Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-04 / 129. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

[Negyvenéves a Magyar-Szovjet Baráti Társaság

NOGRAD

A2 MSZMP NÓGRÁD MEGYEI RIZOTTSÁGA ÄÄ MEGYEI TANAGS LAPJA

A Szovjetunió a szocialista építés legbiztosabb támasza

XLI. ÉVF,, 129. SZÁM

ARA: 1,80 FORINT

1985. JUNIUS 4., KEDD

Választási nagygyűlés Miskolcon

Sikerült megőrizni vívmányainkat, előbbre jutottunk a szocializmus építésének útján

Lázár György beszéde

Választási nagygyűlést rendeztek hétfőn Miskolcon a rárosi sportcsarnokban. A mintegy négyezer résztvevő között ott voltak Borsod megye és Miskolc politikai és társadalmi életének vezetői, az üzemek, intézmények küldöttei, valamint a megye országgyűlési képviselőjelöltjei és számosán a tanácstagjelöltek közül.

A Himnusz elhangzása után Zödi Imre, a megyei népfrontbizottság titkára köszöntötte a jelenlevőket és nyitotta meg a nagygyűlést. Ezt követően Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke mondott beszédet.

mint másfél millióan vetlek részt és közel 150 ezren, hallatták szavukat, valódi közéleti fórumokká váltak.

— Űjból bebizonyosodott, hogy hazánkban a politika formálása nem a kevesek kiváltsága. annak alakításában az egész nép, a társadalom minden rétege, a szocialista célokat magáénak valló minden törvénytisztelő állampolgár — világnézetre, nemzetiségre váló1-tekintet nélkül — aktív részt vállalhat, s mint arról ismét meggyőződhettünk, részt is vállal.

— A kormány munkájáról szólva, elmondhatom, — folytatta —, mi is arra törekedtünk, azt tartottuk a legfőbb kötelességünknek, hogy a nehéz, olykor kritikus nemzetközi viszonyok és a korábbinál bonyolultabb feltételek között is érvényt szerezzünk a XII. kongresszus iránymutatásainak, eleget tegyünk legfelsőbb államhatalmi és és népképviseleti szervünk, az országgyűlés által támasztott követelményeknek. Arról adhatok számot, hogy az elmúlt években továbbléptünk az államélet demokratizmusának növelése terén, intézkedéseink nyomán fejlődött a központi és a helyi igazgatás, némileg gyorsult és egyszerűbbé vált az ügyintézés. Bár a gazdasági feladatok sok energiát vettek: igénybe, növekvő figyelmet fordítottunk a tudomány, a kultiíi’a, a közoktatás, a közművelődés fejlődésének előmozdítására, az olyan nagy fontosságú társa- dalompolitikai kérdésekre, mint a népesedési helyzet javítása. az oktatás fejlesztése, a szociálpolitika formálása, a településfejlesztés új alapokra helyezése.

Tudatában vagyunk^ hogy munkánkban még sok a javítanivaló.

(Folytatás á 8. oldalon,}

Ifälflsztäsi gyűlés Endrefnlwdn

lőtt

Fejlődi

a népképviseleti szervek munkája

Három község lakosságának nagy érdeklődése mellett volt választási gyűlés tegnap este Endrefalván. A művelődési házban Lázai Bertalanná, a Hazafias Népfront községi bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, a társadalmi szervek és a gazdasági egységek jelenlevő képviselőit, a vendégek között Letovai Ildikót, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárát, dr. Hütter Csabát és Róka Miklóst, a 7. sz. választókerület országgyűlési képviselőjelöltjeit. A választási gyűlésen Skoda Ferenc, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának titkára mondott beszedet.

ra, csakis ezáltal növekedhet az ország gazdasági teljesítő- képessége. Ebben vállal szerepet a képviselő a parlamentben, a tanácstag a. népképviselet helyi szervében. Az ugyancsak felszólaló Róka Miklós képviselőjelölt az élet. és munkakörülmények javításáról, a ió munkahelyi közérzet megteremtéséről, a lakásépítés fontosságáról, a kereskedelmi hálózat korszerűsítéséről, az idősek és a fiatalok segítéséről beszélt. A feladatok végrehajtását a lakosság összefogásában látja biztosítottnak, amelyből részt kíván vállalni.

A választási gyűlés a Szózattal ért véget.

ILiiiwiáli

Az ünnepség résztvevői Ivan Bagyul elvtársat hallgatják J

Gerelyes Endre-emlékesl- Salgótarjánban

Dippold Pál zsámbéki pályáz ó átveszi a második dijat dr. Balogh Miklós tanácseinok:h elyeU.estöl. '■ ötvenéves lenné hamai'o- san, de már tizenkét éve halott. A hatvani születésű, de magát nógrádinak, salgótarjáni illetőségűnek valló Gere- lyes Endre 1960-ban üstökösként robbant be a magyar irodalmi életbe, hogy aztán ott mindig meg-megújuló fénnyel ragyogjon. Reveláció- nak hatott első megjelent novellája. a Kilenc perc, melyet több méltatója — kritikus és irodalomtörténész — legtökélesebb művének tart. A valóságra és igazságra fogékony, elkötelezetten humanista és kommunista fiatal tanár kopogtatott az irodalom képzelt kapuján ezzel, a művel.

Gerelyes Endrére, az emberre és Gábor Andor-díjas íróra emlékeztek tegnap Salgótarjánban. a zeneiskolában,

, folytatás a 2. oldalon.)

»—kép: kulcsár—j

kedett szólásra, Beszélt azok«! ról a kötődésekről, amelyek! nemcsak hangsúlyossá, hanem mindenképpen, szükségszerűvé is teszik a népeink közötti baJ rútság elmélyítését, magasa bű szintre emelését. Azért fontos ez — folytatta, — miivel így: eredményesebben tud un 1«

munkálkodni a közösen epí- tett társanahnunlion, s azerS mivel egymás néfllkül nehéa feladat volna megvédenünki eddigi eredményeinket és a békét. A továbbiakban szóig a barátsági munka konkrétság gáról, amely sikeres tetteink J ben nyilatkozik meg. Többe'« között jóleső érzésekkel nyug-i tázta, hogy széles rétegela vesznek részt e tevékenységben, s hogy milyen sok fiafa! vett részt a Kohász Művelődési Központban rendezeti barátsági eseményen.

A megemlékező beszédeket felszólalások követték, maid kitüntetéseket adtak át a legkiválóbb munkát végző MSZBTá aktíváknak. Regős Gábor Szálai Gáspárnak, a síküveggyár! MSZBT-tagcsoport ügyvezető elnökének, Juhász Lászlónak, az SKÜ MSZBT-tagcsoport elnökségi tagjának, valamint Anatolij. Szialabajnak, az SKÜ szög fej lesztés i program já n a k

megvalósításában résztvevő szovjet tanácsadónak aa MSZBT aranykoszorús jelvény kitüntetését adta át.' Szabó Istvánná, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola nyugalmazott orosz szakos tanára. Kiss Imre, a Nógrád Megyei Moziüzemi Vállalat nyugdíjas igazgatója, valamint Monostori Ottó, a vasöntöde < és tűzhelygyár MSZBT-tag-' csoportjának ügyvezető elnöke a Magyar—Szovjet Baráti Társaság 40. évfordulója tiszteletére alapított emiékplakett kitüntetést vehette át.

A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megalakulásának közelgő 40. évfordulóját változatos programokkal ünnepük meg országszerte. A jubileum alkalmából ünneoi ülést tart az MSZBT országos elnöksége, s díszelőadást, barátsági nagygyűlést, koszorúzás! ünnepségeket rendeznek a 'fővárosban, és me- gveszerte is méltóképpen emlékeznek meg a társaság négy évtizedes tevékenységéről. Az évfoi'dulóval kapcsolatban sajtótájékoztatót tar-J tottak hétfőn az MSZBT szék-i házában, ahol Biró Gyula, aa MSZBT főtitkára szóit a június 10-től 17-i.g tartó programokról, a több mint lítMl tagcsoport munkájáról,

i

— A néhány nap múlva sorra kerülő országgyűlési és ■ tanácsi választások szervesen illeszkednek abba a nagy fontosságú belpolitikai eseménysorozatba. amely a Magyar Szocialista Munkáspárt ez év márciusában megtartott XIII. kongresszusával vette kezdetét, hazánk fel- szabadulásának 40. évfordulója megünneplésével, a május i-i tömegdemonstrációkkal és a Hazafias Népfront választási felhívását követő jelölő gyűlésekkel folytatott — hangsúlyozta elöljáróban, majd így folytatta: a jelölő gyűlések mindig figyelmet keltő, fontos aktusai a választási előkészületeknek, most méginkább azok. A jelölő gyűlések, amelyeken több

Bevezetőjében arról szólt, hogy az idei választás politikai feltételei kedvezőek. A XIII. -pártkongresszus teremtette ezt meg, amikor kijelölte a következő öt -esztendő feladatait. Az ország lakossága világnézeti, foglalkozási különbségektől függetlenül egyaránt érdekelt abban, hogy eddigi vívmányainkat megőrizzük, újakkal gyarapítjuk, békében és biztonságban élhessünk,- szabadon megvalósíthassuk közösségi és egyéni elképzeléseinket.

Ezt követően községpolitikai kérdésekkel foglalkozott az előadó, majd így folytatta:

— Az utóbbi években jelentős eredményeket értünk el politikai rendszerünk továbbfejlesztésében. a társadalomirányítás tökéletesítésében. a hatalomgyakorlás szocialista tartalmának, demokratizmusának erősítésében. Ebben a társadalmi és politikai folyamatban sokat fejlődött a népképviseleti szervek munkája. Országépítő feladataink azt igénylik, hogy folyamatosan erősítsük szövetségi politic kárukat, a nemzeti egységest, szélesítsük a szocialista demokráciát, bátorítsuk a közös gondolkodást, a felelősséget. a cselekvést, a lajtossá g öntevékenysegeV -ükben fontos szerep vár az országgyűlésre és a tanácsokra.

Ezután az államigazgatás korszerűsítéséről szólt. Elmondta, a tapasztalatok azt igazolták, hogy ez indokolt volt, mert kedvezően befolyásolta a helyi párt- és állami szervek munkájának színvonalát. A tanácsokra bízott nagyobb feladatok és a szélesebb hatáskör jelentősen megnövelte az önállóságot, erősítette az önkormányzati jelleget.

Az előadó a beszédét a választási előkészületek értékelésével fejezte be. Felszólalt Papp Vencel, aki a feladatokról beszélt, Papp Katalin az ifjúság, képviseletében nyilvánított véleményt, Zsíros Lajos a községek programjairól, Tóth Ferenc

plébános a nemzeti egységről, Maczák Sándor a faluközpont kialakításáról, Bak- sa Sándor a mezőgazdaság támogatásáról, Oláh János

pedig a közbiztonságról beszélt.

Ezt követően dr_ Hütter Csaba képviselőjelölt felidézte a régi választásokat és párhuzamot vonva, a jelenlegi választás demokratizmusáról, a feladatok országos és helyi végrehajtásáról szólt. Hangsúlyozva, hogy a jól

végzett munka' a legfontosabb pnndannyumk szarná-