Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-29 / 151. szám
a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 40. ülésszakáról A Lengyel Népköztársaság fővárosában, Varsóban, 1985. június 25—2". között, megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 40. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek: a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a Vietnami Szocialista Köztársaság küldöttségei, Grisa Filipov, a Bolgár Népköztár. saság Minisztertanácsának elnöke, Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának elnökhelyettese, Wojciech Jaruzelski, a Len. gyei Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke, Dumágin Szodnom, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság Mi- nisztertanácsának elnöke, Constantin Dascalescu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, Nyikolaj Tyihonov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke, To Huu, a Vietnami Szocialista Köztársaság Mi- nisztertanácsának első elnökhelyettese vezetésével, valamint Vjacseszlav Szicsov, a tanács titkára és a KGST-szervek képviselői. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya közötti egyezmény értelmében az ülésszakon részt vett a JSZSZK küldöttsége, Boriszav Szrebriesnek, a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) elnökhelyettesének vezetésevei. ülésszakon meghívás alapján megfigyelőként részt vettek az Angolai Népi Köztársaság, az Afgán Demokratikus Köztársaság, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság, a Nicaraguái Köztársaság, a Szocialista Etiópia képviselői. Az ülésszakon Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Népköztársaság küldöttségvezetője elnökölt. Az ülésszak kiemelte a szabadságszerető népek által a hitleri fasizmus és a japán mi- litarizmus felett aratott győzelem hatalmas jelentőségét, amelynek 40. évfordulójáról ebben az évben ünnepélyesen emlékeznek meg a szocialista országok, az egész haladó emberiség. Az emberiségnek a fasiszta rabság alóli fel- szabadulásában döntő szerepet játszott a Szovjetunió. A győzelemhez jelentős mértékben hozzájárultak a Hitler-ellenes koalíció más népei is, a fasizmus elleni harc valamennyi résztvevője. A fasizmus szétzúzása, a háború győzelmes befejezése világtörténelmi jelentőségű fordulóponttá vált. Számos országban felgyorsultak a forradalmi folyamatok. Létrejött a szocialista világrendszer, kialakult és fejlődik a szocialista országok közössége. A fasizmus felett aratott győzelem meggyorsította az imperializmus gyarmati rendszerének összeomlását A szocializmus napjainkban hatalmas erőt képvisel, amely igen nagy hatást gyakorol az emberiség fejlődésére, a béke legyőzhetetlen tényezője és garancia a népek biztonságára. Az ülésszak megelégedéssel állapította meg, hogy Lengyelország, amely a náci agresszo- rok első csapását szenvedte el, újjászületett független szocialista országként, a többi KGST-tagországgal közösen méltóan járul hozzá a béke erősítéséhez és a testvéri országok együttműködéséhez, sikeresen szembeszegül az imperializmus cselszövevényeivel. A KGST-országok felső szintű gazdasági értekezletén (1984 június) és a KGST 38. (rendkívüli) ülésszakán hozott határozatok teljesítését vizsgálva kiemelték a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés növekvő szerepét a testvéri országokban a társadalmi termelés hatékonyságának növelése területén. A testvéri országokban célirányos munka bontakozott ki az értekezlet határozatainak megvalósítására, a hosszú távú fejlesztési stratégia és a kölcsönös együttműködés elmélyítése egyeztetett fő irányainak realizálására. Ez a KGST-tagországok további fejlődésének, egységük és összeforrottságuk megszilárdításának fontos tényezője. Tavaly és az idén a KGST-országok népeinek életében a kommunista és munkás-- pártok kongresszusainak előkészítése és megtartása a legfontosabb esemény. Jelentős munka folyik a társadalmi és gazdasági fejlődés meggyorsítása, a lakosság munka- és politikai aktivitásának növelése, az élet- színvonal emelése, a népgazdasági szerkezet javítása érdekében, a társadalmi élet minden terén korszerűsítéseket hajtanak végre, fejlesztik a kölcsönös együttműködést, elmélyítik a szocialista gazdasági integrációt. A KGST-tagországokban a nemzeti jövedelem 1983-hoz viszonyítva Összességében 3,6 százalékkal, az ipari termelés 4,4 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 3 százalékkal nőtt. Az egy főre jutó reáljövedelem 2,6 százalékkal emelkedett. Nagy lakásépítési programok megvalósítása folyik, javul az egészségügyi és a szociális ellátás. A KGST-országok teljes külkereskedelmi forgalma 1984-ben meghaladta a 313 milliárd transzferábilis rubelt, ami 9.7 százalékkal nagyobb az 1983. évinél. A kölcsönös kereskedelem ennél nagyobb értékben, 10,6 százalékkal nőtt. A teljes árucsere-forgalomban való részesedése pedig körülbelül 60 százalékos volt. A gazdasági értekezlet határozatainak megfelelően a KGST-tagországok és a tanács szervei következetes munkát végeznek a tudományos-műszaki haladás meggyorsítására. A kidolgozásra kerülő 15—20 évre szóló komplex műszaki-tudományos fejlesztési programmal kapcsolatban az ülésszak különös figyelmet fordított a műszaki-tudomá- nvos és a termelési egvüttműködés szoros összehangolásának szükségére. A gépiparban, a rádióelektronikában és más ágazatokban az együttműködést azokra a területekre összpontosították, amelyeket a gazdasági értekezlet határozott meg a műszaki-tudományos haladás meggyorsítása érdekében. Nagy horderejű szakosítási és kooperációs egyezmények alapján jelentős mértékben növekedett a gépek és berendezések, ezen belül az új technikai eszközök és elektronikai termékek kölcsönös szállítása, folyik az ipari robotokkal kapcsolatos együttműködés szervezése. Az ülésszak idején aláírták a gépipar számára szükséges rugalmas gyártórendszerek kidolgozásában, szakosított és kooperációs gyártásuk megszervezésében és széles körű népgazdasági elterjesztésükben való sokoldalú együttműködésről szóló keretegyezmányt. Magas fokon automatizált berendezés-rendszerek létrehozását tervezik a különböző technológiai folyamatokban, az ipari termelés, a szállítás és a raktározás területén, aggregát-modul ipari robotok, automatizált irányítási és tervezési rendszerek létrehozását, a program-, a normatív-műszaki és a kádereilátást. Az egyezmény megvalósítása elő fogja segíteni a részt vevő országok nép- gazdasági szerkezetének további tökéletesítéséi és műszaki színvonalának emelései. Az ülésszak a tanács szerveinek, elsősorban a KGST Gépipari Együttműködési Bizottságának feladatául tűzte ki a gyártássza- kosítá3 és kooperáció továbbfejlesztését, különösen a kiváló minőségű és műszaki világ- színvonalon álló gépek és berendezések tekintetében. A KGST-tagországok saját erőforrásainak mozgósítása és erőinek egyesítése, valamint a megfelelő termékek kölcsönös szállítása útján erősödik a közösség valamennyi országa népgazdaságának fűtőanyag-energetikai és nyersanyagbázisa. Megkezdődött a kohászat számára nyersanyagot előállító krivoj-rogi ércdúsító kombinát építése. Befejező szakaszához érkezett a hmelnyickiji atomerőmű egymillió kilowatt teljesítményű, első blokkjának szerelése. Felépült az említett erőmű és a Lengyel Nép- köztársaság közötti villamos távvezeték. Üzembe helyezték a dél-ukrán atomerőmű új energiablokkjait, közösen építik ez utóbbi erőmű és a Román Szocialista Köztársaság, valamint a Bolgár Népköztársaság közötti 750 kV-os rendszerközi távvezetéket. Üzembe helyezték a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság atomerőműveinek újabb energetikai blokkjait. Kidolgozzák az atomerőművek és atom- fűtőművek KGST tagországokban történő felépítésének 2000-ig szóló programját. Megkezdték a Jamburg és a Szovjetunió nyugati határa közötti gáztávvezeték építésében való együttműködés feltételeinek egyeztetését. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST- tagországok komplex intézkedéseket tesznek az erőforrások ésszerű felhasználásáért vívott küzdelem erősítésére. Ez tette lehetővé, hogy gazdasági fejlődésüket a termelés energia- és anyagigényességének bizonyos fokú csökkentése mellett biztosítsák. Ugyanakkor itt még jelentősek a tartalékok. Hangsúlyozták: fontos az e téren szerzett élenjáró tapasztalatok gyakorlati megvalósítása, mivel ez a termelés intenzifikálásának fontos tényezője. Az ülésszak elfogadta az anyagi erőforrások megtakarítása és ésszerű felhasználása területén való együttműködés 2000-ig szóló programját. Ez összhangban van a moszkvai felső szintű értekezlet által meghatározott, az erőforrások megtakarítását célzó irányvonallal, ami a fűtőanyag-energetikai probléma megoldásának egyik fő iránya. A programban több mint 100 együttműködési intézkedés szerepel, amelyek előirányozzák az energia- és anyagtakarékos gépek és berendezések, az ellenőrző műszerek, az automatizált rendszerek, a korszerű, gazdaságos, a világszínvonalnak megfelelő technológiák és anvagok létrehozását és bevezetését, a másodlagos erőforrások és gyártási hulladékok, a megújítható energiaforrások szélesebb körű alkalmazását, a folyékony fűtőanyagok szilárddal és gázneművel való felváltását. E program megvalósításának első lépéseként az ülésszakon aláírták a földgáznak szállító járművek üzemanyagaként való felhasználásában kialakítandó sokoldalú együttműködésről szóló keretegyezményt. Az ülésszak megvizsgálta a KGST-tagországok 1986—1990. évi népgazdasági tervkoordinációjának helyzetét. Megállapította, hogy e munka során következetesen teljesítik a gazdasági értekezlet határozatait, folytatják a gazdaságpolitika egyeztetését a kölcsönös együttműködéssel kapcsolatos területeken, az érdekelt országok pedig más területeken is egyeztetik gazdaságpolitikájukat, beleértve azoknak a beruházásoknak a koordinálását is, amelyek az egyeztetett területekkel és létesítményekkel függenek össze A KGST- tagországok ennek érdekében már 17, 2000-ig szóló gazdasági és tudományos-műszaki fejlesztési kétoldalú együttműködési programot írtak alá. A sokoldalú tervkoordináció nagy lendületet ad a szakosítási és együttműködési, a közös beruházási, a tudományos-műszaki együttműködési egyezmények előkészítéséhez. Ez ideig a következő ötéves időszakra alapjában véve egyeztették a kölcsönös áru- szállításokat és intenzív tárgyalások folynak a népgazdasági tervkoordináció befejezéséről. Több, a tanács 39. ülésszaka által meghatározott jelentős együttműködési tervezetet dolgoztak ki. Igen nagy figyelmet fordítottak a korszerű, nagy teljesítményű gépek és berendezések meghonosítására és gyártásának bővítésére, a kölcsönösen szállítandó termékek műszaki színvonalának és minőségének javítására. Előirányozták számos gép- és berendezéstípus gyártásának és kölcsönös szállításának további növelését, amelyeknek a szocialista országok részére történő eladását az Egyesült Államok és néhány más tőkésország mesterségesen korlátozza. A gazdasági értekezlet irányvonalát követve, amely a Vietnami Szocialista Köztársaság, Kuba és a Mongol Népköztársaság népgazdasága fejlesztésének meggyorsítására és hatékonyságának növelésére, a nemzetközi szocialista munkamegosztásban való szélesebb körű részvételére irányul, a KGST- tagországok. elsősorban a Szovjetunió, továbbra is gazdasági segítséget nyújt ezeknek az országoknak és közreműködik főbb népgazdasági ágazataik fejlesztésében. Olyan döntés született, hogy a tanács ülésszakán megvizsgálják az európai KGST-tagországok Vietnammal, Kubával és Mongóliával való együttműködése elmélyítésének és tökéletesítésének kérdését. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában végzett munkát megvizsgálva, az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottságnak és más KGST-szerveknek a gazdasági értekezleten és a tanács 38. (rendkívüli) ülésszakán hozott határozatok következetes teljesítésére irányuló munkáját. A KGST-tagországok megállapodtak abban, hogy az 1986—1990. évi népgazdasági terv- koordináció befejező szakaszában keresni fogják a gazdasági együttműködés, elsősorban a nemzetközi termelésszakosítás és kooperáció fejlesztésének és a kölcsönös árucsere-forgalom növelésének a rendelkezésre álló termelési kapacitások teljesebb kihasználásából adódó pótlólagos lehetőségeit. Előírják a különösen fontos, egymásnak szállítandó termékfajták műszaki színvonalának emelésére és minőségének javítására vonatkozó kölcsönös kötelezettségeket. Megállapodtak, hogy a közeljövőben befejezik az új gazdasági és tudományos-műszaki egyezmények aláírásra előkészítésével és a meglevők megújításával kapcsolatos munkát. A tanács ülésszaka megbízta az ágazati KGST-szerveket, hogy folytassanak konzultációkat az ágazati együttműködés továbbfejlesztéséről, ezen belül a termelési kooperációról is, azzal a céllal, hogy elősegítsék a termelés hatékonyságának növelésére és intenzifikálására hozott intézkedések megvalósítását, feltárják, a kölcsönös árucsereforgalom növelésének tartalékait, s az elért megállapodásokat megfelelő egyezményekben rögzítsék. Megállapították, hogy eredményesen fejlődnek a tanács kapcsolatai a KGST-n kívüli országokkal. A JSZSZK kormányával kötött egyezmény alapján folytatódott a tanács és Jugoszlávia gyümölcsöző együttműködése. Jelentős eredményeket ért el olyan ágazatokban, mint például a gépipar, a vas- és színesfémkohászat, az energetika, a fémfeldolgozás, a vegyipar, az elektrotechnika és az élelmiszeripar. A megfelelő egyezmények alapján folytatódott a KGST együttműködése Finnországgal, Irakkal, és Mexikóval. Az ülésszak jóváhagyta a KGST és a Mozambiki Népi Köztársaság együttműködési egyezményét. Eredményesen fejlődik az együttműködés a KGST-tagországok és Nicaragua, illetve az 1983-as együttműködési megállapodásnak megfelelően a KGST mint szervezet és Nicaragua között. Az ülésszak határozottan tiltakozik az ellen, hogy az Egyesült Államok kormánya minden nemzetközi jogi normát és az államközi kapcsolatok minden alapelvét megsértve gazdasági blokád alá vonla Nicaraguát. Az ülésszakon megerősítést nyert, hogy a KGST-országok változatlanul arra törekednek, hogy következetesen elmélyítsék és kibővítsék a fejlődő országokkal való' együttműködést mind két-, mind sokoldalú alapon. A KGST-országok továbbra is segítik a fejlődő országokat függetlenségük és gazdasági fejlődésük megszilárdításában, az állami és szövetkezeti szektor, valamint a nép- gazdasági tervezés megerősítésében. ipari létesítmények építésében, az agráripari komplexum létrehozásában és bővítésében, szem előtt tartva, hogy a legtöbb fejlődő állam számára az élelmiszer-ellátás megoldása a legégetőbb kérdés. A szocialista országok készek arra, hogy a felek érdekeinek és lehetőségeinek figyelembevételével bővítsék az ipari kooperációi a fejlődő országokkal. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy a KGST- tagországok legfelső szintű gazdasági értekezletén elfogadott akcióprogram a nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendezését, a nemzetközi gazdasági bizalomerősítést szolgálja, ezért e program megvalósítása jelentős mértékben hozzájárul a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos, demokratikus átalakításához, segíti az új nemzetközi gazdasági rend kialakításáért folytatott küzdelmet. E program megköveteli minden állam erőfeszítésének egyesítését. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST- tagországok gazdaságának és kölcsönös együttműködésének fejlődése olyan körülmények között ment végbe, amikor az imperializmus, főleg az amerikai imperializmus agresszív körei súlyos mértékben növelték a nemzetközi feszültséget, konfron- tációs politikát folytattak, katonai fölényre törekedtek. A fejlett tőkésországok gazdasági helyzete továbbra is ingatag és válságos, ami negatív hatást gyakorol a nemzetközi gazdasági együttműködésre. Elmélyült a valutáris és pénzügyi válság, még jobban kiéleződtek a kereskedelmi ellentétek a tőkésországok között. Az Egyesült Államok imperialista körei arra törekednek, hogy az ellentmondásokat és nehézségeket az amerikai nép és más népek — köztük az Egyesült Államok nyugati partnerei — rovására oldják meg, a válság terhét a fejlődő országokra hárítsák át. Az Egyesült Államok katonai kiadásainak és állami költségvetési deficitjének jelentős növekedése, a dollár árfolyamának és az amerikai bankok leszámítolási kamatlábainak mesterségesen magas szintje, az imperialista nagyhatalmak protekcionista politikájának erősödése és a nem ekvivalens csere megbontja a világkereskedelem normális fejlődését. különösen kedvezőtlenül befolyásolja a fejlődő országok helyzetét. A KGST-országok támogatják a fejlődő országok azon követeléseit, hogy a tőkés világgazdaság pénzügyi kapcsolatait igazságosan és demokratikusan át kell rendezni, s a nemzetközi kapcsolatokban fel kell számolni, a gazdasági kényszer és az agresszió minden formáját. A KGST-tagországok síkraszállnak a szocialista és a fejlett tőkésországok közötti kölcsönösen előnyös, diszkriminációmentes kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok fejlesztéséért. Ügy vélik, hogy ez elősegítheti a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egészségesebb fejlődését, továbbá az együttműködést és a biztonságot. Az ülésszak megerősíti a KGST és az EGK közötti kapcsolatfelvételre vonatkozó javaslatot. A szocialista közösség következetesen békés kezdeményezésekkel lép fel. Határozottan síkraszáll a világűr militarizálásának megakadályozásáért. A szocialista országok javasolják a fegyverkezési hajsza — mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezési verseny — felszámolását, a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetését, a nukleáris fegyverzet azonnali befagyasztását, hogy a továbbiakban el lehessen kezdeni a nukleáris fegyverzet radikális csökkentését és végső soron teljes felszámolását. A szocialista országok javasolják továbbá a vegyi fegyverek betiltását és felszámolását. Indítványozzák, hogy a Varsói Szerződés és a NATO kössön egymással szerződést arról, hogy nem alkalmaznak egymás ellen katonai erőt, megőrzik a békés kapcsolatokat, nem növelik, sőt a jövőben csökkentik a katonai kiadásaikat. A békét veszélyeztető, a nemzetközi feszültséget kiélező, a normális gazdasági kapcsolatokat aláásó imperialista törekvéseknek elsősorban a szocialista közösség, annak hatalmas gazdasági és védelmi potenciálja vet gátat. A KGST-országok erősítik egységüket és együttműködésüket, és a jövőben is mindent megtesznek, ami csak szükséges létérdekeik, műszaki és gazdasági függetlenségük megőrzése céljából. Immár harminc éve őrködik a béke fölött a Varsói Szerződés szervezete, a béke fenntartását szolgálják tagállamainak külpolitikai kezdeményezései. A Varsói Szerződés hatályának újabb 20 évre történt meghosszabbítása is azt támasztotta alá, milyen nagy jelentősége van a Varsói Szerződésnek a tagállamok közötti együttműködés fejlesztésében és erősítésében. A szerződés meghosszabbításával együtt a tagállamok megerősítették, hogy a jóakarat és a bizalom szellerhében békés párbeszédet szándékoznak folytatni más országokkal, készek széles körű nemzetközi együttműködést folytatni a világbéke és a biztonság garantálásáért, az atomháború veszélyének elhárításáért, a földi fegyverkezési hajsza — mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezési verseny — beszüntetéséért, s a kozmikus fegyverkezés megakadályozásáért. Az ülésszakon kifejezésre jutott az a szilárd meggyőződés, hogy az ülésszak által meghatározott intézkedések elősegítik a KGST-tagországok legfelső szintű gazdasági, értekezletén hozott határozatok sikeres végrehajtását, a testvéri országok további gazdasági és társadalmi fejlődését, együttműködésük következetes elmélyítését és javítását, a béke és a haladás ügyét. Az ülésszakot az egyetértés, a testvéri barátság és a kölcsönös megértés jellemezte. (MTI) Cl j £ ^ |
