidő védelme érdekében, lényeges előrehaladásról nem beszélhetünk. Az illetékes szervek nelenne mii válHni Nagy forgalmat bonyolít le az Országos Takarékpénztár — nyitvatartási ideje javarészt a nappali fő munkaidőre esik. Az elmúlt évben már történt változás, a lakosság igényeinek tekintetbevételére, de további intézkedéseket terveznek. Van megye, ahol például a tanács javasolta, hogy a hét egy napján az OTP tartson nyitva 18—20 óráig, szombaton pedig 14 óráig álljon ügyfelei rendelkezésére. De több megyében is lenne mit változtatni: a megyeszékhely kivételével a szabolcsi OTP- kirendeltségeken a pénztári órák nem teszik lehetővé, hogy a fő munkaidőn kívül bonyolítsák a be- és kifizetéseket. Hasonló a helyzet az Állami Biztosító itteni kirendeltségein. „Útba esik jövet-menet” a takarékszövetkezet, de főleg gz a jó, ha a munkából jövet nyitott ajtót lelnek a takarékoskodni kívánók. Szó van arról, hogy a városokban, naJót felszerelt általános és fogorvosi rendelő biztosítja az Ikladi Ipari Műszergyár berceli gyáregységében a dolgotok egyészségiigyl ellátását. — kj — gyobb községekben két műszakban várják az ügyfeleket. Fejér megyében a takarékszövetkezetek 60 százaléka korszerűsítette a közelmúltban nyitvatartási idejét. Győr megyében több takarékszövetkezet hétfőn hosszabbított ügy- félfogadási időt rendszeresít. Sokan keresik fel az illetékhivatalokat is; Pest megyében például csak munkaidőben tehetik. Sokat emlegetett téma a szolgáltatások, amiről többeknek az a tapasztalata, hogy a lakosság ki van szolgáltatva a javítást végző szakembereknek, szövetkezeteknek, A lakosság érdekeit, és a munkaidő védelmét szolgáló előírások megszegése sem anyagi, sem erkölcsi hátrányt nem jelent a szolgáltató szervezet, illetve szakembere számára, a Szabolcs Megyei Tanács például megállapította, hogy a lakásokon történő javítások miatti otthonmaradás idejét jobb szervezéssel a felére lehetne csökkenteni. 0 sa;át Iáink A tanácsi ügyfélfogadás időrendjét is felül kellett vizsgálni, ám a megyei tanácsok általános tapasztalata. hogy a hosszabbított ügyfélfogadási lehetőséget a lakosság nem veszi kellő mértékben igénybe. Kaposvárott a városi tanács például megszüntette a „hosszú napot”, az érdektelenség miatt. Ez a jelenség arra figyelmeztet, hogy a dolgozók, gazdasági vezetőik engedékenysége folytán magánügyeiket munkaidő alatt is intézhetik, hiszen bérükből nem vonják le a távollétükkel arányos összeget. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a munkafegyelem javítása érdekében központilag hozott adminisztratív intézkedések nem célra- vezetőek. A gazdaságirányítási rendszer fejlesztése a vállalatok fokozottabb önállóságára épít. Itt kell tehát felismerniük a vezetőknek, és megértetni az egész kollektívával, hogy a munkaidő-veszteségek csökkentése a vállalat anyagi érdeke. Megértetni, hogy ez a vállalati érdek egybeesik a dolgozók érdekeivel és a népgazdaság érdekeivel is. És' ha ily módon sikerül megváltoztatni a társadalmi közgondolkodást, akkor a jó munkahely ismérvei közül törölhetjük azt, hogy mi mindenre jut a munkaidőből — a munkán kívül. Imre Erzsébet Nem hiszem, hogy van ember Dej táron, aki őt nem ismeri. Még azt is tudják — számon tartják —, hogy éppen hol dolgozik. — Arra menjen, a templom felé — mutat a torony irányába egy biciklikerekű kocsit terelgető idősebb férfi. — Ott dolgozik most a temetőnél, viszi be a vizet. Gsókási Istvánt valóban ott találom, ketten is segítenek neki a munkában. Vízvezeték- szerelő mester. Sőt, egy hónapja. hogy azok között is kiváló, ezt a címet a kisiparosok között is csak a legjobbak kaphatják meg. Egy padra telepszünk, közben elmosolyodik Csókási István: — Itt nem zavarunk senkit, azt hiszem. Korszerű ablakvasalat ' Energiatakarékos ablakokra illeszthető, pontosan záródó vasalatok gyártását készíti elő az ELZETT Müvek soproni gyára. Az e célt szolgáló, mintegy 260 millió forintos beruházás során 2300 négyzetméter alapterületű, új csarnokot alakítanak ki már ez évvégéig. Ebben szerelik fel az NSZK-ból vásárolt nagy teljesítményű sajtolót, továbbá a Magyarországon Itassuk automatika» gafe vanizálót. Az új csarnokban az NSZK-beli ROTO cég licence alapján bukó és bukónyíló, fa,- illetve műanyag ablakokhoz egyaránt használható ablak- vasalatokat készítenek. Az első, még import alkatrészekkel dolgozó szerelősor már működik is. Az év végéig 180 000 vasalatgarni- túrát állít össze. Teljes kapacitással 1987-től dolgozik az üzem. Attól kezdve 600 ezer ablakvasalatot ad pi- mn éwmta. — Hogyan kezdődött? — Huszonkét éve mentem először Salgótarjánba szakmát tanulni, akkor még MTH-nak hívták az iskolát. Három ev múlva szabadultam, állami vállalatnál kezdtem, de hamarosan elvittek katonának. Szavam ne felejtsem, eközben mindig fociztam, éltem-hal- tam érte. Az ipari iskolában | együtt rúgtam a bőrt Kocsis Lajossal! Hetvenben aztán egy maszek mellé álltam be és mondhatom, nagyon sokat tanultam tőle. Szakmailag, emberileg. Keményen spóroltam, még vasárnap is dolgoztam, mert már akkor tudtam, hogy a saját lábamra fogok állni és ahhoz kell némi töke. Másfél év után aztán önállósultam. Az az igazság, hogy itthon, a tanaastó; miaaea segítségét A megyénkben dolgozó szénbányászok körében is ezekben a hetekben zárultak le a szakszervezeti tömegpolitikai és tisztségviselői oktatások. A módszereiben. eszköztárában egyre bővülő ismerettovábbítási formára tulajdonképpen már csak megszorításokkal alkalmazható az oktatás megjelölés, hiszen a kibontakozó viták, a véleménycserék egy igen tartalmas közművelődési tevékenységforma körvonalait sejtetik. A szakszervezeti oktatások tulajdonképpen országosan egységes céllal és szervezeti háttérrel szerveződnek. Mégis. ami a plusz, e sajátos, azt mindenképpen a konkrét környezet, a szervezeti háttér és az határozzák meg, hogy mennyire kezelik az adott gazdasági egységnél fontos kérdésként a dolgozók tájékoztatását, az ország, a világ és a munkahelyi környezet eseményeiről. A Nógrádi Szénbányáknál például sajátos helyzetet teremtett a túlóráztatások egv- re növekvő száma, a ki- és beszállás! idők csökkenése és a vgmk-ban végzett munkaórák gyarapodása. Javukra legven írva: mindennek ellenére igen hatékonyan, jól szervezetten, változatosan sikerült megoldaniuk az oktatási feladatokat. A más mozgalmi oktatási formákból k>‘ maradt dolgozók 92 százaléka vett részt ezeken az ismerettovábbítási alkalmakon. Mindenképpen megtérülő fáradtságnak bizonyult az az energiabefektetés, amit a propagandisták kiválasztására fordítottak. Végül is ötvenhat kollégájuk kapta meg a propagandistamegbí- zaiást. Munkájuk eredménvekén- pen az, oktatásokon részt vevő /1424 dolgozó részletesebben, alaposabban is elmélyülhetett a legaktuálisabb politikai kérdésekben. megismerkedhettek azokkal az eredményekkel. amelyek a felszabadulásunk utáni négy évtizedet jellemzik és a maguk területén, még a felkészülés időszakában összegezhették, mű sikerült elérnünk az MSZMP XITT. kongresszusára történő felkészülés során. A kiadott tematika lehetőséget ad arra is. hogy a témák ötven százalékát magul? az oktatási csoportok válaszszák meg. A legnagyobb érdeklődést külpolitikai területen a fegyverkezés, a háború és béke kérdésköre, belpolitikái területen pedig még mindig a vállalati gazdasági munkaközösségekkel, az ár* és bérkérdésekkel valamint a munkaerkölccsel kapcsolatos témák váltották ki. Jó módszerként a'kalmaz- ták — például a Ménkes- bányaüzemnél — azt a formát, amikor valamelyik hallgató maga készült fel a vitaindítóval, a propagandista pedig ennek alapján, esetleg ezt kiegészítve vezette le a vitát. Ugyancsak népszerűnek bizonyultak a totórendszerű vetélkedők. ismeret- anvag-visszakérdezési formák is. A tömegpolitika! oktatások mellett nagy hangsúlyt fordítanak a szakszervezeti tisztségviselők, többek között a bizalmiak, bizalrmbelyette- sek. képzésére is. Hétszáz.an — a vártnál többen — vettek részt a továbbképzéseken. A szocialista brigádvezetők képzésének jó bázisintézményei a művelődési házak. Klub- formában vitatnak meg egv- eav aktuális kérdést. arne1v rendszerint a brigádvezetői értekezletekhez, is jó vita-: adalékot szolgáltat. Hasznos képzési formának bizonyult a gazdasági vezetők számára szervezett okta- tás Ménkesen. Kányáson, Szorospatakon és n bátonyte- renyei gépüzemben. i Istállószerkezetek, takarmányozógépek, automaták — közös fejlesztéssel A mezőgazdasági beruházási iroda, az AGROBER közös fejlesztésekkel Igyekezik segíteni az állattenyésztő nagyüzemeket. A vállalat mintegy 15 üzemmel, szövetkezette! kötött olyan megállapodást, amelynek alapján együttes beruházással és többnyire közös kockázattal dolgoznak ki -új műszaki megoldásokat. A szerződés- kötésekkel az AGROBER-nek sikerült megnyernie az együttműködésre olyan vállalatokat is, amelyek nem tartoznak az agrárágazathoz. A beruházó vállalat korábban megvásárolta az európai hírű oszti’ák Durisol eég li- cencét, ennek alapján építő- szerkezetek gyártására nyílik lehetőség. Az együttműködő társat az Üjfehértói Faipari Szövetkezetben találták meg. Hozzávetőleg 20 miliő forintos beruházással új üzemcsarnokot építettek, ahol közös érdekeltséggel megkezdték a Durisol födémpanel gyártását. A mintadarabokkal folytatott kísérletek eredményesek. A fahulladékbó! előállított szerkezetek, amelyek cement fölhasználásával, speciális kötőanyag segítségével készülnek, kitűnő műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek. Különösen alkalmasak az energiatakarékos mező- gazdasági létesítmények, épületrekonstrukciók megvalósításához. A partnerek még az idén megkezdik a Durisol épitőblokk gyártását is. Az AGROBER a Szabadszentld- rályi Fémipari Szövetkezettel közösen korszerűsítette a sertésetéfési technológiát. Magajáró takarmánykiosztó kocsit terveztek, amely állán-’ dó keverés közben juttatja az állatok elé az eleséget. s ezzel számos hibalehetőséget megelőznek. A Pápai Állami Gazdaságban az AGROBER közreműködésével új sertéstakarmányozási rendszert alakítottak ki. Számítógépet alkalmaznak, amely a sertés- kutricákba attól függően adagolja a takarmányt, hogy' egy-egy rekeszben hány állat van és azoknak milyen mennyiségre van szükségük. A számítógép 20 ezer állat felnevelését irányítja. A hizlalás végén a tenyésztők „visszakérdezhetik” a hizlalás egész folyamatát és így képet nyerhetnek a gazdaságosságról, annak minden részletkérdéséről. A sikeres próbálkozás után másutt is elterjesztik az új módszereket. megkaptam, nem volt szak mabeli kisiparos a faluban. Ahogy szaporodott a munka, úgy maradt el a foci. Sajnos. Föl is szedtem néhány kilót! — Miért tett mestervizsgát? — Miért? Egy igazi iparosnak erre szüksége van. Meg aztán az ember bizonyítja is, hogy valóban nagyon érti a szakmáját. Arra is gondoltam. hogy majd oktatom a fiatalokat. de végül az ipar mellett döntöttem. — Kósza hírek járnak a kisiparosok mesés jövedelméről. — Nem panaszkodhatok. Jól keresek, de meg is dolgozok érte. Ha kell, tíz órát naponta. Van munka bőven, csak győzze az ember. Van annyi, amennyi kell ésameny- nyi elég. Ez alatt a tiz-egyné- hány év alatt fölépítettem a házam, még mindig nincs kész ugyan, de én nagyon szeretem. Most majd kerítést csinálunk. Van egy Zaszta- vám, de azt egy totónyereményből vettem, meg egy Trabant Combim, amit a munkához használok. Ennyi a luxus. — A napi tíz óra. meg a foci mellett mire marad idő? — Most. már csak sportköri elnök vagyok, az nem veszel annyi időt. Kilenc éve nősültem. három gyerekünk van. István nyolc, Csaba ötesztendős, a legkisebb Annamária még csak nyolchónapos. Én velük pihenem ki magam. No, meg a* lpojjr pártján.; Rész. óra, fájront. István fiamat nem érdeklik a műszaki dolgok, viszont komolyan tanul, jófejű gyerek. Nem hiszem, hogy követne engem, inkább a konyhában szeret, segíteni. Együtt főzünk. Talán szakács vagy cukrász lesz? Tudja, amikor Salgótarjánból hazahoztam a Kiváló mester címmel járó oklevelet, ő örült neki a legjobban. A falra is 6 akasztotta ki. Csaba és Annamária még kicsi, nem árulták el szándékaikat... — És maga örült a címnek? — De mennyire! No nem a címnek, hanem ami mögötte van. Hogy becsülik a munkám, hogy figyelnek rám. Ez nagyon jólesik. De persze kötelez is! Még többet és még jobban akarok dolgozni. X Ballagunk lefelé a buszhoz, Csókási István elkísér. Az óvoda ablakából kiszól egy asszon v; — Mikor jössz? — Ebéd után — mondja a széles vállú vízvezeték-szerelő. — Már várnáik, valami zűr va-n a lefolyóval — fordul felém. A vendéglő előtt elköszö-’ mink. Csókási István ételhordóval lép ki onnan: ebédet visz a családnak. Az utcán mindenki üdvözli, mindenkivel vált néhány szót. Aligha-! nem hideg lesz a leves, mir« hazaér. Hortobágyi Zoltán icT 5" ketnek tőlem a halak. Néha kirándulunk, különösen a Du- na-kanyarba, nekem azaz ország legszebb vidéke. Nagymaros gyönyörű. Megfordultam a Szovjetunióban, Romániában, Bulgáriában és persze Csehszlovákiában is. —> Nem kevés társadalmi munkát végez a faluban. Azért pedig nem fizetnek egy fillért sem. — Azért nem. Nem is azért csinálja az ember. Nekem épp úgy otthonom ez a falu, mint bárki másnak, örülök annak, ha tehetek érte valamit. Most legutóbb a körzeti megbízott szolgálati lakását építettük föl, persze többen. De segítek az iskolában, az óvodában, ahol kell. Jó a kapcsolatom a tanáccsal, a határőrökkel. Bent is van a kérelmem már régebben, szeretnék önkéntes határőr lenni. Csak nem megy az olyan könnyen. Most ígérik, hogy talán beférek majd a csapatba. — A gyerekeiből is kisiparost nevét? — Én megszoktam, megszerettem ezt a munkaformát. Nyugodtan tüdők élni. Magam szabom meg a munkatempót, a munkaidőt. Ha nem dolgoznék, nem keresnék, ha pocsékul végezném el a munkákat, nem hívna engem senki. Nekem reggel nem csörög a vekker, igaz, este sem nézem meg sosem az órámat, na öt Mesterek közt kiváló
